Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. február 27. Kádár János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) tékeléséből kiindulva, a szo­cialista építés általános ér­vényű törvényszerűségeit és a Szovjetunió sajátosságait figyelembe véve dolgozzák ki terveiket a következő öt évre, s azt követően egészen az ezredfordulóig. A törté­nelmi jelentőségű vívmányok megfelelő értékelése, ugyan­akkor az elért eredmények reális, kritikus, további ha­ladásra ösztönző szemlélete, a párt és a nép alkotó erejé­nek széles körű kibontakoz­tatása bizonyítja, milyen ha­talmasak a társadalomnak a szocialista forradalom által felszabadított erőforrásai. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítása nemcsak a szovjet dolgozók számára lel­kesítő cél, hanem örömmel tölti el a társadalmi haladás, a szocializmus minden hívét az egész világon. A kong­resszuson tárgyalt témák je­lentős része nemcsak a Szov­jetunióban folyó építőmun­kának, hanem a szocialista társadalmi rendszer általá­nos fejlődésének is központi kérdései. Alkotó jellegű fel­vetésük, megválaszolásuk és gyakorlati megoldásuk segíti általában a szocialista or­szágokat, és a tapasztalatok gazdagítják az egész nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom elméletének közös kincsestárát. Az SZKP XXVII. kongresszusán meg­fogalmazott törekvések kife­jezik annak a lenini megál­lapításnak a változatlan ér­vényességét, hogy a szocializ­mus a példa erejével, a tár­sadalmi és a gazdasági te­vékenység magasabb fokú hatékonyságával gyakorol! a a legnagyobb vonzást a világ népeire. A világ békeszerető erői nagyra értékelik a Szovjet­unió külpolitikáját. A Ma­gyar Népköztársaság a Var­sói Szerződés többi tagálla­mával együtt támogatja a Szovjetunió kezdeményezé­seit, amelyek a vitás kérdé­sek tárgyalásos megoldását, a fegyverkezési verseny megál­lítását. a világűr militarizá- lásának megakadályozását, a háború veszélyének csökken­tését, a béke megszilárdítá­sát célozzák. Üdvözöltük a genfi szov­jet—amerikai csúcstalálkozót, a január 13-án nyilvánosság­ra hozott szovjet javaslato­kat, amelyek a nukleáris fegyverek 2000-ig történő teljes megsemmisítését ajánl­ják. A további munkát bi­zonyára nagymértékben se­gíteni fogja a kongresszus külpolitikai állásfoglalása, a Szovjetunió készsége az együttműködésre minden bé­keszerető erővel, minden re­ális és felelős tényezővel, amely — a felek kölcsönös érdekeinek megfelelően — tettekkel is fellép az embe­riség békés, biztonságos jö­vőjének megteremtéséért. Tudjuk, hogy Lenin pártjá­nak zászlajára a két szó, a szocializmus és a béke, elvá­laszthatatlanul mindig egy­más mellé volt, és van ma is írva. Elvtársak! A magyar nép a fejlett szocialista társadalom felépí­tésén munkálkodik. A társa­dalom életének minden te­rületén vannak felbecsülhe­tetlen értékű történelmi vív­mányaink. Van nem kevés gondunk is, amelyek az or­szág adottságaiból, objektív okokból erednek vagy szub­jektív hibák nyomán kelet­keznek. Mégis bízunk. Szo­cialista társadalmi rendünk alapjai szilárdak, pártunk, népünk harcokban edződött, és szocialista vívmányaink védelmének és gyarapításá­nak szándékában összefor­rott, egységes. A központi feladat orszá­gunkban, ahogyan azt pár­tunk egy évvel ezelőtt meg­tartott XIII. kongresszusa hangsúlyozta, a társadalmi és gazdasági fejlődés élénkíté­se, a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása, a gazdasági szerkezet korszerű­sítése, egy dinamikusabb fej­lődés feltételeinek megte­remtése. Célunk az, hogy a termelékenység növelésével, hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodással tovább szi­lárdítsuk a népgazdaság egyensúlyát, s lehetővé te­gyük népünk életszínvona­lának érzékelhető emelését. A feladatok kitűzésekor és a megoldások kimunkálása­kor pártunk a szocializmus építésének általános törvény- szerűségeit, országunk adott­ságait és más szocialista or­szágok tapasztalatait egy­aránt figyelembe veszi. Az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdonára épít­ve, a szocialista tervgazdál­kodás keretében, az üzemek bizonyos önállóságával, köz- gazdasági szabályozókkal, a kollektívák érdekeltségi el­vének alkalmazásával igyek­szünk minél jobban kihasz­nálni a szocialista társadal­mi rendszerben levő előnyö­ket és nagy lehetőségeket. Elvtársak! A szocializmus építésében mindenekelőtt a Szovjetunió­val, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival kiala­kult sokoldalú együttműkö­désre támaszkodunk. A szo­cialista közösség ma oly életbe vágó fontosságú egy­ségének erősítéséért, együtt­működésünk bővítéséért dol-- gozunk. A Magyar Népköz- társaságot ilyen törekvések vezérlik, s ilyen országként számolhat vele mindenki. A Szovjetunióval való barátsá­gunkat pártunk kongresszu­sa határozatában a követke­ző szavakkal erősítette meg: „Elsőrendű nemzeti érde­künk a magyar—szovjet ba­rátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműködésének gazdagí­tása. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak legbizto­sabb nemzetközi támasza.” Kedves elvtársak! Bará­taink! Küldöttségünk e gondola­tok jegyében eredményes, jó munkát kíván a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának. A Szovjet­unió kommunistáinak, a szov­jet népek nagy családjának pedig teljes sikert kívánunk a kongresszus határozatai­nak megvalósításához, hazá­juk felvirágoztatásához, a béke védelméhez. Éljen a nagy szovjet nép és kommunista pártja! Éljen, erősödjék tovább a magyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! f m ......... Egy küldött a kongresszusról I ván Grincov tizen­egy éve a szúrni te­rületi pártbizottság első titkára, az SZKP KB póttagja, küldött az SZKP XXVII. kongresszusán. A területen lezajlott pártkon­ferenciák tapasztalatairól, a választási időszakot jel­lemző munkáról és arról beszélgettünk vele, mit mondana el a kongresszu­son, ha módja lenne fel­szólalni. — Magas eszmei és szer­vezettségi színvonalon zaj­lottak területünkön a kong­resszust megelőző pártren­dezvények. A pártcsoportok gyűlésein a megjelentek 81 százaléka, az alapszerveze­tekben minden harmadik párttag szólalt fel, a váro­si és a járási értekezletek mindegyikén átlagosan 23 volt a felszólalók száma, összesen 30 ezer bíráló megjegyzés, új javaslat hangzott el. Ezek több mint negyven százalékát szinte azonnal, még a kongresz- szust előkészítő munka ke­retében meg lehetett olda­ni. A többi mélyebb elem­zést igényel — mondotta Ivan Grincov. — A megszabott felada­tok nem könnyűek, megol­dásukhoz idő kell. Le kell cserélni az elavult berende­zéseket, át kell szervezni a termelést. Ehhez azonban új gépekre van szükség, azokat létre kell hozni, fel kell szerelni, meg kell ta­nulni kezelésüket. A mun­kahelyek, munkakörök tü­zetes vizsgálata megmutat­ta, hogy hatalmas tartalé­kok vannak. Az igazság az, hogy korábban sok helyütt kicsit hozzászoktak a pa­zarláshoz. Most meg kell győznünk, át kell nevel­nünk a dolgozókat. Ennek jó eszköze a szúrni gép­gyártási egyesülésnél be­vezetett belső elszámolási rendszer. — A legtöbb felszólalás a rendteremtéssel, a mun­kafegyelem megszilárdítá­sával, az iszákosság elleni küzdelemmel volt kapcsola­tos. Nem véletlen, hogy sokan vetették fel a minő­ség problémáját. Különösen a könnyűipari termékek minőségét kifogásolták. Ilyen felszólalás a szúrni, a konotopi és a romni vá­rosi pártértekezleten is el­hangzott. — Szó esett arról is, hogy az elhatározás és az odafi­gyelés önmagában nem ele­gendő. Jó anyagokra, jó gé­pekre, jó technológiára is szükség van. Ugyanez vo­natkozik a mezőgazdasági termények feldolgozására. Érthető, ha az embereknek különösen fáj; megtermel­ték nehéz munkával a ter­ményeket, ám egy részük nem jut el a fogyasztóig szállítási, tárolási, feldolgo­zási hiányosságok miatt — állapította meg a titkár. — A párttagok szóltak arról, hogy hogyan képze­lik el a feldolgozóüzemek rekonstrukcióját, ám na­gyobb volt a tanácstalan­ság, ha arról esett szó, hon­nan vegyenek korszerű be­rendezéseket. A nehézipar­ban a nyersanyag- és anyagellátás egyenleteseb­bé tétele a legfontosabb. Ma még a munka nagy ré­sze a hónap utolsó harma­dára esik, a szállítók ilyen­kor küldik a megrendelt anyagokat. Ilyenkor azután a kapkodás ritkán használ a minőségnek. — A nagy horderejű, or­szágos szintre vihető ja­vaslatok a szervezeti sza­bályzat módosításával vol­tak kapcsolatosak. Az ifjú­sággal összefüggő konkrét, a munka sajátosságait is figyelembe vevő javasla­tok születtek. Egyebek kö­zött elhangzott: 28 éves korig csak a Komszomol javaslatára lehessen párt­tag valaki — hangsúlyozta Ivan Grincov. — A területi értekezleten 137 személyre szóló bíráló megjegyzés' hangzott el. Ez­zel együtt, bátran állíthat­juk, hogy a vezetők bizal­mat élveznek, a kádermun­kánk tervszerű. Már most minden posztra megvan a megfelelő tartalékunk. A fiatal vezetők feltétlenül meg kell, hogy járják a szakmai munkát is. Egy Komszomol-titkár például, mielőtt a pártapparátusba kerülne, először bizonyít­son a termelésben, szakmá­jában. Ha látjuk, hogy tud Hz SZKP kongresszusának visszhangja Megkülönböztetett ér­deklődés nyilvánul meg az egész világon az SZKP kedden kezdődött XXVII. kongresszusa iránt. Min­denütt nagy figyelemmel követték Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB fő­titkárának a megnyitó na­pon elhangzott beszámoló­ját. Mihail Gorbacsov be­szédének külpolitikai, le­szerelési és gazdasági kér­déseket taglaló részeiből bő részleteket közölnek a világ hírügynökségei is. A megszokottnál valami­vel később, ám jóval na­gyobb terjedelemben, a szo­kásos hat nagy oldal helyett 12 oldalon és ünnepi külső­vel jelentek meg szerdán a szovjet központi lapok. Ter­jedelmük nagy részét az SZKP KB politikai beszá­molója kötötte le. A lapokban megjelent a TASZSZ jelentése arról, hogy az SZKP XXVII. kongresz- szusa kezdetét világszerte 2 milliárd ember követhette nyomon televízión, az Inter- vízió, az Eurovízió hálózatán és más televíziós társaságok csatornáin keresztül. A Pravda tudósítói a Kongresszusi Palotában ké­szített riportjukban beszá­molnak a munka légköréről. „A XXVII. kongresszus cél­ratörően, bolsevista módon keményen és építő szellem­ben végzi munkáját” — álla­pítják meg. A Szelszkaja Zsizny mun­katársai Romes Csandrával, a Béke-világtanács elnökével és Alfred Nzoval, az Afrikai Nemzeti Kongresszus fő­titkárával, a kongresszus ven­dégeivel beszélgettek. A Szovjetszkaja Rosszija ha­sábjain Ricsard Ovinnyikov, a Moszkvai Nemzetközi Kap­csolatok Szakegyetemének rektora kommentálja a be­számoló külpolitikai fejeze­tét. Az Egyesült Államok gon­dosan tanulmányozza Mihail Gorbacsovnak az SZKP kongresszusán elmondott beszédét, de egyelőre semmi­féle megjegyzést sem fűzött hozzá. Az amerikai kormány­zat képviselői ezt azzal in­dokolták, hogy a beszéd át­tanulmányozása hosszabb időt vesz igénybe. Az amerikai rádió- és te­levíziós állomások, a hírügy­nökségek kedden jelentős terjedelemben foglalkoztak Gorbacsov beszédével. A Moszkvából keltezett jelen­tések mindenekelőtt azokat a megállapításokat emelték ki, amelyek az Egyesült Álla­mok nemzetközi politikáját és különösein a leszereléssel kapcsolatos magatartását ele­mezték. Mindhárom nagy televíziós hálózat kommen­tátora és a két amerikai hír- ügynökség tudósítása hang-' súlyozta, hogy Gorbacsov az emberekkel bánni, nem­csak a papírok gyártásához ért, akkor jöhet a pártap­parátusba — magyarázta Ivan Grincov. — Ha felszólalhatnék a kongresszuson, először is támogatnám a Központi Bizottság mostani politiká­ját, új irányvonalát. Ezek a törekvések egybeesnek a mi elvárásainkkal, megfe­lelnek érdekeinknek, le­gyen szó akár kül-, akár belpolitikáról. Azután be­számolnék arról, mit cápái­nak nálunk az emberek, hogyan dolgoznak, hogyan irányítja a párt helyi szin­ten a végrehajtó munkát. — Bizonyos kérdések megoldásában kérném a központi szervek segítsé­gét. Itt van területünkön a „SZVEMA" fotokémiai egyesülés. A filmek minő­sége már megközelíti a vi­lágszínvonalat, a kazetták­kal viszont baj van. Gon­dot okoz a termelőegységek szétszórtsága, s még inkább az, hogy a filmgyártási ku­tatóintézet Moszkvában van, az egyesüléstől függet­lenül dolgozik. — A másik kérdés a me­zőgazdaság. Nálunk délen még jók a földek, középen mocsaras a terület, északon meg silány, homokos a ta­laj. A terület inkább a brjanszkira hasonlít, mégis a gazdag ukrán földek ter­méseredményeit kérik raj­tunk számon. Ezekről a kérdésekről szólnék — fe­jezte be a beszélgetést Ivan Grincov. M. Lengyel László nem tartotta kielégítőnek a Szovjetunió legújabb, nagy jelentőségű leszerelési javas­lataira adott amerikai vá­laszt. Azt is aláhúzták a tu­dósítások, hogy a Szovjet­unió a legközelebbi csúcsta­lálkozót akkor tartja lehet­ségesnek, ha sikerül meg­egyezésre jutni olyan kérdé­sekben, mint a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása, illetve a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök problémája. Az előadói beszéd belpoli­tikai kérdései közül az ameri­kai jelentések mindenekelőtt határozott és bíráló hangvé­telét húzták alá, de rámutat­tak, hogy a Szovjetunió gyors ütemben kívánja fejleszteni, korszerűsíteni gazdaságát. Első oldalon foglalkoztak a legtekintélyesebb angol la­pok szerdán az SZKP XXVII. kongresszusának nyitányá­val. Legtöbbjük nemcsak tu­dósítójának összefoglalóját közli, hanem szószerinti rész­leteket is ad Mihail Gorba­csov beszédéből. A The Times és a The Guardian szerkesztőségi kommentár­ban elemzi az eseményt. A Daily Mail kiküldött tudósítója „Gorbacsov új for­radalmat vezet” címmel ad hírt a Gorbacsov-beszédről. Történelminek nevezi az új dinamikus gazdasági terve­ket és a fogyatékosságok ke­mény bírálatát. A liberális The Guardian azt írja, hogy a szovjet vezető által beje­lentett gazdasági változások átalakítják a központi ter­vezés hagyományos formáját. Ezzel szemben a The Times szerkesztőségi kommentárja éppenséggel úgy vélekedik, hogy bár a kongresszusi be­számoló reálisan közelíti meg a fennálló problémákat, „nem jelent vízválasztót” az SZKP eddigi bel- és külpoli­tikai vonalában. A belga rádió és a televí­zió kedden óránként számolt be híreiben a referátum ki­tételeiről. A belga és a hol­land hírügynökség jelentést adott arról is, hogy a Közös Piac külügyminisztereinek nem hivatalos hágai tanács­kozásán szintén ez állt az érdeklődés középpontjában. A szerda reggeli lapok veze­tő helyen számoltak be a moszkvai eseményekről, ilyen címekkel: „Gorbacsov vezérfonala a hatékonyság”, „Moszkva: Belső reform és békés verseny”, „Radikális gazdasági reform”. A NATO- véleményt általában hűen tükröző La Libere Belgique utal rá: Gorbacsov szemére vetette az Egyesült Államok­nak és NATO-partnereinek, hogy a 80-as évek első felé­ben az enyhülést a katonai erőre alapozott politikával cserélték fel. A spanyol televízió és az ország rádióadói mindenek­előtt a kongresszusi beszá­moló külpolitikai részével foglalkoztak , részletesen. Helyszíni tudósításában a te­levízió munkatársa biztató­nak nevezte azokat az indít- • ványokat, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állan­dó tagjának együttműködése révén valósulhatnak meg. Mihail Gorbacsov beszédé­nek az új gazdasági világ­rendet sürgető részére hívja fel a figyelmet moszkvai beszámolójában a Kuna ku­vaiti hírügynökség. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség kedd délutáni ösz- szegző jelentésében megálla­pította; „Az SZKP vezetése kötelességének tartja, hogy szóljon azokról a mulasztá­sokról is, amelyek miatt a szovjet párt- és állami szer­vek tevékenysége éveken 'át elmaradt az idők követel­ményeitől.” A nemzetközi helyzettel kapcsolatos megál­lapításai közül a Tanjug ki­emelte, hogy nehéz megjó­solni a szocialista és a tő­késországok, a Szovjetunió és az' Egyesült Államok vi­szonyának alakulását. A Japán Kommunista Párt —, amely szintén ma­gas rangú küldöttséggel kép­viselteti magát a szovjet kommunisták tanácskozásán — annak a reményének adott hangot, hogy az SZKP és JKP kapcsolatai a jövő­ben tovább fognak erősödni. Kedden hozták nyilvánosság­ra a japán fővárosban an­nak a táviratnak a szövegét, amelyben a JKP Központi Bizottsága üdvözli az SZKP kongresszusát. A nyugat-berlini lapok Mihail Gorbacsov beszédét ismertető terjedelmes beszá­molóikban az amerikai el­nök legutóbbi javaslatára tett bíráló megjegyzéseket emelik ki. Üdvözlik, hogy a Szovjetunió két területen — a föld alatti atomrobbantá­sok és az eurorakéták kérdé­sében — lehetőséget lát a megegyezésre. A Der Tages­spiegel rámutat: Gorbacsov leszögezte, hogy jobb kap­csolatokat akar kiépíteni a nyugati világgal. Az Új-Kína hírügynökség folytatásos jelentésekben számolt be az SZKP XXVII. kongresszusának első napjá­ról, s ismerteti a Gorbacsov főtitkár által előadott köz­ponti bizottsági beszámoló fontosabb megállapításait a párt munkájáról, gazdasági kérdésekről és a szovjet kül­politikáról. A szerdán megjelent kínai központi lapok az Űj-Kína jelentéseire támaszkodva külpolitikai híroldalukon rö­vid, önálló hírekben számol­nak be a szovjet pártkong­resszus megnyitásáról és a Központi Bizottság beszámo­lójáról. A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja „Megnyílt az SZKP XXVII. kongresszusa" főcímmel és „Gorbacsov fő­titkár politikai beszámolója” alcímmel mintegy másfél gé­pelt oldal terjedelmű ismer­tetést közölt a kongresszus első napjáról. Az ismertető elsősorban a beszámoló gaz­dasági vonatkozású megál­lapításait emeli ki. Hírt adott a szovjet pártkongresszus megnyitásáról a pekingi rá­dió is. A kongresszusi palotába tart anak a minszki küldöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents