Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

Nagybani piac — kicsiben (2. oldal) Szabadiparok szabályosan (4. oldal) Várható események Február 24., hétfő: A „magyar nyelv hete” ün­nepélyes megnyitóját tart­ják Nyíregyházán, a Mó­ricz Zsigmond Könyvtár­ban. — Szakfilmbemuta­tót rendeznek a Váci Mi­hály Művelődési Központ­ban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek szak­emberei számára. — A kisvállalkozásokról ta­nácskoznak Hajdú és Szabolcs-Szatmár megye j ügyészei. — A sütőipari ! vállalat tevékenységét ér- ' tékeli a Mátészalkai Vá- 1 rosi Tanács V. B. testü- I lete. Február 25., kedd: A MÉM és Szabolcs-Szatmár megye vezetői egyeztetik az idei terveket. — A szer­vezeti szabályzat módosí­tását vitatja meg a KISZ megyei bizottsága. — A középfokú oktatás közép­távú koncepcióját tárgyal­ják meg a megyei közép­fokú iskolák igazgatói. — Megkezdődnek a szocialis­ta brigádok kulturális ve­télkedőjének területi dön­tői hat városunkban. Február 26., szerda: A munkahelyi közösségek működésének tapasztala­tairól tanácskoznak a TE- SZÖV székházéban. — A dohánybeváltó üzem mun­káját értékeli a Nagy- kállói ^Nagyközségi Közös Tanács testületé. Február 27., csütörtök: A fűtési idény tüzelő­anyag-ellátását vitatja meg a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. — Az évindításról és a kapacitá­sok kihasználásáról ta­nácskozik a KISZÖV el­nöksége. — Az idei kör­nyezetvédelmi akcióprog­ramokat készítik elő Nyír­bátorban a városi tanács és a népfront képviselői. XLIII. évfolyam, 46. szám ARA; 1,80 FORINT 1986. február 24., hétfő j Holnap összeül testvérpárunk legfelsőbb fóruma Moszkva készül a kongresszusra nek a küldöttségek a szovjet fővárosba Kedden, február 25-én Moszkvára figyel a világ: ezen a napon kezdi meg munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa, ötezer küldött tíz napon át — egy közbeik­tatott pihenőnappal — ta­nácskozik, megvitatja és jó­váhagyja az SZKP új szöve­gezésű programját, módosí­tott szervezeti szabályzatát valamint a Szovjetunió gaz- dasagi-társadalmi fejleszté­sének 2000-ig érvényes fő irányait. Hatalmas vita, al­kotó eszmecsere előzte meg mind a szovjet párt soraiban, mind az egész szovjet társa­dalomban a kongresszust. A vita alaphangját az SZKP Központi Bizottságának 1985 áprilisi ülése adta meg: ott fogalmazták meg a Szovjet­unió társadalmi és gazdasági fejlődése meggyorsításának programját. Mór azóta is ér­zékelhető, határozott munka­stílusváltás bontakozott ki. Ennek célja az évtizedek alatt megrögződött, de a kor követelményeinek már el­lentmondó nézetek felszámo­lása, egy mindenekelőtt elő­re tekintő, az új feladatokra, s nem a múlt eredményeire összpontosító szemlélet kiala­kítása. a szavak és tettek egységét megteremtő társa­dalmi cselekvési mód formá­lása. A legfelsőbb szovjet párt- fórum tanácskozásának nem­zetközi súlya és a Szovjet­unióban bontakozó megúju­lás jelentősége okán rendkí­vül élénk figyelem összpon­tosul máris a szovjet fővá­rosra a világ — így termé­szetesen hazánk — közvéle­ménye részéről is. A múlt hét vége óta folya­matosan érkeznek Moszkvá­ba az SZKP XXVII. kong­resszusán részt vevő külföldi pártküldöttségek. Elegendő vetőmag tavaszra Visszatér a gülbaba, kevesebb juliskabab Bár 1985 nem kedvezett a szántóföldi növénytermesz­tésnek, és így természetesen a vetőmag-előállításnak sem, a Vetőmag Vállalat megfe­lelő készlettel várja az idei tavaszt — mondta el a cég nyíregyházi területi köz­pontjának sajtóértekezletén Czomba Antal főmérnök. Az országban 2,5 millió hektá­ros területre kell vetőmagot adniuk, erre megfelelő kész­lettel és választékkal rendel­keznek. A megyében a hibridku­korica-ellátás jelenti az egyik legnagyobb feladatot. Éghaj­lati és területi adottságaink a korai és igen korai rövid tenyészidejű, hamar érő és gyorsan száradó hibrideket igénylik. A 2338 tonnás kész­letnek csaknem kilencven százaléka ebbe az érési cso­portba tartozik. A kedvelt amerikai Pioneer hibridek 1775 tonnát tesznek ki az említett mennyiségből. A ta­vaszi kalászosok közül az árpa 839 tonnás mennyiség­ben áll rendelkezésre, igény még csak 292 tonnára érke­zett, így jelentős a tartalék. Zabból sokkal kevesebb for­galmazásra készültek, 138 tonnás mennyiségből lehet rendelni. Érdekességként em­lítjük, hogy tavaszi búzát is forgalomba hoznak az idén. Sportrovatunk tartalmából: Nyírségiek sítalpon Hő.. .hó... Megyei baj­nokság Űjhelyen. Jó leve­gő, egészséges környezet. Szombaton félszáznál több szabolcsi síbarát verseny­zett az 510 méteres Ma­gashegy pályáin. Kitűnő hó fogadta a versenyző­ket. Csúszott a léc, ki-ki állva, vagy nadrágféken érkezett célba. Képünk a rajt előtti pillanatot áb­rázolja. (Beszámolónk a 8. oldalon.) ★ Bakos! EB-bronzérmes. (7. oldal) ★ Atlétikai IBV-remé- nyek Nyíregyházán. (7. oldal) ★ Lezárult a vita a Ma­gyar Diáksport Szövetség alakulásáról — de még sok a bizonytalanság (7. oldal) Változást tapasztalt a Ve­tőmag Vállalat burgonyafor­galmazás „ügyben”. Koráb­ban jelentős tételeket vásá­roltak más megyék, és ez jó forgalmat jelentett mind a területi központnak, mind a szaporító gazdaságoknak. Üjabban az a tendencia fi­gyelhető meg, hogy önellá­tásra rendezkednek be sok helyütt. A megye ellátására 1300 tonna áll rendelkezésre, aminek legnagyobb része de- ziré. Van ezenkívül számos korai fajta is, sőt — és ez rég várt szenzáció — visszatér a gülbaba. Egy különleges el­járással betegségektől men­tesen ismét szaporítják, és már az idén tavasztól megint forgalomba hozzák a feledés­be merült értékes hazai faj­tát. Két éve a káposzta volt a sláger, most a paprika megy inkább. Egy-két fajtából ez utóbbinál van hiány. Ugyan­így uborkából, amelyből az import még nem érkezettbe teljes mennyiségben. A vál­lalat a holland helyett azon­ban megfelelő hazai fajtát ajánl. Bokor- és karósbabból ugyancsak lehetne több — mondták el a sajtótájékozta­tón. A kedvelt Juliska-fajta helyett is mást ajánlanak, mert nincs belőle elég. Van viszont fehér és gyöngybab megfelelő mennyiségben. Jeget tört Mátyás A folyóparti égerfak tiszta víztükörben szemlélhetik tükörképüket. Mátyásra, a jégtörőre csak a csónak kiszaba­dítása vár, a jég béklyóját már levetették vizeink. A mo­gyoró barkája bolyhos citromsárgára váltott jeleként annak, hogy ebred a természet. A tarpa környéki erdőkben már láttak csíkos hátú vadmalacot és más kottát vettek élő a Jasorok madarai. Magasan jár a nap, nincs ereje a télnek. Mátyás-nap van, ívnak a csukák. A tavasz kopogtat. (Ésik Sándor felvétele) Nyelv és lelelísség A Tudományos Isme­retterjesztő Társu­lat az idén huszad­szor rendezi meg a ma­gyar nyelv hetét. Emlékez­zünk -csak a tizedikre, amelynek városunk és me­gyénk volt a házigazdája. Akkor a közélet és az anya­nyelv kapcsolatának vizs­gálatában azt fejtegették az előadók, csak az tud hatá­sosan és eredményesen fel­lépni a közélet bármely fó­rumán, aki érthetően, vilá­gosan és helyesen fogal­mazza meg mondanivaló­ját. A suk-sük nyelven be­szélőket, a súlyos nyelvhe­lyességi hibákat' elkövető felszólalókat, szónokokat ekkor már megmosolyog­ták. Az idei téma még töb­bet követel, most már nem­csak a közéleti embertől, hanem mindenkitől, aki a nyilvánosság előtt megszó­lal: a társadalom iránt ér­zett felelősséggel használja anyanyelvét. A félreérté­sek eloszlatása végett si­etek leírni azt, hogy a nyil­vánosság előtt való megszó­lalás nemcsak a gyűlése­ken, értekezleteken való megszólalást jelenti. Nyil­vános megszólalás az is, ha a barátaimmal úgy beszé­lünk meg valamit, hogy idegenek is hallják. Erről sokan szeretnek elfelejtkez­ni, s a magánélet szféráját kitágítják az autóbuszra, a vonatra, az utcára. Szinte ■elképesztő az a sok durva­ság, trágárság és ízléstelen­ség, ami például egy tö­mött autóbuszban elhang­zik. Vizsgáljuk meg a nyelv ( szerepét a társadalom és az ember életében! A legfontosabb szerepé­Í nek azt szoktuk tartani, hogy az emberek közötti érintkezésnek, a gondola­tok kicserélésének az esz­köze. Az embertársaink csak annyit érthetnek meg gondolatainkból, ameny- nyit érthetően és világosan el tudunk nékik mondani. Aki nem tudja a gondola­tát elmondani, vagy nem meri, mert hiányosnak érzi nyelvi műveltségét, az a társadalom formálásába nem tud beleszólni. A min­dennapi b es zád tevéken y Sá­gunk azonban nemcsak gondolataink kifejezője, hanem érzelmeinké is. Ha valaki haragszik, vagy el van keseredve, vagy örül valaminek, a beszéde el­árulja. Nem kevésbé fontos sze­repe van a nyelvnek a gondolkodásban. A gondo­lat a valóság- dolgainak, eredményeinek a tükre, a gondolat hordozója pedig a beszéd. A nyelv eszközei­nek, a szókészletnek és a nyelvtani szabályoknak pontosabb ismerete való­ságismeret is, a pontosabb fogalmazás pontosabb való­ságtükrözés. A valóságból alapjában véve annyit is­merünk, amennyit meg tu­dunk nevezni, és el tu­dunk mondani másoknak is. A tanulók szokták álta­lában azt gondolni, hogyha értik a tananyagot, tudják is már. Holott akkor fog­ják csak tudni, ha el is tud­ják mondani. A nyelvnek vannak más funkciói is. Így a nyelv a legna­gyobb társadalomteremtő erő. Nemcsak azért, mert nyelv nélkül a társadalom tagjai nemigen tudnak érintkezni egymással, ha­nem azért is, mert vala­mely nyelvközösség tagjai összetartozásának a közös nyelv az egyik legfontosabb mutatója. A közös nyelv­nek óriási szerepe volt és van a nyelvközösség kul­túrájának megteremtésé­ben és továbbadásában. Minél jobban ismerjük nyelvünket, annál többet tudunk felfogni a múltunk örökségéből, s annál jobban megérthetjük országunk gazdasági, társadalmi és kulturális törekvéseit. Így lesz a társadalomteremtő erőből az egyén formálásá­nak is a leghatékonyabb eszköze. A nyelv, a beszéd e funk­ciói avatják a nyelvet olyan erővé, amelynek helyes és példamutató használata egyformán fontos az egyén­nek is, a társadalomnak is. Baeliát László É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents