Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

Küldöttközgyűlés Vaján MA AK-M Vásáros­naményban (2. oldal) Fehér özön Bujról (3. oldal) Elegendő zöldség-gyümölcs Kedvezett az enyhe tél a betárolt zöldség-gyümölcs­nek. Nem okozott kárt a fagy, mint tavaly, de az enyhe idő is nagyobb figyel­met, például a hagyma és a zöldség gyakoribb váloga­tását, szellőztetését igé­nyelte. A megyei tanács vb ke­reskedelmi osztálya még a múlt év őszén több gazdál­kodó szervvel megállapodást kötött, hogy a megye lakos­ságának téli-tavaszi ellátásá­hoz megfelelő készleteket tartalékoljanak. A tárolási költségek fedezésére, és a felmerülő veszteségekre több mint ötmillió forint támoga­tást kaptak. (Ez annyit je­lent, hogy az állam a tárolt termék minden kilójához kb. egy forinttal járul hozzá.) Megyénkben közel 5200 tonna zöldség-gyümölcs tá­rolását fejezték be december végéig. A legtöbbet — adott­ságainak megfelelően — a ZÖLDÉRT (4800 tonnát), de az áfészek is több mint 120 tonna zöldség-gyümölcsöt tettek félre fogyasztási cé­lokra, télre illetve tavaszra. A megállapodás szerint a betároltakat csak januárban forgalmazhatták először. Az év első hónapjában 800 ton­na zöldség, burgonya került a vásárlók kosarába. A szak­emberek véleménye szerint a tárolókban maradt 2660 tonna burgonya, 450 tonna hagyma, 1300 tonna zöldség elégnek bizonyul az új ter­més beéréséig. Jó kezdeményezések, 31 milliós nyereség ÜJ MELLÉKÜZEMET LÉTESÍTETTEK az újfehértói Lenin Termelőszövetkezetben. A 10 millió forintos beruházásból cipőfelsőrész-gyártó üzemet létesítettek saját kivitelezésben. Január első napjaiban kezdték meg a munkát, egy szalagon 80 asszonyt, lányt foglalkoztatnak két műszakban, akik a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet megrendelésére gyártják a férficipők felsőrészeit. (Elek Emil felvétele) Megtartotta zárszámadó küldöttközgyűlését a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet. Az 1985. évi gaz­dálkodás eredményéről Ikló- di László, a termelőszövetke­zet elnöke számolt be. Az alaptevékenységnél, nö­vénytermesztésben, a kedve­zőtlen időjárás miatt ala­csonyak voltak a termésát­lagok. Az 1911 hektár őszi kalászosból a búza 437 hek­tárral veszteséges volt, a Kun Béla-centenárium Nemzetközi tudományos ülésszak Budapesten Óvári Miklós beszéde Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából nem­zetközi tudományos ülésszak kezdődött kedden a Kun Bé- la-emlékbizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP KB Po­litikai Főiskolája és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében az Akadémia székházában. A kétnapos konferenciát Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyi­totta meg. Kun Béla, a cselekvő inter­nacionalista és hazafiról Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tartott bevezető elő­adást. Elöljáróban kiemelte: Kun Béla életútja tanulságos több nemzedék számára. Alig élt többet 50 évnél, mégis nagy ívű pályát járt be. Hatalmas erejű forradal­mi megmozdulások, világhá­ború, történelmi méretű át­alakulások jellemzik a kort, amelyben élt és küzdött. Ez a kor az imperializmus ki­alakulásának és egyben a történelem első diadalmas szocialista forradalmának időszaka volt, Kun Béla pe­dig korának szülötte, aki nemcsak megértette a társa­dalmi folyamatok lényegét, hanem teljes erejével vállal­ta a küzdelmet is. Az előadás a továbbiak­ban emlékeztetett arra, hogy Kun Béla tudatos életének már a legelején elkötelezte magát a haladás ügye mel­lett. Az októberi forradalom mérföldkő volt Kun Béla éle­tében — állapította meg az ülésszak szónoka. Pályájának egyik legfontosabb mozzana­ta volt találkozása Leninnel. Ettől a naptól kezdve Lenin személyes tanítványának és (Folytatás a 4. oldalon) Budapesten tárgyal a bolgár külügyminiszter Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására kedden délelőtt hivatalos, baráti lá­togatásra Budapestre érke­zett Petar Mladenov bolgár külügyminiszter. A bolgár diplomácia vezetőjét a Feri­hegyi repülőtéren vendéglá­tója fogadta. Jelen volt Gyo- vai Gyula, hazánk szófiai, valamint Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Délután a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a hi­vatalos magyar—bolgár kül­ügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és Petar Mla­denov áttekintette a kétolda­lú kapcsolatok alakulását, és megvitatta a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. Este a magyar külügymi­niszter díszvacsorát adott vendége tiszteletére. A tan Acs vb napirendjén Mezőgazdasági szakmunkás­képzés Mátészalkán Jövőre lesz hatvan éve, hogy Mátészalkán elkezdő­dött az alsó- és középfokú mezőgazdasági szakembe­rek képzése. Az intézet — a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző — mostani tevé­kenységét értékelte keddi ülésén a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. A beszá- malóban elhangzott: a szak- középiskolában képeznek ál­lattenyésztőket és gépészeket, de a következő tanévben ez utóbbin belül növényter­mesztő gépész szakmára is iskoláznak be tanulókat. Az intézetben tanuló nyolc osztály és a harminckét pe­dagógus viszonylag jó tárgyi feltételek között tanul, illet­ve dolgozik, nem mondható el ugyanez a kollégiumról, amely olyan zsúfolt, hogy hiába helyeztek el 30 tanulót az ipari szakmunkásképző kollégiumában, 10 gyereknek így is magánháznál kellett helyet keresni. Az intézet el­lentmondásos helyzetére jel­lemző, hogy míg három szá­mítógépet már beszereztek, s újabb hatot vásárolnak még, közben 56 kályhában kell fű­teni ahhoz, hogy meleg le­gyen. Szükségük van egy is­kolai tanműhelyre is, amely minden bizonnyal hozzájárul majd, hogy mind a szakmai, mind a közismereti tárgyak tanulmányi versenyein még jobb helyezéseket érjenek el. A végrehajtó bizottság az iskolavezetés munkáját ered­ményesnek, a szakmai mun­kát, valamint a pedagógusok felkészültségét jó színvonalú­nak, osztályzataikat reális­nak tartotta. Felelős munkamegosztás az ifjúság nevelésében Aktívaértekezlet Nyíregyházén Az ifjúsági korosztályok­ban végzett KlSZ-munká- ról, a szervezet megújítási törekvéseiről tartott tegnap aktívaértekezletet Varga Sabján László, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkára Nyíregyházán. Az előadó beszélt a koráb­bi évtizedekben kialakult ha­gyományos, de már-már konzervatív ifjúságpolitikai munkaformákról, majd fel­tette a kérdést: milyen KISZ-t akarunk? Mint a párt ifjúsági szervezete, a KISZ a jövőben nagyobb gondot kí­ván fordítani a fiatalabb kor­osztályokra. Ezért különösen fontos, hogy a középiskolai igazgatók, a pedagógusok jól értsék az ifjúsági szervezet törekvéseit. Ésszerű és fele­lősségteljes munkamegosz­tásra van szükség a jövőben — fejtette ki Varga Sabján László. Az aktívaértekezleten szó­ba került a nyitott iskola el­ve, amely feltételezi azt, hogy az MHSZ, a Vöröskereszt, az MTESZ is megtalálja majd az utat a fiatalokhoz. A hoz­zászólók is felvetették: a szakszervezetek ifjúsági ta­gozatai hogyan kapcsolódnak majd a KISZ politikai mun­kájához? Egyértelműen le­szögezte a KISZ KB titkára: a jövőben a KISZ egységes irányt és célt tűz maga elé, de a különböző életkorú, tár­sadalmi helyzetű, foglalkozá­sú rétegekhez differenciáltan közelit. A nap során Varga Sabján László és Bánóczi Gyula me­gyei tanácselnök megbeszé­lést folytatott az ifjúsági mozgalom időszerű kérdései­ről. A vendéggel eszmecserét folytatott Ekler György, a me­gyei pártbizottság titkára is. Ezt követően Hajdú Sándor­ral, a KISZ megyei bizottsá­ga első titkárával az időszerű ifjúságpolitikai kérdéseket tekintették át. Délután a Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskola diákjai­val és tanáraival találkozott a KISZ KB titkára. rozs és árpa nyereséget adott. A téli almánál 1985 az el­múlt évtized legkritikusabb éve volt. A tervezettnél lé­nyegesen kevesebb, mindösz- sze 3800 tonna alma termett. Javult azonban a minőség és ez az értékesítési átlagárral is mérhető, ami 1 forint 30 filléres volt, több mint 1984- ben. Legeredményesebben az állattenyésztési ágazat felé­lődött. A marhahizlalás 23 százalékkal haladta meg az előző évi mennyiséget, a tsz 1345 húsmarhát értékesített, 719 tonna súlyban. Kismér­tékben javult a sertéste­nyésztés eredményessége a tervezettől nagyobb malac­szaporulattal, az egy kilo- gramm hús előállításához a tavalyitól lényegesen keve­sebb abraktakarmány-fel- .használással. A háztáji ága­zatban a dohány-, a zöldség- termesztés jól jövedelmezett. A vajai termelőszövetke­zet a korábbi évekhez viszo­nyítva nagyobb arányokban fokozta ipari termelését. Megépítették a műtrágyatá­roló, -kiszerelő üzemet, a konzervüzemet, az almatör- köly-szárítót, de fejlesztették az egyéb ipari tevékenységet is. Ipari munkával 1985-ben már 800-nál többen foglal­koztak. Az ipari tevékenység minden területén eredmé­nyes volt. összességében a vajai termelőszövetkezet az 1985. évi gazdálkodása után 31 millió 803 ezer forint mérleg szerinti eredményt ért el. A felosztható nyere­ségből a gazdálkodó egysé­gek az általuk élért eredmé­nyek alapján differenciáltan részesülnek. Tárgyalta a küldöttgyűlés az új ötéves tervet és az 1986-ra meghatározott fel­adatokat. A mezőgazdasági termékek évi termelését 2,5 százalékkal növelik, öt év alatt 70 hektár új gyümöl­csöst telepítenek. Az ifjúsági aktívaértekezlet résztvevői. — Varga Sabján László beszél. ■HMM Tárolókból a piacra XLIII. évfolyam, 36. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. február 12., szerda I

Next

/
Thumbnails
Contents