Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

Párbeszéd V alljuk: a közvéle­mény a legjobb szövetségesünk. Ha ez így igaz, akkor illik is, kötelességünk is megis­merni, milyen is ez a vé­lemény. Szót váltani és érteni az emberekkel kö­zös dolgainkról, gondja­inkról mindig fontos. Nagy horderejű dolgokat megvalósítani csak köz- megegyezéssel lehet ered­ményesen. Ez céltudatos párbeszé­dek sorozatát, nyílt vitá­kat igényel, amelyek so­rán őszintén és konstruk­tívan szólunk gondjaink­ról, tartalékainkról, az üzem, a vállalat, az intéz­mény, a termelőszövetke­zet távlati és ez évi konk­rét teendőiről, terveink­ről. A közös gondolkozásra nyílik most újabb lehe­tőség megyénkben is a február 10-én kezdődő gazdaságpolitikai pártna­pokon. Több mint 400 üzem, vállalat, termelő- szövetkezet kollektívája válik és válhat részesévé a helyi politika formálá­sának, alakításának. Dol­gozók százai kérhetnek szót, hogy nyílt fórumon mondják el javaslataikat, elképzeléseiket, észrevéte­leiket közös és az üzem gondjairól-dolgairól. Ala­kítói és alkotói lehetnek a kollektív munka alapján születő terveknek, elkép­zeléseknek. Így lehet majd valóban reális, meg­alapozott és meg is való­sítható a termelési-gaz­dálkodási terv. A gazdaságpolitikai pártnapok akkor érik el céljukat, ha valódi, érde­mi párbeszéd alakul ki vezetők és vezetettek, az előadók és a hallgatók kö­zött. A beszélgetés, az értel­mes eszmecsere sava-bor- sa a vita. Van értelmes cél is. Vannak tartaléka­ink és olyan eszközök, amelyeket mozgósítani szükséges a helyi teendők meghatározására és meg­valósítására. Tehát van vitaalapunk. Ezeken a pártfórumo­kon nemcsak általában lesz szó a' párt XIII. kongresszusán elfogadott határozatokról. Konkré­tan is terítékre kerül sok minden úgy is, hogy hol, mit és hogyan szükséges cselekedni az embereknek, a gazdasági-társadalmi vezetésnek az elvekben megfogalmazottak meg­valósítása érdekében, Vi­tát igényel a népgazdaság VII. ötéves terve, ennek üzemi változata. Azt. hogy mit kell tenni az ex­port növelése érdekében, hol, mivel szükséges taka­rékoskodni. Szó lesz mun­kaversenyről, brigádmoz­galomról és a vgmk-k sze­repéről, politikai, társa­dalmi, ideológiai életünk számos izgalmas kérdésé­ről, fiatalok, idősek gond­jairól, bérfeszültségről, árakról, megélhetésünk ezernyi teendőjéről. D artforumaink ser­kentője, s mindin­kább jellemzője is a kulturált vita. Szükség van kontrollra, a másfaj­ta gondolkodásra, a dol­gok sokféle, igényes meg­közelítésére. Mindebből olyan haszon származhat, amely elősegíti a gazda­sági, társadalmi, emberi megújulást, a szocializ­mus pozícióinak erősíté- tését, értékeinek megőr­zését és gyarapítását. S ha igényeljük a pártnapi vitát, azzal a szándékkal tesszük, hogy az ott el­hangzott javaslatok, ötle­tek hasznosuljanak. Farkas Kálmán Versenyképesebb könnyűipari termékek Cseh József ipari miniszterhelyettes tájékoztatója Cseh József ipari minisz­terhelyettes pénteken tájé­koztatta a minisztérium ve­zető munkatársait a könnyű­ipar helyzetéről és feladatai­ról a VII. ötéves tervidő­szakban. A könnyűipar legfőbb te­endőit a miniszterhelyettes a következőkben foglalta ösz- sze az MTI munkatársának adott nyilatkozatában: — A hetedik ötéves terv időszakában az elmúlt 5 évhez képest növekszik a könnyű­ipar termelése, bővül az ága­zat termékeinek választéka. Mindez alapvetően érinti nemcsak a belföldi ellátást, hanem az exportot is. A könnyűipar termékeinek több mint felét külpiacokon érté­kesítik, és a következő években a tervek szerint a szocialista piacra évente kö­zel 2, míg a nem rubelel­számolású piacokra évi 5 százalékkal növelik a köny- nyűipari cikkek exportját. Ez nagy feladatot ró az ágazat­ra, hiszen az export bővítése mellett a belföldi ellátás négyötödét a hazai könnyű­iparnak kell kielégítenie. Nehezíti a helyzetet, hogy a könnyűipar — a világ más országaihoz hasonlóan — ha­zánkban is erősen függ a strukturális változások hatá­saitól. Műszaki fejlesztésre, a technikai színvonal emelésé­re a következő öt esztendő­ben 32 milliárd forintot költ­hetnek a könnyűipari üze­mek. Ez az elmúlt öt évinél 4 milliárd forinttal több. s ebből lehetőség szerint fő­ként azokat az üzemrészeket fejlesztik, amelyek a már meglévő kapacitásokhoz kap­csolódnak, és a feldolgozás minőségét javítják. A szőrmeiparban például korszerű vasalógépeket állí­tanak üzembe, bútoriparban a felületkezelő berendezése­ket. kiegészítő gépeket mo­dernizálják. a textil- és tex­tilruházati iparban korsze­rűsítik a finomharisnyanad- rág-gyártást, több korszerű A Vasutasok Szakszerveze­tének központi vezetősége Bajusz Rezsőnek a MÁV ve­zérigazgatójának előterjesz­tésében pénteken megtárgyal­ta a vasút idei, illetve az 1986—1990-es évekre szóló feladatait. A testület megállapította, hogy az elkövetkező időszak­ban várhatóan — elsősorban a magángépkocsik számá­nak növekedése következté­ben — valamelyest csökken a vonatokon utazók száma. Ennek ellensúlyozására az egyik legfontosabb feladat, hogy a lehetőségekhez mér­ten javuljon a szolgáltatás színvonala. Az áruszállítási tevékenység előreláthatólag növekszik, ám ehhez az is szükséges, hogy javuljon a belső üzemi folyamatok ha­sport- és szabadidöruházatot készítenek. A fejlesztés kevésbé tőke­igényes, ám jól bevált mód­ja a műszaki-termelési koo­peráció, valamint a modern gépek bérbevétele. A versenyképesség meg­tartásához, növeléséhez el­engedhetetlen. hogy az ága­zat időről időre új. korszerű termékekkel- jelenjen meg a piacokon. tékonysága, megváltozzon a teherkocsi-gazdálkodás je­lenlegi rendszere növekedjék a kocsik kihasználása, s ezzel együtt csökkenjen az üresen futó vagonok ará­nya. A vasút vezetése arra szá­mít. hogy a most következő időszakban évenként ötszáz­zal növekszik a létszám. Ah­hoz azonban, hogy ez a ked­vező tendencia valóban csök­kentse a MÁV gondjait, erő­teljesen javítani kell a mun­kaerő-gazdálkodás színvo­nalát, s olyan anyagi érde­keltségi rendszert kell ki­dolgozni, amely hozzájárul a legkritikusabb területek, a krónikus létszámhiánnyal küzdő frekventált munka­körök feszültségeinek enyhí­téséhez. Jobb anyagi érdekeltség a létszámhiány ellen Szakszervezet! tamácmkozás a vasút tervmiről Szabolcsi vegyipar ’86 Abroncs Amerikába, ■■■■■mHHmBnnnHmnHnHmnmBHHHmHmmnmHni paraffin Közel-Keletre A tavalyi nehéz év után az idén a minőség javítása, illetve a termékválaszték bő­vítése a legfontosabb cél me­gyénk vegyipari üzemeiben A Taurus nyíregyházi gyá­rában a minőség javítása, valamint a dyereség növelé­se mellett tovább emelkedik a termelés, az idén csaknem százmillió forinttal haladja ímeg a tavalyit, eléri majd a í2,3 mililiárdot. Termékeik közül továbbra is a mező- gazdasági abroncsok játsszák a főszerepei, 235 ezer darab készül belőlük, melyeknek fele a nagyméretű textil- radiái A mezőgazdasági ab­roncsok egyébként több mint egymilliárd forintot hoznak a gyárnak. Az abroncsokat a különfé­le felfújható kempingcikkek követik a sorban, ezekből egymillió darabot állítanak élő, értékük eléri a 400 mil­lió forintot. A teher- és me­zőgazdasági tömlőikből 600 ezer darab készítése a cél, míg a személyautókhoz gyár­A nyíregyházi gumigyár ter­mékeinek több mint a fele külföldön talál gazdára. tott tömlők száma 400 ezer darabot tesz majd ki. A ter­vek szerint mintegy ötven­ezer teherabroncsot újítanak fel és természetesen tovább folytatják az Ikarus-autóbu- szok harmonikáinak gyártá­sát: 5700 garnitúrát készíte­nek, melyek egy része kor­szerű poliuretán alapanyagú lesz. Egymilliárd 250 millió fo­rint értékű terméket kíván­nak külföldi piacokon érté­kesíteni, tőkés exporttervük eléri az egymilliárd forintot. Megkezdik annak a beru­házásnak az előkészítését, mely eredményeként csak­nem 150 ezer targoncaab­roncs készül majd itt idő­vel. A Tiszai Kőolajipari Vál­lalat nyírbogdányi gyáregy­ségének legfontosabb felada­ta Északkelet-Magyaror- szág motorhajtó és folyé­kony energiahordozókkal va­ló ellátása. A nyírségi gyár­egység termelési értéke az elmúlt évben meghaladta az egymilliárd, nyeresége pedig a 80 millió forintot. Tavaly több mint 51 ezer tonna 86- os és 92-es oktánszámú mo­torbenzint, közel 120 ezer* tonna gáz- és fűtőolajat gyár­tottak, emellett csaknem 13 ezer tonna más, speciális ter­méket is előállítottak. Ta­valy csaknem százféle ter­méket forgalmaztak, s mint­egy háromezer tonna készít­ményt exportáltak, döntő többségében tőkés országok­ba. Ebben az évben a hazai ellátáson felül több mint 4 ezer tonna vazelint és ada­lékolt mikrokristályos pa­raffint terveznek exportálni, elsősorban Nyugat-Európába, illetve a Közel-Keletre. A belföldre kerülő termékeik közül jelentős népgazdasági érdekeket szolgál a közel 1500 tonna átmeneti védő­anyag gyártása, mely a me­zőgazdaságban és az iparban a korróziós károk csökken­tését eredményezheti majd. Az idén várhatóan ötféle új átmeneti korrózióvédő és három ipari segédanyag ki­dolgozására kerül sor náluk. B. G. XL.III. évfolyam, 33. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. február 8„ szombat í

Next

/
Thumbnails
Contents