Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. február 13. Reagan sajtó- konferenciája Kun Béla-centenárium Befejeződött a tudományos ülésszak A szovjet—amerikai csúcs- találkozóról is szó volt Reagan amerikai elnök kedden este — közép-európai idő szerint szerdán hajnalban — megtartott sajtókonferenciáján. Reagan azt mondotta, hogy az Egyesült Államok változatlanul azt szeretné, ha az újabb csúcstalálkozóra a Washington által megjelölt időpontban — vagyis júniusban, vagy júliusban — kerülne sor. Egy kérdésre válaszolva nem fogadta el azt a feltételezést, hogy a Szovjetunió azért vonakodnék az időpont kijelölésével, hogy ezzel mintegy „kierőszakolja” a gyorsabb megállapodást egyes leszerelési kérdésekről. Az elnök „kedvező jelnek” minősítette több letartóztatott személy kedden Nyugat- Berlinbert lebonyolított kicserélését. Az elnöknek a legtöbb külpolitikai kérdést a Fülöp-szi- geteki választásokról adták fel. Azt mondta, hogy a szavazatok összeszámlálása még nem ért véget, s bár az amerikai megfigyelő csoport szerint is előfordult csalás, „erre nincs kézzelfogható bizonyíték” és „mindkét fél részéről” voltak szabálytalanságok. Az amerikai elnök nyomatékosan húzta alá, hogy Washington feltétlenül szükségesnek tartja a Fülöp- szigeteken meglévő támaszpontjai fenntartását. Az elnök bejelentette, hogy „a demokratikus folyamat elősegítése lehetőségének tanulmányozására” különmegbízottat küld a Fü- löp-szigetekre, Philip Habib nagykövet személyében. Ha-> bib korábban az Egyesült Államok közel-keleti utazó nagykövete volt, az utóbbi időben visszavonult az aktív tevékenységtől. A Líbia közelében felújított amerikai hadgyakorlatokról szólva az elnök azt jelezte — bár nem mondta ki határozottan —, hogy az amerikai repülőgépek és hadihajók várhatóan nem lépnek be abba az övezetbe, amelyet Líbia nemzeti felségterületének tekint. Reagan tagadta, hogy az Egyesült Államoknak szerepe lett volna Duvalier haiti diktátor eltávolításában. Kijelentve, az amerikai közreműködés csupán a Duvali- ert Franciaországba szállító gép kölcsönzésére korlátozódott. Kijelentette, tanulmányozzák annak lehetőségét, milyen segítséget nyújtsanak az új vezetőknek Haitin. Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Székházában befejeződött az a nemzetközi tudományos ülésszak, amelyen Kun Bélára, a magyar történelem, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjára, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapítójára, a Magyarországi Tanácsköztársaság vezetőjére, a nemzetközi kommunista mozgalom bátor harcosára emlékeztek születésének 100. évfordulóján a hazai és a külföldről érkezett szakemberek. A konferencia zárónapján szovjet, NDK-beli, csehszlovákiai, lengyel, bolgár, jugoszláviai, kínai, osztrák és magyar történészek ismertették Kun Bélával kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeit. A nemzetközi tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója mondott zárszót, összefoglalója elején arról szólt, hogy előadók és a hozzászólók Kun Béla tevékenységét igen sokoldalúan világították meg. Kiemelte azokat a referátumokat, kor- referáumokat, amelyek Kun Bélának az Oroszországi Kommunista (Bolsevik) Párt külföldi kommunista csoportjai föderációjának élén végzett munkáját mutatták be. A lenini eszmék terjesztéséért tett erőfeszítésekre utalva az elhangzottak alapján hangsúlyozta: Kun Béla valóban Lenin tanítványa, cselekvő internacionalista volt és igen nagy érdemeket szerzett a lenini eszmék magyarázatában és gyakorlati alkalmazásában. A továbbiakban a Párttörténeti Intézet igazgatója a Kun Béla pályafutásának csúcspontját jelentő 1918— 19-es időszakhoz fűzött megjegyzéseket. Kifejtette: az előadások meggyőzően érveltek amellett, hogy Kun Béla nem egyik megalapítója, hanem a megalapítója volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Az ő sokoldalú és áldozatos munkája nélkül a KMP az adott történelmi időszakban és az adott módon nem jöhetett volna létre. Joggal nevezhetjük tehát pártalapítónak, ami persze nem jelenti azt, hogy megfeledkeznénk az őt támogató munkatársaknak, a magyar kommunisták első generációjának történelmet formáló munkájáról. A legújabb kutatások fényében Kun Bélának a Kom- internben végzett munkássága jóval differenciáltabbnak tűnik a korábbinál. Anélkül, hogy letagadnánk némelykor megmutatkozó radikalizmusát, rá kell mutatni arra, hogy számos alapvető kérdésben ma is helyesnek tartott, történelmileg igazolt álláspontot képviselt, és támogatta a Komintern VII. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait — mondotta végezetül Huszár István. Kiadták a háborús bűnöst Andrija Artukovic háborús bűnöst, a fasiszta, úgynevezett független horvát állam egykori belügyminiszterét az amerikai hatóságok szerdán kiadták Jugoszláviának. Artukovic felett, a második világháború idején Jugoszlávia népei ellen elkövetett súlyos bűncselekményeiért, zágrábi polgári bíróság ítélkezik majd — közölték hivatalosan. A jugoszláv kormány először 1951. március 31-én kérte az Egyesült Államoktól Andrija Artukovic kiadatását. A válasz elutasító volt. Belgrád 1984. augusztus 21- én megismételte kérését, s most a Los Angeles-i bíróság ezt teljesítette. Mint a Tanjug hírügynökség jelentette, Artukovicot szerdán Jugoszláviába szállították és átadták a bírói szerveknek. Nagy-Britannia: „alagútsokk"? 'Lelki traumát, „invázió- pszichoanalitikus arra az időkomplexust”, „alagútsokkot” re, azaz 1993-ra, amikor megjósol a brit szigetek lakosai- épül a La Manche csatorna nak néhány neves londoni alatti alagút és ezzel szilárd kötelék létesül hiagy-Britan- nia és a kontinens között. A kontinenssel való szoros együttélés, amelybe Anglió.t az alagút belekényszeríti, az állandó fenyegetettség érzését kelti majd a szigetlakókban. Számukra — állítanak ezek a lélekbúvárok — az alagút egy olyan köldökzsinór, amely a tízezer éves — s a britek többsége szerint igencsak jótékony — különélés után, most visszaállítja a nem kívánatos szimbiózist. Persze az angolok elkülönítettsége a kontinenstől már rég a múlté. Telefonvonalak, rendszeres kompjárat, műholdas tv-összeköttetés, a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok ezer szála köti az Egyesült Királyságot a kontinenshez — s ez senkiben sem okoz lelki traumát. A szilárd összeköttetés, az alagút azonban más. A The Dail Telegraph által a napokban végzett közvéleménykutatás szerint a britek 51 százaléka határozottan ellenzi az alagutat. Akárhogy is van, az összeköttetés megvalósul, a különállásra kényes szigetlakó pedig legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy nem a sziget tartozik Európához, hanem Európa a szigethez ... Objektíwel a Szovjetuiisban (2.) Madártávlatból Riga. A város eredeti helyreállítására milliókat költenek évente. Február végén tartja kongresszusát a Szovjetunió Kommunista Pártja — ebből az alkalomból közöljük képösszeállításunkat. A szovjet főváros, Moszkva látnivalói után ismerkedjünk meg két Balti-tengeri köztársaság fővárosával. Riga csaknem ezer kilométerre fekszik a Kremltől, Lettország fővárosa. Baltikum műhelye címmel is illetik, s igazán rászolgál erre a megtiszteltetésre. A csodálatos, mindenben a régmúltat idéző városban nagy jelentőséget tulajdonítanak a korabeli épü-: letek megmentésének, eredeti állapotukra történő helyreállításuknak. A kor sajátosságai tükröződnek a homlokzatukon, s ezekkel harmonizálnak a színek. Riga a Balti-tenger második legnagyobb kikötője. Jelentős a kulturális élete, nyaranta a Szegedi Ünnepi Játékokhoz hasonló rendezvényt, dalostalálkozót tartanak. Rigától északra fekszik az észtek fővárosa, Tallinn. Nevét az egész világon mindenütt megismerték, hiszen a moszkvai olimpia evezősversenyeit ebben a városban tartották. Az észt nép múltja mélyre nyúlik, s a Finn-öböl partján fekvő fél- magyarországnyi kis köztársaságnak magyar vonatkozása is van. Lakóinak egy része finnugor, rokon a mi népünkkel, de a nyelvüket nem értjük. Tallinnban — ebben a két miskolcnyi lakosú fővárosban — nagyon sok értékes középkori műemlék található. Feltárásukra itt is óriási gondot fordítanak. A tallinni középkorú műemlékek közül egy feltárt templom. A modern építészet jelképe, a rigai feszített szerkezetű híd. Előtérben egy magyar Ikarus autóbusz, amely a városi közlekedés fő eszköze. (Elek Emil képriportja) Az észt főváros városházának terén minden esztendőben Egy patinás, múlt századi dalos-, énekestalálkozót rendeznek. épület homlokzata Rigában. A HAJDÚ MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Hilti kisjavító-szervize vállalja vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok részére gyártmányú gépek: ütvefúrók, szögbelövők stb. garanciális időn túli kisjavítását, valamint BVSZ-nél történő nagyjavítás lebonyolítását. Cím: Hm. ÁÉV Ipartelep Gépészeti Főüzem Debrecen, Balmazújvárosi út 10. Telefon: 12-444, telex: 72246. (238)
