Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám
4 Kelet-Magy a rország 1986.február 4. Majyar argeitln küllnmiiiszteri tárgyaláséit A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Dante Caputo argentin külügyminiszter hétfő délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután Dante Caputo és vendéglátója, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter tárgyalást folytatott a Külügyminisztériumban. A szívélyes légkörű, a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszélésen a A Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—argentin külügyminiszteri tárgyalások. A képen: Várkonyi Péter Üdvözli Dante Caputo argentin külügyminisztert. külügyminiszterek tájékoztatták egymást országaik külpolitikai törekvéseiről. Véleményt cseréltek időszerű 'Világpolitikai kérdésekről. Megállapították, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben Magyarország és Argentína azonos vagy hasonló álláspontot képvisel. A külügyminiszterek hangsúlyozták. hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs elfogadható alternatívája. A magyar—argentin kapcsolatokat a külügyminiszterek fejlődőnek értékelték, s hangsúlyozták, hogy azok erősítésére még számos, eddig kiaknázatlan lehetőség kínálkozik. Megerősítették: mindkét fél érdekelt az együttműködés fejlesztésében az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és előnyök alapján, s erre kölcsönösen erőfeszítéseket tesznek. Dante Caputo délután a r Külkereskedelmi Minisztériumban Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel tárgyalt a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen kifejezték szándékukat a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés bővítésére. Este dr. Várkonyi Péter díszvacsorát adott Dante Caputo tiszteletére. Kulcskérdés a bánásmód, a* érdekeltség Sajtótájékoztató a szakszervezetek kongresszusának előkészületeiről Sólyom, Ferenc, a SZOT titkára hétfőn tájékoztatta az újságírókat a szakszervezeti küldöttértekezletek, valamint az iparági-ágazati kongresz- szusok tapasztalatairól és a ■magyar szákszervezetek február 14—16-a között ülésező XXV. kongresszusának előkészületeiről. Elmondotta, hogy a 'különböző szintű szakszervezeti tanácskozások sorozata jó politikai légkörben és a tagság nagy aktivitásával zajlott le. Szinte a teljes tagság részt vett a szakszervezeti munka ötéves számvetésében és több százezren mondták el véleményüket az ország helyzetéről, a szakszervezet tevékenységéről és a legfontosabb emberi gondokról. A tagság javaslatai alapján a kongresszusi beszámoló részletesen foglalkozik majd a szakszervezetek társadalmi helyével, szerepével, amelynek elvei tisztázottak ugyan, de a tagság joggal várja el, hogy a szakszervezeti munka gyakorlata jobban igazodjék az életben gyorsan változó követelményekhez. A küldöttértekezleteken és az iparági ágazati kongresz- szusokon jó néhány fontos társadalmi, gazdasági, életszínvonal-politikai és szociálpolitikai kérdésben hangzottak el észrevételek, bírálatok, javaslatok, s a közelgő szak- szervezeti kongresszus ezeket a kérdéseket is részletesen megvitatja. A kulcskérdés az, hogy hazánkban hogyan bánjanak az emberekkel, hogyan lehet az embereket érdekeltebbé tenni a munka eredményességében. Éppen a bérezés kérdésében érte a szak- szervezeteket a legtöbb kritika. A szakszervezetek álláspontja az, hogy a személyes érdekeltségnek olyan formáit kell érvényesíteni, amelyek azonnal honorálják a többletteljesítményt. A szociálpolitikai kérdések közül várhatóan nagy hangsúllyal foglalkozik majd a kongresz- szus az idős korúak helyzetével, továbbá azzal, hogy a fiatalokat hogyan lehetne hatásosabban segíteni az otthonteremtésben. A kongresszuson 803 küldött képviseli a magyar szervezett dolgozókat, ezenkívül 478 vendéget hívtak meg a tanácskozásra. KOR.OKNAY GYULA: SZABOLCSI nmiirnnii 'IrRflMrH K J£ p ÍJ 1 %M| 6 r r ■*. ^ Krucsay Járat élete és halála O Az utóbbi időben gyakran lehetett találkozni Krucsay- né nevével 'tévében, sajtóban egyaránt. Sajnos azonban az „írástudók ’ ’ felelőtlenség e, fűszerezve történelmi alapismeretekben való járatlanság- 'gaJ, az asszonyról teljesen hamis kép alakult ki, s a köz- tudatban már az terjedt el. A nádfői Krucsay család zempléni eredetű, Szabolcsba a XVII. század folyamán jöttek le a hegyek közül. Névadó helyük Magyar-Krucsó (Nizny Kruoov) Varannó fölött az Ondava bal partján (kastélyos hely. Krucsay Márton a század végén már Szabolcs vármegye alispánja, testvére János Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt óbester, majd ezredes, kétszer fogságba is esik, fogolycserével Haiszter Hannibál tábornok szabadon bocsátásáért szabadul Gyulay Istvánnal együtt. Rákóczi azután „egész jószági prefektu- sá”-nak teszi, a szatmári békének egyik aláírója s Nyúzó Mihállyal, Vay Lászlóval Erdély nevében hárman esküsznek fel a császár hűségére. Később, 1730-ban a tiszántúli kerületi 'tábla első ülnöke — a 'következő évben elkészül Nyírbátorban a Passió-oltár —, Debrecenben hal meg 1741-ben. Gyászbeszédét, mely nyomtatásban is megjelent, Kelemen Didák .tartotta fölötte. Tolvay Borbála családija sem szabolcsi eredetű, de tagjait korábban találjuk a vármegye tisztségviselői közt, mint a Krucsayakat, s • a XVII. század végén mindkét családnak több tagja ült a vármegyei tisztikarban. Tolvay Borbálát Krucsay 1700- ban vette feleségül, a levéltári adatok ugyanis az év elején még Tolvay Jánosnak Ormos Zsuzsannától származó apja gyámsága alatt lévő kiskorú gyermekeként említi, míg a továbbiakban mér mint Krucsay János feleségét. Az iratok sok mindenre nem adnak választ. Nem tudjuk pl. az asszony korát, csak feltételezhetjük, hogy a házasságkötéskor 16 év körül lehetett. Gazdagnak számított s nagyon tisztelettudó nem volt a férjéhez, s hogy jó beszélőkéje volt, kiderül az iratokból. A történtekből pedig az is kitűnik, hogy más vonzereje is volt. Hogy ezekkel mikor kezdett el élni, a tanúvallomások nem vonatkoznak régebbi időre, mint Krucsay második fogsága idejére, az 1707—08 körüli évekre. Nem világos az sem, Krucsay hogyan szerzett tudomást felesége dolgairól. Viszont tény az, hogy a fél országban ismert Krucsay 1711 május vége felé feljelentette feleségét a vármegyei törvényszéknél akkor, mikor olyan idők jártak, hogy a házasságtörésben elmarasztalt asszonynak a fejét vették, s mikor az alispán történetesen Ramocsaházy György volt, Tolvay Erzsébetnek a férje. Az ügyet 1711. június 15-i közgyűlést követően tárgyalták először toronyban, de a per elhúzódott. A tanúk vallomásait május végétől augusztus közepéig vették lel több alkalommal. Az első tanúk vallomásai szinte csak bevezetésül szolgálnak. Szűcs Gergely csak azt vallja, hogy mikor Károlyi Sándorék Kisvárdán a Krucsay-házban voltak elszállásolva — vagyis 1710 decemberében — Krucsay uram „egy estve igen megittasod- ván”, majd felriadva a feleségét kereste, ő látta, hogy az a Horváth úrfitól jött ki. (Károlyi környezetében több Horváth nevezetű is volt, mint pl. a jószágigazgatója is Horváth György.) Szikszay János. Krucsay másik nemes szolgája a másik vádpontot érinti. „Míglen Krucsay János uram rabságot szenvedett”, az asszony teherben volt. Simon nevű Szajna-parti morfondírozások E urópa elöregszik? Igen, ezt a siránkozást mostanában gyakran lehet hallani a francia televízióban, rádióban és a lapokban, Nagy tanulmányok olvashatók kontinensünk elöregedéséről. <A jobb megértés miatt, mindjárt meg kell mondanom, hogy e si- ránkozók különös — politikai — szemüvegen át nézik a saját országukat, mert Európa alatt csak Nyugat- Európát értik.) „Az öreg kontinens elveszti ifjúságát s ezzel együtt minden tekintetbe vett fontosságát a világban.” 2020-ban a világ lakosságának már csak 3 százalékát képviseli. Mármint a mesterségesen zsugorított Európájuk, amely akkor már csak 260 millió személyt fog számlálni. A vészharangot megkongatva követelik: „Gyorsan létre kell hozni egy közös demográfiai politikát Európában.” Valóban a statisztikák azt mutatják, hogy a nyugateurópai országokban a növekedés máris zéró és — mint jósolják — rövidesen negatív, azaz csökkenő tendenciát fog mutatni. 1964-iben Nyugat-Európában körülbelül egymillió gyerek született, az idén, 1986-ban örülnek, ha számuk eléri a 600 ezret. Vagyis mint megállapítják, az „európaiak” akárcsak a franciák, képtelenek felcserélni az egyik generációt a másikkal. Ennek pedig súlyos gazdasági és szociális következményei lehetnek. A vizsgálat szerint a legsúlyosabb a helyzet az NSZK- ban, ahol minden asszonyra csak 1,3 gyerek jut. (Ezért is hála a bevándorolt török munkásak vitalitásának. Nélkülük még rosszabb lenne a helyzet.) Pedig az NSZK-ban átlagban 2,1 gyerekre lenne szükség, hogy az egyik generáció felválthassa a másikat. Megállapítás szerint az NSZK máris „negatív fejlődésiben” van, s 40 év alatt 10 millió lakost fog veszteni. Franciaországban valamivel jobb a helyzet, mert egy asszonyra 1,8 gyerek jut. Egyesek — valóban rövidlátók és választási program nélküliek'— még örvendeznek is, mert a népszaporulat szolgáját el is küldte Krucsó- ra fekete rutáért és egy kroska nevű fűért s „az asz- szony abban füresztette magát ciprusfaággal együtt, szemünk láttára fürdőit az asz- szony benne". Mikor pedig Pékry Lőrinc náluk volt megszállva, az asszony az említett Simonnal a pincében egy paplan alatt aludtak, s „száma nélkül látta, hogy Simon az asszonyt megcsókolta, csécsit megfogdosta és tapogatta". A szegény sorsú nemeskisasszony, Vésztői Borbála gyerekfejjel lett Krucsayné szolgálója és következésképp a férj egyik koronatanúja: „szemével látta Horváth úrtfival való közösülését... s függvén asszonya parancsolatjától, vigyázott arra 'is, nem serkent fel az úr”. Mikor Generális uram őexellenciája (Károlyi Sándor) Munkácson volt (1711 januárjában), az asszony is az ura után ment és annak 'távollétében a szállására hivatta Horváth úrfit s két napot töltöttek együtt. „Látta, hogy minden éjjel Krucsay Jánosné asszonyommal hált egy ágyban, reggelre kelvén látta szemeivel az operációt is közöttük, midőn tüzet rakott volna.” De másokkal való paráznaságát is látta az asszonynak: Legenyey kapitány Kereskényi adjutáns, Jósa Mihály kapitány. Szentmarjay Zsigmond, kiket név szerint megnevezett. Ök ajándékokat is adtak az asszonynak: veres papucsot, aranyláncot, ruhaanyagot. (Folytatjuk) csökkenésében a munkanélküliség elleni harc hatásos formáját látják. Mások tiltakoznak e nézet ellen, s úgy vélik, hogy „a túlélés garanciája az aktív ifjúság”. Ez a jelenség, a születések csökkenése egész Nyugat- Európára jellemző. 1970—80 között a házasságok száma 20 százalékkal csökkent. Az NSZK-ban az egyedül élő nők egyihanmadát teszik ki a lakosságnak, Dániában 50 százalékát. Igaz, ez utóbbi országban a 'házasságon kívüli kapcsolat a domináló. A válások száma Nyugat-Európá- ban 20 év alatt háromszorosára növekedett, ami ugyancsak a fejlődés negatív irányába hat A 'tanulmányok szerzői irigykedve tekintenék Kelet felé, ahol átlagban 2,1 gyerek jut egy asszonyra. A Szovjetunióban és Lengyel- országban 2,4. Ritka eset, hogy Nyugaton ilyen komoly elemzők irigykedve tekintenek „Kelet-Európára”. Mi a baj Nyugat-Európá- ban? A szemlélet, az életfelfogás — mondják. „Nyugat- Európában egyre inkább úgy tekintenek a gyerekre, mint akik akadályozzák a nők egyenjogúságát, az életszín~ vonal és a szabadság növekedését, korlátozzák az évi szabadságok igazi élvezését, a felnőttek azt számolgatják, mennyibe kerül nekik egy gyerek.” S a franciák és a többi nyugat-európaiak továbbra is ülnek — ebben a drámai helyzetben — a televíziók, vagy a rádiók előtt. Vitatkoznak az állapotokról és a tanulságokról, búslakodnak a társadalmuk elöregedésében, ahelyett, hogy — akik tehetik — a tettek mezejére lépnének. A Z ISKOLÁK KOMPU- TERIZAlASA. Megértették az idők szavát, azért sikerült ez a kampány — mondják a jövőről gondolkodók arról az egy éve a francia kormány által kezdeményezett akcióról, hogy komputerekkel lássák el az iskolákat. Kétmilliárd frankos költséggel egy év alatt 120 ezer komputert szereltek fel, hogy lehetővé tegyék elsősorban a komputerrel együtt élni akaró, de minden tanuló számára, hogy elsajátíthassa a jövőben nélkülözhetetlen tudományt. Nem volt könnyű akció, hiszen 110 ezer önkéntes pedagógust kellett betanítani, hogy beindíthassák a programot, s akik — egy lépéssel talán a gyerekek előtt haladva — továbbképezik magukat. Az akcióban részt vevő pedagógusok és gyerekek számára minden iskolába mintaprogramot küldtek, de választhattak 700 francia és külföldi komputerprogram (logiciel) között. Hogy hathatósabbak lehessenek, egy-egy intézményen belül megkezdték a „törpe hálóza-r tok” kiépítését, azaz a kisebb teljesítményű iskolakomputerek rákapcsolását egy nagyobb teljesítményűre. A hivatalos vélemények szerint az egyéves akció első eredményei igen biztatóak. A cél: megduplázni a komputerek számát az iskolákban, hogy minél több gyerek barátkozhasson meg velük. A komputerek a jövőben sem helyettesíthetik a pedagógusokat — mondják a szervezők —, mindig csak oktatási kiegészítők lehetnek. Kétségtelen, hogy egy év után a pedagógusok és a gyerekek egyaránt ujjongnak és tapsolnak: „Éljen a komputer az Iskolákban.” D ohányzás és kalória. Szegény dohányosokkal a kutatóorvosok úgy bánnak — de kifejezetten érdekükben —, mini a kísérleti állatokkal. Patkányokon már kitanulmányozták, hogy a dohány, azaz a nikotin bizonyos meny- nyiségű kalóriát „éget el” a szervezetben, közben valamennyi meleget termel, növeli a testváladék mennyiségét és csökkenti az étvágyat a cukros ételek iránt. De hogy van ez az embereknél? Erre próbáltak választ adni európai kutatóorvosok. Svájci és svéd orvosok nyolc embert zártak be egy anyagcsere-vizsgáló kamrába, ahol éjjel-nappal figyelték, s alávetették őket a testben végbemenő vegyi folyamatok vizsgálatának. A kísérleti alanyok 25 -évesek voltak. Egyik alkalommal napi 24 cigarettát szívhattak el kedvenc márkájukból, a másik alkalommal egyet sem. A kamrában minden — a körülmények, az étrend — azonos maradt. A műszerek kimutatták, hogy a dohányos napokon minden dohányos szervezetében 200 kalóriával volt kevesebb. A nem dohányos napokon pedig — változatlan étrend mellett hízni kezdtek. Egyes orvosok szerint ez a hízás elérheti a 10 kilogrammot is személyenként, más orvosok ezt túlzásnak tartva 3—5 kilogrammig tapasztaltak súlygyarapodást. A tanulság tehát ebből az, hogy dohányozni kell hízás ellen? Egyáltalán nem — mondják. Ha valaki le akar szokni a dohányzásról, kérje ki orvosa tanácsát, de mindenképpen változtasson étrendjén. Ez utóbbitól biztosan könnyebbé válik a gyomra, leapad a haja és — cigarettavásárlás nélkül — vastagabb lesz a pénztárcája. Párizs, 1986. február JCáüáeJ foto-án Kelet-magyarországi Építőipari Termelöeszköz- kereskedelnii Közös Vállalat telvesz: — gyakorlattal rendelkező tervező-elemző közgazdászt, — felsőfokú végzettséggel rendelkező számítástechnikai folyamatszervezőt, vagy számítástechnikai rendszerszervezőt TAB 34-es hálózat üzemeltetéséhez anyagügyvitel részére, — gyakorlattal rendelkező árukönyvelőt, — kompresszorkezelői vizsgával rendelkezőt, cementlefejtő munkakörbe, — gépírót, — éjjeliőr-portást, — iktató-eljárót, — számlaellenőrt, — gépi számlázót. JELENTKEZÉS: Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7. V. em. Személyzeti-munkaügyi osztályon. (187)
