Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
Bútor, sportszer, kerámia Határ menti árucsere Kávéfőzőtől a ruhafélékig felsorolni sem lehet, mennyi féle terméket forgalmaz az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat. Az áruk túlnyomó többségét 30—32 nagy szállítótól szerzik be: mint a Meteor Textil-és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, a VASVILL, vagy Topán Cipőkereskedelmi Vállalat. A választék bővítésére — főleg kisiparosokkal — termeltetnek, sőt határ menti árucsere keretében importárukkal is gazdagítják az ellátást. Erre harmadik éve van lehetősége az iparcikk-kisker- nek, ugyanis ekkor kapott nagykereskedelmi jogot a vállalat. Három szocialista országgal alakult ki együttműködés. Szovjetunióval határ menti árucsere, Romániával, Bulgáriával pedig áruházi kapcsolat keretében hozunk be importcikkeket — éves szinten 25 millió forint értékben. A csere keretében ugyanilyen értékben küld hazai termékeket partnereinek az iparcikk-kisker. Szovjetunióból műszaki és háztartási cikkeket, vodkát, Bulgáriából sportszereket, gyermekruházatot, kötöttárukat, népművészeti termékeket vásárolunk, Romániából pedig elsősorban bútor, kerámia, cserge érkezik. Mindezekért ruhaféléket, kötöttárukat, függönyöket, szőnyegeket, testápoló cikkeket, papír-írószereket, édességet küldetek a baráti országokba. Idén a tavalyihoz hasonló értékben és összetételben cserél majd árut az iparcikk-kisker a külföldi partnerekkel. Hazánk határain belül a legnagyobb szállítók mellett mintegy 320 helyről: például ipari szövetkezetekből, s kisiparosoktól is vásárol a vállalat. Nagy gondot jelent, hogy sok a hiánycikk. Többek közt ezen is igyekszenek segíteni azzal, hogy egyes cikkeket termeltetéssel szereznek be. Főleg ruhaneműk, vasáruk, bútorok, műszaki cikkek kerültek így pultra a szövetkezeti, illetve kisiparból. A múlt évben 170 millió forint értékű termeltetett áru érkezett a vállalat boltjaiba — ezen felül jutott más kereskedelmi vállalatok üzleteibe is. Idén a tavalyihoz hasonló értékben, s összetételben gyárttat árukat az iparcikk-kisker. Tíszavasvbríban épül 1990fg Városháza, iskola, egészségügyi komplexum Közel kétszázhatvanmillió forintos költségvetési és fejlesztési tervvel vágott neki a hatodik ötéves tervidőszaknak Tiszavasvári — akkor még nagyközségi — tanácsa. Ezt a jelentős összeget is megfejelték végül 150 millióval, köszönhetően a lakók, a tanács és a helyi üzemek, intézmények példaadó összefogásának. Az idén indult új középtávú tervidőszakban az időközben várossá lett településen már több mint nyolc- százmilliót fordíthatnak ilyen célokra. Ismerve az eddigi tevékenységüket, okkal reménykedhetnek abban, hogy még ezt a tervet is túlszárnyalják 1990 végére. A tiszavasváriak, szövetkezeteik és a vállalatok, köztük elsősorban az Alkaloida eddig is sdkat áldoztak a város fejlődésére. A lakók — két kezük munkáján túl — településfejlesztési hozzájárulás fizetését is vállalták: évi nyolcszáz forintot szavaztak meg a közös célokra, az üdülőkörzeti ingatlanok után pedig ötszázat. Előbbiből a belvárosi egészségügyi komplexum építését finanszírozzák, és a Pethe Ferenc iskola bővítésére fordíthatnak nagyobb összeget, az üdülőkörzetben pedig bővül a villanyhálózat, az útalap, s nyilvános telefon létesítését tervezik. A hetedik ötéves tervidő szak első esztendejében a városháza építése, nagymértékű útépítés, a vízelvezetés, a szennyvízhálózat bővítése többek között a feladat. Ugyancsak 1986-ban ad munkát a már megkezdett beruházások, a Pethe Ferenc Általános Iskola bővítése, a Vasvári úton készülő óvoda és bölcsőde átadása. Megkezdődik a központi egészségügyi komplexum területének előkészítése is, amelyet a tervidőszak végére szeretnének használatba venni. Irodahelyiségeknek, az áfész cipőboltjának, s kiskereskedők üzleteinek ad majd helyet a huszonkét szolgálati lakás földszintje. Diákváros jellegét is tovább akarja fejleszteni Tiszavasvári, hiszen szakközépiskola építésébe fognak. A 115-ös szakmunkásképző intézet mellett százmillió forintos beruházással felépülő iskolához száz férőhelyes kollégiumot is terveztek. Tovább folytatódik Tiszavasváriban a gázhálózat kiépítése is, hogy minél többen részesülhessenek a korszerű fűtőanyag áldásaiból. Az MTI jelenti ELUTAZOTT AZ ARGENTIN KÜLÜGYMINISZTER Dante Caputo, az Argentin Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására február 1. és 5. között hivatalos látogatást tett hazánkban. Az argentin diplomácia vezetőjét fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Várkonyi Péter tárgyalt Dante Caputóval. Dante Caputo szerda délelőtt elutazott Budapestről. A SZOVJETUNIÓ NAGYKÖVETÉNEK LÁTOGATÁSA A MAGYAR RÁDIÓBAN Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete szerdán látogatást tett a Magyar Rádióban. Találkozott a rádió vezető munkatársaival és tájékoztatta őket a Szovjetunió Kommunista Pártja közelgő kongresszusának előkészületeiről. KÁRPÁTI FERENC MOSZKVÁBAN Szerdán — katonai küldöttség élén — hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. A repülőtéren. Szer- gej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és más hivatalos személyiségek fogadták őt. Kárpáti Ferenc a nap folyamán kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalt vendéglátójával, Szergej Szokolov szovjet honvédelmi miniszterrel. Megbeszéléseik meleg, baráti légkörben zajlottak. Termálvizfütéssel nevelik a virágot a fóliasátor alatt a varsánygyürei Tisza Termelő- szövetkezet gemzsei üzemében. A tizenhárom nagyméretű sátor alatt szegfűk és gerbe- rák pompáznak, (elek) íkonstrukcic szükséges Sertéstenyésztés kaposvári máéra A KA-HYB sertés 1962-ben kapott állami elismerést. A hibrid sertés forgalmazására alakult a KA-HYB Vállalat kaposvári székhellyel. A hetvenes évek második felében a vállalat termelési rendszerré alakult, ennek kapcsán a sertéstenyésztés és -tartás valamennyi elemének menedzselését ellátja, az egyes technológiai fázisokhoz korszerű tartási, helytakarékos eszközöket, berendezéseket fejlesztett ki. A megye első kaposvári hibrid sertéssel benépesített szakosított sertéstóliepe a nagyecsedi volt 1969-ben. Ezen időponttól kezdve a fajta elterjedése a- megyében gyorsan nőtt. Köszönhető ez elsősorban a hibridizáció gazdaságosságának, állategészségügyi biztonságának, annak az egyszerű tenyésztési, s 'termelésszervezési megoldásának, melyet a fajta biztosított felhasználójának. Mindezek mellett a KA-HYB .adja az országiban a legjobb vágóminőséget, és ezzel szoros összefüggésben kiváló takarmány értéke sítő képességgel rendelkezik. A kedvező .vágóminőség éves szinten mintegy 9—10 .millió forint többlet árbevételt eredményezett a megye KA-HYB üzemei számára. Az ország nagyüzemi sertésállományának több mint felét KA- HYB sertés adja. A megyében jelenleg 16 gazdaságban tenyésztik a fajtát, összesen 7600 koca termel ezen üzemekben, és mintegy 23 ezer -tonna jó minőségű vágósertést ad az ál- la'tforgalmi és húsipari vállalat számára. A KA-HYB Vállalat szak- tanácsadó hálózata útján ellátja a gazdaságokat kiváló genetikai képességekkel rendelkező, a meglévő állomány- nyál kedvező kombinációt biztosító tenyészkansüldőkkel. Részt vesz a tenyészti ocasü Idők kiválogatásában, igyekszik feltárni az adott termelési időszak legnagyobb veszteségforrásait, javaslatot tesz a megoldás helyileg lehetséges módszereire, igény és lehetőség szerint nyújt tenyésztéstechnikai eszközöket, technológiái berendezéseket, takarmányoptimalizálást, szakmai továbbképzést. Az elmúlt ötéves 'terv időszakában a telepek szakmai vezetése megerősödött, egységesebbé váltak a vezetési, szervezési módszerek, a telepi teljesítmények stabilizálódtak. Egyöntetűbbé vált az előállított sertések minősége, uralkodóvá vált a vezetőknél a közgazdasági szemlélet. Ennek ellenére általános gondot okozott a megyében a KA- HYB-telepeken, is a fejlesztési eszközök hiánya, a telepek erősen amortizálódtak, ma már a gazdaságos termelés gátjává váltak. Az üzemek egy része képes volt — főleg az V. ötéves terv idején — kisebb-nagy óbb rekonstrukcióra, de azok a mindenkori támogatási formát 'tükrözték és sok tekintetben az egyes technológiai fázisok arán y t a lanságát növelték, másrészt a hatvanas évek végének, a hetvenes évek elejének sertéstartási elképzeléseit konzerválták. Sajátos gondja a megyének, hogy üzemei jórészt takarmányvásárlásra kényszerülnek. Ezáltal az átlagosnál sokkal inkább érezték az elmúlt évek kényszerű energia- szegényebb takarmányozási lehetőségeit. Mindezek eredményezték azt a tényt, hogy a telepeken a fajlagos takar- mányfelihasználós és a tömeggyarapodás stagnált. A KA-HYB Vállalat genetikai feladata — a mezőgazdasági kormányzat céljaival (Folytatás a 4. oldalon) Több korszerű gép a kereskedelemben Kevés összeggel gazdálkodhattak eddig az élelmiszereket forgalmazó kereskedelmi vállalatok. Nehéz volt az átlagosan mintegy 9—10 százalékos haszonból, az oly annyira energia- és munkaigényes szakmában a napi ellátás feladatait színvonalasan megoldani. Talán ennek tudható be, hogy az új boltokat leszámítva, bizony sok egység külső és belső megjelenése, technikai színvonala nem volt éppen szívderítő látvány. Január elsejétől megváltozott néhány élelmiszer kiskereskedelmi haszonkulcsa. A mintegy 2 százalékos árrésnövekedés — ami a fogyasztói árakat egyébként nem érinti* — azt jelenti, hogy a vállalatok ezentúl több pénzzel gazdálkodhatnak. Megyénk legnagyobb ilyen jellegű gazdálkodóját, a 145 egységet összefogó élelmiszer kiskereskedelmi vállalatot kerestük meg, vajon mire használjak fel a többletbevételt. hogyan érinti ez a fogyasztót0 Vilmányi Mártonná áruforgalmi igazgató- helyettes elmondta, hogy a haszonkulcsváltozás évente mintegy 5—6 millió forint többletbevételt jelent. A központi elképzeléseknek megfelelően elsősorban a boltok technikai feltételeit szeretnék javítani. Nincs irigylésre méltó helyzetben a vállalat, hiszen az ABC-áruházak kivételével a hűtőlánc elavult, a hűtőgépeket, hűtővitrinekel a legtöbb esetben ki kell cserélni. A kedvezőbb gazdasági körülmények között erre két-három éven belül sor kerül. Hamarosan kicserélik az elavult és kiszolgált pénztárgépeket is, amelyek nem bírják már a leterheltséget, lassítják a forgalmat A kiszolgálás kulturáltságát szeretnék majd javítani azzal is, hogy több korszerű kisgépet vesznek, így például automata szeletelőgépek és optikai mérőeszközök váltják majd fel a régieket. (bodnár) XLIII. évfolyam, 31. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. február 6. csütörtök