Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. március 14. Gorbacsov- válasz a „hatoknak“ A következő szovjet— amerikai csúcstalálkozóig a Szovjetunió március 31-et követően sem végez atom­robbantást — mindaddig, amíg az Egyesült Államok­ban végre nem hajtják az el­ső nukleáris robbantást. Ezt szögeai le Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB fő­titkára a „hatoknak” adott válaszüzenetében, amelyet — mint ismeretes — Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter szerdán adott át a „hatokat” — Argentínát, Gö­rögországot, Indiát, Mexikót, Tanzániát és Svédországot — képviselő argentin nagykö­vetnek Moszkvában. A válaszüzenet teljes szö­vegét csütörtökön hozták nyilvánosságra a szovjet fő­városban. Mihail Gorbacsov minde­nekelőtt az atomfegyver-kí­sérletek betiltását sürgető felhívás egyik aláírójának, a ^tragikus véget ért Olof Pal­me svéd kormányfőnek az emlékét, a békéért végzett -tevékenységét méltatta, majd rámutatott: Közös kezdeményezésük ' tökéletesen megfelel annak a követelménynek, hogy az egész világon meg kell szer­vezni az államok és a népek közötti építő és alkotó jelle­gű együttműködést, különö­sen most, amikor magáról az emberiség létéről van szó. Az SZKP KB főtitkára meg­állapította, hogy a „hatóik” levelében kifejtett gondola­tok az atomfegyverek nél­küli általános biztonságról teljesen egybecsengenek a nemzetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének elméletével, amelyet a kö­zelmúltban befejeződött XXVII. pártkongresszuson vetettek fel. E rendszer egyik alapköve te Iménye: az atom­fegyverek teljes és vissza­fordíthatatlan felszámolása. A főtitkár a továbbiakban megállapította: azonosan gondolkodik a felhívás szer­zőivel a tekintetben is, hogy -az atomfegyverkezés meg­szüntetésében fontos lépés a kísérleti atomrobbantások beszüntetése. — Nyilvánvalóan nem vé­letlen, hogy ezt a kérdést most, az egyoldalú szovjet atamm-oratórium határide­jének lejárta előtt vetik fel. A türelmi idő, amit az ame­rikai kormánynak adtunk ja­vaslataink mérlegeléséhez, le­járában van. A végtelensé­gig nem hosszabbíthatjuk -meg ezt a moratóriumot egy­oldalúan. Immár nyolcadik hónapja szüneteltetjük az összes atomrobbantást, bele­értve a békés célú robbantá­sokat is. Ezzel máris bizo­nyos veszteségeket okoztunk magunknak mind katonai, mind pedig népgazdasági vo­natkozásban — hangzik a válaszüzenet. Mihail Gorbacsov az el­lenőrzés kérdéseit érintve, is­mételten leszögezte: ezeknek a problémáknak nagy jelen­tőséget tulajdonítunk, mert érdekeltek vagyunk abban, hogy a megállapodásokat szi­gorúan betartsák, és efelől a megállapodás résztvevői tel­jes mértékben bizonyosak le­hessenek. Az ellenőrzés meg­valósítható nemzeti műszaki eszközökkel, valamint nem­zetközi eljárások révén, szükség esetén helyszíni fel­ügyelettel is. Azt a megál­lapodást javasoljuk az ame­rikai félnek, hogy igény ese­tén a megfigyelők kölcsönö­sen felkereshessék a tisztá­zatlan jelenségek helyszínéit. Ezzel kizárható a kétség, hogy ezek a jelenségek eset­leg atomrobbantással függ­nek-e össze. Készek vagyunk élni azzal a javaslatukkal — természe­tesen abban az esetben, ha ezt a másik fél is elfogadja —, hogy segítséget adjunk az atomrobbantások beszün­tetésének felülvizsgálásában, -beleértve a helyszíni fel­ügyeletet is. A kísérletek problémájának teljes megol­dásához természetesen szer­ződésre van szükség, amely a nemzetközi jog keretében tiltaná be az atomfegyver- kísérleteket. Javasoljuk egy ilyen szerződés haladéktalan kidolgozását, a különböző — kétoldalú, háromoldalú és több oldalú tárgyalások fel­újítását, illetve megkezdését azzal, hogy ezt a témát nem kapcsoljuk össze semmiféle más kérdéssel. Azoknak, akik attól tartanának, hogy az el­lenőrzés kérdésed a tárgyalá­sokon háttérbe kerülnek, azt javasoljuk, hogy ezeken a tárgyalásokon kezdettől fog­va és egyidejűleg foglalkoz­zunk ezeknek a kérdéseknek a megoldásával is — annak érdekében, hogy minél előbb átfogó megállapodásra jut­hassunk — fejeződik be Mi­hail Gorbacsov üzenete. Szentendrei Tavasz Kommentár A madridi mérleg A megkönnyebbült sóhaj képletesen szólva szinte hallható volt Brüsszelben éppen úgy, mint Madridban a NATO-tagságról tartott spanyol népszavazás eredmé­nyeinek nyilvánosságra ho­zatala után. A szerdai vokso­láson ugyanis — ha nem is elsöprő többséggel — felül­kerekedett a González-kor- mány javaslata, vagyis, hogy az ibériai állam meghatáro­zott feltételekkel továbbra is maradjon tagja az Atlanti Szerződésnek. A megkönnyebbülés telje­sen érthető, hiszen a NATO- központban nem kis fejtö­rést okozott volna a „nem” szavazatok esetleges túlsúlya. Ám a madridi vezetés szá­mára talán még megnyugta­tóbb a referendum kimene­tele, mivel a népszavazási vereség óhatatlanul Gonzá- lez helyzetének megingásá­hoz vezetett volna. így azon­ban a fiatal szocialista párti miniszterelnök — nyi­latkozatai alapján — na­gyobb önbizalommal készül­het a néhány hónapon belül esedékes parlamenti válasz­tásokra, ahol a mostani nép­szavazásnál jóval nagyobbak lesznek a tétek. Az ugyanis korántsem bi­zonyos, hogy a NATO-refe- rendum az országban ural­kodó valóságos erőviszonyo­kat tükrözte. Erre utal min­denekelőtt a tartózkodók rendkívül magas, 40 százalék körüli aránya, s az is, hogy a kormánypárt saját hívei­nek jelentős részével is szem­bekerült a NATO-tagság kér­désében. Végül, úgy tűnik, csak a konzervatív ellenzék bizonyos rétegeinek voksa se­gítette győzelemhez Gonzá- lezt, valamint az, hogy sokan — reménytelenségből vagy bizalmatlanságból — nem já­rultak az urnákhoz, mond­ván: nincsen igazi esély a Brüsszelhez illetve Washing­tonhoz fűződő kötelékek lazí­tására. Kérdés, mennyire van iga­zuk a kételkedőknek. Egyelő­re csakugyan nem világos, hogyan fogják érvényesíteni Madridban azokat a feltéte­leket, amelyeket González kabinetje a tagság fenntar­tása fejében vállalt. Bizony­talan például, el lehet-e ér­ni a támaszpontokon állo­másozó amerikai csapa­tok létszámcsökkentését, az atomfegyverek elhelyezésé­re vonatkozó tilalmak betar­tását (erre Madridnak sem­milyen konkrét garanciája nincsen), s azt is, hogyan le­het az ország tagságát kizá­rólag a NATO politikai, nem pedig katonai szervezetére korlátozni.' Érthető tehát, hogy a mad­ridi mérleg a mostani nép­szavazás után sem mutat egyértelmű képet. e. é. (Folytatás az 1. oldalról) krumpli, a hol örömöt, hol bánatot adó dohány. Az élet keménnyé, szívóssá, helytál­lóvá nevelte az itt élőket. De egységük virágzóvá teszi a meglévő ipart, aminél per­sze több kellene, de a majd Szentendrén is bemutatandó termékek bizonyítják.: termé­keik joggal állnak helyt az egész világon. Ezt követően a szónok mél­tatta, hogy a szentendrei ter­vezők jóvoltából a népművé­szeti anyag mellett megis­merhetik az itt élők a me­gye iparát, színházi kultúrá­ját, táncművészetét, a kony­haművészet remekeit. A megnyitót követően Pus- kásné Oláh Júlia, a nyíregy­házi Váci Mihály Művelődé­si Központ népművészeti stú­diójának vezetője, a népmű­vészet mestere mutatta be a vendégeknek a kiállított nép- művészeti anyagot és ismer­tette a megyében működő al­kotók sokirányú tevékeny­ségét. Ezután került sor a szentendrei és szabolcsi ba­ráti körök képviselőinek ta­lálkozójára, eszmecseréjére, melynek keretében a két táj szorosabb kapcsolata volt a fő téma. A szentendrei ta­vaszi napok keretében leg­közelebb március 17-én a nyíregyházi Bessenyei Szín­kör előadása jelenti az újabb szabolcsi programot. Útnak indult a Szojuz T—15 A Szojuz T—15 szovjet űrhajó legénysége, Leonyid Kizim (balra) és Vlagyimir Szolovjov. Csütörtökön, moszkvai idő szerint 15 óra 33 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről út­nak indították a Szojuz T— 15 szállítóűrhajót, fedélzetén két tapasztalt szovjet űrha­jóssal — Leonyid Kizim pa­rancsnokkal és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök­kel. Az eseménynek a Szovjet­unióban és az Intervízió tag­országaiban milliók lehettek szemtanúi. A szovjet televí­zió már csütörtökön reggel bejelentett egyenes közvetí­tésben számolt be Bajkonur- ból a Szojuz T—15 rajtjáról. Leonyid Kizim és Vlagyi­mir Szolovjov útja új fejezet kezdeteként vonul majd be a szovjet űrhajózás történe­tébe. A két kozmonauta a február 20-án Föld körüli pályára állított, Mir nevű új szovjet űrállomásra tart, amellyel hajójuk a tervek szerint március 15-én kap­csolódik össze. Ök lesznek az első lakói a szovjet űrállomások harma­dik nemzedékéhez tartozó, elődeitől nagyon sokban kü^ lönböző Mirnek, amelyet azért hoztak létre, hogy nagymértékben kiszélesítsék az egy időben folytatott űr­kutatási programok körét. Az új, eddig csak automati­kus üzemmódban kipróbált űrállomás lényegében alap­egysége egy nagyméretű, párhuzamosan több célra is használható űrkutatási rend­szernek: Hat dokkoló és át­szállóhelye van — kettő a hosszanti tengely két végén, négy pedig az orr-részen körben helyezkedik el. Ezek lehetővé teszik, hogy az állo­máshoz egyszerre több au­tomatikus és ember vezette űrhajó, valamint űrmodul csatlakozzon. Ez utóbbiak önálló manőverezésre, az űr­állomástól való eltávolodás­ra és a hozzá való visszaté­résre is alkalmas, saját lét­fenntartó rendszerrel is el­látott űreszközök. Több vál­tozatban, egy-egy speciális feladatkörben végzett kuta­tásokra berendezve készül­nek: lesznek közöttük anyag­kutatási, technológiai, bioló­giai és űrcsillagászati labo­ratóriumok. Ezek kipróbálása is felada­ta lesz Kizimnek és Szolov- jovnak, 'akiknek repülési programjában minden bi­zonnyal szerepet kap majd a Mir még mindig Föld körüli pályán keringő elődje, a Szaljut—7 űrállomás is. Reagan az atomkísérletek mellett (Folytatás az 1. oldalról) egész napos kulturális és sportműsorral köszöntik a fiatalok a tavasz első ünne­pét. Kisvárdán március 14-én rendezik meg a Forradalom­ról forradalomra című vetél­kedőt. Másnap a KISZ-esek, ifjúgárdisták és úttörőgárdis- ták menetdalversenye kezdő­dik 9 órától. Ezt követően koszorút helyeznek el Petőfi szobránál. Az új KISZ-tagok ünnepélyes fogadalomtételt tesznek a több száz főnyi hallgatóság előtt. Kulturális 'bemutató és 11 órától lövész- verseny zárja az ünnepséget a rétközi városban. Fehérgyarmaton a városi művelődési központban 10 órakor tartják a március 15-i megemlékezést. Ezután a Kossuth téri hősi emlékmű­nél helyezik el a megemlé­kezés és a hála virágait a fiatalok. Tiszavasváriban március 14-én 18 órakor nyitják meg a forradalmi ifjúsági napok helyi rendezvénysorozatát. Március 15-én bonyolítják le a Forradalomról f orcadal óm­ra vetélkedő területi döntő­jét. Vásárosnaményban a ha­gyományokhoz híven ismét megrendezik a beregi ifjúsá­gi napokat. A körzet több községében tartanak megem­lékezést március 15-e alkal­mából. 14-én liken 13 órakor kezdődik az ünnepség. Már­cius 15-én Tarpán rendezik meg a forradalom emlékére indított vetélkedőt. A FIN ’86 labdarúgó kupa elődöntőjé­nek is a kurucföld ad ott­hont. A politikai eseménye­ket kulturális bemutató, amatőr művészeti csoportok és szólisták fellépése követi. Nyírvasváriban a XX. Vas­vári Pál-emléknapot rende­zik meg március 15-én. A megyében ez az egyik ki­emelt esemény. Sport- és honvédelmi versenyeket bo­nyolítanak le 9 sportágban, ezzel párhuzamosan gyer­mek- és ifjúsági programo­kat láthat a közönség. Fel­lépnek amatőr művészeti cso­portok és szólisták. 13 óra­kor kezdődik a Forradalom­ról forradalomra című ve­télkedő megyei döntője. Fák­lyás felvonulás lesz 16,30 órától, majd Vasvári Pál szobra előtt rendezik meg az ünnepi nagygyűlést. Koszo­rúzással fejezik be a meg­emlékezést. Nemcsak Nyír­vasvári, hanem Nyírbátor is bekapcsolódik az ünnea^fc, sorozatba. Reagan elnök ismét eluta­sította azt, hogy az Egyesült Államok felfüggessze a nuk­leáris fegyverekkel folyta­tott kísérleteket. Az elnök szerint ,,a fegyverkísérletek bármifajta korlátozásának összhangban kell lennie az Egyesült Államok biztonsá­gával”, s az esetleges mora­tórium „aláásná a kísérletek korlátozásának megvalósí­tására irányuló amerikai kezdeményezéseket”. Reagan nézeteit abban a levélben fejtette ki, amelyet a szenátus republikánus pártcsoportjának vezetőjé­hez Robert Dole szenátor­hoz intézett. Az elnök leve­lében azt hangoztatta, hogy ezek a döntések „kárt okoz­nak a fegyverzetíkorlátozási tárgyalásoknak” és sürgeti, hogy a szenátus ne tűzze új­ra napirendre a kérdést. Reagan szerint az ilyen „egy­oldalú” kezdeményezések az amerikai fél számára a le­szerelési tárgyalások folyta­tását is megnehezítik. Mint a levél hangsúlyozta, „az Egyesült Államok és szö­vetségesei biztonságának megbízható nukleáris elret­tentő erőn kell alapulnia”, s ehhez szükség van a nukleá­ris fegyverkísérleteik folyta­tására, mert csak ez mutat­hatja meg, megbízhatóak-e az Egyesült Államok atom- fegyverkészletei. Közben Chicago városi ta­nácsa határozatban „atom­fegyvermentes övezetnek” nyilvánította az Egyesült Ál­lamok harmadik legnagyobb városát. Feudalizmus és karikatúra Egyes kínai vezetőket úgy kezelnek, mintha feudális hivatalnokok lennének, s gondosan óvják őket, ne­hogy érintkezésbe kerülje­nek egyszerű emberekkel — írta csütörtökön a Zsenmin Zsipao. A KKP központi lapjának hírmagyarázója szerint azok, akik katonák és rend­őrök hadával veszik körül és kísérgetik a vezetőket, valamiféle „osztályellen­ségnek” tekintik a tömege­ket. Kapitalista vezető sze­mélyiségek megengedik maguknak, hogy szabadon jár janak-keljenek és be­szédbe elegyedjenek az ut­ca emberével. Vajon indo­kolt-e, hogy a szocialista vezetőket korlátokkal szige­teljék el tőlük? A régi idők­ben a kínai császárok és magas rangú hivatalnokok népes kísérettel, lezárt út­vonalakon és hordszékek- ben elrejtőzve közlekedtek. Előttük kikiáltók intették csendre és félretakarodásra az egyszerű halandókat. Nem furcsa és érthetetlen, hogy a vezetők körül csa­pott hűhóval manapság ilyen feudalista „hagyo­mány" kél életre Kínában? — teszi fel a kérdést a pártlap. Hasonló kérdést feszeget egy tartományi ifjúsági lap, amely a feudalista marad­ványoknak tulajdonítja azt az íratlan, de annál kemé­nyebb szabályt, hogy a kí­nai politikusokról és köz­életi vezető személyiségek­ről nem szabad karikatúrát közölni a sajtóban. Ugyan­ezt semmi sem tiltja a kül­földi országokban, ahol na­ponta jelennek meg gúny­rajzok államfőkről, kor­mányfőkről és más vezető politikusokról. Miért nem szabad az ilyesmi Kínában? A karikatúratilalom an­nak bizonyítéka, hogy to­vább élnek és hatnak a feu­dalista maradványok, s a szocialista demokrácia még enyhén szólva messze jár a kiteljesedéstől. A feuda­lizmusban a császárokat és a hivatalnokokat istenek­nek vagy félisteneknek te­kintették, s az isteneket és a félisteneket ugyebár nem szabad kifigurázni, gúny­rajzban ábrázolni. A szocia­lista társadalomban — bár ez a társadalom a feudaliz­mus romjain épül Kínában — nem tekintik isteneknek vagy félisteneknek a veze­tőket. Abnormális jelenség tehát, s az emberi értelem és a művészet elnyomása a karikatúratilalom. Sürgő­sen meg kell szünteni, mert a karitkatúra kiválóan al­kalmas arra, hogy eltávolít­sa a vezetőket a talapzatról és valós helyükre, az embe­rek közé állítsa őket — ír­ja a kínai ifjúsági lap. Legyen a vendégünk! Március 21-én 19 órától a Hotel Korona Étteremben a VÖRÖS SÁRKÁNY TÁVOL-KELETI ÉTTEREM szakácsainak KÍNAI VACSORAESTJE. Eredeti kínai ételek pekingi és kantoni ízek szerint. Az étlap 22 ételéből, ízelítőül: kínai palacsinta, csirkemell babcsirával, .^-vrivianoír sertéshús lótuszgyökérrel, szecsuáni csípős marha, rák (scanyi) kantoni módra, cápauszonyleves, parfait kantoni módra, kínai rizspálinka, házisárkány coctél. ÉTTERMÜNK hangulatában és zenéjében is a Távol­Keletet varázsolja vendégeink elé. Asztalfoglalás elővételben az étterem vezetőjénél. <3*r <451>

Next

/
Thumbnails
Contents