Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
1986. február 15. Q London Burberry-modellek — Küldi: Kovács Mari — A divatban mindig szimpatikus és sikeres a klasszikus formatervezés. A Burberry cég termékei magas esztétikai értékűek, elegánsak, ízlésesek — alapanyagaik kitűnőek. Erről tanúskodnak a közelmúltban bemutatott újdonságok is. Kényelmes formájú téli bélelt trencskó, a ragián váll divatos pántdíszítéssel. A kockás kiegészítők is a klasszikus divatot képviselik. A kényelmes és praktikus, sportos stílus egyre nagyobb teret hódít. A ragián ujjú kasmírszövet blúzon, rejtett gombolással, skótkockás gallérral és kézelővel. A kockás rakott szoknya lapos hajtásokkal bővül. Ez is rövid, az is szűk Ezt tapasztalja sok anyuka, amikor időnként szemügyre veszi csemetéjét és annak ruhatárát, hogy felmérje, jók-e még a ruhák, blúzok, szoknyák, nadrágok, nem nötte-e, nem hízta-e ki. Ahogy ez már lenni szokott: bizony szükség van a legtöbb esetben némi alakításra, ötletességre, hiszen mindenből újat venni aligha tud a szülő. Rajzainkon kislányholmi átalakításához mutatunk be ötleteket, remélhetőleg olyan szemléletesen, hogy különösebb magyarázat a varrni tudó mamáknak nem szükséges. Az elütő színű anyagok mindenütt a hosszabbítást, illetve a bővítést szolgálják, az alapanyagból letüzött piék pedig azt, hogy év közben is lehessen a ruha ujjából. aljából leengedni. Kisfiúknál a nadrág hossza lehet problematikus, itt elütő, idegen anyagból varrhatunk toldást, illetve felhajtást. A vizsgaláz kaput nyit a vírusfertőzésnek Állatkísérletekből régóta ismert, hogy erőteljes stresszhelyzetek után csökken a szervezet immunrendszerének tevékenysége. Ezt az állatkísérleti megfigyelést az USA Ohió államának Columbus Egyetemén egy — dr. J. Kietzol-Glázer vezetése alatt álló — kutató- csoport embereken is igazolta. Hetvenöt egészséges orvostanhallgatótól egy hónappal az államvizsga előtt, majd az államvizsga első napján vért vettek, hogy meghatározzák belőle az ún. természetes killer-sejtek és a fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó immun-antitestek számát. A killer (=gyil- kos) sejtek képesek a vírus- fertőzést megelőzni, és a rákosán elfajult sejteket a szervezetben elpusztítani. A vizsgálatokból az derült ki, hogy az első és második vérvétel között mind a killer- sejtek száma, mind az immunvédelmet biztosító ellenanyagok mennyisége zuhanásszerűen csökkent. Ez a kísérletsorozat magyarázatául szolgál annak a megfigyelésnek, hogy emberen megfeszített stresszhelyzetek után gyakran észleltek vírusfertőzést. Természetesen annak a valószínűsége rendkívül csekély, hogy vizsgaláz következtében valaki daganatos megbetegedést kapjon, hiszen nemcsak az immun- rendszer, hanem más tényezők is védelmet nyújtanak természetes körülmények között a rákképződéssel szemben. A kutatók viszont elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben a stresszhelyzet pszichiátriai vagy gyógyszeres csökkentésével esetleg sok vírusfertőzésnek lehet elejét venni. Családi pszichológia Okosan tanítani A gyermeki akaratról és agresszióról Megszületik. Természetesen ő — mármint a miénk — a legszebb, a legaranyosabb. A gyermekgondozás örömteli hétköznapjai azonban korántsem mentesek a gondoktól, a bajoktól. Különösen sok szülő áll értetlenül gyermeke előtt, amikor az hirtelen kinyilvánítja önálló akaratát. Pedig az akaratosság az akarat előfutára. Sajnos a legtöbb szülő igyekszik ezt letörni. Nem kellene, és főleg nem mindem áron. A kicsi idegrendszere fejletlensége miatt nem tud az r akaratán uralkodni, a felnőtt viszont igen. A gyerek akaratos- sági igényéből azokat, amelyek önállósodási törekvéseit jelzik, meg kell engedni. Előfordul például, hogy a gyerek egyedül akar levetkőzni, de ez hosszú ideig tart. mi pedig a tévét szeretnénk nézni . . . Megkezdődik a harc. Két akaratos — egymással szemben nagyon rossz párosítás. Sokkal okosabb bizonyos dolgokat megengedni, másokat pedig megtiltani. Az első szóra? Az is hiba, ha a szülők mindenképpen azt szeretnék, hogy a gyerekük az első szavukra ugrana, a gyerek viszont szeretné befejezni azt a tevékenységét, amit éppen csinál — akárcsak a felnőtt hasonló helyzetben. Ilyenkor adhatnánk határidőket, de általában nem adunk. Pedig sokkal tapintatosabb lenne, ha szépen átvezetnénk az egyik tevékenységről a másikra, például a játszásról a vacsorázásra. Ha nem tartjuk tiszteletben a gyereket, nem várhatjuk el ugyanazt tőle sem. Tiltás nélkül természetesen egyetlen gyerek sem nőhet fed. Nyilván nem tudunk olyan körülményeket teremteni a gyereknek, hogy mindent megtelhessen. Ez nem is szükséges, hiszen az életben sem azt teheti majd mindig, amit akar. vagy amihez kedve van. Am a gyerek indítékait figyelembe véve kell korlátoznunk. Normális korlátok mindenképpen kellenek, mert bizonyos szokások elsajátítása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy eligazodjon a világban. Ezek nélkül nem boldogulna. Elsajátításukhoz azonban nagyon szoros szeretetkapcsolatra van szükség. Ez elsősorban az anyához fűződik, majd később az apához, a testvérekhez . . . Ilyen kicsi korban ugyanis a gyerekek nem azért teszik a normákat magukévá. mert értelmét látják, hanem mert aki ezeket kéri, ahhoz a szeretet érzése fűzd őket. tJjabib kérdés az, hogy a normák elsajátításakor mennyi akadállyal találkozunk. A forró kályha ön- és közveszélyes dolgok esetében nem vitás a felnőtt tiltása. A forró kályhához nem nyúlhat a gyerek, az úttesten sem akkor mehet át. amikor akar. Ezeken nincs mit vitatkozni. A probléma akkor kezdődik, amikor a gyerek környezetében túl sok a tilos. Ha valaki például egy szobában lakik a gyermekével, akkor képtelen olyan körülményeket teremteni, hogy a kicsi nyugodtan mozoghasson. Így több tiltással találkozik, mint ami jó lenne. Természetesen az volna az ideális, ha külön birodalma lenne, ahol nincsenek veszélyes dolgok. Van akinek minderre módja van, de például nem képes következetességre a tiltásban. Ha egy drága holmit egyszer-kétszer odaadunk a gyereknek, legközelebb meg nem, a gyermek nem tudja mire vélni a dolgot, ö a határozott, következetes tiltásokat érti csak meg. A tiltásokra a gyerek olykor agresszióval válaszol. Az agresz- sziót általában azok a helyzetek váltják ki, amikor valamilyen cselekvésben akadályoztatva vagyunk, vagy valamilyen! igényünk nem elégülhet 'ki. Természetesen ez történik a gyermeknél is. A kisgyerekkori agresz- szió szorosan kötődik az éntudat kialakulásához, a gyerek énjének próbálgatásakor találkozik ugyanis az első komolyabb akadályokkal. Vannak olyan agresz- szív formák, amiket a gyermek kiélhet. Nem baj, ha öt—tíz percig sír. Ha ilyenkor nem engedünk, abbahagyja. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy engednek a gyereknek, mert azt akarják, hogy végre hallgasson el. Következetesnek kell lennünk a megalapozott tiltásban, ellenkező esetben a gyerek a „fejünkre nő”, és kezelhet etlen ség ig azt fogja csinálni, ami neki tetszik. A gyerek toporzékolhat. földhöz csaphatja játékát, de hogy bennünket felnőtteket megüssön, azt már nem teheti meg. Egy éves kor alatt, úgy nyolc hónapos kortól előfordul, hogy a gyerek játékból ütögeti az arcunkat vagy csáp. Ilyenkor legtöbbször nevetünk, és ezzel azt erősítjük meg benne, hogy ezt szabad. Később aztán ebből következik a szülő arcán elcsattanó pofon. Rajz, játék Nyugodtan megengedhetjük az agressziónak játékban, rajziban való levezetését. Sőt, bíztathatjuk is a gyereket, hogy a szorongásait. félelmeit, benne felgyűlt feszültségeket így oldja fel. A gyerekek olykor egymással is agresszívak. Általában akkor bántják egymást, ha valamelyikük elveszi a játékukat. „Irigy” — szokták mondani ilyenkor a felnőttek. Egy-kétév estőil azonban nem lehet elvárni, hogy jó szívvel odaadja a másiknak a játékát. Az önzetlenséget tanulni kedil. Meg lehet próbálni ezt megértetni a gyerekkel, de erőltetni nem szabad. Testvéreik esetében különösen nem, mert ez kapcsolatuknak egyáltalán nem használ. A gyerekek veszekedését nem lehet megakadályozni, a komoly verekedést azonban próbáljuk meggátolni. Nevelési szokásainkban sajnos még mindig eléggé elterjedt a verés, pedig agresszióra agresz- szióval válaszolni a legnagyobb hiba. A veréssel a tehet ellenségünket nyilvánítjuk ki, és arra tanítjuk meg vele a gyereket, hogy a másik elleni agresszió alkalmas bizonyos helyzetek megoldására. Arról nem beszélve, hogy a gyerek verése tulajdonképpen az ököljog érvényesítése — az erősebb könnyen győzi le a kicsit, a gyengébbet. A fugázott falakról Terjedő és célszerű divat —. különösen a családiház-építők körében — a konyhával egybeépült étkező fajlát kőlapokkal vagy klinkertéglával borítani. Ilymódon esztétikus, hangulatos sarkot alakítanak ki, mert maga a tégla melegbarna vagy élénkvörös színe a helyiség dísze. Szép és kedvelt megoldás az is, ha az egyszínű csempét színes fugával illebztik a konyha vagy a fürdőszopa falára. Alapjában a fugázájs nem ördögi mesterség, némi kézügyességgé1 és jó szerszámokkal házilag is megoldható. Alapszabály az, hogy a fugá- záshoz használt anyag a falazóhabarcshoz kössön, ne pedig csak a téglához, így nem fog kiperegni. Tehát olymódon kell az anyagot a résekbe betömöszölni, hogy a burkolati hézagot teljes mértékben kitöltse. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a falrészt nedvesen tartsuk, munka közben különösen a fugahelyeket ecseteljük át vízzel, nehogy a száraz fal a hézagoló- anyagból vonja ki a nedvességet. Ha a fugakitöltés elkészült, a felesleges anyagot azonnal le Lehet mosni, vagy kefével ledörzsölni. Kiszáradás után ezek a hézagok szürkék maradnak. Ez is elfogadható, de általában át szokták őket valamilyen színnél festeni, mindenesetre a műanyag alapú átfestő színben harmonizáljon a burkoló anyagával. Ha mozaik- vagy csempelapot ragasztunk a falra, itt is alkalmazhatjuk a fugázást, csakhogy a csemperagasztóval felerősített darabok közét híg cementpéppel töltjük ki, magát a cementpépet keverjük ki a megfelelő színre. A félig száradt fugákat egy darabka alumíniummal varázsolhatjuk teljesen simára. A téglák között legtöbbször fél—másfél centiméteres rések maradnak, amit hézagolóha- barccsal ki kell tölteni. Ez magasabb cementtartalmú anyag, mint amit a falazáshoz használnak. Általában cement és homok, esetleg kvarcliszt keveréke. Az arány: 60 százalék cement, 40 százalék töltőanyag. Ha a cement nem a legjobb minőségű, többet kell a keverékhez számítani. Először a homokot keverjük ki a vízzel, és csak végül adagoljuk hozzá a cementet, aztán az elegyet tökéletesen simára dolgozzuk ki. A szép munkához megfelelő eszközök kellenek. Általában 8—10 mm-es köracél darabból alakítják a sjimítót, aminek az egyik végét kjihajtják, hogy megfoghassuk. A vízszintes fugához legalább egjH tégla hosszúságú legyen a simító, a függőlegeshez természetszerűen rövidebb' a célszerű. A gondosabb munka mellett is szinte elkerülhetetlen, hogy a. habarcsból a borítóra ne kerüljön valamennyi. Legjobb rögtön vizes ronggyal gondosan le- törölni. A tágiákat, hogy színüket megtartsák, vékonyan fa- radtolajial szokták átdörzsölni. Megtörténik, hogy a tégla bizonyos idő után foltossá válik. Az egyszerűbég kedvéért ezt salétromfoltnak nevezik, pedig sok másféle anyag Is okozhatja. Így egységes szér nincs az eltüntetésére. Legtöbbször segít, h.i a foltokat öitromsawal vagy Komplexem nevű anyaggal kenik át, amelyeket a vegyianyag-, boltok árusítanak. Végül pedig a földre kennt s ott foltot hagyó festéket, meszet a Dorilon ír nevű szerrel lehet megfelelő minőségben eltávolítani. A felület vizes felmosása után a vegyszert a kő-, vagy mozaiklap padlóra permetezzük, s attól függően, hogy milyen régi a folt, rövidebb-hosszabb ideig raita hagyjuk, majd meleg vízzel többször alaposan áttöröljük. A Műszaki Könyvkiadó Vil- lamos háztartási készülékek sorozatában nagyon érdekes könyv jelent meg Kiss Ferenc tollából A főzés technikája címmel. Napjainkban divattá vált az ínyencségek otthona készítése, foglailkóznak ezzel nők s férfiak egyaránt. Egymással versengenek a könyvesboltban a szakács- könyvek, s nyilván népszerűsége fokozásáért receptgyűjteményt közöl még a regényújság is. A televízióban külföldi és hazai sztárok készítik kedvenc ételeiket, nem feledkezve meg a recept közléséről sem. Társaságban szokássá vált a vendégek előtti grillezés, vagy a fondü. A szakácskönyvek hívei közük az egyes ételek hozzávalóit, azok mennyiségét, a legfontosabb tennivalókat, de semmit nem szólnak az ételkészítés módjáról, a konyhatechnikáról, pedig az eredményhez ez is nagyon fontos. A konyhatechnikán itt természetesen a tűzhelyen és sütőn kívül értjük a különböző grii]leket, palacsintasütőiket, légkeveréses edényeket is. E könyv célja, hogy a konyhai .barkácsolót” megismertesse a korszerű táplálkozáshoz nélkülözhetetlen eszközökkel és kezelésükkel, így a segítségükkel készült ételek tökéletes táplálkozás-élettani hatást és gasztronómiai élvezetet nyújthatnak. Megtudható a könyvből a fontosabb főzéstechnológiai módszerek lényege, például mit kell azon érteni, hogy párolás, pirítás, gőzben való főzés, hogyan kell a szakácskönyvek ilyen utasításait végrehajtani. milyen hőmérsékleten, milyen készülékkel. De foglalkozik a könyv a korszerű és egészséges táplálkozásnak olyan új módszereivel is, mint a grillezés, frittelés, nyomás alatti párolás, milyen készülékek valósítják meg ezeket, és hogyan kell őket használni. Olvashatunk azokról a ma még kevéssé elterjedt, de a jövőben biztosan nagyobb jelentőségre szert tevő módszerekről is, mint a mikrohullámú térben való ételkészítésről, a nyomás nélküli gőzben, főzésről és a kávéfőzésről — új nyomásfokozó szerkezet segítségével. Megtudható a" könyvből, hogy a tűz felfedezése óta — az utóbbi 80—100 évet leszámítva — nagyjából nem változott a főizés technológiája, a konyha egyetlen komoly felszerelési tárgya a tűzhely volt. A korszerűsítést a villamos energia alkalmazása indította el, de ez nem a tűzhellyel kezdődött el. 1803-ban Amerikában került piacra — mint első villamos készülék — a vasaló, a kenyérpirító és a kávéfőző. 1907- ben követte ezeket az első mosógép és a porszívó, és csak 1909- ben jelenték meg az első villamos tűzhelyek. Érdekes, hogy Amerikává! egyidőbem, 1909-ben gyártották az eLső villamos főzőkészülékeket hazánkban is, az akkori GANZ RT-nél. Napjainkra az jellemző, hogy a tűzhely .elveszítette a konyhában a vehető szerepét. A főzés egy-egy változatát speciális készülékek | (kenyérpirító, kávéfőző, grill, íjég kever ős edény, stb.) vették át. A könyv áttekinti a főzés- és sütést echijik a i alapismereteket, a háztartási villamos főző- és sü- tőkészülékeket (beleértve a használati és | karbantartási tudnivalókat is) J a nagykonyhák villamos főző- és sütőkészülékeit, valamint p. villamos fűtőtesteket. Akik szijveseni készítenek ételt, sok hasznos ismerethez juthatnak .3 könyvből, még azok is, akik nem villanytűzhelyen főz- nek-sütndk, készítenek kávét, stb. H. J. I CISIAILIAIDMCITITIHICIN KM HÉTVÉGI melléklet főzés technikája
