Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

1986. február 10. Kelet-Masíyarország 3 © kerpeseire|'J:H:|.-miTI a megyei tanács középiskolai csoportvezetője, Szentpéteri Zoltán Mikor lesz lehetőség Nyíregy­házán mérlegképes tanfolyam el­végzésére, van-e felvételi? — kérdezi Angyal Tiborné Sóstó- gyógyfürdőről. — Eddig is volt és jelen­leg is van lehetőség a me­gyeszékhelyen mérlegképes tanfolyam elvégzésére, me­lyet a megyei tanács vb pénzügyi osztálya szervez. A felvételi vizsga csak azoknak kötelező, akik nem szakirá­nyú alapképzettséggel ren­delkeznek (például gimnázi­umi érettségi). Szakirányú előképzettség (közgazdasági szakközépiskola pénzügyi ágazat) esetén — 3 év gya­korlat után — felvételi nél­kül megkezdheti tanulmá­nyait. A nyomtatványellátó boltban kapható jelentkezési lapot április 15-ig kell be­nyújtani a megyei tanács vb pénzügyi osztályára. Rimaszombatról érdeklődik egy asszony: van-e lehetőség ar­ra, hogy fia Magyarországon járjon gimnáziumba, mert — kevés jelentkező miatt — náluk nem indítanak magyar nyelvű tagozatot. — Külföldön szerzett is­kolai bizonyítvánnyal ren­delkező tanulót a középisko­la igazgatója a művelődés- ügyi miniszter engedélyével vehet fel. A miniszter az en­gedélyt különbözeti vizsga letételéhez kötheti, ennek tárgyait az engedélyben jelö­li ki. Kiss László kérdezi Tiszavas- váriból: indul-e szakközépiskolai képzés Tiszavasváriban és a ké­sőbbiekben lesz-e itt lehetőség technikusok képzésére? — Üj városunkban a 115. számú ipari szakmunkáskép­zőben egy mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolai osztály indul 1986. szeptember l-én. Megyénkben 1985-ben két iskolában (Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola) in­dult az iskolarendszerű technikusképzés, s ez a jö­vőben is folytatódik. Szep­tembertől a nyíregyházi Sza­muely Mezőgazdasági Szak- középiskola növényvédő sza­kán is indult technikuskép­zés. Tiszavasváriban nem tervezzük az ilyen jellegű képzés bevezetését. Pár év múlva a tiszavasvári szakkö­zépiskolában végzettek 2 év alatt a felnőttképzés kereté­ben az arra kijelölt iskolá­ban szerezhetnek technikusi oklevelet. Fényes Miklós fia most nyol­cadikos, s olyan középiskolában szeretne tanulni, ahol számitó­gépes képzést kaphat. Lesz-e ilyen programozó matematikus képzés, s ha igen, hol? műszerész, órás, rádió- és televízióműszerész, üvegmű­ves, galvanizáló, fényképész, kozmetikus, fodrász. Ez utóbbi két szakmára csak lányokat vesznek fel, de fényképész, üvegműves és elektronikai műszerész szak­mákban is várnak leány je­lentkezőket. Mintegy 150 fő felvételére van lehetőség eb­ben az iskolában. Gimnázi­umból a szakközépiskolába — korhatáron belül — a gyakorlati követelmények teljesítésétől függően, a fel­vevő iskola által kijelölt tantárgyakból tett sikeres különbözeti vizsgával lehet átlépni. Elvileg van lehető­ség az építőipari és vízügyi szakközépiskola második osz­tályába átlépni. Szakmai alapismeretek és szakmai alapgyakorlatok tantár­gyakból, valamint — az ed­digi tanulmányoktól függően — második idegen nyelvből kell különbözeti vizsgát ten­ni az első évfolyam anyagá­ból. (Ebben az iskolában né­met a második idegen nyelv.) A követelmények teljesítése esetén a tanuló az építési szakcsoportban folytatja ta­nulmányait. s lehetősége lesz technikusképesítés megszer­zésére. Milyen eséllyel jelentkezhet államigazgatási főiskolára Pogá­csás Elvira Nyíregyházáról? — Általában két és fél, háromszoros a jelentkezés, s az elmúlt években kilencven és száz közötti pont kellett ahhoz, hogy valakit felvegye­nek. (Ezt a választ a sze­mélyzeti osztálytól kaptuk.) (Bolega Mihályné újfehér­tói olvasónk levélben kap választ kérdésére. Ugyan­csak levélben válaszol az il­letékes Pápai Istvánnak is.) B. J. A Iliit rendel, de... A cigánybokori kis bolt a maga nemében lepipálja Nyír- egyháza-Borbányán az áfész nagy ABC-jét. Tiszaeszláron zsörtölődik az ABC vezetője, a nagykereskedelmi vállalat nyíregyházi raktárközpontjával elégedetlen, TLszalökre vi­szont Hajdúból, Borsodból hozzák az árut azért, hogy min­dent megtaláljon a kedves vevő. íme egy félnapos körút fe­lületes benyomásai, amikor annak néztünk utána, miért fordulhat elő, hogy egyes helyeken üres pultokat ta­lálni, hiányoznak olyan áruk, amelyek az alapellátás részei. Mindez pénteken dél­előtt történt, amit azért jó tudni, mert a hétvégi bevá­sárláshoz már készülni kel­lett a boltoknak. határolt — magyarázza Szmolár Andrásné, az ABC vezetője. — Ha túllépjük a keretet, akkor az áfész a kamatot ránk terheli. Egy­szer már fizettünk, nem aka­runk még egyszer úgy jár­ni .. . Helyette a vevő járja meg, aki olyan alapvető, s az alig ötszáz méterre lévő Füszért- raktárban bőven található A Nyíregyházi Áfész felsősimái vegyesboltja havonta 500 ezer forintot forgalmaz, de a napi fogyasztási cikkekből igen hullámzó az ellátás. — Sokszor jönnek Cser­keszről, mert ott olaj nincs, zsemlemorzsa hiányzik, So­pianaet keresnek hiába, fil­teres teát nem kapnak, ami nálam megtalálható — mondja a cigánybokori bol­tos, Márföldi András. — Csak hát én úgy vagyok ve­le, nem várom mag a tízna­pos túrajáratat, ha nincs valami, inkább bemegyek Nyíregyházára, az önkiszol­gáló raktárban mindent meg­kapok. Ha ő, a maszek boltos nem restell autóba ülni, akkor biztosan könnyebb helyzet­ben van a „szomszéd”, a borbányai, az Alma utcán lévő ABC — gondolhatja bárki, amit jócskán megcá­folnak a tapasztalatok. Igaz, az üres polcokra van ma­gyarázat, késéssel ugyan, de éppen reggel érkezett a Fü- szént túrajárata, így lesz áru. Különben is hétfőtől leltároznak, ezért nem akar­tak mindent kipakolni. — Meg a készletünk is be­száraztésztát hiába keres. De hát mondhatjuk, egy városi bolt helyett talál másikat, aki keres. A készlet „réme” biztosan fennáll, mert az Alföld Élelmiszer- és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat (közis­mert nevén Füszért) nyír­egyházi raktárházának igaz­gatója, Kapros István be­hozatja ennek az ABC-nek a rendelését. Ebből kitűnik, hogy január 30-ra mindössze 13 fajta árut kértek, 270 ki­ló volt az összes mennyiség, míg a pénteki túra megren­delőjén 120 tétel szerepelt, a kiszolgált százfajta áru sú­lya 3900 kiló volt. Ám mielőtt bárki a boltot hibáztatná, utaljunk vissza az ott dolgozók félelmére az esetleges (szerintük) magas készlet miatt. Mert ennek nagyságát a „gazda”, a Nyíregyházi Áfész határozza meg, tehát ha csak áttétele­sen is, de ő a felelős a hi­ányzó cikkekért. — Tanácsi előírás, hogy 21 napos készlettel kell ren­delkezniük alapvető élelmi­szerekből a boltoknak — jegyzi meg erre Kapros Ist­ván. Ám mielőtt a mennybe vinnénk a Füszértet, hall­gattassák meg a másik ol­dal is. (Már csak azért is, mert a hívatlan látogatónak ugyancsak feltűnt, hogy az irodába menet a folyosón vagy húsz — üres — baná- nosdoboz mellett haladtunk el, pedig csak most érke­zett. Hiába, aki közelebb van a ^tűzhöz...”) — Nem szállítanak ponto­san, a kiszolgálás az önki­szolgáló raktárban elég dur­va, a számlák elkészítésére órákat kell várni — sorolja kifogásait Nagy Károly, a tiszaeszlári ABC-bolt vezető­je. — Néha tiszta káosz, ami •náluk található. Ha viszont elmegyek Encsre, a borsodi Füszért raktárába, akkor sokkal többet és gyorsabban megkapok. Tiszalöikön a központi ABC-ben diplomatikusabban fogalmaz Csanádi Árpád ve­zető: — A többcsatornás árube­szerzés sokat javított a helyzetünkön. Ha az egyik helyen nem kapunk valamit, akkor mehetünk tovább, ta­lálunk olyan partnert, aki korrekt módon kiszolgál ben­nünket. Nyereségérdekeltsé­gi rendszerben dolgozunk, nekünk sem mindegy, milyen az áruellátás. Bizony, néha csak apró­ságoknál tűnik az ember sze­mébe, mennyire fontos az érdekeltség. Ütünk során egy kis tanyasi boltban, Sashal­mon vettünk kakaóport, mert a jósavárosi boltokban csak a jóval drágább hol­land található, vagy a cuk­rozott, s szintén drága ins­tantkakaó. Erre mondják, hogy biztosan meg akarnak szabadulni a magas készlet- tőd, azért nem hozatnak ad­dig a másikból. A tiszaeszlári tapasztalat szerint a rendelések 70 szá­zalékát megkapják. Tiszalö- kön erre azt mondják, jó arány, az alapvető cikkek megvannak, helyettesítő cik­kek is találhatók. Biztosan igazuk van, a nyíregyházi Füszértnél is egyetértenek ezzel, s a boltokban sem lehet túl nagy panasza a vásárlóknak. Más kérdés, hogy vevőként mégis azt szeretnénk igazán: amit ke­resünk, azt kapjuk meg a boltban. Lányi Botond Ö#0000000#0#000#0#0#0#000#0#0#00000#000#0#0#000< — Az egrihez hasonló szak- középiskola egyelőre nem in­dul a megyében, viszont gimnáziumi fakultáció kere­tében foglalkoznak számító­gépkezelői és operátori kép­zéssel. Nyíregyházán erre a Kossuth gimnáziumban van lehetőség. Azonos képesítést ad-e a Nyír­egyházán induló zeneművészeti szakközépiskola a debreceni Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szak- középiskolával? Négy év eltelte után az itt végzettek hol tanul­hatnak tovább, vagy milyen le­hetőségeik vannak az elhelyez­kedésre? — kérdezi egy ibrányi olvasónk. — Ez év szeptemberében Nyíregyházán, a Vasvári Pál Gimnáziumban indul egy osztállyal a zeneművészeti szakközépiskola, mely azo­nos végzettséget ad a debre­ceni Kodály Zoltán Zenemű­vészeti Szakközépiskolával. A jelentkezések határideje február 1-e volt. T. P.-né kérdezi Nyíregyhá­záról : Gyermeke gimnáziumban 2. osztályos. Milyen lehetőségek vannak gimnáziumi érettségi után a szakmaszerzésre? Van-e arra mód, hogy szeptembertől a tanuló az építőipari és vízügyi szakközépiskola második osztá­lyában folytassa tanulmányait? — Az érettségizettek részé­re Nyíregyházán a 107. szá­mú Mező Imre Ipari Szak­munkásképző Intézetben van lehetőség szakma tanulására. A választható szakmák: háztartási gépszerelő, elekt­ronikai műszerész, irodagép­A nyírségi matuzsálem f ldás-e vagy teher a JY rendkívül hosszú élet­kor? Ha csak arra gondolok, mennyi betegség, fájdalom, baj, gyötrelem és csalódás érhet száz év alatt, akkor bizony nehezen visel­hető teher. De, ha azt ta­pasztalom, hogy mindezeken felül lehet kerekedni, akkor büszkeség töltene el. A Nyíregyházán élő Né­meth Károlyné — a megye és valószínű az ország leg­idősebb embere százhét éves. 1879-ben született, egy évvel később, mint Krúdy. A csá- szárszakállas ifjak körében a párbajokkal tarkított lova- gias szellem akkoriban élte fénykorát. A hölgyek még krinolmt és abroncsszok- nyát viseltek, és „comme il faut”, finom púderral ham- vasították az arcukat. Kos­suth még nem adta fel a független haza eszményét, és a keringőkirály, Johann Straussz zenéjére táncoltak a bécsi palotákban. Akkoriban lett a hárem kisvárosból — Pestből, Budából és Óbudá­ból •— nagyváros. Persze mindezekről Né­meth Károlyné mit sem tu­dott, gyerek volt, és a világ más fertályán, Gáván csepe­redett. Apjának szárazmalma volt, melynek egyik részében gabonát őröltek, a másikban olajat ütöttek. Németh néni­nek a hetvenkilenc éves lá­nya jelenti az egyetlen kap­csot az élethez. A látása már megromlott, és csak a lánya fülbe kiáltott szavait érti. Kérdéseimre értelmesen vá­laszol az érző ember sokszí­nű reagálásával. — Mi a legrégibb emléke? — kérdezem a „tolmács” se­gítségével. — Négy-ötéves lehettem, amikor már dolgoznom kel­lett. Minket nem akasztottak a tükör alá. A tel végén ilyenkor már kiküldték a gyerekeket a mezőre, szed­jék ki a kóró tövét, hogy a szántás majd könnyebb le­gyen. Apám is, anyám is na­gyon jó ember volt. De hát sok volt a munka, és a gye­rek is dolgozott látástól va­kolásig. Csak vasárnap lehe­tett játszani. — Milyenek voltak az em­berek akkoriban? — Jobbak voltak, nem vol­tak ilyen irigyek és önzők. A téli estéken sokan összejöt­tek a házunkban. A lányok és az asszonyok fontak, be­szélgettek, a férfiak kártyáz­tak. De nem pénzre játszot­Hatvan éve készült a kép Németh Károlynéról és fér­jéről ... tak. Anyám krompért sütött, — Hogy mi? — csodálko­meg lapcsánkát. Közben Németh néni na­gyokat hallgat, és ilyenkor a lánya veszi át a szót. Meg­tudom, hogy idős édesanyja a nap nagyobb részét átalussza. — Miről szokott álmodni? — kíváncsiskodom. — A férjemről álmodtam. Ment a sínen a háromkerekű vasúti járgánnyal, s nagyon szomorú volt. (Esküvőjük a századforduló táján volt, de a férje már ötven éve ha­lott.) — Németh néni szerint mi a hosszú élet titka? zik rá a kérdésemre. — Lány koromban sokat voltam beteg, ezért nadályokat tet­tek a testemre, hogy kiszív­ják a rossz véremet — nevet a komolytalan kérdésre adott tréfás válaszán. Eszter néni százhét éves, a lánya hetvenkilenc. Család­tagjaik közül már senki sem él, nincs utód, unoka, déd­unoka. Az egyiküket már csak az élteti, hogy idős édesanyját elláthassa, a má­sik meg azon töpreng, ki vi­seli majd a lánya gondját. I Bodnár István | /----------------------------------------------------------------V SZERKESZTŐI oooooooo m f h rr 1 r •• I Jövőképünk M iután mostanában elég nagy divat mi- nálunk csak a gon­dokat sorolni, az ember már-már automatikusan rááll egy úgynevezett pa­nasz-hullámsávra. Olykor­olykor maga is meglepő­dik, ha a számokkal bíbe­lődve tapasztalja, milyen nagy léptékű utat jártunk és járunk be manapság is. Olyan alapokra támasz­kodhatunk, amelyekre már nem csupán mennyi­ségi, hanem minőségi fej- ~ lődést tudunk megcélozni. A napokban egy tanács­kozáson vázolták fel tér­ségünk hosszú távú, két­ezerig készülő program­ját. Egy olyan célkitű­zést, amellyel minden me­gyét szerető embernek nyugodtan lehet azonosul­ni. Rendkívül jelentősnek tartom a terület- és tele­pülésfejlesztés irányait, s különösen azokat az el­veket, amelyek leendő utunkat meghatározzák. Már csak azért is, mert nincs hagyománya nálunk az ilyen hosszú időre elő­re gondolkodásnak. Jövőképünk az embert szolgálja, az emberért van, mai gondolkodásunk már ezt a fő vonulatot követi. És más, korábbi tervezéstől eltérően (ami­kor csupán jelentős beru­házásokban, pénzössze­gekben gondolkodtunk), most az ember igényeihez szabjuk a célt. Vagyis nem a gombhoz keressük a kabátot, hanem a ka­báthoz a gombot. Amikor még szinte szá- molatlanul kaptuk a pénzt, sem a társadalmi, sem a gazdálkodó szer­vek nem érezték magukat kényszerítve az úgyneve­zett aprópénzek legcélsze­rűbb felhasználására. Most viszont igen. A te­rület (a megye, a város, a község, a tanya) sorsa lé­nyegesen nagyobb mér­tékben függ az ott élők­től, dolgozóktól. És ez az a pont, amelyet minősé­gi különbségnek érzek a korábbi és a mai helyzet között. Jélenünkben az ember növekvő szerepe kerül előtérbe. Akkor is, amikor az elektronika fo­gadására, használatára szükséges magunkat fel­készíteni, amikor a nyel­vek tanulását alapozzuk, amikor az infrastruktúrá­nak szánunk kiemelt sze­repet, amikor az élelmi­szergazdaságot nem csu­pán a termelésre predesz­tináljuk, vagy amikor környezetünk védelme ke­rül górcső alá. És nem utolsósorban, amikor az egészséges életért készí­tünk programot, hiszen épp itt az ideje visszaszo­rítani az életünkre káros szokásokat. Ha úgy tetszik, globális stratégia készül, amelynek alkalmassá kell válnia ar­ra, hogy egy ilyen térsé­get — amelyre régóta az elmaradott jelző ragadt — saját lakói és az ország végérvényesen kiemel­hessenek hátrányos hely­zetéből. Kopka János V. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents