Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
1986. február 17. Kelet-Magyarország 3 © KERDESEIRE UHLRSZOL a KÖJÁL megyei igazgatója dr. Márton Mihály Az országban mindenütt árulnak krémest és tejszínhabbal készült édességeket nyáron is, Nyíregyházán miért nem engedélyezik? — kérdezi Magyar Jánosné Nyíregyházáról. — Ü|gy van itt is és úgy nincs itt sem, miint máshol az országban. Nyáron — május 1-itől szeptember 30-iig — krómest és hasonló típusú cu krászs ütöm ény eket csak azokban a cukrászdákban tehet árusítani, amelyek a termelőhellyel együtt vannak. Ez országos rendelkezés. Nyíregyházán példáiul a Korona cukrászdájában nyáron is lehet ilyen süteményt kapni, de nem lehet ott, ahová szállítani kell, mert a szállítás feltételeit nem sikerült olyanná alakítani, hoigy biztonsággal lehessen eljuttatni ilyen gyorsan romló cukrásztermékeket. A kukás autók után állandóan szemét marad a tárolókban, ugyanez mondható el a nagy konténerek cserélése után is. Miért nem ellenőrzik ezt? — kérdezi Oláh Tibor Jósavárosból. — Mi is kifogásoljuk áltáléiban a köztisztasági helyzetet, bár meg kell mondani, hogy egy folyamatos fejlődés is tapasztalható. Bár a szemétszállítás kifejezetten tanácsi feladat, mi .is tudjuk, hogy ez nagyon pénzigényéé terület, s az ezzel megbízott vállalatnak nagyobb gépparkra volna szüksége. Azt hiszem, tudomásul kell vennünk, hogy nincs több pénz, s hiába igyekszünk rászorítani a vállalatot, hogy körültekintőbben végezze dolgát, határozatokkal és bírságokkal nem lehet kikényszeríte- nli. Azt is el kell mondanom, hogy mi, a lakosság sem teszünk meg mindent környezetünkért. Az országutak menti árkok tele vannak szeméttel , ha piros léimpa állítja meg a kocsit, oda ürítik a hamutartókat, s ezek azt jelzik, hogy nem vált életünk szerves részévé a tisztaság. Talán ezért sem lehet kizárólag egy vállalatot elmarasztalná. Az orvosi rendelők tele vannak influenzás betegekkel, mégis azt mondják, hogy nincs járvány. Mi az igazság? — kérdezi özv. Seres Józsefné Nyíregyházáról. — Megyénkben a körzeti orvosok jelentik a betegforgalom alapján tapasztalataikat. Az elmúlt héten az egész megyében 1019 úgynevezett inffluenzaszerű megbetegedés fondullf elő. Azért mondom, hogy influemzaszerű, mert nem tipikus influenzavírus az Okozó, inkább meghűléses eredetű a betegség. Egyetlen beteget kellett kórházba utalni és 154 beteget vettek táppénzre. Kimondott influenzás megbetegedést egyet diagnosztizáltak Vaján. Meghűléses megbetegedésekről egyébként kaptunk információt az egész megyéből, de a többség — 438 — Nyíregyházán fordult elő. Természetesen felkészültünk, s ha a járvány eléri a megyét, akkor elegendő gyógyszer legyen a patikáikban. Egy 65 éves férfi írta Nyíregyházáról, hogy három évvel ezelőtt kapott tetanusz oltást, s most az a kérdése: neki is részt kell-e venni a kötelező védőoltáson? — A kérdező valószínű baleset utáni tetanusz anatoxint kapott. Ha mégis tartás védettséget biztosító védőoltást adott akkor az orvos, akkor nem kell részt vennie a védőoltáson. Egyébként ennek a korosztálynak a védőoltását azért rendelte el a miniszter, mert ez a korosztály nem kapott tartós védettséget jelentő szérumot. A tapasztalatok azt mutatták, hogy súlyos egészségkárosodások fordultak elő. Ezért tették kötelezővé a védőoltást. a kenyeret teljesen be keli csomagolni. Érvényes-e még ez a rendelet vagy nem, mert az utóbbi időben teljesen elfeledkeznek róla — teszi szóvá Fodor Mariann Nyíregyházáról. — A rendelet ma is érvényes. Foglalkozott a sajtó is nemrég vele, hogy az utóbbi időben megspórolják a csomagolópapírt. A vevőnek állampolgári joga, hogy megkövetelje a kenyér becsomagolását, s aki igényes, meg is teszi ezt. Szeretek sétálni a sóstói erdőben — írja Szabó Árpád nyíregyházi lakos —. ám tele van az erdő varjútetemekkel. Míg fa- gyottak nincs szaguk, de ha kiolvad, bűz lesz a környéken. Ez nemcsak gusztustalan, hanem járványveszélyt is jelent. Mit tudnak tenni ellene? — Nem érkezett még hozzánk ilyen jelzés, de ha az így van, akkor felvesszük a kapcsolatot az erdőgazdas ággal és a tavaszi nagytakarításkor eltűnnek majd az erdőből a tetemek. Kállósemjénből kérdezte meg a körzeti orvosnő: miért engedik, hogy a strandokon a felnőttek is bemenjenek a gyermekmedencébe? — Sajnos megint a szabolcsi emlber igénytelenségét kell említenem, mert az ország más részein ez már nem ekkora gond. Minden strandon van fürdőmester, mindenütt áililandóan ismétlik a hangosbemondón, hogy a gyermekmedencéibe- ne menjenek bele a felnőttek, mindeddig eredménytelenül. Nekünk, állampolgároknak keltenie megváltozni, mert hiába a rendelet, Mólba próbálnak neki érvényt szerezni olyan módon is, ami már a sértés határát súrolja, azokról az embereikről mindez lepereg. Talán ha a fürdőzők is figyelmeztetnék az ilyen embereket, nagyobb eredménye volna. B. J. M ivel tölti idejét egy nyolcvanéves tanító? Többek között újra és újra átéli mindazt, amit hányatott, kalandos életében átélt és saját maga és családja számára a naplójában is megörökíti. Puskás Sámuel aranydiplomás tanító, az 1848—49-es Székely Lajos huszár százados dédunokája 1941-ben1 telepedett át Tyúkodra, Csik- szenttamásról, Erdélyből. Negyvenóvd tanítóskodás után 1966-ban ment nyugdíjba, azóta házi zenélésnek és olvasásnak szenteli a szabad idejét. Nyíregyházán, a Toldi utcában él, s egy nemrég megjelent, nagy sikerű könyv, Orbán Balázs „Székelyföld leírása” című munkája nyomán keresett fel bennünket. Olyan mozzanatokkal, korabeli fényképekkel egészítve ki az igen értékes könyvet, amelyek még teljesebbé teszik a művet. Az Orbán Balázs könyvében a harmadik kötetet Valamikor volt egy rendelet, unely előírta, hogy a boltban (más ez a tél) Fedezékben a szabolcsi flottilla Partra vetett, megrongált hajók, ember magasságú jégfalak. Fényképek a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi székházának falain — emlékek a tavalyi jeges árról. — Tizenegy úszó egységünket sodort magával tavaly ilyenkor az ár, kettő kivételével már megjavítottuk mindet — mondja Sarnek Béla, az igazgatóság csoportvezetője. — Azóta persze százszor is végiggondoltuk, mi okozta a majdnem tragédiába tor- kolló eseményeket, ám mindig egy helyre lyukadunk ki: a kötetek egyszerűen nem bírták el az iszonyatos nyomást. Az biztos, hogy emberi mulasztás nem történt, meg kellett hajolnunk a természet ereje előtt. És más kikötőt kellett keresni Gergelyiugornya helyett, legalábbis télre. Tokaj tűnt a legalkalmasabbnak, de ott sem a Tisza, hanem a Bodrog. Ide vonult hát fedezékbe a szabolcsi flottilla a borsodiakkal együtt. Tavaszra vár a flotta A parton régi ismerős, Fekete Árpád uszálykormányos köszönt bennünket. Tavaly a jégindulás előtt néhány nappal beszéltünk utoljára . .. Most jóval nyugodtabb. — Hát most nem kell félnünk, hogy elvisz bennünket a jég — mosolyog —, amióta itt vagyunk, nem is láttunk jeget a Bodrogon. Pedig már december elején ide költöztünk. Fekete Árpád jó negyed- százada járja a Tiszát, nem csoda hát, ha nincs kibékülve a Bodroggal, s Tokajjal. Szép kis városka, de hol van ide az otthon, Gergelyiugornya! A partról kis vékony desz- kapallón araszolunk át az egyik uszályra, attól fogva mintha csak egy hídon lépkednénk. A hajók szorosan egymás mellé simulnak, itt is, amott is egy-egy szabolcsi „úszó egység”. — Mikor tavaly megláttuk a parton a döglött halakként fekvő hajóinkat, bizony elszorult a szívünk — mondja Fekete Árpád. — Nem gondoltuk, hogy egykor a Tiszára szállunk még velük. De Naményban és bent Nyíregyházán helyrepofozták őket, a nyáron már dolgoztunk. Az uszálykormányos majdnem hozzátette, hogy vígan, de ez nem lett volna így igaz. Erősen fájlalja a karját, reuma gyötri... hajósbetegség. Mégis lapátolni kezdi a fedélzeten összegyűlt havat, mert ha a hajók pihennek is, az embernek azért akad dolga. Éles, északi szél fúj, liba- bőrös a Bodrog háta. A szabolcsiak parancsnoka, Szabó István azonban cseppet sem lapozva bukkant rá a 188. oldalon a Csik, Háromszék határőrezred tisztikarának 1848—49-es szabadságharcban hősiesen harcolók névsorára és boldogan olvasta Sziéikely Lajos huszár százados (dédnagyapja) nevét. A világosi fegyverletételkor Csik és Háromszék nem adta meg magát, tovább harcoltak a két megye határán. Együtt lapozgatjuk az értékes életrajzi naplót Samu bácsival, aki élőszóban is felidézte egy-egy emlékét, most már a saját élet- útjáról. A háborúban 1944 Fekete Árpád A Belkereskedelmi Minisztérium — a Magyar Nemzeti Bankkal, az Országos Takarékpénztárral és a SZÖ- VOSZ-szal egyetértésben — módosította az áruvásárlási hitelre árusítható tartós fogyasztási cikkek listáját. Az új feltételek szerint az eddigieken kívül hitelre vásárolható több energiatakarékos háztartási készülék és berendezés, így a Tarján I. és Tarján II. szilárd tüzelésű kályha, többfajta gázkazán, cirkogeizer, gáz vízmelegítő, valamint kétlapos villanyfőző. Ugyanezeket a termékeket vették fel arra a listára is, amely az ifjúsági takarék- betéttel rendelkezők, illetve a fiatal házasok és a gyermeküket egyedül nevelő fiaszeptemberében — ami előtt már Tyúkodon élt és tanított — ismerős arcokat fedezett fel, falubelieket a munkaszolgálatos katonák között. A parancs szerint kitörésre kellett volna vezényelnie őket, ehelyett az erdőbe irányította a tyu- kodi pajtásokat, akik megmenekültek és később hazatértek családjukhoz. — A romián, újságokból tudtam meg, hogy Csenger, Mátészalka felszabadult. Igazolványt szereztem és indultam vonattal Madé- falvától Brassó, Nagyvárad, Nagykároly felé. Vasárnap fázik. Lent az egyik hajó gyomrában valami kis tűzhely körül sürgölődik. Ebédet főz, babgulyást. — Magad uram, ha szolgád nincs — nevet, s áttessékeli a vendégeket parányi kabinjába. Puritán egyszerűség. Ágy, s asztal szék nélkül. A hamuzó egy befőttes- üveg, de a szekrényben ha- lomnyi könyv. — Egy hét szolgálat, egy hét pihenő — mondja. — Mit csináljon az ember szabadidejében! Olvas. Meg várja a pénteket, hogy mehessen haza a családjához. Feketéhez hasonlóan Szabó is gergelyiugornyai, és semmiképpen sem hagyná el a Tiszát. Mehetett volna a Dunára is szolgálni, de mint állítja, aki megkóstolta egyszer a Tisza vizét. . .! Alig talok részére hitelre értékesíthető cikkeket tartalmazza. Az általános áruvásárlási hitelfeltételek szerint továbbra is 30 százalék előleget kell befizetniük azoknak, akik 12 hónap alatt törlesztik a kölcsönt, s 40 százalékot azoknak, akik 18 hónap alatt vállalják a visszafizetést. Az energiatakarékos készülékek nagy részét azonban kedvezőbb hitelfeltételekkel — 20 százalékos előlegfizetés mellett 12 hónapos, 30 százalékos előlegfizetéssel pedig 18 hónapos hitellejárattal — árusítják. Az áruvásárlási kölcsön akkor vehető igénybe, ha a vásárolni kívánt termék fogyasztói ára 1500 forintnál nagyobb. délben érkeztem haza Tyúkodra, éhesen, tetvesen, utolértem a frontot. Negyvenöt március 13-án, mint tartalékos zászlós bevonultam a demokratikus hadseregbe Fehérgyarmatra. A Dunántúlon még dörögtek az ágyúk. Azt a parancsot kaptam, hogy Csenger—Mérkvállaj határ- szakaszon szervezzem meg a határőrséget. Egyelőre fegyver, ruha, élelem, pénz nélkül. Megszerveztem, fél éven át vezettem 45 szeptember 1-ig, mint tartalékos alhadnagy, amikor kérésemre viszatértem a katedrára. N em túl régen egy határőr-ünnepségen, tá. homokok, veteránok között ott volt Puskás Sámuel is. Találkozott a régi tyukodiakkal is, akiket megmentett a biztos pusztulástól, akik soha nem felejtik Samu tanító urat. P. G. várja a tavaszt, hogy ismét felbőgjenek a motorok, hogy ismét a kedves folyó hátát szántsák a hajókkal. Balogh Géza----------------------------------\ SZERKESZTŐI oooooooo 9tot€4f Szinte nem volt olyan ágazati szakszervezeti kongresszus, ahol ne emeltek volna szót a főmunkaidő védelmében, s ahol ne sürgettek volna nagyobb anyagi megbecsülést. Kíváncsian vártuk, miként reagál ezekre I a SZOT kongresszusa, il- | letve a kormány. Nos, az elmúlt hét végén az or- I szág színe előtt hangzott I el a megfontolt válasz. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes többek között arról beszélt: a kormánynak is az lenne a jó, ha nyolcórai munkával sokkal többen kereshetnék meg azt, amit ma csak túlmunkával, hiszen így a szabadidő valóban szabadidő lehetne. Ám ehhez az kell, hogy a főmunka- idő az eddiginél is eredményesebb munka idejévé váljon... Különösebb kommentár nélkül is jól tudjuk, mire célzott: arra, hogy sok helyen gyakorta akadozik a termelés, túlságosan magasak a költségek, tapasztalható a gyáron belüli munkátlan- ság, az élőmunka pazarlása és így tovább. Persze ennek jó része nem a munkáson múlik, hanem a jobb szervezésen, a fegyelem megszilárdításán, a szorgalmat és hozzáértést kifejező differenciált bérpolitikán. Mint mondta: a ma meglévő ellentmondásokat a főállású munka és a kiegészítő tevékenységek között több irányból közelítve kívánják feloldani — ám ehhez is szükséges a megfontolt kockázatvállalás, a szakszerűbb és jobb minőségű munka. összecseng mindezzel amit szóbeli kiegészítőjében a SZOT elnöke mondott: a szocialista brigádok működési feltételeit célszerű lenne úgy módosítani, hogy vgmk-jellegű munkát is tudjanak végezni ... Nem hangzottak el ígérgetések, mégis megnyugtató, hogy „felső szinten” nemcsak a reális képet látják, hanem a célszerű megoldást is keresik az új ellentmondások feloldására. A. S. ■fi 48 as huszár százados dédunokái Zenél, olvas, emlékezik Előnyős áruvásárlási kölcsön
