Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
1986. március 22. Kelet-Magyarország 3 A szupergép tűrőképessége A gumigyár vulkanizálóüzemében terjeng a gőz. Meleg van, a kinti hűvösségnek itt nyomát sem találni. A hatalmas berendezések folyamatosan működnek, nincs pillanatnyi megállás sem. Az üzemvezető büszkén mutatja: egy ember hat gépet kezel, kiválóan, pontosan, megbízhatóan. Tisztelettel nézem őket, s a hatalmas abroncsokat is, melyek mellett eltöi’pül az ember. A tempót nézve, a minőségről hallva bukkan fel bennem a kérdés: mi szabja itt meg a teljesítményt. Az üzemvezető magától értetődően mondja: a korszerű technika, a modern gép technológiai paramétere. A válasz elgondolkodtat. Volt idő; amikor a normát az átlagosan dolgozó munkavégzéséhez szabták. Más szóval: a középszerű, a valójában nem létező átlagos teljesítménye volt a mérce. Ebből adódóan lehetett 200 százalékot teljesíteni, de aki a fal mellett gurigázott, az is megélt a 100 százalékból. Sok víznek kellett lefolynia a Tiszán addig, amíg rájöttünk: a modern technika, a szupergép nem tűri a liberális teljesítményt. Igaz — s ezt is a gumigyárban nondták —, ez módot ad arra is, hogy valaki tartósan magas keresethez jusson, de bekövetkezhet, hogy aki nem bírja erővel, észszel, az megadja magát és odébbáll. Láthatóan leáldozott a rekordernek, de véget érnek a szép napok azoknak is, akik kényelmesen tengették életüket. Tegyük ehhez azt is, hogy a korszerű gép abban a pillanatban jelez, amikor a minőséget garantáló fegyelmet megsértik. Vagy villog, vagy leáll, vagy sípol. Gépe válogatja. Mindez szükségszerűen megkívánja azt, hogy csak a tudatosan dolgozó, a fegyelmezett, a gondolkodó, a termelési folyamatot értő marad a helyén, a gép szelektál, s nem ad teret a kontraszelekciónak. Elit a munkapadoknál? Nos, a kérdés így nem pontos, s nem is igaz. Nem * elitről van szó, csak kiválóan képzett, s jól kiválasztott munkásokról. Mert azt látni kell: a képességek nem egyformák, így az esélyek sem. Persze lehet tanulni, plusz képzést választani, iparkodni és kapaszkodni. Vagyis meglódítható az átlag is, serkenthető a középszerű. Csak egy nem képzelhető el: az, hogy a közepes legyen a mérce, a szint, a norma. Illúzió lenne azt hinni: ma már megyénkben is mindénütt a legmegfelelőbbek állnak a termelés élvonalálban. Még hatnak kényszerek, még sok tanulás és nevelés kell az ipart most megismerőknek. Ami viszont biztató: a szabolcsszatmári ipar az elmúlt két évtized alatt képes volt kitermelni a csúcstechnológiát is kezelni tudó munkás- Sréteget. Nem kétséges, hogy a jelen pillanatban hatalmas jelentőségűvé nő az, hogy milyen utánpótlást kapnak a szakmunkásképzők. Fontos, hogy ezekben ott legyen a ma és a holnap gépe, s ne csak prospektus formájában. Döntő, hogy az üzemi gyakorlatra járó leendő szakmunkás megtanulja a fegyelmet, a pontosságot, az új jelenlétét, s a holnapi még újabb jelentkezésének lehetőségét. Ma már elmondható: a munkás tudása is elavul 5—7 év alatt. A mind modernebb gép, technológia mind több agyat, tudást követel. Nem ínszakasztó munkát, hanem gondolkodó cselekvést. A feladat mértéke lesz egyre inkább a kiválasztás alapja, a gumigyárban éppúgy, mint a papírgyárban, a húsiparnál és a mezőgazdaságban. A verseny, melyben részt veszünk, tulajdonképpen a szocializmus egészének versenye. Egy rendszer versenye. A csak szinten maradás, vagy éppen a félsiker egyaránt a vereséggel azonos. fgy válhat a gumiabroncs is politikai tényezővé. Bürget Lajos Kertbarátok: Sikeres nyílt nap Első alkalommal rendezett növényvédelmi nyílt napot március 20-án Nyíregyházán a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás kertbarátok és kistermelők részére. A szaktanácsadás kiegészült a nyíregyházi Agroker által rendezett házi kiállítással. A nyílt nap sikeres volt, félszáznál több kertbarát, kistermelő kereste fel az agrokémiai állomást. A helyszíni — j kis üzlet maga az ide- yj varázsolódott XXI. századv A polcokon olyan hifi minőségű zenét szolgáltató sztereorádiók és -magnók sorakoznak, amelyek teljesítménye nemcsak minden képzeletet múl felül, de még az emberi fül képességeit is. Nem hiányoztak természetesen a legújabb videók sem. A technika csodáinak olyan tömege zsúfolódott itt össze, amely az emberi gondolkodásnak minden új vívmányát képviselte. Az automaták gombostűfejnyi mikroprocesszorait már számítógép tervezte, és a harmatcseppnyi helyen annyi áramkör, és annyi mesterséges intelligencia tolongott, amely néhány éve még egy modern bombázót vezényelt a hang háromszorosával. Vagy nézzük a tulaj kezén az órát: a mikronnyi méretű kvarclemez másodpercenként több mint harmincezret rezdül, ezt osztv^_ _______________________ szaktanácsadást és bemutatót ugyanazon a napon a megyei-városi művelődési központban szakelőadások követték. Ezeket közel százan hallgatták meg. A nagy érdeklődésre magyarázat, hogy egyre szélesedik Nyíregyházán és környékén a kertbarátmozgalom, egyre többen kíváncsiak a környezetkímélő növényvédelemre. Hírközlés, óh! ja, szorozza a komputer, hogy semmit ne késsen vagy siessen. Szabad kapacitásában eljátssza az Örömódát, dicséretére a szárnyaló emberi elmének, amely számára már nincs elképzelhetetlen probléma, legyőzhetetlen távolság. Csodálatos mi mindent képes teremteni az ember. És körülveszi, belengi életét a technika megannyi diadala. Mint itt ebben a csöppnyi kis boltban, ahol természetesen a telefon is alig emlékeztet már Bell találmányára. A tenyérbe simuló kagyló csak csiA megyeszékhely — távlatokban Város, kamaszkor után Amikor egy település jövőjét tervezik, sem múltját, sem jelenét nem hagyhatják figyelmen kívül. Nyíregyháza esetében például, hogy itt él a megye lakosságának 35 százaléka, itt dolgozik a megyében foglalkoztatottak 36 százaléka, itt hozzák forgalomba a megyében elkelő áruk 40 százalékát, közel 70 ezer munkahely van, itt dolgozik az ipari foglalkoztatottak egyharmada, s itt található az ipari állóeszközök csaknem fele. Korántsem csak ennyi adatot gyűjtöttek össze a városi tanács tervosztályának munkatársai, amikor a megye- székhely hosszú távú fejlesztésének koncepcióján dolgoztak, s hogy nem végeztek rossz munkát, jelzi: egyetértettek vele a társadalmi szervezetek, a várost szerető és azért dolgozó egyletek és egyesületek, nagyvállalatok és intézmények képviselői is. Hosszabb időszakra Melyek is ezek a célok? Fodor József osztályvezető szerint Nyíregyháza társadalmi, gazdasági szerepe — ha mérsékelten is, de — tovább nő, az urbanizációs folyamatban erősödnek a városiasodás minőségi jellemzői. Javulnak a távközlés feltételei, s a termelő infrastruktúra mellett a lakossági infrastruktúra jellemzői is. Cél természetesen a város és vonzáskörzetének fejlesztését úgy végrehajtani, hogy az hosszabb távon is elősegítse a társadalmi-gazdasági feladatok teljesítését, s kedvezőbb kereteket teremtsen a gazdaság intenzív fejlesztéséhez, az életkörülmények javításához. Az sem mellékes szempont, hogy a másfél évtized alatt Nyíregyháza felzárkózzon a hasonló szerepkörű és felsőfokú funkciókat ellátó települések színvonapog és nem cseng holmi durva mechanikus zörejjel. Emeli is a, tulaj (kezén a már említett kvarcórával). Most látom csak, hogy a hallgató alatt sorakoznak az ósdi tárcsa helyett a nyomógombok. Isten bizony gombócot éreztem a torkomban. Óh technika ,.. Óh hírközlés... — tolultak a számra akaratlanul is a hangok. i tulaj azt hitte, mon- dani akarok valamit, keze mozdulatával elnézést kért, és közben a vonal másik végén lévő valakihez szólt: „ezt a feleségem jobban tudja, rögtön hívom”. Azzal kocogtatni kezdte a vízvezeték csövét. Erteilen arcomat látva felvilágosított: „fent van az asszony, itt lakunk az elsőn”. Esik Sándor Iához, azt pedig csak az infrastruktúra teljesebbé tételével lehet elérni. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy az ezredfordulóra a megyeszékhely lakossága körülbelül 140—150 ezer lesz, s ennyi embernek kellene közművekkel ellátott otthont, bölcsődét, óvodát, iskolát, boltot és szórakozóhelyet, orvosi rendelőt és művelődési házat, munkahelyet és autóbuszt, telefont és utat, szóval mindent megteremteni, ami egy megyeszékhelyen élő ember számára szükséges, tehát követelmény is lehet. Kevesebb ingázó A számítások szerint a munkaképes^ korú népesség száma addigra körülbelül 12 ezerrel emelkedik, s mintegy 22 ezren kellenek addig a munkaképes korból kilépők helyére. Ha a foglalkoztatottak száma a mostani elképzelések szerint mintegy 8500- zal emelkedik, akkor nem lesz gond a városban élő pályakezdő fiatalok elhelyezésével. Különösen nem, ha felerősödik az ipartelepítés a gazdaságilag elmaradott területeken, mert így csökken a Nyíregyházára ingázók száma. Társadalompolitikai fontossága miatt a jövőben is kiemelten kell kezelni a tanácsoknak a lakás ellátást. Természetesen a lakáskörülményeket nemcsak új lakások építésével lehet javítani, hanem a régiek felújításával, korszerűsítésével és a lakás- gazdálkodás továbbfejlesztésével. Mindezek mellett a legfontosabb hosszú távú feladatnak a mennyiségi lakáshiány megszüntetését tartják, s emellett kell figyelmet szentelni arra, hogy több olyan lakás épülhessen fel, amelyik magasabb igényeknek is megfelel. Nyíregyházán körülbelül 15—18 ezer lakás kell ahhoz, hogy a gondok megszűnjenek. Persze ennyi lakás nem építhető meg úgy, hogy mindenkinek minden igényt kielégítő otthona legyen, ám a lakásra várók sorának rövidítése konkrétabb programmá válhat. A jövőben sem valószínű, hogy igények szerint kaphat pénzt egy város, vagy bármely település lakásépítésre, ezért nem maradhatott ki a koncepcióból azok támogatása, akik saját erejüket is latA belváros, madártávlatból. ba vetik, hogy minél hamarabb lakáshoz jussanak. Természetesen e támogatásban továbbra is figyelembe veszik a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét, mert csak így tehetnek többet azért, hogy kedvezőtlen helyzetű fiatal házasok, a többgyermekes családok és más rászorulók minél hamarabb lakáshoz jussanak. Ahogy a mostanában kitöltött lakáskérelmekből kiolvasható: legnagyobb igény az 50—60 négyzetméter alapterületű lakások iránt mutatkozik és az is világos ma már, hogy szívesebben költöznek 2 és 4 emeletes lakásokba, mint a toronyházakba, így a konkrét tervekben ezt is figyelembe kívánják majd venni. A növekvő megyeszékhelynek a kereskedelmi hálózata is növekszik majd, hiszen Nyíregyháza boltjaiban bonyolítják le az áruforgalom egyharmadát. Ez előreláthatólag 45—50 ezer négyzetméter alapterület-bővítést jelent. Halaszthatatlan immár a Domus Áruház felépítése és az ezredfordulóra Sóstó- gyógyfürdőnek idegenforgalmi centrummá kell válni. Ehhez persze újabb szállodai helyek, kempingek kellenek és természetesen több magasabb színvonalú szolgáltatás, amelyhez a szocialista szektoron kívül még több kisiparosra lesz szükség. Tényleges szerepkör A megyeszékhely természetes érdeke, hogy a fejkvóta elosztásánál a települések tényleges szerepkörét vegyék figyelembe, enélkül ugyanis újabb feszültségek keletkeznek és olyan helyzet állhat elő, hogy a megyeszékhely az alapfokú ellátás terén nemcsak más megyeszékhelyektől, hanem a megyében lévő kisebb városoktól, sőt néhány nagyközségtől is hátrányosabb helyzetbe kerül. Nyíregyháza az ezredfordulóra tehát 150 ezer lakosú város lesz, s a most készülő általános rendezési terv már ilyen nagyságrendű település körvonalait rajzolja meg, amely a korábbi hirtelen változások után kinő a „kamasz- korból”. A tervek új városrész építéseket is ígérnek, de a régebben épült, a hajdani Nyíregyháza hangulatát idéző utcák is megmaradnak, megújulnak, mert a Nyírség fővárosa az ezredfordulón is Nyíregyháza akar maradni. Balogh József Figyelem a fegyelemre Lapunkban az utóbbi napokban megjelent néhány írás, amely a munkaidő kihasználásával foglalkozott. Olyan összesítő adatokat közölhettünk, amelyek rávilágítottak például arra, hogy péntek délután az átlagostól két- szerte több embernek akad „sürgős” dolga házon kívül. Egy másik felmérés azt mutatta meg, hogy a munkavédelmi előírások ellenére megesik, hogy néhányan ittasan, némi alkohol elfogyasztása után szeretnének munkába állni. A villanyórák tanúsága szerint legjobb esetben is hétórás egy műszakban a termelésre fordított idő. A példák, a vizsgálatok azt mutatják, hogy nincs minden rendben a munka szervezettségével, a fegyelemmel. Éppen ezt szerette volna megtudni a megyei pártbizottság is, amikor vizsgálódásra kérte fel az adott szerveket. S közöttük olyan is kiderült, hogy a táppénzes helyzetünk jóval rosszabb az országos átlagtól — nem feltétlen a betegségek miatt —, hogy a mezőgazdasági munkacsúcsok idején többen hiányoznak a termelésből a gyárakban, hogy a meghosszabbított ügyfélfogadáskor azért konganak a tanácsok, intézmények irodái, mert szinte mindenütt lehetőség van a munkaidőn belüli ügyintézésre — a termelés rovására. A mostani vizsgálódás egyfajta állapotjelzés, feltárás volt, amelynél jól láthatók a meglazult fegyelem neuralgikus pontjai. Kiinduló alap ez ahhoz, hogy néhány hét múlva egy megismételt és koncentrált vizsgálódás már arra is rámutasson, hogyan változik a helyzet, egyáltalán mennyire érzi kötelességének, saját maga jól felfogott érdekének a vállalati vezető és a munkás, hogy változtasson a régi beidegződéseken. Ep ésszel ugyan mindenki felismeri, hogy csakis fegyelmezett munkával lehet jobb eredményeket elérni a korábbiaktól. Azonban a gyakorlat szerint szívesebben mutogatnak a szomszédra, hány- torgatják annak mulasztásait, mintsem a maguk hibáit elemeznék. Megyénkben is lelassult az ipar növekedési üteme, a mezőgazdasági termelés hosszú idő óta gazdaságossági problémákkal küzd. Ám ez így túl általános megállapítás lenne, mert sok esetben az egymás melletti üzemek között óriási a különbség. Ott, ahol jóval nagyobb figyelmet fordítanak a fegyelemre, a munka megszervezésére, a minőségi termelésre, ae eredményekben tükröződik ennek haszna. A változtatáshoz szükséges a helyi politika meggyőző eszköze, a felvilágosító szó éppúgy, mint a szigor, a nagyobb odafigyelés. Sokszor még pénzbe sem kerül mindez, de a nagyobb eredmények megteremthetik az alapot az adott üzem fejlesztéséhez. Lányi Botond
