Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

2 Kelet-magyarorsaag J l/UU. Í.CM1 UUt . Üjfebértón felújították a tanácsházát. Az 1905-ben készült épületre már ráfért a tataro­zás. Az eredeti szépségűre helyreállított házban a tanács dolgozói kulturáltabb körül­mények között fogadhatják az ügyfeleket. (Sisa István felvétele.) Ne a gyermek lássa a kárát.. Ebéd — futtában Kérdőjelek a norma körül Nyíregyházán tizenhatezer általános iskolás van, közel hetven százalékuk napközis. Az ideálisnak tartott napi öt­szöri étkezésből így hármat az iskolában bonyolítanak. Az óvodások száma 4962, ők valamennyien az óvodában kosz­tolnak. Németh Ferenctől, a városi tanács gazdasági felelősétől e témáról kértünk tájékozta­tást. NORMA, KORHATÁR NÉLKÜL? A városi tanács művelődé­si bizottsága az elmúlt év végén vizsgálta a gyermek- élelmezés helyzetét. Tapasz­talataik szerint jelenleg a norma ad a legtöbb okot pa­naszra, melynek összegét ta­valy 12 forint 90 fillérben állapították meg. Ennyi pénz­ből kell ebédet főzni az ál­talános iskolásoknak, közép­iskolai tanulóknak, a tanmű­helyekben dolgozó szakmun- kásjelölteknek, de ennyi az intézeti dolgozat étkezteté­sére fordítható összeg is. A differenciálás tehát ismeret­len e területen, megoldást a korcsoportos normák kialakí­tása hozhatna. A fentiekből adódó problémákon csak központi intézkedéssel lehet javítani. Egy tizenhárom éves gyermek étvágya jócs­kán különbözik a tizennyolc évesétől, s az sem mindegy, hogy egész nap a padban ül, vagy fizikai munkát is végez a fiatal. A mennyiség mellett a minőség a legfontosabb kö­vetelmény. A gyermekélel­mezés jól bevált gyakorlata a központi étlap, melynek készítésében már gyermek- orvos, diétásnővér és egész­ségnevelő is részt veáz. Sür­gető feladat lenne a korsze­rű táplálkozás bevezetése és elterjesztése, melyet gyakran hátráltat a konyhák túlter­heltsége, az alapanyagok hi­ánya mellett az újtól való ügyintézése következménye­ként hamarosan épül a hűtő­kamra az 5. és 9. számú is­kolában, s remélhetőleg leg­közelebb már nem húzódik olyan hosszan a főzőüstök be­szerelése sem, mint történt nemrég a 2. számú iskolában. Legjobb helyzetben azok az intézmények vannak, ame­lyekben főző- vagy befejező konyha van. A szállítás ugyanis rontja az étel minő­ségét. Az sem mindegy, mennyi idő telik el az ebéd elkészül­tétől annak fogyasztásáig. A vizsgálat szerint ez az idő igen eltérő hosszúságú. Van, ahol mindössze fél óra, s van, ahol 2,5—3 óra múlva fogyasztható az ebéd. A ma­gas létszám miatt elhúzódó ebédidő többek között az 5. számú iskolában gyakori gond. MI VAN AZ ÉTLAPON? A VII. ötéves tervben meg­épülő új iskolákat már a legmodernebb konyhákkal, korszerű éttermekkel terve­zik. Ilyen épül majd Borbá­nyán, Örökösföldön és a Körte utcán. Addig azonban a már meglévőket is a kor követelményeihez kell igazí­tani. Nyíregyházán összesen 61 gyermekélelmezési konyha van, közülük ötvennégyet a vendéglátó vállalat üzemel­tet. A vállalatot éppúgy szo­rítják a gazdasági körülmé­nyek, mint bármely más cé­get. Az eredményesebb gaz­dálkodás érdekében a múlt év decemberében jövedelem­érdekeltségi rendszert vezet­tek be, célul tűzve ki a költ­ségek csökkentését, a forga­lom növekedését. A tanács illetékesei ki­emelt figyelemmel kísérik az új formában üzemelő kony­hákat. Nem szeretnék ugyan­is, hogy az új intézkedések­nek a gyermekek lássák ká­rát. Eddig többnyire pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek. A 17-es iskolában friss gyü­mölcs, a 14-esben tejszínha­bos gesztenyepüré jelent meg azóta az étlapon, remélhető­leg nemcsak mutatóba. pénzzel Es nélküle A felmérés legnagyobb gondként-az adagokat emlí­tette. Nincs korcsoportnor­ma, így nagy a pocséklás. Ha volna hely és idő arra, hogy a gyerekek maguk szedje­nek tetszés szerinti adagot, valószínűleg kevesebb étel menne veszendőbe. Az egyes konyhák főztje az azonos norma ellenére igen eltérő minőségű. Van különb­ség a fogyasztás körülmé­nyeiben is. Az óvodák szal­vétával és abrosszal terített asztalai az általános iskolá­ba lépőknek egyszerre csak emlék lesz. Hosszan kígyózó sorok, türelmetlen felnőttek, ideges pedagógusok — sok­szor kapkodva elfogyasztott ebéd — sajnos manapság még gyakran ez a gyermek- élelmezés. S még jó, ha nem ez a gyakorlat otthon is, ahol sajnos, egyre ritkább a szépen terített asztal mellett elfogyasztott vacsora, amely alatt az aznapi események megbeszélésére, egymás meg­hallgatására is jut idő ... Rohanás az iskolában, kap­kodás otthon. Csodálkozha­tunk-e, ha lassan ismeretlen az evés öröme?! Kovács Éva Mátészalka ; Épül a posta Mátészalkáin ma már lát­vány is az épülő posta épü­lete. Az 57 millió forintos be­ruházás gazdája a KBMÉV, és ahogyan Koleszár Sándor, a mátészalkai posta' vezetője elmondta, az épület már a jövő századnak készül.' Ez a mátészalkai létesítmény me­gyénk egyik legkorszerűbb postahivatala, postaforgalmi épülete lesz. Várhatóan 1986 végétől vagy 1987 elejétől bővülnek a posta szolgáltatási lehető­ségei is. Lesz iitt újságpavi­lon, helyiség, ahol az ügyfél mindent megtalál, lesz öt távbeszélőfülke szombatokon és vasárnapokon kulturáltabb lesz a szolgáltatás. Ezzel a beruházással pár­huzamosan a legutóbbi meg­állapodások szerint a hetedik ötéves tervben, erről döntés január 9-én éppen Mátészal­kán született, 1988-ig meg kell építeni egy műszaki épü­letet is. Ez már a telefonra várók témája. Lehetővé vá­lik ugyanis egy négy-ötezer kapacitású automata központ építése. Hogy mit jelent ez? A Mátészalkán telefonra vát- rakozóknak, valamint a góc­körzetesítés megvalósulása után a környékbeli postahi­vataloknak és a lakosságnak telefont. A közvetlen kör­nyéknek és Mátészalkának is, Vásárosnaménytói Fehér­gyarmatig azt a lehetőséget, hogy közvetlen távhívással, akár nulla órától 24 óráig be­kapcsolódhassanak az orszá­gos telefonhálózatba. (Eddig községenként 3—5 állomás „élt” éjszaka is.) Jelenleg egy 300-as központ, fél automata építése kezdődött el. Szüksé­ges ez, hiszen az induló (in­nen kezdeményezett) beszél­getések a teljes környéken belül a mátészalkai közipon­ton át bonyolódnak. Ma. a központ a tűrőhaltáron is túl terhelt. A hetedik ötéves tervben ezen kíván változtat­ni a posta- (bartha) I/izma vállalat: Üdülő­jegyek A Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga 1986-ban Gergelyiugor- nyán, Hajdúszoboszlón, Bu­dapesten, valamint Balaton- földváron biztosít üdülési le­hetőséget a vállalat dolgozói­nak. Ebben az évben a SZA- VICSAV mintegy 40 munka­társának nyílik lehetősége lengyelországbeli üdülésre. Ezenkívül a Szakszervezetek Országos Tanácsától Siófo­kon is bérelnek üdülőt. A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1986-ban összesen 120—130 család számára nyújt válla­lati üdülési alkalmat. félelem is. LETERHELT KONYHÁK Lássuk a tárgyi feltétele­ket! E téren legkevesebb gond az óvodákban van. Itt a legelfogadhatóbb az adag­szám, itt a legjobbak az ét­kezési körülmények. Az álta­lános iskolák konyhái már jóval leterheltebbek, gyak­ran alapvető tárgyi felszere­lések — legtöbbször nagy­méretű főzőüstök — hiá­nyoznak. A hűtőkapacitás el­sősorban a nagyadagos kony­hákban marad el a kívána­tostól. A hűtőkamrák építése ugyanis tulajdonjogi kérdé­seket is felvet. A közös ér­dek felismerése, valamint a városi tanács és a szálloda és vendéglátó vállalat rugalmas EGY RITKA SZAK­MA. Fogarassy Károly 1931 óta szíjgyártó kis­iparos Mátészalkán. Saj­nos ez a szakma is a ki­haló mesterségek közé sorolható. Vagy még­sem? Fia, Ferenc 1985- ben társult édesapjához. Az idős mester és fialó­szerszámokat, kutyafel­szereléseket készít, de foglalkoznak táska- és futball-labda-, valamint nyeregjavítással. A ké­pen: az idős mester és fia egy díszes lószer­számmal. (Baján Erzsé­bet felvétele) Jobb autóbuszközlekedés a belvárosban Megái a Lenin téren és a Beacznr-teremnél A nyíregyházi autóbusz­közlekedéssel lapunk mun­katársai több alkalommal foglalkoztak az utóbbi idő­ben — elsősorban a belváro­si forgalomszervezés miatt bekövetkezett hatásokkal. Az utazók ugyanis kissé nehe­zen alkalmazkodtak az új helyzethez, többen pedig új javaslatokat is felvetettek. Sajátos, többoldalú párbe­széd alakult ki az olvasók — szerkesztőség — Volán — városi tanács — megyei ta­nács közötti ötszögben. „A leglényegesebb eltérés a korábbi útvonalakhoz képest, hogy megváltoztak az átszállási lehetőségek: megszűnt a Ber­csényi—Bethlen Gábor utcai központi megálló- és átszálló­hely, amely több Irányú átszál­lási lehetőséget is adott. Szere­pét több megállóhely vette át, mintegy decentralizálódott, ami egyelőre szokatlan még az uta­sok számára, ezeket az átszálló­helyeket meg kell ismerni. Az átszállóhelyek megváltoztatásá­val a különböző irányokba való eljutás! idő számottevően nem változott.” (Részlet Kerekes Kál- mán, a megyei tanács vb köz­lekedési osztályvezetője levelé­ből.) Bizonyos módosítási lehe­tőséggel azonban már az el­ső hetek tapasztalatai alap­ján is foglalkoztak az ille­tékesek — ez szintén kide­rült az osztályvezető levelé­ből: időközben már meg is történt egy új megállóhely használatba vétele a Besse­nyei téren, ahonnan a Déli kiskörút egyes részei jobban megközelíthetők a vasútállo­más felől érkező járatokról. Néhány további téma is felvetődött: az Egyház ut­cai megálló környéke — ahoi naponta sok ezer ember for­dul meg — nagyon elhanya­golt, méltatlan a nagyváros­hoz, s most ez lett az egyik legforgalmasabb városköz­ponti autóbuszmegálló. A másik: nagy kár, hogy az egyik legszebb belvárosi par­kunk, a Bessenyei tér az oda­terelt nagy forgalom miatt ma már alig-alig alkalmas pihenésre. Az illetékesek az Egyház ut­cai megállóval kapcsolatban semmi jóval nem tudnak ke­csegtetni; a környék rendezésre vár, s bármilyen átmeneti meg­oldás — az esztétikusabb meg­jelenés érdekében — nagyon költséges lenne, s bizonytalan kimenetelű, összefügg ez a má­sik témával is: ha az Egyház utca és a Sip utca a távlati terveknek megfelelően kapcso­lódik majd a belső Kiskőrúthoz, és azt a jelenleginél jobban tud­ják bekapcsolni a forgalomba, szóba jöhet az autóbuszvonalak módosítása, újabb megállók lé­tesítése a Bessenyei téri forga­lom ritkítása — ám ez nem mai téma. Többször került szóba, hogy miért kell szinte min­den autóbusznak (7, 8 és azok változatai) nagyrészt azonos útvonalon közleked­ni, holott különösen a 7-es járat esetében igen 'kedvező mód nyílna arra, hogy a vá­rosközpontban forduljon a Dózsa György utca irányá­ba, ezáltal újabb területet kapcsolva be a forgalomba. A Tisza étteremnél létesí­tett új forgalomirányító lám­pa szerepe került a viták középpontjába. A balra ka­nyarodás és a zsúfolt cso­mópont okozta a gondot, ahová az illetékesek éppen a máris nehéz helyzet miatt nem akartak autóbuszt be­vezetni. Abban a forgalom- szervezők egyetértettek, hogy a lámpa programjának bizonyos változtatására szük­ség van, mert csúcsforgalom­ban most is előfordul, hogy csak többszöri periódusvál­tás után lehet átjutná a ke­reszteződ ésen. A szakemberek azonban nem zárkóztak el a megol­dás keresésétől. A megyei és a városi tanács illetékes osz­tályai új javaslatot dolgoztak ki, amely a 7/A járat útvo­nalát érinti. Kovács István, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályvezető­je a következőket írta szer­kesztőségünknek : A közérdekű javaslatokat és a Volán vállalat véleménvé* figyelembe véve a 7/A járat ja­vasolt új útvonala: MAV-állo­más—Petőfi út—Széchenyi utca —Lenin tér—Déli kiskörút—Fel- szabadulás útja—Kossuth tér— Dózsa György út—Korányi Fri­gyes út. Javasolt új megállóhe­lyek : az állomás felől érkező járatok a Lenin téren, a fény­képész-szövetkezet előtt, majd a Dózsa György utcán, a Benczúr terein előtt állnának meg. AJó- saváros felől jövő buszok meg­állója pedig a Dózsa György ut­cán, a húsbolt előtt, majd a Nyírfa Áruház parkolóudvaránál lesz. Amennyiben az új megál­lóhelyek végleges kijelölése megtörténik, a városi tanács március 10-ig azokat elkészít­teti, így a Volán március 15-**l már az #j útvonalon tudja já­ratni a 7/A jelű autóbuszt. (m. s.) A tárgyalóteremből Ellopta a kávépénzt Negyvenéves koráig nem került összeütközésbe a tör­vénnyel, ekkor azonban, egy családi traumát követően egész lopássorozatba kezdett. A nyíregyházi Salamon György elvált a feleségétől, s ettől kezdve már nem vál­lalt állandó munkát, hanem a város területén csavargott. Pénzre azonban szüksége volt... Először viszonylag ártatla­nabb módszert talált ki, az Alma utcai ABC udvarába bemászott, összeszedett né­hány üres üveget, s vissza­váltotta őket. Ezt még há­romszor megismételte, de közben már nagyszabásúbb- nak ígérkező akción is túl volt. Július 3-án éjszaka a nyírszőlősi út melletti vi- kendtelkek egy részét láto­gatta meg. Két telek épületé­ből semmit nem vitt el, csak feltörte az ajtót, a követke­zőkből — összesen négy he­lyen járt — egy üveg zsírt, ecetes uborkát, kést, metsző­ollót vitt el. Szeptember vé­gén a Málna utcáról egy mindössze kétszáz forintot érő ócska kerékpárt emelt el, október közepén viszont már egészen csinos értékhez ju­tott. Az egyik nyíregyházi szakközépiskola ablakát nyomta be, s kutatni kez­dett. Nem is minden ered­mény nélkül. Az öltözőben talált kulccsal sikerült ki­nyitnia az igazgatói iroda ajtaját. Tízezer forintos rá­dió, egy számológép lett a zsákmánya és néhány üveg, igen márkás ital. Ennyivel sem elégedett azonban meg, hanem nyolcvanforintnyi kávépénzt, egy csomag Om- niát és — legyen miből meg­inni az elit italokat — egy drága kristálypoharat sem hagyott ottveszni. A Nyíregyházi Városi Bí­róság dr. Bálint Tibor taná­csa lopásokért, s ezek kísér­letéért egy év és tíz hónap börtönre ítélte Salamon Györgyöt. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents