Kelet-Magyarország, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
Mérlegen a VI. ötéves tervidőszak és 1985 A Központi Statisztikai Hivatal jelentéi ^ gazdaság és a társadalom fejlídtséről A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom, műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visz- szafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatok voltak. A tervidőszak folyamán tett intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7—8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reál- jövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. kenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valá- melyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát A GAZDASÁGI FEJT.ODES FŐBB MUTATÓ* . __________________IMS, év 1984. év 1980. év százalékában százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 90—97 Ipari termelés tol 112 Országos építési-szerelési tevékenység 95 SS Mezőgazdasági termékek termelése 94 112« Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981-1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, mUUárd Ft 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 * 370 *1981—1985 évek átlaga az 1978—1980 évek átlagának százalékában. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igényeik kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglévő nagy vállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Űj típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg -a gazdálkodó szervezetek tevéa szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. (Folytatás a 4. oldalon) A tagság a beszámolót hallgatja. külső és belső okai vannak. Köztudott, hogy nagy volt a belvíz, a jég- és a fagykár. A közelmúlt szabályozóváltozásai Szabolcs-Szatmárt különösen hátrányosan érintették, főleg a 14 aranykorona alatti földeken gazdálkodókat. Mégsem foghatunk mindent a rajtunk kívül álló, objektív tényezőkre. A jövőben mind a termelőüzemektől, mind a megyei vezető szervektől nagyobb összpontosítást kell megkövetelni. Huszonhét termelőszövetkezet pénzügyi hiánnyal küszködik a megyében és közülük tizenkettőt szanálnak. Általában is elmondható, hogy Szabolcs-Szatmár mezőgazdasági üzemeiben a pénzügyi tartalékok a kritikus határra süllyedtek. A pártbizottság első titkára csokorba szedte a szűkebb pátria mezőgazdaságának idei legfontosabb tennivalóit, feladatait: A megyében — sajátságainknál fogva — egyenlő hangsúlyt kell adni a meny- nyiségi és a minőségi fejlődésnek. A többet, jobbat és hatékonyabban elvnek egyszerre kel érvényesülni. Jelenleg például nagy figyelmet igényel a kukorica vetésterületek nagyságának megválasztása. Elengedhetetlen a vezetés színvonalának emelése, a szakmai munka megfelelő értékelése, és felértékelődése. A belső érdekeltség megteremtése valóban jelentse azt, hogy a gazdálkodás részterületei a lehető legnagyobb önállóságot kapják meg, és ehhez a feltételek is adottak legyenek. Nem elég megtermelni az árut, de meg kell tanulni eladni is, sőt kereskedni. Ugyanakkor érvényt kell szerezni a szerződésekben előírt kötelezettségek megtartásának az összes szerződő fél részéről. A tagok foglalkoztatása kötelessége a tsz-eknek, ezért mind nagyobb érdekük, hogy jól használják ki a rendelkezésükre álló munkaerőt. A termelési, pénzügyi biztonság megkívánja, hogy a mezőgazdasági egységek egyszerre „több lábon” álljanak. Vagyis — lehetőségükhöz mérten — támogassák, gyarapítsák a melléküzemágakat, a kisegítő tevékenységeket, karoljanak fel minden új kezdeményezést. Varga Gyula befejezésül elmondta, hogy 1986-ra biztató kilátások fannak mind az ország, mincft megye gazdasági életében. Szorgalmas, ötletes és becsületes munkát kért a Ságvári Tsz és a megye dolgozóitól. (sztancs) Zárszámadó közgyűlést tartott tegnap délelőtt a nyíregyházi Ságvári Tsz. A hagyományosan jól gazdálkodó üzem az 1985-ös gazdálkodási évet is szép eredménnyel zárta. A szövetkezet elnökének, Leitner Istvánnak a beszámolójában elhangzott, hogy tavaly — a megelőző évhez viszonyítva — több mint másfélszeresére növelték az árbevételüket. A tsz bruttó jövedelme 20 százalékot meghaladóan emelkedett a tervhez képest. A tagság a múlt esztendőben 7 százalékkal több pénzt kapott kézhez mint tavalyelőtt. A sokat emlegetett rossz időjárást elsősorban a kalászosok sínylették meg. Nagy volt a belvíz pusztítása is. Ennek következtében a termésátlagok elmaradtak a tervezettől. Minthogy azonban a többi tevékenységben a fejlődés töretlen volt — és ez az eredményességben is tükröződött — a természet nem tudta a szövetkezet számításait áthúzni. A múlt esztendőben intenzíven bekapcsolódtak a megye, illetve a város kereskedelmi ellátásába. Három cikkcsoporttal jelennek meg a piacon: tojással, sör és üdítő itallal, valamint különböző hús és húskészítményekkel. Néhány hónapja indult meg a termelés az új húsüzemükben. 28 millió forintot is túlszárnyaló nyereségükkel a legelső helyre pályázhatnak a tsz- ek között a megyében. A zárszámadáson felszólalt Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára. Elmondta : ez a szövetkezet hosszú évek óta eredményes, s ez alkalom arra, hogy elgondolkodjunk: mi ennek a titka? Mindenekelőtt a tagság munkaszeretete. A Nyíregyháza környéki tirpákok mindig is tisztességes, jó, dolgos népek voltak, akik nem azon igyekeztek, hogy a munka rövidebb végét fogják meg. Ugyanakkor értelmes és szakmailag képzett vezető- gárda gyűlt itt össze. Ismerik és szeretik a beosztottjaikat, fogékonyak az újra, kezdeményeznek. Emellett nem szűnnek meg továbbfejleszteni belső érdekeltségi rendszerüket. Napirenden tartják a tartalékok feltárásának mindenütt égető kérdését. Támogatják a háztáji és kisegítő gazdaságok munkáját. Támaszkodnak a fiatalokra, a KISZ-re, hogy a gazdálkodásuk mind hatékonyabb, lendületesebb legyen. Varga Gyula szólt a megye mezőgazdaságának általános helyzetéről is. 1980 és 84 között dinamikus volt a fejlődés, a VI. ötéves terv utolsó évében megtört a lendület. A megbicsaklásnak A kistelepülések üzlethálózatának rekonstrukciós programjáról és a lakásszövetkezetek elkövetkező feladatairól tanácskozott pénteken Nyíregyházán a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnöksége. Az 1984-ben kezdődött rekonstrukciós program első két éve a terveknek megfelelően alakult, nyolcvankilenc bolt, üzlet született újjá, s ez az alapterület jelentős bővülésével is járt. Egyebek mellett olyan kis községekben sikerült javítani az ellátás ■színvonalát, mint Nagyhódos, Kispalád, Terem, Komlód- tótfalu, Omboly, Tiszamogyo- rós, Benk, s ezzel lehetőség nyílt a szóban forgó települések népességmegtartó képességét is fokozni. Az idén tovább folytatódik a program, az elnökség állásfoglalása szerint az előkészületeket már most, a téli hónapokban meg kell tenni, hogy kitavaszodván gond nélkül kezdhessék az építkezéseket. Az elmúlt tervidőszakban a lakásszövetkezetekre 1500 lakás megépítése hárult a megyében, ebből 1322 volt a telepszerű, többszintes módon épült lakás. A tervet sajnos nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, mintegy kilencven lakás építése néhány hiányzó szakipari munka csúszása miatt áthúzódott erre az esztendőre. A mostani tervidőszakban a lakásszövetkezetek évente mintegy százötven lakás átadásával számolnak. A legfontosabb tennivalók: korrekt szerződéskötések, a vállalt határidők betartása, be- tarttatása, a minőségi munka. XLIII. évfolyam, 27. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. február 1., szombat Zárszámadi közgyűlés a nyíregyházi Ságvárlban Felkarolni minden kezdeményezést Felújított falusi boltok
