Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET A magyar építészet századaiból Virágos mennyezetek Csűry Bálint emlékezete (1886. február 13. —1941. február 13.) Csűry Bálint rövid, alig 55 éves életpályája egy Szatmár megyei kis faluban, Egriben kezdődött: ott született most száz éve egy kisparaszti család gyermekeként. Falujához, a szatmári tájhoz, a Szamoshát vidékéhez és népéhez tartozás nemcsak egyéniségét, hanem tudományos érdeklődését, egész tudós életpályáját is meghatározta. Amilyen gyorsan terjedt a románkor és a gótika építészeti eszménye az országban, úgy a reneszánsz is: már a 16. század elején nyoma van a kisebb számú 'kastélyoktól távolabb eső templomok festett famunkáiban, mennyezeteiben. A festett faimeny- nyezet a reneszánsztól kezdve terjedt el, s a török hódoltság után ismét feléledt, református templomokban pedig átvészelte a törököt, kik az ornamentikát egyéb-, ként is kedvelték. Az egyet-' len festett mennyezetű régi magyar otthon — az erdélyi szentbendeki Komis családé — a második világháborúban pusztult el, a soproni jezsuita konvifctusét s ugyancsak egy soproni lakóházét sajánlatos módon lefestették. De legbecsesebb régi mennyezetfestményünket, a gógárrváraljai református templomét (a 16. század elejéről) a 1 Szépművészeti Múzeum, az á-dámosi unitárius templomét (1526-ból) a Néprajzi Múzeum megőrizte, ötszáznál több fennmaradt templomi famennyezetünkhöz képest a várkastélyainkban láthatók elenyészők (Fries, Keresd, Kriasznaihor- ka, Zólyom). A reneszánsz derűje, harmóniája évszázadokon át hagyományozva sugárzik a „virágos” mennyezetek növényi ornamentikájából, négyszirmú szabályos virágaiból, központi szerkezetű rozettáiból, a szimmetrikus elhelyezés nyugalmából, a páva halhatatlanságra utaló, a szarvasnak az Isten utáni vágyakozást példázó, s a fiait tápláló jelképből. Nem kevésbé ■— az egyidőben lebecsült, ma már a hajdani festő-asztalosok képzeletét dicsérő — alakos kompozíciókból (Sör- kút, Szenna). A reneszánsz ornamentika vonzó szépségét nem váltotta fel a barokk és rokokó, csak ffellazította a szerkezeti egységet, fokozta s elevenebbé tette bőségét. A barokk elemek elegyedtek a reneszánszéval, s így vezettek et a 19. századig. Ha képzeletünk térképére berajzoljuk festett mennyezetű templomainkat, udvarházainkat, a székelykapukat, félkörívű tomácos paraszitházainkat — kastélyaink és várkastélyaink mellett —, a 16—18. századi ország építészetében világossá lesz a pusztítások előtti és azok ellenében is élő magas színvonalú építészeti kultúra. A pogányváraljai református templom festett mennyezete (16. század) Tákogi templombelső (18. század) C sűry Bálint egri önérzete bizonyára már a szatmárnémeti gimnazista évek során szatmári öntudattá kristályosodott. Kolozsvári magyar—latin szakos egyetemistaként már tudományos érdeklődéssel fordult szülőföldjének tájnyelvi sajátságai felé: erre vallanak első, hallgatóként megírt, és rangos folyóiratokban megjelent cikkei a köznyelv és népnyelv viszonyáról, a nyelvjáráskutatás módszertani kérdéseiről. Kolozsvári professzora, Zolnai Gyula mellett Gombocz Zoltán, a budapesti egyetem tanára volt rá nagy hatással, aki arra ösztönözte: állítsa össze szülőföldjének teljes népnyel- mi szótárát. Az addigi, érdekességeket mazsolázó tájszógyűjtések után nyelvészetileg is nagy előrelépés volt egy ilyen teljességre törekvő népnyelvi szókészlet-monográfia. Csűry több mint két évtizedig dolgozott rajta, míg 1935—36- ban megjelent a kétkötetes Szamosháti szótár. Gazdagsága a szakembereket is meglepte. A nép nyelvét kevésre becsülő, olykor lenéző közvélemény előtt a 18 000 körüli címszót tartalmazó szótárban nemcsak a nép nyelve jelent meg addig sehol sem látott teljességben, hanem a népi kultúra, magatartás, gondolkodásmód, hiedelemvilág, szokásrendszer egésze is. Ezt a szótárt lapozva ismerősnek tűnik a Vizsoly! biblia nyelve, s meg tudjuk érteni, miért válhattak a szatmári írók, költők valóban a magyar' irodalmi nyelv fénylő csillagaivá. Egy biztos: a Szamosháti szótárt mindmáig senkinek sem sikerült felülmúlnia. Utolérni sem igen. A szótár azonban nem kötötte le Csűry teljes energiáját. Mellette jelentős tanulmányokat írt a nyelvelmélet, nyelvlélektan, nyelvfilozófia: tárgyköréből is. A szamosháti* nyelvjárást több tucat tanulmányban a legkülönbözőbb oldalról vette vizsgálat alá. Közülük is kiemelkednek a nyelvjárás hanglejtéséről írt dolgozatai: erre vonatkozó, felfedezésszámba menő eredményeit ma, fél évszázad múltán is csak megerősíteni tudja a bonyolult elektronikával dolgozó eszközfonetika. Munkáját nehéz körülmények közt végezte. 1909-től 1932-ig a kolozsvári református kollégiumban középiskolai tanárként dolgozott. Közben kitört és lezajlott az első világháború, amely után a kisebbségi magyarságot sújtó királyi román adminisztráció sokszor még szülőföldjére utazását is akadályozta, veszélyeztetve a nyelvjárási gyűjtőmunka eredményeit. Csűry Bálint galambszelíd természete ellenére is elég bátor volt, hogy szót emeljen az erdélyi magyar nyelvet fenyegető hatások ellen. M ár 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. 1932-ben, Pápay József halála után meghívást kapott a debreceni egyetem magyar nyelvészeti tanszékének vezetésére. Nem volt könnyű a döntés, hisz lelhettek olyanok, akik az erdélyi helyzetből való menekülést láttak áttelepülésé- ben. őt azonban a még több és eredményesebb munka vágya hajtotta: a Szamosháti szótár szerkesztésének befejezése. A harmincas évek társadalmi közhangulata kedvezett népnyelvkutató törekvéseinek: a népi irodalom a falu kérdéseire terelte a közvélemény figyelmét, a népismeret, a magyarságtudomány sok tehetséges fiatal egyetemi hallgatót érdekelt. Csűry körül az évek során egyre több népi származású hallgató gyűlt össze, olyanok, akik faluról az egyetemre kerülve erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy szülőhelyük Szombati galéria Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, S a dalos madarak Mind elnémultanak. Nem szól a harsogó haris , a fű közül, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedül. (Petőfi Sándor: A puszta télen — részlet) (Elek Emil felvételei) népének nyelvével, történet vei tudományos szinten is főj lal kozzanak. Professzoruk v zetésével csakhamar a néi nyelvi búvárlat hívei, akt művelői lettek, munkáik ily« tárgyú szakdolgozatok, dokt< ri értekezések sorában öltöttf testet. Az iskola kibontakozás elősegítette, hogy 1938-b: Csűry kezdeményezésére vezetésével megalakult i egyetemen a népnyelvkuta intézet, és annak kiadvány ként 1939-ben megindult Magyar Népnyelv című é könyvsorozat. A pufolikácd lehetőség még jobhan felle dítette a kutatást, szárnyak adott a munkatársaknak. Te voltak tervekkel. Népnyel szótárak sorát kezdték el me alapozni, köztük L debrece cívis szótárt, amelyhez félt cat foglalkozás teljes száki csét gyűjtötték össze a leik vállalkozók. Megindították tiszántúli terület helynévki csenek, dűlőneveinek ossz gyűjtését a bihari részen, i élőnyelvi nyelvjárási kutatás kát nyelvjárástörténe! irán ban próbálták elmélyíteni. Sajnos, az idő nem nek dolgozott. A háborúi szédülő országnak ne kutatókra, katonákra vi szüksége. Maga Csűry Báli egy súlyos agyvérzés után k héttel, éppen ötvenötödik sz letésnapján, 1941 februárjába meghalt. Életművére visszanézve me lepő, milyen kevéssé árit neki az idő. Számos gondola szilárdan beépült nyelvtud mányunk rendszerébe, s< munkája ma is példamutaí Emberi nagysága, szülőföld szeretete, a néppel való azon suiása, tudományművelő la: kadatían szorgalma, igazsá kereső bátorsága, gazdag éle műve méltó rá, hogy ma példaképünknek tekintsük követni törekedjünk. Sebestyén Arpá BERZSENYI DANIEL: Napóleonhoz Nem te valál győző, hanem a kor lelke: szabadsá Melynek zászlóit hordta dicső serege A népek fényes csalatásba merülve imádt; S a szent emberiség sorsa kezedbe kerü Ámde te azt tündér kényedn< alája vetette S isteni pálmádat váltja töviskoszor Amely kéz felemelt, az ver most porba viszonta Benned az emberiség ügye boszulva vágyó 1814 (Százötven esztendeje, február 2 én balt meg Berzsenyi Dániel)
