Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

1986. február 15. Kelet-Magyarország 3 NÉMETH KÁROLY: Népünk kész újabb erőfeszítésekre értelmes célok megvalósításáért Bevezetőben átadta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét, majd hangsúlyozta, hogy pártunk nagyra értékeli a szakszervezetek tevékenysé­gét, a választott testületek, a tisztségviselők, a bizalmiak, az aktivisták sok száz ezres táborának odaadó munkáját, a szocializmus iránti elköte­lezettségét. — A szakszervezetek nél­külözhetetlen szerepet tölte­nek be szocialista társadal­munkban. A párt elvi-politi­kai irányításával önállóan, a politikai hatalom részesei­hez illő felelősséggel látják el feladataikat. Nem kívülál­ló szemlélői, hanem tevé­keny alakítói a társadalmi, gazdasági folyamatoknak. Közreműködnek a politika formálásában, aktívan segítik valóra váltását. A szocializmus építésének hazai tapasztalatai bizonyít­ják, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit befo­lyásoló kérdésekben, felada­tokban sem országosan, sem a munkahelyeken nem lehet megalapozottan dönteni a dolgozók és az őket képvise­lő szakszervezetek vélemé­nye nélkül. Ennek az elv­nek gyakorlati érvényesítése Németh Károly felszólalását tartja. politikai rendszerünk zavar­talan működésének egyik alapfeltétele. Az egész tár­sadalom, számára fontos: ho­gyan fejlődik a magyar szak- szervezetek tevékenysége, érzékelhetö-e társadalmi je­lenlétük, van-e megfelelő te­kintélyük a dolgozók előtt.. Nagyobb megújulási készségre van szükség A mögöttünk lévő nehéz öt év bizonyítja, hogy a szakszervezetek nagy és eredményes erőfeszítésekre képesek, de arra is figyel­meztet, hogy még nagyobb megújulási készségre, mun­kájuk továbbfejlesztésére van szükség, önelégültség lenne azt hinni, hogy a szakszerve­zeti mozgalom már minden lehetőségét kihasználta. Jo­gosnak kell tartanunk példá­ul azt a választások során is megfogalmazott igényt, hogy növekedjen a szakszer­vezetek szerepe a különböző érdekek feltárásában, képvi­seletében, egyeztetésében, és erősödjön munkájuk nyilvá­nossága, demokratizmusa, társadalmi, mozgalmi jellege. Hazánkban megvannak a társadalmi, politikai és tör­vényi feltételei annak, hogy a magyar szakszervezetek még magasabb színvonalon töltsék be hivatásukat: kö­vetkezetesen védjék, képvi­seljék tagságuk érdekeit; mozgósítsanak az építőmun­ka soron lévő feladataira, le­gyenek még aktívabb része­sei a közéletnek. Nagy vívmányaink sorá­ban tarthatjuk számon, hogy a szakszervezeti mozgalom társadalmunk elismert té­nyezője, s határainkon túl is tekintélynek örvend. Bizto­síthatom önöket arról, hogy feladataik megoldásához a párt ezután is megadja a szükséges támogatást, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták tisztességgel teljesítik megbízatásukat. Munkánk nemzetközi fel­tételeiről elmondta: a leg­fontosabb kérdés az, hogy meg tudjuk-e védeni a bókét, országépítő terveink megva­lósításának elengedhetetlen feltételét. Ami rajtunk mú­lik, megtesszük érte, Min­denkivel készek vagyunk együttműködni, összefogni, aki jó szándékkal azért dol­gozik, hogy erősödjön a köl­csönös bizalom a nemzetközi kapcsolatokban, útját állhas­suk a szélsőséges imperialis­ta körök által szított fegy­verkezési versenynek, ami nagy terheket ró az embe­riségre, pusztulással fenye­geti a világot. Reálisan értékeljük a végzett munkát A Magyar Népköztársaság tekintélyét, szavának súlyát, mint eddig, úgy a jövőben is rendszerünk szilárdsága, né­pünk gazdasági, kulturális teljesítménye alapozhatja meg. — A mostani időszak, amely az előző ötéves terv zárása ős az új ötéves terv kezdete, a visszapillantás mellett teendőink kijelölésé­nek ideje is. Nagyon fontos, hogy a végzett munkát reáli­san értékeljük. Eredménye­inket és gyengeségeinket — azt is. ami jó. és azt is, ami rossz — a maguk valóságá­ban lássuk, s a valóságot ne tévesszük össze vágyainkkal. A felelős államipolgári gon­dolkodásnak és cselekvésnek csakis az eredmények és a problémák reális sízámbavé- tele lehet az alapja. Az Önök számvetése — és a vita is — ilyen szemléletet tükröz. Ezen a fórumon is elisme­réssel gondolhatunk arra, hogy a magyar nép bonyo­lult viszonyok között nagy politikai érettséget, áldozat- készséget és megértést tanú­'társadalmunkban gondok, fe­szültségek is vannak. Ezek­nek egy része saját hibánk­ból, munkánk fogyatékossá­gaiból ered. Jelentős rétegek­nek romlottak a megélhetési lehetőségei. A fogyasztói árak az eredetileg tervezettnél gyorsabban emeilkeditek. A nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértékét nem si­került teljeskörűen megőriz­ni. Nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei, ami főleg a családalapító fiatalokat sújt­ja. Ez ma az egyik legégetőbb gondunk, amire megfelelő megoldást kell találnunk, csakúgy, mint más feszültsé­gek feloldására. Az ágazati szakszervezeti kongresszusokon is megfo­galmazott gondokat, problé­máikat a párt és a kormány ismeri, számion tartja. Ezek között azonban több olyan is van, amelynek megoldása mindenekelőtt helyi intézke­déseket igényel. A társada­lom közös erőfeszítésével kell viszont biztosi tanunk, hogy növeked jen az állami hozzá­járulás a gyermeknevelés .költségeihez, javuljanak a fiatalok első, önálló lakáshoz jutásának feltételei, erő­södjön az Idős emberek lét­biztonsága. Hangsúlyozom, hogy ehhez a jó szándék egy­magában nem elég. A társa­dalmilag jogosnak elismert igények kielégítésében is csak fokozatosan és akkor léphetünk előre, ha ennek alapjait megteremtjük. Bizonyos, hogy közös aka­rattal leküzdjük a nehézsé­geket, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez jól megalapozott programot fo­gadott el. A magunk elé tű­zött célok világosak. Van jó­váhagyott ötéves tervünk. A gazdaság egyensúlyának to­vábbi javítása, a gazdasági növekedés élénkítése, az élet- színvonal érzékelhető emelé­se, az irányítási rendszer fej­lesztése, a műszaki haladás oly szükséges gyorsítása kü- lön-külön, de együttesen is nagy feladatot jelent, nagy erőfeszítéseket igé­nyel egész társadalmunktól. Az eredményes munkának a legfontosabb feltétele meg­van: népünk az országgyűlé­si képviselői és tanácstagi választások során ismételten hitet tett politikánk, a szo­cializmus ügye mellett. A Hazafias Népfront múlt évi, decemberi kongresszusa meg­erősítette egyetértését az or­szágépítő nemzeti program­mal, s úgy érzem, hogy a ki­tűzött célokkal való-egyetér­tés nyilvánul meg a magyar szakszervezetek mostani kongresszusán is. Az eddiginél jobb, színvonalasabb munkára van szükség sított. Kifejeziésire juttatta, hogy támogatja a párt politi­káját, magáénak tekinti, fél­ti eredményeinket, kész újabb erőfeszítésekre értel­mes célok megvalósításáért; ugyanakkor igényli a hatá­rozott fellépést a visszássá­gok ellen. Népünk helytállásának kö­szönhetően olyan világgazda­sági helyzetben, amikor or­szágok egész sorában vissza­esett a termelés, mii — ha szerény mértékben is — elő­rehaladtunk. Anyagiakban és szellemiekben is gyarapodott az ország. Sikerült megőriz­nünk, vívmányainkat, nép­gazdaságunk stabilitását, ja­vítani külső és belső egyen­súlyát. Hazánkban létbizton­ság van, az életszínvonal, a szociális ellátás, aiz árukíná­lat — a tapasztalható gondok ellenére is — kibírja az egy­bevetést a hasonló gazdasági fejlettségű országok viszo­nyaival. Az eredmények és a mögöttük álló erőfeszítések megérdemlik az elismerést. Azt is látnunk kell, hogy Közvéleményünket élén­ken foglalkoztatja, hogy el tudjuk-e érni a .magunk elé tűzött célokat olyan viszo­nyok között, amikor a múlt évi népgazdasági terv elő­irányzatai fontos területeken nem teljesültek, s az előt­tünk álló esztendőkben a gazdaságfejlesztés külső fel­tételei sem lesznek kedvezőb­bek. Erre felelősen igennel válaszolhatunk, de tudatában vagyunk, hogy teljesítéséhez az eddiginél többre, jobb, színvonalasabb munkára van szükség. Elengedhetetlen feltétel, hogy az országban továbbra is őszinte, nyílt politikai lég­kör, egészséges közszellem legyen, olyan, amely népün­ket még szorosabb egységbe fogja, cselekvésre ösztönöz. Meggyőződésünk, hogy a po­litikánk iránt megnyilvánuló bizalom és tettrekészség át­segíti az országot a gondo­kon. Miután a külpiaci feltéte­lek számunkra kedvező meg­változására a következő években sincs kilátás, ter­veink teljesítését a saját erő­forrásokkal való jobb gaz­dálkodással szükséges meg­alapoznunk. A legfontosabb tehát rajtunk múlik, azon, hogy képesek leszünk-e meg­felelni a magasabb követel­ményeknek. A gazdaság intenzív fej­lesztésének gyorsítása, jö­vedelmezőségének lényeges javítása az egész társadalom közös erőfeszítését igényli. Jobban ki kell használnunk a szocialista tulajdon elő­nyeit, feltárnunk és haszno­sítanunk tartalékainkat. Ter­veink megvalósításának fon­tos kulcsa, hogy a szocialista nagyüzemekben jól szervezett munka folyjon. Ezt, ahol in­dokolt, hasznosan kiegészít­heti a különböző munkakö­zösségek, kisvállalkozások te­vékenysége. Ha előbbre akarunk jutni, akkor az irányítás, és a vég­rehajtás minden szintjén — úgy ahogy azt az egyik hoz­zászóló itt mondotta: a tet­tek felé kell fordulnunk. Mindenütt szigorú önvizsgá­latot kell tartani, hogy ki­használják-e lehetőségeiket, számba veszik-e tartalékai­kat. Mindent meg kell tennünk, hogy munkánk színvonala és termékeink minősége lénye­gesen javuljon. Ez úgy vál­hat általánossá, ha az em­beri értékek sorában vitat­hatatlanul első helyre kerül, nagyobb rangot és megbe­csülést kap a fegyelmezett, jó munka. Mindennél fontosabb, hogy azt a legnagyobb nemzeti ér­tékünket, amit népünk te­hetsége, szorgalma, találé­konysága jelent, jól hasz­nosítsuk szocialista hazánk javára. Olyan viszonyok kö­zött élünk, dolgozunk, ami­kor mindenkinek fokozottan éreznie kell felelősségét munkájáért. Mondhatjuk — hiszen ez felel meg a való­ságnak —, hogy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel, fegyelmezetten dolgozik, eleget tesz köteles­ségeinek. Tudjuk azonban azt is, hogy a munkamorál, az állampolgári fegyelem és magatartás körül nincs min­den rendben. A különböző, de főleg szubjektív eredetű okok, a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség és egyebek következtében a munkaidő jelentős része kihasználatlan, s emiatt veszteségek érik népgazdaságunkat, társadal­munkat. Az természetes, hogy aki beteg, ne dolgoz­zon, hanem gyógyíttassa ma­gát, de aki egészséges, az ne lehessen betegállományban. Hétfőn is idejében kell el­kezdeni a munkát, és pénte­ken is illik ledolgozni a mun­kaidőt. A magunk elé tűzött célok el­érése megköveteli tehát, hogy mindenütt erősödjön a rend, a szervezettség, a munka-és az állampolgári fegyelem. Társadalmunkban jó és rossz dolgok egyaránt megtalálha­tók. Nagy számban vannak olyan emberek, akik odaadással, önzetlenül szolgálják a köz­érdeket. ök a közélet áldo­zatkész katonái, akik igazi közösségi magatartást tanú­sítanak, minden elismerést megérdemelnek. Ennek el­lenkezője is megtalálható. Vannak a társadalom iránt közömbös, a szerzést egyedü­li életcélnak tekintő, önző emberek. Előfordulnak a közerkölcsöt, az állampolgá­ri fegyelmet sértő megnyil­vánulások. Határozottan álljunk ki értékeink védelmében Ezekkel a jelenségekkel az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk. Kevés csak felháborodni a visszás­ságok láttán. Arra van szük­ség, hogy mindenki tegyen is ellenük a maga területén. A társadalom erkölcsi erejére, a becsületes többség támoga­tására építve, s ha indokolt, a törvény szigorával is lép­jünk fel a negatív jelensé­gek, a korrupció, a hatalom­mal való visszaélés ellen, a tisztességtelen jövedelmek visszaszorításáért. Határozottabb kiállásra van szükség a közösen alakí­tott politika, a szocialista rendszer és erkölcsi értéke­ink védelmében. Fontos, hogy erősödjenek a kölcsönös tisz­teleten és megbecsülésen ala­puló emberi kapcsolatok, a közösségi magatartás. A szak- szervezeteknek is többet kell tenniök, hogy az olyan kö­zösségi értékek, mint ami­lyeneket a szocialista brigád­mozgalom is megtestesít, ne szoruljanak háttérbe. Itt jegyzem meg, hogy csakis értelmes célokért szabad és kell mozgósítani, versenyre hívni, társadalmi munkára szervezni az embereket. Előrehaladásunkhoz az or­szág anyagi erejét növelő, a szocialista közszellemet erő­sítő, az állampolgári közérzer tét javító tettekre egyaránt Gáspár Sándor, Marosán György és Havasi Ferenc találkozása a kongresszus szünetében. szükség van. Aki tehát a ter­melésben dolgozik, ügyeljen a minőségre, takarékoskod­jon az anyaggal és az ener­giával. Fegyelmezett munkát és magatartást követel a helyzet azoktól is, akik nem a termelésben dolgoznak. Nem szorul magyarázatra, hogy a nevelő-oktató mun­ka, a szakemberképzés, a kulturális és a tömegtájékoz­tató tevékenység, az egész­ségügyi ellátás színvonala, az ügyintézés, az áruellátás és a szolgáltatások minősége, a szocialista törvényesség és a közrend biztosítása befolyá­solja a társadalom közérze­tét, hatással van a teljesít­ményekre. Munkálkodjunk közösen annak érdekében is, hogy még jobban érvényre jusson a szocialista demokráciának a társadalmi, politikai és gaz­dasági viszonyainkat formáló hatása. Fontos, hogy színvo­nalasan működjenek a de­mokratikus fórumok a mun­kahelyeken és közéletünk más területein. Mindenkinek éreznie kell, hogy beleszólá­sa van az ország ügyeibe, munka- és lakóhelyének dol­gaiba. Feladatainkat akkor leszünk képesek jól megol­dani, ha a dolgozó emberek széleskörűen élnek demok­ratikus jogaikkal, aktívan vesznek részt a döntések elő­készítésében és végrehajtá­suk ellenőrzésében. Tisztelt kongresszus! Sok gonddal és nehézség­gel kell szembenéznünk. Mégis bizakodhatunk, mert a jövőt szilárd gazdasági és politikai alapokra, széles kö­rű társadalmi, nemzeti össze­fogásra építhetjük. Ebben a szakszervezetek munkája is testet ölt, és bizonyosak va­gyunk benne, hogy a jövő­ben is aktív részesei lesznek a haza és a nép érdekeit szolgáló közös erőfeszíté­seknek. A Központi Bizott­ság nevében ebben a meg­győződésben kívánok sikeres munkát kongresszusuknak, és kérem a magyar szak- szervezetek támogatását po­litikánk megvalósításához — mondotta végezetül az MSZMP főtitkárhelyettese. A beszámoló fölötti vita során a kora délutáni órák­ban Szabó Imréné, a nagy ha­lászi zsákgyár szakszervezeti bizottságának titkára elnö­költ. A szakszervezetek kong­resszusa szombaton folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents