Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

1986.február 4. Kelet-Magyarország 7 Nyirlugosi tapasztalatok (1.) Az almatermesztés üzemgazdasági jelentősége Hazánkban jelenleg 1—1,2 millió tonna alma termelésére van lehetőség. Ennek 25—30 százalékát az állami gazdasá­gok, 35—40 százalékát terme­lőszövetkezetek, 30—40 száza­lékát a háztáji és kisegítő gazdaságok termelik meg. Az országos mennyiség felét (600 ezer tonna) Szabolcs-Szat- már megyében termelik. Itt a legmagasabb a területkon­centráció, mely egyben a spe­cializálódás magasabb fokát is jelenti. Ez a hetvenes évek végéig kedvezőbb átlagár és a magasabb jövedelmezőség elérését tette lehetővé. A nyolcvanas évek elejére azon­ban egyértelművé vált: a ma­gasabb eszközellátottságú gaz­daságok önköltsége jelentősen megnövekedett, a szüreti csúcs, a munkaerőgondok a betakarí­tás minőségét erőteljesen rontották, csökkent az átlag­ár, a jövedelmezőség negatív Irányba fordult. Ez a helyzet elsősorban az almatermesztés ré szakosodott Szabolcs-Szatmár megyei ál­lami gazdaságokat sodorta kri­tikus helyzetbe. ,A Nyirlugosi Állami Gazda­ság átlagosan 6,9 tonna értékű szerves anyagban igen sze­gény, savanyú homoktalajon gazdálkodik. Az összes terület 4004 hektár, ebből alma 416 hektár (10,4%). Az utóbbi négy évben az almatermő terület 40 százalékkal csökkent. Az éghajlati tényezők az al­ma hőmérséklet- és csapa­dékigényeit kielégítik, habár évjáratonként az alacsony hő­mérséklet okoz károkat és a csapadék elosztása nem min­dig megfelelő. A gyenge talajadottságok — amelyek befolyásolják a ter­més mennyiségét, minőségét, a növény ellenállóképességét — felszíni egyenetlenségekkel párosulnak. így szükséges a komplex melioráció elvégzé­se, és ez a telepítés költségeit 10—15 százalékkal megnöveli. Az alany befolyásolja a ter­més mennyiségét és mi­nőségét. ezáltal nem­csak biológiai, hanem gazda­sági tényező is. Alacsony a törpe növekedést biztosító M—9-es alany aránya. Ez későbbi termőrefordulást, a metszési és szüreti munkák gyengébb hatékonyságát, ma­gasabb bérköltséget jelent. A termesztett fajták aránya az országos átlagnak megfe­lelő. Csak kis szárú, téli érésű al­mafajtákat termelünk, telje­sen hiányoznak az őszi éré­sű és a kizárólag ipari fajták. Magas a jcfnat.án aránya, ami nagymértékben nehezíti a szü­reti munkacsúcs széthúzását, az optimális szüreti idő be­tartását, illetve a folyamatos betárolást r és értékesítést. Az ipari fajták termesztését in­dokolja a meglévő 30 000 tonna l kapacitású lé- és sűrítőüzem, valamint az 5000 tonna kapaci­tású gyümölcskonzervüzem minél magasabb fokú kihasz­nálása. Az almaültetvényeket 20—30 éves időtartamra létesítjük és gazdaságos üzemeltetésüket nagyban befolyásolja a koro­nák formája, az ültetési rend­szer, a fajták társítása, a talaj­erő-gazdálkodás, a növényvé­delem, valamint az almaszü­ret. Alacsony az intenzívebb ko­ronaformák (sövények) ará­nya. Tovább kell folytatni a gazdaságtalanul termelő ül­tetvények selejtezését és 25— 30 t/ha termőképességű inten­zív ültetvényeket kell létrehoz­ni. Gazdaságunkban a metszést a gyümölcs minőségének és a terméshozás rendszerességének rendeljük alá. Az ültetési sűrűség a 200 fa/ha — 670 fa/ha között mozog. A ritkaültetés a napfény pazar­lásához, a sűrű ültetés a ter­mőképesség csökkenéséhez ve­zet. A talajerő-gazdálkodás kere­tén belül a facsíkokon vegy­szeres gyomirtást, a sorközök­ben ugaros és füves talaj mű­velést végzünk mintegy 50—50 százalékban, ami körülbelül 4—5 alkalommal végzett tárcsázást, illetve kaszálást jelent. A se- segédüzemági felhasználás fü­ves talaj művelés esetén az uga­ros talaj művelés 50 százalékát teszi ki. * A növényvédő szerek árai­ban bekövetkezett változások gazdaságunkban is jelentősen — az elmúlt 5 évben mintegy 40 százalékkal — növelte az al­matermesztés anyagköltség­felhasználást. A védekezés földi gépekkel törtépik, a permetezések számat, a sze­rek felhasználását a termesz­tés iránya határozza meg. Az almaszüret, osztályozás, csomagolás, szállítás, tárolás nemcsak a legmagasabb mun­kacsúcsot, de a legfelelősség- teljesebb munkafolyamatot is jelenti. Az osztályozás és csomago­lás félautomata, vagy auto­mata (RODA) gépsoron törté-' nik 3—5 felé: két exportminő­ség, belföldi étkezési, kon­zerv, lényerés céljára válo­gatással. Rendkívüli kizimunka- igényes folyamat és nem áll rendelkezésre megfelelő gya- korlottságú munkaerő. Gazdaságunk a Balkányi Ál­lami Gazdasággal közösen 1969-ben 10 000 tonna befogadó- képességű hűtőtárolót épített. A tárolókapacitás 20 százalé­ka szabályozott légterű. Két­féle tárolási módot alkalma­zunk, az átmeneti tárolásnál 1—3 hónapot, a hosszabb táro­lásnál 4—6 hónapot tölt az al­ma a hűtőben. A tárolás költ­sége a tárolás módjától és idejétől függően 2—3 Ft/kg között alakulnak. A kisegítő gazdaságok al­matermesztésének integrálásán belüli gazdaságunk vállai a a dolgozók házikerti almájának növényvédelmét és szervezi annak értékesítését. Az el­múlt években átlagosan 450— 500 tonna almát értékesítettek dolgozóink a gazdaságon ke­resztül. Ez a mennyiség 19R3- ban 800 tonnára. 1984-ben 1700 tonnára emelkedett és mint­egy 120 dolgozót érint. Dr. Moldvay István (Folytatjuk) ______________________J Jótékony célú medvevadászat A Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsi Tervező Vállalat — is­mertebb nevén a Nyírterv — azokban az években, amikor a világ, azon belül hazánk gazda­sági helyzete kedvezőbb volt, néhány jelentős épület tervezésé­vel megtisztelő rangot vívott ki magának az országban. Az épü­letek egy része nemcsak eszté­tikai, de szerkezeti megoldásá­ban is figyelmet vont magára — hadd utaljak itt most csak a nagy vasbeton gabonasilókra, vagy a megyei művelődési köz­pontra. A hetvenes évek végén, a je­len évtized elején a gazdasági helyzet hazánkban is neheze­dett. Olyan éveket élünk, ami­kor erősen lecsökkentek a be­ruházások és nagyon megnehe­zedett az, hogy a tervezők az építészeti feladatokat korunk fejlettségéhez, szelleméhez méltó színvonalúan oldják meg. Fel­merülhet a kérdés, hogyan rea­gált a nehézségekre megyénk építő alkotó gárdája, hogyan al­kotnak a korábbi sikerek ková­csai? örömmel állapíthatjuk meg: felütötte ugyan a fejét a mű­szaki, azon belül a szerkezetter­vezők körében is némi elbizony­talanodás, némi kétség afelől, hogy lehet-e, érdemes-e felvenni a harcot újszerű megoldásokért, ám a jobbakban, a bátrabbak­ban a# problémák közepette is erős maradt az alkotó kedv. Szerkezettervezőink ma sem szűntek meg keresni az új épí­tési megoldásokat, új technoló­giákat. Korábban jelentős sike­reket értek el gabonatárolók ter­vezésénél. Nagy silók újabban nem épülnek hazánkban, ám erédmények születtek a kis be­fogadóképességű tárolók terve­zésénél is. Figyelemre méltó eredmények születnek üjabban a ragasztott fatartók tervezésé­ben. Ezzel a megoldással került lefedésre például a fehérgyar­mati gimnázium tornaterme, melynek fesztávoLsága 18 méter. (Az épületet Kulcsár Attila, szerkezeteit Gere József tervez­te.) A nyíregyházi egészségügyi szakközépiskola nagy fesztávol­ságú, összetet alaprajzú tereit is ragasztott fatartókkal fedik le korszerűen és impozáns módon. Szabolcsi építészet Szerkezettervezés napjainkkal Ezeket a szerkezeteket a már szép eredményeket elérő fiatal tervező, Veress Menyhért ter­vezte, iaz épület építészalkotója Csomós Jánosné. A fatartókat kitűnően lehet al­kalmazni összetet idomú épüle­tek lefedésére. Gyártásukban egy Agárdon székelő vállalaton kívül megyei vállalat is közreműkö­dik (FEFAG). méghozzá a me­gyében nagy mennyiségben ter­mő és nem túl értékes akácfából. Építésükre készséggel vállalkoz­nak kivitelezőink, a SZÁÉV és ÉPSZER is. Ez is bizonyítja a szerkezet korszerűségét, gazda­ságosságát. Nagy fesztávolságok lefedésére kiválóan alkalmas anyag az acél is. Megyénkben újabban végre egyre több iskola épül, vagy bővül tornateremmel, ezek lefedésére a Nyírterv statikusai tipizáltnak tekinthető gazdasá­gos rácsos acéltartók tervét dol­goztak ki. Olykor azonban ennél is igényesebb feladatok megol­dása válik szükségessé. Az ilyen speciálisabb feladatok közül most kettőt említek, a szakszer­vezetek megyei székházát, va­lamint a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium mellett -már meré­szen magasodó tornacsarnokot. A szakszervezetek megyei szék­házánál a kongresszusi terem áthidalása igényelt nagyobb szerkezetet. Itt a tetőáthidalást a tervezők egy felfüggesztett szerkezettel oldották meg. Lehet, vannak, akiknek ez a megoldás nem nyerte meg tetszését, amely most a megyei művelődési köz­pont impozáns épülete mellet*' megjelenik, de azzal harmonikus párt alkot. Ez a szerkezet vi­szonylag kis keresztmetszetű szelvényekkel tette lehetővé a terem fölötti súlyos szerkezet könnyítését úgy, hogy a modern stílusirányzat elveit figyelembe Az acélrácsos tartó a szakszervezeti székház tanácstermével. Értékes tanulmányok Közgazdasági pályázat A Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezete a múlt évben is meghirdette közgazda­ság! pályázatát, amelyben olyan, a megye és a helyi vállalatok, szövetkezetek gazdálkodását érin­tő témák kidolgozását kérték, amelyeket a gyakorlatban is hasznosítani lehet. A közelmúlt­ban bírálták el a jeligés pályá­zatokat. amelyek eredményét most ismertetjük. Az elnökség két első díjat ítélt oda. A Mátészalkához tartózó termelőszövetkezetek differen­ciálódásának helyzetét és okait vizsgálta dr. Takács Lajos és Banda István; A gazdaságpoliti­ka lehetséges célrendszere, a cse­lekvés fő irányai, vállalkozás, versenyképesség, beruházás yali a címe Názon Gyula első díjat nyert munkájának. Az öt második helyezést elért pályamű: Az árképzés, áralkal­mazás területén bekövetkezett változásokról, annak tapasztala- taáról készített tanulmányt Pa- lincsár Jánosné; A kisvárdai ön­tödei vállalat munkaerő- és bér- gazdáik odását meghatározó té­nyezőket vizsgálta, a problémá­kat tárta fel és tett javaslatokat Katkó Elemér és Katkó Elemér­né; A kompetitiv árrendszer idő­beni alakulásáról, elvi, gyakorla­ti problémáiról, negatívumairól és a kibontakozás jelentőségéről, valamint annak bútoripari sajá­tosságairól készített két pálya­munkát Kertész István; A mező- gazdasági termelői árak és az árakhoz kapcsolódó támogatási rendszer volt a címe dr. Rozgo- nyi József munkájának. A négy harmadik díjjal jutal­mazott pályamű: A belső érde­keltség elméleti és gyakorlati problémái, belső érdekeltség az építőiparban és egy konkrét vál­tozata a címe dr, Papp László pályaművének; A megye építő­ipari szervezeteinél * az alacsony hatékonyságú gazdálkodás okai­ról és megszüntetésükre tehető intézkedésekről vizsgálódott Sa­lamon Lajos; A készletgazdálko­dás aktuális kérdéseit tanulmá­nyozta az építőiparban, az új szervezeti formák alkalmazását vizsgálta a készletgazdálkodás­ban Pethő András; A megye ci­pőiparának fejlődéséről, a gaz­dálkodó egységek differenciáló­dásának okairól szólt Marosné Földi Júlia tanulmánya. A díjakat a közeljövőben ün­nepélyes körülmények között ad­ják át. A tanulmányokból rövid tartalmi' ismertetőt közlünk fo­lyamatosan lapunkban. véve nem leplezi, miként oldja meg feladatát. Ezen épület épí­tésztervezője Bán Ferenc, szer-« kezettervezője Gere József, ki­vitelezője a SZÁÉV. A mátészal­kai tornacsarnoknál egy 36 mé­teres fesztávolság áthidalására szolgáló és a lánchidakéhoz ha­sonló felfüggesztő szerkezet im­pozáns képe bontakozik ki az arra járók előtt. Ennek az épü­letnek az építész tervezője Bo­gár László, az acélszerkezet gyártója a KEMÉV, valamint az építő ÉPSZER. Három rövid következtetést kívánok befejezésként levonni az eddig elmondottakból: az egyik, hogy a Nyírterv tervezői a gazdasági nehézségek közepet­te sem sajnálnak fáradságot a korszerűnek keresésétől. A má­sik; az elmondottakból kitűnik, hogy az építés mennyire ko-llek tív. sok résztvevő összetett mun­káját igénylő feladat, s mily sze­rencse, hogy megyénkben beru­házók, kivitelezők, tervezők leg­alábbis néhány jelentős feladat­nál vállalják a fáradozás nehéz­ségét egymással karöltve az igé­nyes, új megoldásokért. És a harmadik: nagy örömünkre kell, hogy szolgáljon, hogy ezen új épületek • alkotásába egyre; erő­teljesebben kapcsolódnak be egeszen fiatal szerkezettervezők. Fiatal építészeink és szerkezet­tervezőink úgy tűnik, ügyesen veszik át a stafétabotot idősebb kollégáiktól. Megyénk lakossá­gának így meg lehet a reménye, hogy a ícvőten is születnek tet­szetős épületek, különösen, ha egy kicsit felpezsdül a beruhá­zási kedv, amire nagyon vár a magyar népgazdaság és a mű­szaki alkotok tábora egyaránt. Scholtz Béla építészmérnök A tudomány hírei Biológiai fémolö állítás Hamburgi kutatók kísérletei szerint bizonyos mikroorganiz­musok oxidálhatják a két vegy­értékű vasat, a ként, az oldható szulfidokat, és ezen a módon vas—Ill-szulfát, valamint kénsav keveréket hozhatnak létre. A sa­vas vas—Ill-szulfát nagy hatású oxidálószér, amely számos nem oldható ásványi szulfidot oldha­tó szulfátformává alakítja át, s ezzel megnyílik az út a biológiai fémelőállításra. A bonyolult el­járást kilúgozásnak nevezik és ipari méretekben először réz előállítására hasznosították. A gyártás kiindulási anyaga rossz minőségű érc, vagy a hagyomá­nyos rézércfeldolgozás 0,4 száza­lék réznél kevesebbet tartalmazó hulladéka, amelyet eddig a há- nyókra vetettek. Vízzel átitatva a hányót, a mikroorganizmusok aktiválódnak, és vas—IH-szul- fáttá oxidálják a piritet. A vas— Ill-szulfát rézszulfáttá oxidálja a rezet, amelyet azután a hányó- ból kifolyó folyadék feldolgozá­sával hasznosíthatnak. Uránt is előállíthatnak hasonló módon a kilúgozási eljárással. A kutya és a hasis A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének elnöksége 1986 januári ülésén úgy döntött, hogy az agrár szel­lemi tőke jobb hasznosítását pályázatokkal is elősegíti, illet­ve az egyesület szakemberei bi­zonyos témakörök feldolgozósá- val részt vehetnek a megye me­ző- és élelmiszergazdasága fej­lesztésében, a párt- és állami határozatok végrehajtásában. Pályázatot a következő téma­körökben lehet készíteni 1. Mikroszámítógépek üzemel­tetésének szervezeti kérdései és lehetőségei 2. Mikroszámítógépes program­tárak kialakításának lehetősé­gei. 3 A kedvezőtlen adottságú ag- rártérségek szelektív fejleszté­si programja Ezen belül — egy-egy tájkörzet fejleszté­si programjának kidolgozá­sa; — egy-egy üzem valamilyen fejlesztés' célkitűzése meg­valósításának legcélszerűbb módjai 4. Gazdaságos állatitermék-ter- melés módszere a nagyüzemi gazdaságokban. A pályázatok kb. 15 gépelt ol­dalon készüljenek. Beérkezési határideje: -1986 december 1. , y Elbírálás határideje: 1986, de­cember 30, Pályadíjak: I. díj 5000 Ft, II. díj: 3000 Ft. III. dí! • 2000 Ft. A pályázatokat a MAE Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete tit­kárának (megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) kell beküldeni. A jegesmedvék életének tanul­mányozása igen nehéz, de rend­kívül vonzó feladat, amely el­engedhetetlenül szükséges az ál­latok védelmének megszervezé­séhez. A több évtizede tartó vizs­gálódások eredményéként tudták meg a kutatók, hogy a jeges­medvék az áprilisban'bekövetke­ző párzási időszaktól eltekintve magányosan élnek. Késő novem­berben vagy december elején jönnek világra a bocsok — rend­szerint kettő —, amelyek nem nagyobbak egy kis macskánál, vakok és süketek. Az anyamed ­ve dús szőrzetében ágyaz nekik fekhelyet a hóbuckába vájt bar­lang mélyén, amelynek bejárati nyílását úgy választja meg, hogy azt a szél hóval behordhassa. Ezen csak egy kis nyílás marad szabadon, ami az anyaállat me­leg leheletétől képződik. (A bar­langban egyébként általában 40 fokkal melegebb van, mint oda- künn.) A jegesmedve teje nagy zsírtartalmú, a bocsok csupán ezzel táplálkoznak, míg az anya­állat átalussza a telet. A pőre alatt felhalmozott vastag zsírré­teget éli fel az idő alatt. A nőstény jegesmedve márci­usban vagy áprilisban mászik elő az odújából, a bocsok testét ilyenkor már dús szőrzet borít­ja és vadonatúj bundácskájuk- ban, vaksi szemükkel hunyorog­va tekintenek szét a hó és a jég birodalmában. Ilyenkor jelen­nek meg a jótékony célú med­vevadászok, hogy kábító injek­ciót tartalmazó lövedékkel egy időre mozgásképtelenné tegyék az anyaállatot, megjelölvén a fülébe erősített bilétával, s teto­váló fogóval' az állat alsó ajkába egy azonosító jelet nyomva. Ezenkívül festékkel egy nagy számot dörzsölnek be az állat szőrébe mindkét oldalon. A megjelölt állatot így könnyen lehet követni a jégen, vagy megfigyelni magasból. Emellett a jelölt állatok bizo­nyos védelmet élveznek áz orv­vadászoktól, az ilyen szőr ugyan­is értéktelen (legalábbis a kö­vetkező vedlésig). Közben óvatosan „befogják” az anyaállatot mindenhová kö­vető bocsokat is — képünk ezt mutatja —, ők is jelölést kap­nak, és „méretet vesznek” ró­luk. hogy nyomon tudják kö­vetni későbbi fejlődésüket. A rendőrség már régóta hasz­nosítja a kutyák kiváló szaglá­sát a kábítószerek, kiváltképp a hasis felkutatásában. Mind ez idáig azonban nem tudták, hogy a hasisnak mely összetevője hat a kutyákra. A Saar-vidéki (NSZK) egyetem vegyészei most azt a meglepő felfedezést tették, hogy ez az anyag nem a kelet­ázsiai Cannabis indica nevű Kanadai vizsgalatok szerint egy Észak-Amerikában honos, faod- vakban fészkelő fecskefaj, és az észak-amerikai kerti ökörszem nem fészkel ott, ahol erős a ra­dioaktív sugárzás. Más gerin­cesekről szintén „ kimutatták, kenden kábító hatású anyaga, ? tetrahidrocannabinol, hanem a növény illóolajának parányi mennyiségű összetevője, a béta- éfcoxi-cariofilli. Ez az anyag azonban megtalálható a közönsé­ges komlóban és az ürömben is. Ezért megeshet, hogy valakit, aki ezekből visz a poggyászá­ban, a rendőrkutya „hasiscsem­pészésen” éri tetten. hogy már a természetes radio­aktivitás százszorosát is érzéke­lik, és reagálnak rá — vagyis sokkal érzékenyebbek a termé­szetest meghaladó radioaktív su­gárzásra, mint eddig gondolták. A hold gyermekei Panama parti övezetében élt egy indián törzs, amelynek tag­jaiból mintegy négy százalék az albínó (bőréből hiányoznak egyes festékanyagok.) A törzs a múlt század vége felé elhagyta ere­deti otthonát, és a San Bias cso­port 365 szigetén telepedett le. Nagy része lehetett a menekülés­ben a szomszédos népcsoportok gyűlöletének, akik fehér bőrük miatt a spanyol hódítás leszar- mazottainak tekintették őket. Az albínók e szokatlan feldúsultá­ról először az 1920-as években A radioaktivitás adtak hírt. Az albínók ezen a napsütötte vidéken csak úgy maradhatnak életben, ha nappal elrejtőznek a számukra gyilkos fény elől. A gyermekek is csak holdfényben játszhatnak, ezért is nevezik őket a Hold gyerme­keinek. Most az amerikai Baylor egyetemen fejlesztettek ki szá­mukra újfajta védőkeftőcsöt. Ám még a leghatásosabb szer is maximálisan 95 percig védelmezi őket a fény okozta súlyos" égési sérüléstől. és a madarak Pályázatok MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents