Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

1986. március 17 Kelet-Magyarország 7---------------------------------------------------------\ Mérlegen a fehér sport végzett, a serdülő fiúegyüttes (Machén, Kullffay, Terdik, Zi­lahi, Hadházi) összetételben első lett! Az esztendő során legtöbb­ször a „kicsik” jeleskedtek. A Triál Kupa csb-n, a (Szántai, Farkas, Ur, Szalontól) összeté­telű fiú, valamint a (Holp I-. Holp Zs„ Újhelyi, Tóth) leány­gárda bajnoki címet szerzett! A területi korosztályos baj­nokságon. egyéniben Machán Frigyes, Szántai Csaba, Bágyi Kinga és a Bágyi, Holp I. pá­ros lett első. Ugyanitt 5 egyé­ni második hely született. A vidéki korosztályos egyéni bajnokságon a tervezett 7 arany helyett 2 „sikeredett”. Szántai Csaba révén. Az orszá­gos korosztályos bajnokságon a vezetés hat főnek a legjobb 8 közé jutását tervezte. Ezzel szemben ezt 3 számban sike­rült teljesíteni úgy, hogy a Machán, Terdik fiúkettős az elődöntőig, Ur Csaba egy má­sik vidéki társával a legjobb 8 közé jutott. A vidéki korcso- portos csb-n a serdülő fiúcsa­pat első csakúgy, mint a Triál Kupa fiúgárda. A nagy gonddal összeállított vezetőségi beszámoló soraiból kicsendült: „az elmúlt két év lényeges szakmai célkitűzései — az elvárások és lehetőségek figyelembevételével — nem tel­jesültek! Ennek sok szakmai, menedzselési és anyagi aka­dályai voltak. A feladatok el­látásánál figyelembe kellett venni, hogy iskolai tanulókról, amatőr sportolókról volt szó. Aztán gond még az is, bogy valamennyi korosztályban nem rendelkeznek versenyzővel, nem tudják fanatizálni őket a teniszsport érdekében. Gondot jelent, hogy a téli foglalkoztatá­sokat — fedett pálya hiánya miatt — nem tudják megfelelő- en biztosítani.” Befejezésül önkritikusan ér­tékeli a vezetőség a hiányos­ságokat, így például a ver­senyzők alapozását, évközi munkájukat az edzéseken. Megállapították, hogy kévés volt az idő, amit az edzők az egyéni képzésre fordítottak. Nem használtak ki minden le­hetőséget. köztük az adogató- gépet. A sportkör által bizto­sított. költségvetés csak a leg­szükségesebb szakmai felada­tok ellátásához, a menedzse­léshez voltak elégségesek. Kü­lön elismeréssel lehet szólni például arról, hogy a ver- senvzők felkészítéséhez szük­séges labdákkal, valamint egyéb eszközökkel hiánytala­nul rendelkeztek, és figyelmes volt a gondoskodás a csapat- bajnoki mérkőzéseken is.” Az NYVSSC teniszszakosz­tály vezetésében a közeli na­pokban tisztújítás történik. Kü­lönválasztják egymástól a fér­fi és a női vonalat, új edzők, segédedzők beállítása történik. Az 1986. évi tervekről, a szak- osztályvezetés új összetételé­ről. a két OB I-es csapat fel- készüléséről egy később meg­jelenő írásunkban számolunk be. Kovács György — 'Á A közelmúltban tartotta évad­I nyitó ülését a Nyíregyházi Vo­lán-Dózsa autósszakosztálya. Először Czimmer József szak­osztályvezető számolt be az idei esztendő feladatairól, az egyesületi támogatás rendsze­réről. Majd Bagoly Zoltán technikai vezető ismertette az új műszaki és versenyszabá­lyokat, illetve az 1986-os esz­tendő versenynaptárát. Az idén öt rally I-es és nyolic R—II-es páros ül volánhoz a nyíregyházi színekben. Mis­kolcról négy új páros került a Volánhoz. A szabolcsi autósok hat versenyen indulnak: Salgó Rallye (Salgótarján, április 18—20.), Mecsek Rallye (Pecs, május 17—18.), AFEMSZ Kupa (Nagykanizsa, június 26—27.), Budapest Rallye (Budapest, jú­lius 26—27.), Népsport Rallye (Veszprém, augusztus 30—31.). Porán Rallye (Miskolc, szep­tember 27—28.). A versenyek közül a buda­pesti és a salgótarjáni nemzet­közi viadal. A Budapest Rallye útvonalában szerepel a Forma I-es pálya is. Az első bizonyí­tási lehetőség a Salgó Rallye lesz. A Tarján környéki talál­kozó össztávja 710 kilométer, ebből 300 kilométer a gyorsa­sági szakaszok hossza. Ezen a viadalon öt nyíregyházi páros indul. Az idei versenyeken ketten, V ___________________________ Nyíregyháza legeredményesebb teniszezője. Sárréti György (bal­ról) és a magyar teniszsport jeles képviselője Kiss Sándor. Szombaton este tartotta év­záró-évnyitó értekezletét a Nyíregyházi VSSC teniszszak­osztálya. A vezetőség nevében Terdik János szakosztályveze- tő fűzött szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz, amelyben szó esik a szakosztályon belül vég- zett munkáról, az eredmények­ről és a gondokról. ,,A szakosztály vezetősége 11 főből áll és a technikai veze­tőt kivéve mindenki társadal­mi munkában látja el felada­tát. Év közben bizonyos vál­I tozások történtek a vezetes- ben, volt aki belső szakmai gondok, más a szakmai mun­kák hiányosságai miatt és ar­ra való hatás eredménytelen- sége következtében nem vett részt a munkában. Nehezítet­te a helyzetet, hogy a szak­osztályi elnök és a szakosztály- vezető rendszeresen sokirányú elfoglaltságot jelentő gazdasági munkája miatt nem tudott kellőképpen részt venni az irá­nyításban. A vezetőségi ülése­ket rendszeresen, a program­ban szereplőén megtartani nem tudták. Az NYVSSC teniszszakosztá­lya az egyesületek pontverse­nyében 1984-ben ü. volt, a vi­dék legjobbja lett. Bár 1985-ben is megmaradt ez a cím. de nem fogadható el igazi érték­mérőnek. Kedvezőtlen, hogy az előző évi egyéni rangsor­ban, első osztályú minősítést a felnőtt férfiak között csak Sárréti György tudta megsze­rezni, ifj. Pázmándy, Erős és Koczka J. másodosztályú mi­V____________________________ nősitéssel zárta az évet. Tart­hatatlannak minősítette a be­számoló Nyíregyháza ifjúsági csapató helyzetét, mely az utóbbi években nem tudott el- jutni az országos döntőig, hol­ott évtizedeken keresztül min­dig ott volt. Külön kellemet­len, hogy ifjúsági, serdülő, újonc és gyermek versenyzők között, az első 30-at rangsorol­va, alig találni NYVSSC-ver- senyzőt. „Ez nagyon szomorú” — értékeli az eredménytelen­séget a vezetőség. Az 1985-ös év versenyeit fi­gyelembe véve, az egyéni rangsorokban, várhatóan nem lesz kedvezőbb a helyzet. Sár­réti tavaly 13 egyéni versenyen indult, négyszer első, három­szor második lett. Teljesítmé­nye az ev második felében vi- szont gyenge. Megállapítja a vezetőség: gond volt a felké­szítésben csakúgy, mint a fel­készülési munkában a ver- senyzők részéről. Az egyéni munkában legteljesebben ifj. Pázmándy Józseffel elégedet­tek, gond van viszont Koczka János és Bérezés Péter felké­szülésével. Az ifjúsági, serdü­lő, újonc és gyermek verseny­zők a rangsorban az előző év- hez viszonyítva nem léptek előre. A férfi csapat gyenge szereplésével, 1985-ben kiesett az OB I felső ágából. Ez egy- értelműén kapcsolódik a gyen­ge felkészüléshez. örvendetes, hogy az OB II­ben szereplő női csapat veret­lenül nyert bajnokságot és fel­jutott az OB I-be. Ezért tisz­teletet érdemelnek a csapatban szereplők, de reálisan meg kell jegyezni, hogy a színvo­nal nem volt magas. Bár baj­nokságot nyert a női együt­tes, felkészítését nem lehetett tervszerűnek minősíteni. Saj­nos, a felnőtt férfi és női ver­senyzők edzéseken való megje­lenése nem volt rendszeres. Miután amatőr sportolókról van szó, megoldást csak az je­lenthet. ha az edzők alkalmaz­kodnak a versenyzőik szabad­idejéhez. A beszámoló egyértelműen leszögezi: a nyíregyházi tenisz Kitűzött feladatai „ném telje­sültek” ! A várakozásnak megfelelően jól szerepeltek az NYVSSC te­niszezők az országos vidéki felnőtt egyéni bajnokságon. Első helyet szerzett a Sárréti, Koczka T., valamint a Sár­réti, B. Kovács Judit páros. Ezenkívül négy bronzérmet szereztek a szabolcsi verseny­zők. Az országos felnőtt egyé­ni bajnokságon egy főnek a 8—16 közé jutását irányozták elő (Sárréti György), ami nem teljesült. A területi ifjúsági csb. fiúcsapatnál első vagy második hely megszerzése volt az elvárás, de mint kiderült, a csapat el sem indult a verse­nyen. Az ifjúsági leánycsapat ugyanitt a második helyen Az új „paripa”, Kulcsék Lada VFTS versenyautója. a Veszprémi—Veszprémmé és a autó nagy erőpróbát jelent Kulcs—Gyöngyösi páros áll majd mindkét páros számára, rajthoz Lada VFTS-sel. Az új (mán) zőnknek. Ezenkívül olyan hazai és nemzetközi versenyeket tud­nánk rendezni, amelyen nemcsak a nyíregyháziakat, hanem a kon­tinensen is jegyzett atlétákat láthatna versenyzés köziben a szurtkiOlósereg. És ezek a viada­lok a sportág nagyszerű propa­gandája is ienne. Remélem, a szeptemberi nemzetközi gálát a megyeszékhelyen, már ezen a pályán rendezhetjük meg. Az NYVSSC atlétikai szakosz­tály az országos ranglistán az el­ső között szerepel. Nemzetközi minősítésű versenyzőik mellett még mindig kevés azoknak a száma, akik rangsorolva vannak a sportág hazai élvonalában, pe­dig a szakosztály munkáját 21 edző segíti, irányítja. Máthé Csaba Balczó András, többszörös vi­lág- és olimpiai bajnok, aki a Bujtoson kezdett el úszni, így emlékezett vissza: „Ha akkor nem lettek volna He ring h-test vé­rek, Bányai Istvánok, Milotai Gáborok, sokan nem jutottunk volna sehova. Ök azok, akiknek nevét csak arany betűvel lehet beírni a sportág aranykönyvé­be.” Akkor, a 30-as évek elejét je­lentette, amikor a Heringh-test- vérek, Tibdr, János és Elemér, megtették az első karcsapásokat a vízben. Azt azért megjegyzem, hogy rá voltak kényszerítve, ugyanis akkor egyszerű módon tanultak meg úszni a 12—15 éves gyerekek. Egymást beledobálták a sóstói tóba, és az ún. kutya­úszás. valamint a gyorsúszás ke­veréke megtette a hatását, sike­rült mindenkinek partot érni. A háború után Tibor és János megalakította Nyíregyházán az úszószakoisztályt, amelynek vé­gül a MÁV SE adott otthont, így megkezdődhettek a Bujtoson az edzések. Sajnos a vérzivatar lesöpörte a föld felszínéről a népszerű Hlavati-vendéglót és a kabinokat, ezért az úszóknak ma­guknak kellett felépíteni az öl­töző helyiséget, kimérni az 50 méteres távot a tóban és felsze­relni az úszófordulókat. Az épíú- kezéshez szükséges téglát a Guszev laktanyából hozták el, a tetőfedésre a pénzt a városi ta­nács sportelnöke adta, míg a tölgyfát a vásárosnaményi aszta­A Heringh-fivérek sokoldalúsá­gát jellemezte, 1956-ban, Pákoz- don. csapatuk nyerte az ÖHV or­szágos döntőjét. Balról jobbra (felső sor) : Heríngb Tibor, Szabó István, Heringb János, Siklósi László csapatvezető, (alsó sor): Hadházi László, Kelemen And rás, Ajler József. los cégtől kapták. Ezek a létesít­mények és a gyönyörű, tiszta víz a múlté, hogy miért, azt is meg­tudják, de ne szaladj.uruk időiben ennyire előre. Az edzésekre főleg a Bujtos kör­nyékiek (Som Imre, Kelemen András, Szilágyi Ferenc, az Izsák testvérek, Kovács Gyula. Kár- pátfalvy László, Ajler József) jár­tak. Délután négykor volt a gyülekező és csak sötétedéskor indultak együtt haza. Az úszók 1949-től beneveztek a vízilabda NB Il-be, amelynek mérkő­zéseire egy-egy zsíroskenyérrel felszerelkezve indultak Kálióba. Ugyanis az ottani medencében játszották a bajnoki találkozó­kat, mert a megyeszékhelyen még nem volt versenyuszoda. A meccsekből egy-egy haJ/vány emlék dereng mindenkinek, köz­tük Heringh János nagyszerű svédcsavarja. Az ötvenes évek végére a Bujtos elszennyeződött, az öltözőket lebontották, anya­gát elvitték. A vízilabda után újabb váltás következett be 1952-től az úszók életébe. Az MHSZ meg­alakította a háromtusa (lövészet, futás, úszás) szakosztályát, amelynek keretében nők — Né- gyesi Ildikó, Zombor Piroska, Salczmann Katalin, Lovász Mária — is versenyeztek, míg a férfiaknál a későbbi öttusa­király, Balczó András is meg­kezdte versenyzői pályafutását. Ez a dátum még egy momentum miatt érdekes: ekkor kaptak elő­ször felszerelést: fürdőköpenyt, fecskét, úszódresszt, melegítőt a versenyzők. A krónikások 1957- ben feljegyezték, hogy az ösz- szetett honvédelmi versenyben a Szalbó Zoltán, Hadházi Lásralló, Kelemen András, Ajler Jó­zsef, Heringh János és Heringh Tibor összetételű nyíregyházi gárda országos bajnoki címet szerzett. Abban az időben az sem jelentett akadályt, hogy az egyik verseny előtt két nappal nem volt víz az uszodában. Az úszók a tűzoltók segítségével a tóból szivattyúzták át a vizet, így sikerült megrendezni a via­dalt. Az a bizonyos pont 1965- ben került a papírokra, ami­kor az MHSZ anyagi okokra hivatkozva megszüntette a há­romtusa szakosztályt. Heringh János 1979-ben ment nyugdíjba a Közúti Építőktől. Napjai kerékpározással, úszás­sal a sóstói tóban, kertészkedés­sel telnek. Már korábban meg­szerezte három sportágban (úszás, atlétika, Öttusa) az or­szágos versenybírói képesítést. Ha az előbbi két sportág megyei versenyeit rendezik, magas, szikár alakjával, kezében a stopperrel nem hiányozhat a medence vagy a pálya széléről. (m. cs.) Atlétikánk két aroa —---------------------------------------— \ Idénykezdet az autósportban ból, hobbiból neaji lehet aitleti­zátni. — Mennyiben segítené a szak- osztály munkáját a reskortánpá- lya? — A legalapvetőbb technikai elemeket azon lehetne gyakorol­na, ami a felkészülésiben óriási segítséget jelentene a dobókon és a közép-, valamint hossziútávfu- tókon kívül valamennyi verseny­Orendi Mihály: 1988-ig az élgárda egy része abbahagyja a versenyzést. Az elmúlt évi magyar atlétikai ranglistám az NYVSSC sportolód közül Petrika Ibolya és Bakosi Béla foglalja el a legelőkelőbb helyet, mindketten elsők. Rajtuk kívül And6, Vasvárd, Baorasal, Fi- csor, Stefán, Petrika Erzsébet, Kovács, Szepesi és Téglási sze­reped az első tíz között. Viszont az is igaz, hogy harminc (!) ver- senyiszámhan hiányoznak a rang­listán a nyírségi sportolók, elég­gé egyoldalú a szakosztály. — Illúzió lenne az — mondta Orendi Mihály vezető edző az előbbi megállapításra —, hogy az atlétika minden versenyiszámá- ban olyan versenyzőket tudjon nevelni a szakosztály, akik a ha­zad tízes, ranglistán szerepelnek. Csak Olyan számokban próbál­juk megvetni a lábunkat, ahol biztosítottnak látjuk aiz eredmé­nyeket, illetve ahol a legnagyobb lehetőségiek vannak az előrelé­pésre. Ezért felemás a helyzet. A közép- és hosszútárvfutóknál jelenleg lehetőségünk van, hogy pótoljuk a kiesett évjáratokat mind a nőknél, mind a férfiak­nál. 1979—71—72-es korosoportú gárdával. Viszont a női távol- és magas ­ugró számban. Semczi Erika és Vdroszt Beáta feliküzdheti .magát a legjobb tíz közé. — A nemrég véget ért fedett­pályás idényben egyedül Bakos! Béla versenyzett. A többiek miért nem álltak rajthoz? . — Diszkoszvetésben és gereliy- haj-ításfbiam téli szabadtéri dobó­versenyt rendeztek, amelyen in­dult Kerekes és Fiosor. Vasvári, Téglási és Petrika betegség miatt később kezdte a felkészülési idényt, így ők csak a szabadtéri versenyeikre készülnek. — Kik pótolhatják válogatott szinten néhány év múlva Bakosát és Petrikát? — Az 1998-as olimpiáig és utá­na a jelenlegi felnőtt élgárda egy része abbahagyja a versenyzést. A folytonosságot biztosítottnak látom, hiszen olyan tehetséges fiataljaink vannak, mint a távol­ugró Csoba Norbert, a vágtasza- mokban Kovács Tímea, a 400-as; Molnár Tamás, a dobótrió: Ste­fán, Fiosor, Kekeres. az ifjúsági VB-re készülő Szilágyi Péter, Be­kecs Sándor — az említett Mol1- náron és Kovácson kívül —, az IBV-kerefből Kasza Edit. Adáim József. Nagy Csaba, Viroszt Beá­ta, Borbély Andrea, a junior vá­logatott Kosztyu Miklós és Lé­náit György. Már évek óta 15 nyíregyházi versenyző tagja a különböző válogatott keretnek. Ezt a szintet szeretnénk tartani. — Az utóbbi években néhány tehetség: Kohári, Daku. Tóth és Nagy eltűnt a szakosztály névso­rából. Miért? — A szakosztályon belül akik vállalják a munkát, azok miarad­nak. Akik nem találják meg szá­mításaikat, nincs sikerélményük, abbahagyják, távoznak. Kohári főiskolai tanulmányai, Daku szü­lés miatt nem folytatja a ver­senyzést, míg Tóth és Nagy fi­zikai értelemben alkalmas volt, de hiányzott belőlük a kitartás. Nem értették meg, szórakozás­Az első akadály I elhárult j Továbbra is versenyben maradt a bentmaradásért ví­vott harcban a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola. Bár a főiskolások pénteken késő es­te hosszabbításban 77—71-re kaptak ki a MAFC-tól, teg­nap délelőtt a városi stadion játékcsarnokában 66:57-re győztek. így a műegyetemis­ták elbúcsúztak az NB I-től, míg a nyíregyháziak tovább folytathatják a küzdelmeket a legmagasabb osztályban való szereplésért. Egyébként a két mérkőzésről bővebb tu­dósítást keddi számunkban olvashatnak. A bujtosi bányagödröktől az országos sikerekig Szakosztályi évzáró a teniszezőknél K SPORT||

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents