Kelet-Magyarország, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

Horváth István látogatása Mátészalkán A húsüzem 200 szatmári boltot lát el. n kormány ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén áttekintette a KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki fejlődése 2000- ig szóló komplex program­jában való részvétellel kap­csolatos hazai feladatokat, és meghatározta azok végrehaj­tási rendjét. A program vég­rehajtásában való magyar részvétel a népgazdasági ter­vekben meghatározott célok­kal összehangoltan, a kuta­tó-fejlesztő, termelő és kül­kereskedelmi szervezetek közvetlen szerződéses kap­csolatainak keretében, a köl­csönös érdekeltség alapján valósul meg. A Minisztertanács megtár­gyalta a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságnak az egészségügyi ellátás helyze­tét vizsgáló jelentését. Az illetékeseket kötelezte, hogy a VII. ötéves terv végrehaj­tása során fordítsanak külön figyelmet a feltárt tapaszta­latok hasznosítására. Ugyan­csak a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság jelentése alapján áttekintette a leltá­rozási munka szabályozását, bizonylati rendjét, és intéz­kedést hozott az anyagi és fegyelmi felelősség fokozott érvényesítésére. Szentendrén a Pest me­gyei művelődési központ zsú­folásig megtelt aulájában Szabolcs-Szatmár és Nyíregy­háza, Pest megye és Szent­endre párt-, állami és taná­csi vezetői, valamint a kultu­rális élet kiválóságai jelenlé­tében Berecz János, az MSZMP KB titkára, Sza- bolcs-Szatmár megye or­szággyűlési képviselője nyi­totta meg a tavaszi fesztivál keretében rendezett esemény- sorozat első kiállítását, amely Szabolcs-Szatmár megye népművészetét tárta a közön­ség elé. — Szívemhez közel áll a szentendrei tavasz esemény­Gazdag programmal kö­szöntik megyénk fiataljai március 15-ét. Holnap reggel Nyíregyházán megkoszorúz­zák Irányi Dániel emléktáb­láját a Dózsa György utcán. A vasútállomásnál Petőfi Sándor szobránál folytatódik az ünnepségsorozat — a ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri szakközépiskola diákjai ál­lítottak össze emlékműsort. Nyíregyházán a Kossuth té­ren mintegy 3-4 ezer fiatal, iskolások, ifjúmunkások kö­szöntik a tavasz ünnepét. A Dongó együttes műsorát hall­hatják a nagygyűlésre érke­zők, majd látványosan bevo­nulnak a Szabolcs-Volán táncegyüttes, az ifjúsági fú­vószenekar és az ezreddobos lányok, valamint a lovasis­Berecz János megnyitó be­szédét mondja. (Kelet-Ma- gyarorszag telefotó) sorozata két okból is — kezd­te beszédét Berecz János. — Szűkebb szülőföldem érté­kei válnak itt láthatóvá, azé a szülőföldé, amely támasz, ami nélkül szegény lenne az élet. De Szentendre sem áll messze tőlem, hiszen kultú­rája, hagyománya, varázsla­tos tájai megfogják az ember szívét. A Duna-kanyar lát­tán elém varázsolódik a ka­nyargó Tisza képe, a Szamos, a Túr, a Kraszna vidéke és minden, ami kedves számom­ra. kóla képviselői. A Móricz Zsigmond Színház művészei, amatőr színjátszók, versmon­dók és a Vasvári Gimnázium énekkara ad műsort. Politi­kai nagygyűlést tartanak a Kossuth-szobornál, majd megkoszorúzzák a forrada­lom vezérének szobrát. Is­mét nyitnak FIN-utcát a for­radalmi ifjúsági napok em­lékére, itt könyvárusítás, le­mezkínálat, táncbemutató, kirakodóvásár várja a láto­gatókat. Mátészalkán és a körzet­ben március 14-én kezdőd­nek az ünnepi események. Porcsalmán megkoszorúzzák az 1848-as forradalmárok emlékművét. Mátészalkán (Folytatás a 4. oldalon) A továbbiakban a szónok méltatta Szentendre jelentő­segét, hangsúlyozván, hogy ez a kis város ódon házaival, zegzugos utcáival mindig vonzotta a művészeket, akik jó kedvvel, derűvel alkottak itt, hiszen megihlette őket a táj, az itteni hangulat vará­zsa. Nem véletlen, hogy ma már 13 múzeum őrzi a ma­gyar művészet kiemelkedő személyiségeinek alkotásait. — Tíz nap alatt száz he­lyen ezer rendezvény, ez a tavaszi fesztivál jelszava — mondta Berecz János, s ez kifejezi azt, hogy ez idő alatt tízezrek számára^ nyílik al­kalom, hogy gazdagodjanak. Ebbe az eseménysorozatba tartozik a Szentendrei Tavasz, amely alkalmat teremt arra, hogy teret adjon a hazánk­ban élő nemzetiségek számá­ra, hogy kultúrájukat bemu­tassák, s kifejezzék azt a rendkívüli' szerepüket, amely az anyaországgal való kap­csolat megteremtésében reá­juk hárul. Hasonló nagy je­lentőségű esemény, hogy le­hetőséget kapott Szabolcs- Szatmár megye is értékeinek bemutatására. A Nyírség, a Mezőség, a Rétköz, Szatmár és a Tiszahát különböző, de mégis egységes szellemiséget, gondolkodását reprezentál­ják az itteni események. Sok nagy embert adott ez a me­gye, de szellemi értékei mel­lé sorakozik a semmihez sem hasonlítható, itt termő al­ma, a különös zamatú (Folytatás a 4. oldalon) Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, — aki szerdán érkezett megyénkbe —, csütörtökön Mátészalkára látogatott. Út­jára elkísérte Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és Tóth Lajos, a Központi Bizottság munkatársa. Mátészalkán a Szamos menti Állami Tangazdaság­ba látogatott először a ven­dég. Itt Forgács András, a városi pártbizottság első titkára, Kövendi Lajos, a vá­rosi tanács elnöke, Hegymegi István, a gazdaság igazgató­ja és Szabó László, a tangaz­daság pártbizottságának tit­kára üdvözölték Horváth Ist­vánt és a vele érkezett me­gyei vezetőket, majd a tan­gazdaság igazgatója adott részletes tájékoztatást a 11 ezer hektáron gazdálkodó üzem 1400 dolgozójának mun­kájáról. Többek között elmondta: négy folyó határolja terüle­tüket, s ez széppé, romanti­kussá teszi a tájat, másrészt viszont gyakorta sok gondot okoz, mert küzdeni kell a bel-, vagy az árvízzel. Szólt arról, hogy két fő profilja van a Szamos menti Állami Tangazdaságnak: egyfelől a téli alma és teljes vertiku­ma, másrészt az állattenyész­tés. A növénytermelést is ez utóbbi határozza meg, mivel egyik kiemelt feladatuk az állatállománynak a takar­mány megtermelése. A je­lentős marhahústermelés mellett számottevő a tejter­melésük is: 4800—5000 liter tejet fejnek egy tehéntől. Sertéstelepük évenként 9—10 ezer darab sertést bocsát ki, teljesen korszerű bábolnai rendszerrel üzemel. A gazdaság 700 hektáron termel évenként 20—23 ezer tonna téli almát, főleg jona­tánt, de már több más fajta almával is próbálkoznak. Szólt az igazgató a 32 gazda­ság társulásával létrejött Szatmárkertről, amely e gaz­daság gesztorsága mellett 5 ezer hektáron organizálja a termelést és 70 ezer tonna almát forgalmaz. Igen je­lentős az évi közel 5 ezer tonna kapacitású almasűrít- mény-üzem, amely igen je­lentős nyugati exportmeg­rendelésnek tesz eleget. Hasonlóan társulás révén dolgozik 1976 óta a húsüze­mük, ahol több tíz ezer ser­tést vágnak le és dolgoznak fel évenként negyvenféle ter­méknek. Ebben az üzemben százhúsz ember több mint 200 millió termelési értéket produkál egy év alatt, s a termékeikkel a 'szatmári ré­szen csaknem kétszáz boltot látnak el. A korszerű gaz­dálkodás igényli a jól felké­szült szakembereket: hetven mérnök, hatszáz szakmunkás dolgozik a gazdaságban, a többi foglalkoztatott is be­tanított munkás. Jó hatással van a gazdálkodásra, hogy 5 egységük teljesen önelszá­moló, ennek is köze van ah­hoz, hogy az elmúlt évet a gazdaság 50 milliós nyere­séggel zárta, ami — tekintet­be véve a belvíz okozta ne­héz körülményeket — re­kordnak számít. Végezetül az igazgató elismerően szólt arról, hogy hétszázharmincan szocialista brigádokban fe­lelnek meg a magasabb kö­vetelményeknek, s hogy a gazdaság kétszáz kommunis­tája nyolc alapszervezetben segíti a feladatok megoldá­sát. A tájékoztatót követően a Központi Bizottság titkára felkereste a húsüzemet, ahol Kovács Árpád ügyvezető igazgató tájékoztatta a ven­dégeket a munkáról, s mu­tatta be az üzemet. A sűrít­ményüzemben Schablauer Jenő, üzemvezető kalauzolta Horváth Istvánt és kíséretét. A gazdaság megtekintése után a Szatmár Bútorgyárba látogatott a Központi Bizott­ság titkára. Itt Kun István igazgató és Scheibli Antal, a pártvezetőség titkára fogadta a vendégeket és mutatfa be üzemlátogatás keretében a munkafolyamatokat. A ven­déglátók elmondták: a most 35 éves vállalat korábban vegyes profillal alakult, majd a hatvanas évek bútoripari rekonstrukcióját követően alakult ki a tiszta bútorpro­fil. A hatodik ötéves terv igen nehéz időszak volt a vállalat életében, végül is ekkor léptek ki a világpiacra és vetették meg lábukat job­ban a hazai piacon is. Most kilencszáz dolgozó évi 600 milliós évi termelést produ­kál, melynek tíz százaléka jut tőkés exportra, de igen szá­mottevő napjainkra már a szocialista export is. Szek­rénysorgyártásuk a termelés 63 százalékát adja, a többit a kárpitostermékek teszik ki. Igen kedveltek a Szatmár, a Tisza bútorcsalád, valamint a Máté elemes bútortermé­kek, míg Nyugat-Európában a Ham-szekrénysor örvend egyre nagyobb keresletnek. Éppen a fokozódó érdeklődés — és a bútoriparban meglé­vő konkurrencia — teszi szükségessé az újabb fejlesz­tést a Szatmár Bútorgyárban. Ez az elavult gépek korsze­rűre cserélését, másrészt új csarnok üzembe állítását je­lenti 1987 decemberéig. A termelés biztonságát fokoz­za, hogy igen jó az együtt­működésük a vásárosnamé- nyi forgácslapgyárral, ahon­nan az összes forgácslapot kapják — újabban már a fe­lületkezelt alapanyagot is. Az üzemlátogatás után közvetlen eszmecserén váltott szót a Központi Bizottság titkára a gyár vezetőivel a bútoripar időszerű gondjai­ról, a választékbővítés és a minőségjavítás tennivalóiról. Kora délután a KB titkára visszautazott Nyíregyházára, s a megyei pártbizottság nagytermében aktívaértekez­leten időszerű politikai kér­désekről tartott előadást. Horváth István az esti órák­ban visszautazott Budapestre. Bemutatkozás a tavaszi fesztivál jegyében Szaholcs-Szatnár Szentendrén Berecz lános kiállítási megnyitója XLIII. évfolyam, 62. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. március 14., péntek Kádár János Lengyelországba utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására március második felében baráti munkalátogatást tesz Lengyelor­szágban. Ma kezdődnek megyénkben a forradalmi ifjúsági napok Ákt ívaértekezlet a megyei pártbizottságon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents