Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

1986. február 20.

Kelet-Magyarország

3

Szülőt pótló kollégium

Diákélet—gyangyélet?

Tudja-e pótolni a szülőt a kollégium? Ha kissé furcsán is hangzik a kérdés, amelyet legutóbb a nyíregyházi Münnich Ferenc Középiskolai Kollégiumban tettünk fel a nevelőtanároknak, az igazgatónak, van alapja. Természetes, hogy a szülőt semmilyen intézmény nem pótolhatja, de a kollégiumban élő fiatalok számára mégis létezik egy szülőpótló szerep is.

A hét nagy részében a szülő nincs a gyermek mellett, tanulási gondjában, kudarcában, betegségében és egyéb ügyekben barátai és a nevelőtanár segítségére számíthat. De kialakulnak-e meghitt tanár—diák kapcsolatok a kollégiumi közösségben?

■ ■

Önállóságra

nevelhet

— Mi úgy érezzük és tapasztaljuk, hogy igen — feleli Czakó István kollégiumi igazgató. A nevelőtanárok nem egyszerűen felügyelők, fegyelmezők, akik a kollégium rendjére vigyáznak, hanem szó szerint mindennapos emberi kapcsolatban is állnak a diákokkal.

A beszélgetésben részt vevő nevelőtanárok esetekről számolnak be, amikor a diáktársak és a nevelőtanárok együttesen teremtették meg a családias hátteret, ami kilendítette a fiatalt a hullámvölgyből. Olykor nem is a tanulási zavarok, kudarcok okozzák ezeket, hanem érzelmi motívumok, szerelem, emberi, szülői kapcsolatok, életvitel zavarai, az önállóság hiánya. Sok minden kell ahhoz, hogy a diákélet „gyöngyélet” is legyen. A kollégium egyik nagy értéke lehet, hogy önállóságra nevelheti a fiatalt.

— Ez azonban nem képzelhető el a szülői ház és a kollégium jó kapcsolata nélkül — folytatja az igazgató, aki azt is szóba hozza: a kollégium kétszáz fős diáksága hét középiskolában tanul, ez a szétszórtság nehezíti a nevelőmunkát, az iskolák és a kollégium életszerű kapcsolatát. A szerencsés az, ha a kollégiumi nevelőtanár is tanít abban az iskolában, ahol a kollégista tanul, de ez a kevesebb. Néhány „mü- niches” nevelőtanár óraadóként megfordul egy-egy iskolában, de az lenne a kívánatos, ha nem válna ennyire ketté az iskolai és a kollégiumi oktató-nevelő muníka, a nevelőtanárokkal az iskolai katedrákon is többször találkozhatnának a fiatalok.

Hogyan

tanuljon?

— Előfordult az is, hogy az egyik gyerekünknél szokatlan csendességet, gondterheltséget tapasztaltunk. Nem tudtuk az okát. Később a nevelőtanárunk megtudta, hogy egyszerűen pénzzavarral küzd, nem tudta kifizetni a tandíjat az iskolában. Természetesen azonnal kisegítettük, hiszen a kollégium ilyen tekintetben is a diák mellett áll, ráadásul tudtuk, hogy nem szórta el a pénzt, beosz- tóan gazdálkodott, mégis „fizetésképtelenné” vált.

De ezek a ritkább esetek, a diák elsősorban tanulási gondjaival fordul a nevelőtanárhoz. Az egyik törekvésünk éppen az, hogy megtanítsuk a fiatalokat a tanulás helyes módszereire, mert még mindig ez okozza az egyik legnagyobb gondot. Elsősorban a friss kollégisták, az elsősök kívánnak nagy figyelmet: a legutóbbi puhatolózó felmérésünk is igazolta, hogy sok gyermek a magolással, szó szerinti tanulással, nem pedig a lényeg, az ösz- szefüggés megragadásával igyekszik az ismereteket elsajátítani.

A kollégiumban lakó diákok tanulmányi átlaga 3,3— 3,5 között mozog, amely 2—3 tizeddel kedvezőbb a megyei átlagtól, s jobb az adott iskolai átlagosztályzatoktól is.

A kollégium természetesen nem csupán dirrekt módon nevel, oktat, segít, hanem közvetett módon is. Sokszínű lehetőséget teremt az önművelésre, a családi háttér pótlására.

— Van a kollégiumban ifjúsági klubunk, fotószakkör, irodalmi színpad, ének- és népitánccsoport. A sportolók közül többen is szerepelnek a kollégiumok közötti versenyeken, bemutatókon. A kollégisták hetven százalékának van színházbérlete, a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésében komoly szerepet vállal a diáktanács is.

Ketten, együtt

A kollégiumi nevelőtestület nem pótolhatja a szülői házat, a szülői kapcsolatokat — derült ki a beszélgetésből —, de képes egy sor olyan háttér „szolgáltatásra”,

amelyre a szülői háznak kevésbé van lehetősége. A kettő — a szülői ház és a kollégium tartalmas együttmun- kálkodása — adhat a diák számára tartós és emberileg is megalapozott hátteret, hogy örömmel teljenek a napok, a hetek, a hónapok a kollégiumban...

P. G.

Fajga lakókocsikhoz gyártanak beépített szekrényeket a kölesei Kossuth Termelőszövetkezet asztalosüzemében.

(Elek Emil felvétele)

Diploma utak

A

zt hittem, pusztán biztosabb meggyőzésem céljából túloz Szabó András, a gacsályi termelőszövetkezet mezőgazdásza, amikor kijelentette: ahhoz, hogy mérnök legyen, annyit utazott, amennyivel körbejárhatta volna a földgolyót. Aztán számolni kezdtünk. Hat évig tart, amíg valaki levelező úton elvégzi az agrár- tudományi egyetemet. Ehhez minden félévben több alkalommal konzultáción kell részt venni, aztán jönnek a vizsgák, amelyek nagy része olyan, hogy egy napra többet vállalni maga a bukás. És ehhez minden egyes alkalommal el kell utazni Mosonmagyaróvárra. Gacsály és Mosonmagyaróvár vonattal hatszáz kilométer és tizenöt óra. Szabó András a számolgatásban már túl járt az ötvenezer kilométeren, az egyenlítő pedig mint tudjuk, „csak” negyvenezer, de én már a tizenöt órákat szorozgattam. Mennyi idő, mennyi elfecsérelt óra? Ez az ember megérdemli a diplomáját — gondoltam. Eszembe jutott az én gyönyörű egyetemista korszakom, amely természetesen nappali tagozaton, életem legszebb időszaka volt. Debrecenben — tegyük hozzá. Mivelhogy ott van hozzánk legközelebb agrártudományi egyetem.

De vajon miért kellett Szabó Andrásnak a messzi Mosonmagyaróvárra ingázni hat éven keresztül? A válasz egyszerű: Debrecenben évek óta nem indul levelező kurzus. De még csak Gödöllőn sem. Így maradt Keszthely és Mosonmagyaróvár. Pontosabban az utóbbi.

Ha most készülne egy felmérés, hogy megyénk gyenge adottságú és alacsony hatékonyságú közös gazdaságainak középfokú végzettségű káderei közül ki végezné el szívesen az egyetemet, egészen biztosan más eredményt kapnánk, ha az illetők tudnák, hogy Magyaróvártól közelebb is járhatnak iskolába. Ez az egyenlítőnyi távolság és a

sokszor tizenöt óra bizony sokakat visszariaszt. Íme milyen akadályai is léteznek szatmári, beregi és közelebbi tsz-eink szakembereinek képzésében?

T

alán illetlenségnek tűnik a kezembe diplomát adó egykori alma materen indulattal számon kérni ezt a dolgot, de nem tehetek mást. Hihetetlen, hogy ha másként nem, de kétévente nem lehetne egy évfolyamot indítani? Talán a horribilis utazási költségből, a megfizetett, de le nem dolgozott napok munkabéréből ki is telne a költsége. A haszna pedig, különösen itt, sokszorosa lenne a befektetett pénznek.

Esik Sándor

Iparosodó termelőszövetkezet Baktalórántházán

Fényesedik a nyereség

Vékony hó borítja a földet, •téli álmát alussza a tetár. A tsiz-majonban is csak a gépek taposnak egy-egy nyomot. Az öreg épületek mellett egy modem létesítmény hívja magára a figyeLmet. Itt van a ibaktalóránithózi Dózsa Termelőszövetkezet új galvanizálóüzeme.

— Erőteljesen iparosodik a mezőgazdasági szövetkezet — •tudatja velünk Bocskai Imre, a közös gazdaság elnöke.

— Ennek eliső üteme ez az 'itt látható 'beruházás, amely gazdasági társulás keretében a Nyíregyházi Elekterfóm Ipari Szövetkezettel létesült. Igaz, már egy tel jes termelési évet kellett volna maga mögött hagyni, de ez különböző okok miatt nem sikerült, így csak a múlt év közepétől dolgozunk az ipari szövetkezet technológiája alapján. Negyvenmillió forintos {beruházás valósult meg ezzel.

Gombnyomásra

A tágas munkacsarnokban gombnyomásra működnek a berendezések. Asszonyok irányítják. Több mint száz kádban vegyszerek, egyikből ki-, a másikba beemelik a felületkezelésre szánt alkatrészeket, hogy a folyamat végén csillogón, krómozottan kerüljenek ki. Rövid idő alatt elsajátítatták a helybeliek a berendezések kezelését, a munkavédelmi előírásokat. Ennek ellenére a tervezett 8 millió helyett csak 5,8 milliót teljesítettek. Oka: nem volt megfelelő miunka, amivei az ipari szövetkezetnek kellett volna ellátnia az üzemet.

— A tapasztalatokat leszűrtük — mondja az elnök — és arra az elhatározásra jutottunk, hogy saját piackutatást is végzünk. A szövetkezet is átad néhány megrendelőt, ezzél is egyszerűsödik a folyamat, csökkenthető az egymásra mutogatás, te valami hiba történik. Erre az évre az Elekterfém 18—20 millió árbevételt biztosító munkája mellett a tsz 2—5

Válogatás a KSH jelentéséből (2.]

Tudja-e hogy...

Az új galvanizálóüzem.

milliós üzletkötése a kapacitás megfelelő lekötését jelentené. Január utóján indították a harmadik műszakot, az itt dolgozók száma így megközelíti a 60 főt.

Meghívás

telepítésre

A galvanizálóüzem mellett egy ezer négyzetméteres csarnokot mutat a tsz vezetője. Csak az ablakok, a ko- politüveg hiányzik.

— Ide is ipart szeretnénk telepíteni, segíteni a község munkaerő-foglalkoztatásában. Tárgyalásokat folytattunk laz Ikladi Műszeripari Szövetkezettel és a Tungsram kisvárdai 'gyárával. Mindkettőnek ideális feltételieket tudunk teremteni ezen a helyen.

Fontos lenne ez annál is inkább, mivel a helyi gimnáziumban végző fiatalok nem találnak megfelelő munkát Baktallórántházán.

I társközségekben is

A termelőszövetkezet tevékenysége a nagyközségen kívül még két szomszédos községre 'is kiterjed. Mindkettőben próbálnak foglalkoztatóüzemet létesíteni. Nyírjákón a korábban említett Tungs- ram-gyárral létesítenének egy rehabilitációs üzemet Nyírkércsen a Budapesti Bőrdíszműipari Szövetkezet március 1-én indítja a 20—30 főt foglalkoztató táskagyárfó részlegét.

A határ téli álmát alussza, a tsz-ben a vezetők az 1986. évi terveket, feladatokat tárgyalják, ennek egyik legfontosabb része az alaptevékenység mellett az ipari üzemek létesítése.

Kép és szöveg Elek Emil

... a megyében év végén az egy évvel korábbitól 6 százalékkal kevesebb, összesen mintegy 140 ezer szarvasmarhát tartottak. Az állomány minden társadalmi szektorban csökkent. A tehénállomány (55 ezer) Sem éri el az előző évit.

... az országos tendenciához hasonlóan, döntően a kisüzemi tartási kedv visz- szaesése következtében, tovább mérséklődött a megye sertésállománya, a 394 ezres állomány 6 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél. A kisüzemekben 211 ezret tartottak, ez a VI. ötéves tervidőszakban az eddigi legkevesebb. Nem sikerült megállítani a kocaállomány csökkenő tendenciáját sem.

... a juhállomány (273 ezer) tizedével kevesebb mint egy évvel korábban, ezen belül a kisüzemekben csak hét tizedét tartották az 1984. évinek.

... a kiegészítő tevékenységen belül tovább bővült az ipari tevékenység, amelynek az árbevétele csaknem négy tizedével emelkedett, átlagosan mintegy 12 százalékkal több fizikai dolgozót, összesen 9200 főt foglalkoztattak.

... a szocialista szervek 6 milliárd forintot fordítottak a megyében beruházásokra, ez több mint a tervidőszak korábbi éveiben. Az üzembe helyezések értéke meghaladta a 6 milliárd forintot.

... élénkült az érdeklő- lődés a Magyar Nemzeti Bankon és az Állami Fejlesztési Bankon kívüli (Magyar Külkereskedelmi Bank, Építőipari Információs Alap, Agrár Innivációs Alap) pénzintézetek által nyújtott kölcsönök iránt.

... a lakosság ellátásának javítására újabb 3 ABC- áruház, 11 élelmiszerbolt és 1 egyéb iparcikkbolt létesült, összesen 1301 négyzet- méter árusító területtel. 7 óvoda épült 550 férőhely- lyel és 5 új általános iskola.

... a magtárak és szemes- termény-tárolók kapacitása 44 ezer tonnával nőtt. Az állattartás feltételei 3195 szarvasmarha- és 1905 sertésférőhellyel javultak.

...1985 évben a takarékos létszámgazdálkodás került előtérbe, így a megfigyelt népgazdasági ágakban tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. A csökkenés üteme az építőiparban volt a legnagyobb.

S________________________

... a bérfejlesztés üteme 1985-ben a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodásban valamint a kereskedelemben az előző évinél kisebb, a többi népgazdasági ágban nagyobb volt. Az átlagbérek továbbra is a vízgazdálkodásban a legmagasabbak. A bérek és a keresetek főleg a IV. negyedévben emelkedtek.

... a lakosság pénzbevétele 1985 évben meghaladta a 19,5 milliárd forintot, ami 8 százalékkal több az előző évinél. A többletbevétel (1,5 milliárd forint) mintegy négy tizede munkaviszonyból származott. A felvásárlásból eredő bevételek az előző évinél mérsékeltebben, a társadalombiztosítási bevételek viszont azt meghaladóan emelkedtek.

... a lakosság betétállománya december 31-én 8,9 milliárd forint volt, tizedével több mint 1984 év végén. Főleg a könyves betétek, ezenbelül is a kamatozó betétek állománya emelkedett. Csökkent az érdeklődés a takaréklevelek és az ifjúsági betétek iránt.

... a lakosság hitelállománya a betétekét meghaladóan nőtt, és év végén meghaladta a 12,3 milliárd forintot, így a 100 forint betétre jutó hitel összege 137 forintra emelkedett. A hitelek nagy részét továbbra is az építési kölcsönök teszik ki. Nagy volt az érdeklődés a személyi és a mezőgazdasági termelési kölcsönök iránt.

... a lakossági kötvényeket három vállalat bocsátott ki a megyében. A Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat 20 millió forintos kötvényét már teljes egészében, a Volán vállalat és a Szatmár Bútorgyár 40—40 millió forintos kötvényét pedig nagyobb részben értékesítették.

...a megyében 11 kisvállalat és 14 kisszövetkezet működik, főleg az iparban. Az előbbiek 1601 főt, az utóbbiak 1031 főt foglalkoztattak az év végén, ezek jelentős része fizikai foglalkozású. A kisvállalatok több mint 1,3 milliárd forint árbevételt értek el, a kisszövetkezetek 225 millió forintot. Tevékenységük jelentős része ipari szolgáltatás.

_______________________/