Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. március 20. Nyíregyházán az örökösföldi városrészben a ZÖLDÉRT új ABC-áruháza mellett magán­kiskereskedők is részt vesz­nek az ellátás­ban. A napok­ban az egyik 10 emeletes épü­let alagsorában új virágüzlet és zöldség-, élel­miszerbolt nyílt. (Farkas Zoltán felv.) m FALUSI BOLTOKBAN — NYITÁSKOR §| Ki korán kelv friss árut lel? Tej, kenyér, kakaó, kifli, zsemle — a leg­több családnál ezek között választhat a reg­gelizőasztalnál a munkába induló, az iskolá­ba készülő. Legalábbis úgy gondolja az em­ber — egészen addig, amíg alaposabban utá­nem jár: vajon ott van-e a bolt nyitása ide­jén a kenyér, péksütemény, a tej az üzle­tekben. Munkatársaink tegnap reggel korán útra keltek, hogy lássák, időben érkezik-e az áru a kisebb települések üzleteibe. „Ha szerencsénk volt..." Nagyhalász legnagyobb ABC-áruháza, az építési technológiáról Betonipnek keresztelt önkiszolgáló bolt előtt hét órakor már sorakoz­tak a fejkendős, reklámszaty- tos háziasszonyok. Megszok­ták, hogy a bol'tnyitásra megérkezik a friss kenyér, a tej. Kálvin Lászlóné boltve­zető és munkatársai fél hét­től készítik elő az üzletet a vevők rohamára. Bemelegí­tik a kávéfőzőt, feltöltik a gondolákat. A kora reggeli időben a háziasszonyok ko­sarába a tejen, kenyéren kí­vül hús, felvágott, mirelit, olaj, mosópor vándorol a leg­gyakrabban. Az iskolások édességet vesznek. A férfiak egy-egy üveg itallal állnak a pénztárhoz. — Ma szerencsénk volt, mert megérkezett a tej idő­ben — mondja Kálvinné. — Gyakran csak fél nyolcra, nyolcra jönnek, ez az utolsó megálló a túrajáratnál. Így viszont fennáll a veszélye, hogy nem tudjuk eladni a napi 360 liter tejet. Ha ma­rad, másnap 3 forintért ad­juk, mert a tejipar csak 70 fillért adna literjéért. A nyitás előtti percben kanyarodott a bolt elé a ke­nyereskocsi. Helyben a pék­ség, naponta kétszer, há­romszor rendelhet a boltve­zető. Nagyhalász külterülete Má- gasor, ám az aszfaltozott fő­út, a tsz és a Zöldért-telep mellett igen forgalmas a ve­gyesbolt. Ignácz Sándorné friss kenyér helyett széttárt tenyérrel fogadja a vevőket. A környékbeli tanyákról, Kfftskés-, Poklondos- és Ho­moktanyáról járnak be az asszonyok bevásárolni. Na­ponta kétszer, mert reggel csak a tejet, 9 felé a kenye­ret vehetik meg. A nyitásra összeverődött asszonycsoport nemcsak élelmiszert keresne. Kérnék a tűt, cérnát, az edényt. Hozzák a példát, Li- ha-bokorban ezt is megvehe­tik az ott élők. Ignáczné hüti le a kedélyeket, örüljenek annak, hogy legalább friss csirke van. Nézzék meg a göngyöleghegyet, alig marad tér árunak, vevőnek. „Mondd el a falugyűlésen!” — csat­tan fel. Tóth Kornélia Defektes tejszállítás Stefán Mihály panaszko­dik Leveleken, a község központjában lévő élelmi­szerüzletben. — Láitja, negyed nyolc, és csak most jött meg a tejes­kocsi. Ez sajnos, elég gyako­ri. A kenyér már itt van reg­gel ötkor, arra nem lehet panasz. Egyébként Baktárói kapjuk. De a tej... Nem sok fogyott a tejes­zacskókból, ezt magam is lá­tom. A Stefán házaspár (ők vezetik a boltot) ideges egy kicsit. — Fél nyolckor járnak is­kolába a gyerekek, a szülök szeretnék hazavinni a tejet, kakaót reggelire. Ezt meg is tehetik, amikor nyitásra, te­hát fél hétre itt a tej. De így, hogy későn érkezik, már sokan nem vesznek belőle — mennek munkába, iskolába. Megmarad. — Akkor holnap keveseb­bet kérnek? — Ez sem biztos, hogy si­kerül. Ha reggel kilencig te­lefonon nem jelentjük be a Nyíregyházi Tejipari Válla­lathoz, hogy mennyi a holna­pi rendelés, akkor már nem fogadnak el lemondást. Már­pedig ez azt jelenti: nyolc körül meg kell hívni őket te­lefonon, hogy kilenc előtt be­szélhessünk ... Hát honnan tudjam én most pontosan, mennyi tejünk marad meg? — Az ősszel volt egy pa­naszos levél, ennek hatására egy ideig rendben érkezett a tejesautó — utána minden visszaállt a régi kerékvágás­ba.. . A község másik élelmiszer- boltjában asszonyok támaszt­ják a pultot — tejre várnak. Begördül a kocsi, hangosan szól benne a rádió. „Pontos időjelzést adunk, nyolc óra van . . Boros Ferenc és a gépkocsi vezetője gyorsan ki­rakják a kék ládákat a tej­jel, egykettőre kész a papír­munka is. — Hol késtek? — Defektünk volt reggel, később tudtunk elindulni, négy körül. — Máskor is késnek! — Hááát. .. előfordul. — Zavarban vannak mindket­ten. — Hol a targonca rossz odabent, hol villany nincs, néha a rakodás késik. Útvonaluk: Oros, Kőlapos, Sényő, Apagy, Nyírtét, Leve­lek, Besenyőd, Magy. Ha fél háromkor útnak indulnak, fél hétre Magyra is eljutnak — mondják. Csakhogy ez gyak­ran nem sikerül ... Tarnavölgyi György Friss tej, égett kenyér Tiszanagyfalu lakosai nem panaszkodhatnak az ellátás­ra. Amióta a Tiszatej Gazda­sági Társulás hordja a tejet és néhány tejterméket, az már a boltok nyitása előtt megérkezik. így a munkába, iskolába indulók már a friss tejből fogyaszthatnak. A Kossuth utcai ABC-ben a ko­rán kelő vásárlók tegnap reggel fél hétkor 15 féle tej­termék között válogathattak. A literes és fél Literes tej mellett volt például kakaó, karamellás tej, túró, vaj. Ta­lán csak a sajtfélék választé­ka volt hiányos, de ígérték, délutánra megérkezik a sajt is. A kenyeret Rakamazról hordják a faluba: kilenc óra körül szállítanak. A boltve­zetők ezért tartalékolnak. Az ABC-ben például 30 kiló elő­ző napi kenyér maradt a reg­geli nyitásra, de ennek egy részét a vevők nagy ívben el­kerülték, mivel annyira égett volt, hogy bizony kár volt ki­tenni a pultra. Még egy kritikus észrevétel. A hűtő­pultokkal ellátott modern üz­letben nem volt cukrászsüte­mény. A másik tiszanagyfalui üz­letben, a kis 7-es számú ve­gyesboltban szintén volt már reggel tej és kenyér. Hiány­zott viszont a péksütemény. Az előző napi kifli-, zsemle­rendelés kevésnek bizonyult. Az áruválaszték sem utalt a közelgő húsvétra, a vásárlók hiába keresnek már itt pél­dául csokoládé nyuszit és to­jást, az már elfogyott. Ez an­nál is érthetetlenebb, mivel az idén a Fűszert igazán bő­séges áruválasztékot kínált és kínál még most is. Bodnár István Listára kell iratkozni A tejesládák reggel hat óra előtt már a nyírjákói és a petneházi üzletek előtt vár­ták a nyitást. Néhány kilo­méterrel odébb, Nyírkárász­ban a hat órakor nyitó 26-os számú boltban azonban még várni kellett a tejre. (Így az ott-tartózkodásom alatt a vá­sárlók szinte mindegyike fél­literes pálinkát vásárolt. Munkába indulás előtt...) A Mátészalkáról érkező tej szállítmánynak egyébként ez az utolsó állomása. A töb­bi üzlet hét órakor nyit, s addigra a tej is megérkezik. A kenyérre viszont még vár­ni keil néhány órát, mert azt valamikor délelőtt Kisváráé­ról hozzák. A vásárlók azt mondják, ha valaki biztosan kenyérhez akar jutni, annak még az előző napbkon fel kell iratkoznia valamelyik bolt listájára. Hasonló a kenyérellátás A repülőgép-szerencsétlen­ség áldozatává vált 13 éves amerikai iskoláslányról ne­vezték el a szibériai Mirnij közelében, a Szovjetunió gyé­mántbányászatának központ­jában talált rendkívül szép gyémántot. Petneházán a 16-os és a 20- as boltokban. Ök Baktaló- rántházáról kapják a kenye­ret, de ide is csak dél körül érkezik meg, s az előző nap­ról mindössze néhány darab szikkadt kenyér található a polcokon. A tej, kakaó, tejföl, túró a rendelésnek megfele­lően, időben érkezik. Felvágottakkal azonban nincsenek elkényeztetve a környéken. Kedden kaptak árut, de szerdára már csak mutatóban volt néhány da­rab szalámi, s legközelebb egy hét múlva kapnak újra. Kertész Sándor Van, akinek nem is jut A Nyírbélteki Áfész 9. szá­mú boltja előtt Piricsén már reggel hat órakor színes mű­anyag ládákat pakol Tircsi László, a Mátészalkai Tej­ipari Vállalat sofőrje. Tej, kakaó, Túró Rudi, tú­rókrém, tejföl kerül le a ko­csiról. A megrendelőlapon a tartós tej is mindig szerepel, de csak nagyon ritkán jut el a pultokra. Korlátlan meny- nyiségben rendelhető azon­ban a szalkaiak által gyártott zsíros túró, de bizonyára az ára miatt nem sikerül elfo­gadtatni a boltvezetőkkel, s rajtuk keresztül a vevőkkel. A nyírpilisi boltba is Szál­káról érkezik a tej, tejter­mék. Már kora hajnalban a bolt ajtajában vár a megren­delt portéka. A bolt előtt munkába induló asszonyok állítják: a tejipar ládáit min­den reggel ott találják. Saj­nos, korántsem ilyen jó a helyzet a kenyérrel, péksüte­ménnyel. Mindkét boltban egybe­hangzóan megerősítik: a Má­tészalkai Sütőipari Vállalat nyírbátori gyárának autói délelőtt 11 előtt soha nem érkeznek meg a faluba. Arra is akad példa, hogy fél ket­tő körül jár az idő, mire a bolt kenyérhez jut. Még jó, ha marad előző napról né­hány vekni. Sok különbség nincs az aznap érkezett és a tegnapról maradt pékáru mi­nősége között. Aznapi kenye­ret, friss sütést ugyanis jó, ha egy héten kétszer kapnak a boltok. Piricsén 150—200 kiló pékáru fogy naponta. Nyírpilisen arra is akad pél­da, hogy a késő délután munkából hazatérő asszo­nyok már hiába nyitnak be a boltba, hogy családjuknak kenyeret vegyenek. Kovács Éva Mint ismeretes, Samantha 1983. júliusában látogatott el a Szovjetunióba, nyaralt a Fekete-tenger partján, az arteki úttörőtáborban. A „Samantha Smith” gyé­mántot a moszkvai Kreml gyémántgyűjteményében őr­zik. „Samantha Smith“ gyémánt HAGYOMÁNYŐRZÉS, UAGYOMANVTEREMTÉS A Képes Ojság kétoldalas, fényképekkel illusztrált cikket közölt február 22-1 számában „Hagyományőrzők Vaján” cím­mel. „Amíg ott időztünk, jó néhány falubelivel is megismer­kedhettünk, mert Vaján a táj­ház egy kicsit társadalmi köz­pont is” — Írja a szerző. A boltba, gyógyszertárba, orvos­hoz, tanácsházára igyekvő is­merősök jövet-menet szívesen bekukkantanak ide is. Olyan formálódó új szokás ez, amely­ről m i m tán mint helybeli hagyományról fognak az utó­dok megemlékezni. A vajai nép egyébként is nevezetes ar­ról, hogy megbecsüli és híven őrzi múltbeli értékeit, szokása­it. Legyen az tájház vagy vár­kastély, a szövés és a hímzés nemzedékeken át öröklődő sze- retete, a disznóvágások hagyo­mányos rendje vagy a szomba­tok elmaradhatatlan kedves étele, a tört paszuly.” Évente 35—40 ezer ember látogat el hozzájuk, s a vendégfogadást azzal kezdték, hogy megállóhe­lyet alakítottak ki a gépkocsik­nak, rendezték a faluközoont arculatát; most a Vay Adám síremléke körül kis pihenőpark létrehozásán fáradoznak. A köz­ség határában elterülő vadre­gényes szépségű őstó környé­kén százötven üdülőtelek sor­jázik a parton, rövidesen ivó­vizet és villanyt is kap ez a terület. „EGY CSOKI AFRIKÁÉRT” Szabolcsi fiatalok szép kez­deményezését közli a Családi Lap februári száma. A lap ha­sábjain a Bethlen Gábor-kör tagjainak felhívása olvasható: „Nincs a világon szörnyűbb do­log, mint az éhezés és az éh- halál. Megdöbbent bennünket az a tragédiasorozat, amely évek óta játszódik Af­rika országaiban. A nyíregyházi ;. számú általános iskola Beth­len Gábor-körének tagjai az­zal fordulnak az ország fiatal­jaihoz, hogy szerény lehetősé­geikhez képest segítsék Afrika éhező gyermekeit. Meghirdet­jük az »Egy csoki Afrikáért« akciónkat. Arra kérünk benne­teket, hogy egy szelet csokolá­dé árával járuljatok hozzá a szenvedő gyerekek sorsának enyhítéséhez ...” MESSZE VANNAK „Afféle tanulmányútra, vagy minek nevezzem, elvittek ben­nünket Szabolcs-Szatmár me­gyébe. Csodálatosan felszerelt rendelőket láttunk és nagysze­rű, központi fűtéses, üres or­vosi lakásokat. Szemügyre vet­tük őket, sóhajtoztunk, milyen kár, hogy ilyen messze van­nak, s nem jelentkezett oda kö­zülünk senki” — idézi az Ifjú Kommunista januári számában a fiatal pályakezdő orvos sza­vait. Csengerben is két státus van, de csak egy fogorvosuk van, ő is csak néhány hónap­ja. Bájluk Évának, a község fog­orvosának a közérzete kitűnő. Szinte elképzelhetetlen gondos­kodásban van része azóta, hogy a községben letelepedett. „Miképpen fogom ezt a sok szeretetet, figyelmességet meg­hálálni az embereknek?” — kérdezte egy ízben asszisztens- nőjétől, Gavallér Zoltánnétól. „Ne aggódj, lesz rá alkalom!” — mondta ő, és az orvosnő va­lóban megkezdte a törlesztést. Amikor reggel nyolckor a ren­delő ajtaján kiszólnak az első betegért, rendszerint negyven- öt-ötvenen várakoznak. A csen- geri körzetekhez tízezren tar­toznak. S minthogy a szomszé­dos körzetekben nincs orvos, onnét is idetódulnak a sürgős segítségre szorulók. Üj épületbe költözött a rakamazi takarékszövetkezet sényöi kiren­deltsége. A fél millió forintos költséggel épült kirendeltség a múlt évben készült el. Betétállományuk a 86-os évben meghaladta a négymillió forintot, az idén már közel ötmillió forintot kölcsö­nöztek. Az általános szolgáltatáson kívül, tervezik az áramdíj­beszedést, biztosítások kötését, (jávor) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy OTP-kölcsön kalandos története Egy vidéki gyár tisztviselője az OTP egyik megyei igazgatóságá­nál 15 ezer forint személyi köl­csönt akart felvenni. Az összeg fo­lyósítása előtt a tisztviselő jöve­delme felől a munkáltató vállalat­tól felvilágosítást kértek. Ezt meg is adták, de tévedésből nem tün­tették fel, hogy az illető fizeté­sének negyven százalékát gyér­em ektartásdíj terheli. Az OTiP a kölcsönt folyósította, a tisztvise­lő azonban csak 3228 forintot fi­zetett vissza. Ekkor derült ki a vállalat mulasztása. Ezek után az OTP ,a fennmaradó összeg erejé­ig a munkaadó ellen pert indí­tott. Arra hivatkozott, hogy a vállalat a kölcsön fedezetével kapcsolatban megtévesztette, s minthogy dolgozójáért készfizető kezesként felel, a hátralékos 11 ezer 722 forintot megfizetni tar­tozik. A vállalat elismerte, hogy a kölcsön felvételéhez szükséges igazolásban a gyermektartásdíj letiltását tévedésből nem tüntet­te fel. de ■emiatt az OTP-t nem éri kár. Az időközben kiadott letiltás alapján ugyanis alkalma- zottj>a munkabéréből rendszere­sen levont bizonyos összeget, így végül is az OTP a követelését megkapja. Ezt a bank is elis­merte, de azzal érvelt, hogy 7381 forint tartozás még mindig fennr- áll, ezért keresetét erre az ösz- szegre szállította le. A megyei bíróság a vállalatot e csökkentett összeg alapján, ma­rasztalta el. Fellebbezésre a Leg­felsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. Megállapította: a tisztviselő ellen a végrehajtási el­járás folyamatban van. ami azt jelenti, hogy az állami kényszer igénybevételével az OTP a köve­teléséhez hozzájut, tehát kára nem keletkezik. Ezért keresete alaptalan, és el kellett utasítani. Alig készült el — 6 millió fo­rintért — az új áruház, amikor kiderült: a tetőszerkezet beázott, és a raktáriban nagy értékű áru tönkrement. Ezért az áruház tu­lajdonosa: egy Afész, mind a ki­vitelező, mind a tervező válla­lat ellen kártérítési pert indított. Mint a beszerzett szakvélemény megállapította, a hiba elsődleges oka az, hogy a tervek hiányo­sak voltak. A-vízlevezetésre nem tartalmaztak megfelelő megol­dást, nem írtak elő négy lefo­lyót, a csatornák keresztmetszete kicsi volt, és más hiányosságok is adódtak. A helyzetet súlyos­bította. hogy a kivitelező, bár a tervezési hibák nagy részét fel­ismerhette, azokat mégsem ki­fogásolta. A munkálatok közben az Áfész a kivitelezővel az ere­deti tervtől eltérő megoldásban állapodott meg, amelyet a terve­ző vállalat elfogadott. Csakhogy a bírósági szakértő szerint a tervváltoztatás sem volt kielégí­tő, így -a beázást nem tudta meg­akadályozni. És mert a bajok csőstül jönnek, kiderült: az Afész is hibás, mert a csator­nák karbantartását, kitisztítását elmulasztotta. Mindezek ismeretében a Leg­felsőbb Bíróság kimondta: a Polgári Törvénykönyv értelmé­ben, ha többen közösen akoznak kárt, felelősségük egyetemleges, egymással szemben pedig maga­tartásuk felróhatóságának ará­nyában oszlik -meg. Ennek alap­ján a vállalatot kötelezte: 30 na­pon belül díjtalanul adjon javí­tási dokumentációt, a kiviteleit pedig a hibákat, hatvan nap alatt szüntesse meg. A költségek hat­van százalékát a tervező válla­lat, harmincöt százalékát a kivi­telező, öt százalékát az Áfás? köteles viselni.

Next

/
Thumbnails
Contents