Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

1986. február 26. Kelet-Magyarország 3 Tanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) akaratra van szükség ahhoz, hogy végig lehessen menni a leszerelés útján. A biztonság nem épülhet a végtelenségig a megtorlástól való rettegés­re, a „fékentartás és elretten­tés” doktrínáira, nem is be­szélve egy olyan helyzet ab­szolút és erkölcstelen mivol­táról, amikor az egész világ a nukleáris fegyverek túszá­vá válik. Ezek a doktrínák bátorítják a fegyverkezési hajszát, amely előbb vagy utóbb képes kicsúszni az el­lenőrzés alól. A fegyverkezési hajszát nem lehet megnyerni 3. A militarizmus húzóere­je továbbra is az Egyesült Államok, s annak katonai­ipari gépezete, amely egyelő­re nem kívánja a fordulat- számát csökkenteni. Ezt ter­mészetesen számításba keU venni. Ám mi jól értjük azt is, hogy a katonai-ipari komplexum érdekei és céljai korántsem egyeznek az ame­rikai nép érdekeivel és cél­jaival, e hatalmas ország va­lódi nemzeti érdekeivel. A világ természetesen sok­kal szélesebb az Egyesült Ál­lamoknál és külföldi befolyá­si övezeténél. A világpoliti­kában nem lehet csupán egy — bármilyen fontos — or­szággal fenntartott kapcsola­tokra szorítkozni. De magától értetődik, hogy mi igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony helyzetének és jellegének. Objektív szükségszerűség, hogy békében éljünk egy­mással, és az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján együttműködjünk — de csak ezen az alapon. 4. A világ viharosan válto­zik, és senkinek sincs ereje ahhoz, hogy megőrizze az örök status quo-t. A világ sok tucat államból áll, s „Kikötések" és „feltételek" Reagan elnök válaszában Mihail Gorbacsov emlé­keztetett a legutóbbi idők szovjet békekezdeményezósei- re, arra, hogy a Szovjetunió igyekezett új lendületet adni a különböző'Tárgyalássoroza­toknak. Rámutatott, hogy az idén január 15-én közzétett szovjet nyilatkozat célja a világ biztonságának védelme a nukleáris-kozmikus érában. A Szovjetunió kitartóan tö­rekedni fog ennek a prog­ramnak a megvalósítására, amit a következő években külpolitikája központi elemé­nek tekint. E kezdeményezé­sek betűjével és szellemével szigorú összhangban áll a Szovjetunió katonai doktrí­nája is, amely egyértelműen védelmi jellegű. A Szovjet­unió meggyőződéses ellenző­je a nukleáris háborúnak. Ennek kapcsán ismételten rámutatott a „csillagháború­val” kapcsolatos szovjet ál­láspontra. A dolgok állása azzal fenyeget — mondotta —, hogy ez a folyamat visz- szafordíthatatlanná válik. Nagy szükség van arra, hogy amíg nem késő, valós meg­oldást találjunk, amely ga­rantálná, hogy a fegyverke­zési hajsza nem terjed át a világűrre. Az ennek útjában álló akadály leküzdését nagy­mértékben elősegítené, ha lényegesen csökkenteni lehet­ne a nukleáris fegyvertárat. A Szovjetunió kész lépést tenni ebbe az irányba. Gorbacsov bejelentette: tegnapelőtt Reagan elnöktől választ kaptunk január 15-1 nyilatkozatunkra, s az ame­rikai fél a genfi tárgyaláso­kon is hozzálátott elképzelé­seinek részletesebb kifejtésé­hez. Természetesen figyelme­sen tanulmányozunk mindent, amit az amerikaiak előter­jesztenek e kérdésekről. De 2. Ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tairól beszélünk, a biztonság csak kölcsönös, s ha a nem­zetközi kapcsolatok egészét tekintjük, akkor csak általá­nos lehet. Nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük az időtényező kritikus jelentő­ségét. Az új tömegpusztító fegyverrendszerek megjele­nése szüntelenül rövidíti a rendelkezésünkre álló időt. szűkíti annak lehetőségeit, hogy válsághelyzetben poli­tikai döntéseket hozhassunk a háború és a béke kérdései­ben. mindegyiküknek megvannak a maguk teljesen törvényes érdekei. Kivétel nélkül mind- annyiuk előtt alapvető jelen­tőségű feladat áll: 'látva a társadalmi, a politikai és az ideológiai ellentéteket, el kell sajátítaniok azt a tudományt és művészetet, hogy a nem­zetközi küzdőtéren mérsé­kelt és belátó magatartást ta­núsítsanak, civilizáltam vagyis a korrekt nemzetközi érintkezés és együttműködés keretében éljenek. De ahhoz, hogy ezt az együttműködést tág térségekre terjesszük ki, szükség van a nemzetközi gazdasági biztonság átfogó rendszerére. Tudomásul kell venni: a fegyverkezési hajszát, akár­csak a nukleáris háborút, nem lehet megnyerni. E haj­sza kiterjesztése a világűrre felgyorsítja a nukleáris fegy­verzet felhalmozásának egyébként is kritikusan gyors ütemét. A helyzet olyan jel­leget ölthet, amikor már nem függ a politikusok akaratától, hanem a technika, a katonai logika fogságába kerül. Vagy­is nemcsak az atomháború, hanem annak előkészítése, a katonai fölényre való törek­vés sem hozhat politikai hasznot senkinek. mivel a választ a szó szoros értelmében a kongresszus megnyitásának előestéjén kaptuk, feltételezzük, hogy az amerikai kormányzat va­lószínűleg már erről a fó­rumról értesülni kíván, mi­ként ítéljük meg az amerikai álláspontot. Azt már azonnal megmondhatom: az elnök le­vele nem ad alapot arra, hogy bármilyen változtatást is eszközöljünk a nemzetközi helyzet értékelésében, ame­lyet még az üzenet kézhezvé­tele előtt a kongresszusi be­számolóban megfogalmaz­tunk. Gorbacsov rámutatott: az amerikai válaszban meg­fogalmazódnak bizonyos re­ményt keltő megítélések, de a pozitív kijelentések elvesz­nek a különböző fajta „kikö­tések” és „feltételek” között, amelyek gyakorlatilag meg­akadályozzák a leszerelés alapvető kérdéseinek megol­dását. Egyszóval: az éppen- csak kézhez kapott doku­mentumban nehéz felfedezni őszinteséget az amerikai ve­zetés részéről a nukleáris fe­nyegetés felszámolása alap­vető problémáinak gyakor­lati megoldására. Gorbacsov ezek után rámu­tatott, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonit a szomszédaihoz fűződő kap­csolatainak, egyikkel szem­ben sincs területi követelése, egyiket sem fenyegeti. Az előadó külön kiemelte Európa jelentőségét az SZKP külpolitikai tevékenységében. Rámutatott a helsinki folya­mat továbbvitelének, a nuk­leáris és hagyományos fegy­verzet radikális csökkentésé­nek fontosságára. Aláhúzta az ázsiai és a csendes-óceáni térség fontosságát is, majd kiemelte: a Szovjetunió arra törekszik, hogy közös erővel keressék a kiutat a bolygónk különböző forrongó pontján meglévő konfliktushelyzetek megoldására. Mihail Gorbacsov a követ­kezőkben azt hangoztatta, A kommunista mozgalom­ról szólva azt a véleményét hangoztatta, hogy a mozga­lom egységét az osztályszoli­daritás, a közös célokért ví­vott harc, az összes testvéri párt egyenjogú együttműkö­désével lehet és kell megte­remteni. Hangoztatta az SZKP változatlan szolidari­hogy a béke és társadalmi haladás sorsa-minden koráb­binál szorosabban összefügg a szocializmus világrend- szere gazdasági és politikai fejlődésének dinamizmusá­val. Meg vagyunk győződve arról — mondotta —, hogy a szocializmus képes megolda­ni legbonyolultabb feladatait is. Ehhez rendkívül fontos, hogy aktívabb legyen az együttműködés, amely nem egyszerűen teljesítőképessé­geink összeadása, hanem megsokszorozása. A kor­mányon lévő kommunista pártok közös fellépése to­vábbra is a politikai együtt­működés magva. Gorbacsov méltatta a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításá­nak, a KGST-országok tudo­mányos-műszaki haladása komplex programja elfoga­dásának, a szocialista orszá­gok népei közötti kapcsola­tok szélesítésének jelentősé­gét. Az SZKP az összes kom­munista párttal, a szocialista világrendszer valamennyi ál­lamával becsületes, nyílt kap­csolatokat kíván teremteni, és a velük való elvtársi vé­leménycseréért száll síkra. Ennek kapcsán elégedettség­gel beszélt a Szovjetunió és Kína kapcsolatainak bizo­nyos mérvű javulásáról. tását a nemzeti függetlensé­gért, a társadalmi haladásért küzdő erőkkel. Mihail Gorbacsov beszédé­ben kifejtette egy mindent átfogó nemzetközi biztonsági rendszer elvi alapjait, ame­lyeket katonai, politikai, gaz­dasági és humanitárius téren egyaránt meg kell teremteni. Az SZKP KB főtitkára be­szédének további részében rámutatott az új szövegezésű pártprogram létrehozásának körülményeire, jelentőségére, Mihail Gorbacsov előadói beszédét követően Gennagyij Szizov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának elnö­ke terjesztette elő a bizott­ság jelentését. Méltatta azt a nagyszabású munkát, amely a beszámolási időszakban a szocialista demokrácia to­vábbi erősítése és fejlesztése érdekében folyt. Gondos el­lenőrzés kísérte a dolgozók leveleinek és beadványainak feldolgozását az SZKP KB osztályain, öt esztendő lefor­gása alatt ezekhez az osztá­lyokhoz több mint három és fél millió levél futott be, s a központi bizottság fogadóiro­dáján mintegy 120 ezer em­ber ügyét intézték. majd felhívta a figyelmet, hogy a pártszervezeteknek új módon kell dolgozniok, nö­velve szerepüket és jelentő­ségüket a szocialista építő­munkában. Ennek kapcsán rámutatott a pártszervezetek munkájá­ban kiemelkedő pozitív ta­pasztalatokra, s élesen bírál­ta a pártmunka gyengeségeit, formális vonásait, a káder­munka fogyatékosságait. Nagy hangsúlyt helyezett az ideológiai munkára, rámu­tatva arra a követelményre, hogy erősödjön az ideológia kapcsolata az élettel és gaz­dagodjék az emberek szelle­mi világa. Felhívta a figyel­met a burzsoá ideológia el­leni harc fontosságára. Sorra vette az ideológiai munka eszközeinek feladatait, meg­fogalmazva a velük szem­ben támasztott növekvő kö­vetelményeket. Mihail Gorbacsov előadói beszédét befejezve rámuta­tott, hogy a társadalmi-gaz­dasági haladás meggyorsítá­sának irányvonala reális, mert marxista-leninista alapokra épül és megfelel az egész szovjet nép érde­keinek, történelmi törekvé­seinek. Gennagyij Szizov megem­lékezett arról is, hogy az SZKP Központi Revíziós Bi­zottsága szoros kapcsolato­kat tartott fenn a testvér­pártok revíziós és ellenőrző bizottságaival, s a tapaszta­latcsere kölcsönösen hasznos­nak bizonyult. A bizottság elnöke végeze­tül emlékeztetett arra, hogy a központi revíziós bizottság jelenleg érvényes szabályza­tát több mint hat évtizeddel ezelőtt hagyták jóvá, ezért a pártkongresszus küldöttei elé terjesztették egy új szabály­zat tervezetét. A kongresszus ma folytatja munkáját. Pillanatkép a kongresszusi sajtóközpontból. f------------------------------------------------------------------­A kongresszus tiszteletére R égen tartó a baráti kapcsolat a Kárpá- tontúli terület be­regszászi kerület, valamint megyénk vásárosnaményi körzete üzemei, termelőszö­vetkezetei között. A szocia­lista együttműködés része a szocialista munkaverseny, az olyan munkavállalások is, amelyek országos jellegű eseményekhez kapcsolód­nak határon innen és túl. Az SZKP XXVII. kong­resszusa történelmi ese­mény, ennek tiszteletére szocialista brigádok mun­kavállalásokat tettek, üze­mek dolgozói kommunista műszakokat szerveztek. A beregdaróci Barátság Tsz Kossuth Lajos nevét viselő szocialista brigád munka­V. ___________________________ vállalása a zárszámadáson hangzott el. A tehenészek vállalták, hogy a XXVII. kongresszus tiszteletére 1986-ban a termelést 2 szá­zalékkal (30 ezer liter tej­jel), az árbevételt, literen­ként, a jobb minőséggel 5 fillérrel növelik. Ez a vál­lalás egyben felhívás is volt a tsz valamennyi brigádjá­hoz, hogy hasonló módon vegyenek részt a verseny­ben. A két területen — Kár- pátontúl és Beregben — rendszeresen értékelik a szocialista munkaverseny eredményeit. A beregdaró-. ciak már nemegyszer vol­tak élenjárók és szolgáltak rá az elismerésre. Minden bizonnyal így lesz ez ezút­tal is. __________________________J Az SZKP szolidáris a társadalmi haladásért küzdő erőkkel A küldöttek egy csoportja. (Császár Csaba tévéfelvételei) A revíziós bizottság jelentése

Next

/
Thumbnails
Contents