Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
1986. január 11. Farsangi divatlevél A párizsi Lanvin és Dior ház új, tetszetős alkalmi ruháit mutatják be a képek. Az ünnepi alkalomra, bálokra jellemző — a sötétebb árnyalatok megjelenése, s a diszkrét színesség. Alapanyagok a könnyű gyapjú- szövetek, bársonyok, keverék-szövetek. A klasszikusan megformált, karcsúsított vonalvezetésű zakók jellemzője a korrekt elegancia. Fantáziadúsak az öltözékkel harmonizáló ingek, nyakkendők, díszzsebkendők. Kovács Mari Párizs A flitter az utóbbi esztendők 'gyöngy- és fémpatent divatját váltja fel újabban. Bármilyen motívum kontúrját körbevarrhatjuk flitterrel, sőt ki is tölthetjük vele: díszes pólótrikón- kát olcsón, egy kis kézimunkával újjávarázsoljuk. A flittervarrás nem boszorkányság. A rajz ad némi vázlatos támpontot, hogyan kell fel- vanrni a fényes kerek, vagy sokszögű lapocskákat, amelyeket egyébként a Röltex-bol- tokban dekákban kimérve árusítanak. A fütteren egy lyuk van. Szorosan te kell varrni a kezdő darabot, majd a következőt cérnára fűzni és szorosan, félig Civilizációnk ártalma: A REUMA Magyarországon legalább egymillió megbízható szakértője van a reumának. A statisztika szerint ugyanis a lakosság tíz százalékának van vagy volt ilyen panasza. Diagnózisát számos objektív tünet segíti elő, de amiről biztonsággal felismerhető, s amit csak a beteg tanúsíthat hitelesen, az nagyon is szubjektív tényező: a fájdalom. — Amit reumának nevez a köznyelv, valójában miféle betegséget jelent? — kérdeztem dr. Megyeri Ágnes főorvostól, az Országos Reuma és Fizikoterápiás intézet főigazgató helyettesétől. — A reuma nem egy bizonyos betegség, hanem gyűjtőfogalom, amely sok, egymástól különböző, de számos azonos tünettel járó kórképet foglal magában. Ami valamennyire jellemző, az valóban a fájdalom és a mozgáskorlátozottság. Két nagy csoportja van. Az egyik a gyulladásos jellegű mozgás- szervi betegségek, az ízületi gyulladások, amik érinthetik a végtagokat, de a gerincet is. A másik nagy csoport az ízületek elfajulásos (degene- ratív) betegségei; valamint az izmok, a bőr alatti kötőszövet, az inak, a nyálka- tömlők reumás betegségei. A csípő és a térdízületi porckopás általában idős korban jelentkezik. — Ismeretesek-e a betegséget kiváltó tényezők? — Van olyan kórkép, amelynek már tudjuk az eredetét, de soknak még nem. Kóros ízületi elváltozást, illetve gyulladást okozhatnak a baktériumok, a vírusok, a megfázás, a fertőzés, a túl- erőltetés, illetve ezek együttes hatása. Számottevő szerepe lehet az elhízásnak — hiszen ha valakinek 60—65 kiló helyett 70—80 kilót kell hordoznia, az nagyon elősegítheti a porckopásos betegség kialakulását. De az idősödő életkorban gerincelváltozás keletkezhet akkor is, ha valaki nem mozog eleget, mert azok az izmok, amelyek a harmonikus mozgást biztosítják, eltu- nyulnak, illetve az évek előrehaladtával egyes ízületeket túlságosan, míg másokat a kívánatosnál lényegesen kevésbé veszünk igénybe. A kopás persze minden mozgás, torna ellenére is kopás marad, de ez nem jelenti azt, hogy állandó panaszokat okoz. Mint ahogyan azt sem tekinthetjük beteg embernek, akinek a röntgenfelvétele különféle mészfelra- kódást mutat a csigolyán, ami bizonyos esetekben panaszt okoz, és akkor kezelni kell. Már kihevertük az ünnepeket — jócskán volt belőlük —, kihevertük az új esztendőt köszöntő hosszúra nyúlt éjszakát is. Kihevertük, elfeledtük. Elfeledtük? Mit feledtünk el, vagy mi az, amit jó lenne nem elfelejteni? Van, aki azt, hogy most már igazán hozzáfog a fogy ókúrázáshoz. Talán van olyan iS (bár minél több lenne), aki az újesztendei másnaposság, harmadnaposság hatására talán azt fogadta meg, hogy ezután nem iszik egy cseppet sem, vagy legalábbis mértékkel emeli a szájához a poharat, és mértékkel is csak a jeles ünnepeken. És hányán fogadták meg, hogy abbahagyják az egészségtelen dohányzást; hogy ezentúl tisztességesebbek lesznek jövendőbelijükkel, vagy éppen életük párjával; hogy többet törődnek majd a A nagy fogadkozás gyerekekkel, az öregjeikkel; hogy nem viszik be a munkába otthonról hozott gondjaikat. Az új évtől persze hogy mindig várunk valamit, és persze hogy jobbat az előzőnél, de mi az, amit mi magunk tehetünk érte? Mert nem vitás, hogy a külső körülmények erősen beleszólnak az életünkbe, s az sem vitás, hogy a nagy család, a haza igyekszik a nehéz gazdasági helyzetben is valamit levenni az arra legjobban rászorulók válláról. De most nem szeretnék sem a sültgalambvárás elcsépelt szólamával élni, sem azzal a már-már any- nyit hangoztatott, hogy csaknem közhelynek számító igazságról emlékezni, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Ez igaz, és 1986-ban sem lesz másképpen. De valamit lehet szebben és jobban, és mégcsak anyagiak sem kellenek hozzá. Akár megfogadtuk, akár nem: egy kicsit szigorúbb követelményeket önmagunkkal szemben nemcsak a munkában, hanem legalább ennyire otthon, a családban is. És több türelmet másokkal az élet minden területén a legkisebb és a legnagyobb közösségben, a családtól kezdve a hazáig, de a hazán túl is. Van minderre egy igen kifejező tömör magyar szó: EMBERSÉGGEL. Csak ennyit akartam elmondani. (sárdi) — Eléggé gyakori az a tapasztalat, hogy a reumatoló- gus csak könnyít a beteg helyzetén, de meggyógyítani nem tudja. Így van ez? — Azoknak a reumás betegségeknek, amelyeknek ismerjük a kórokozóját, a gyógyítása is sikerrel kecsegtet. Teljesen meggyógyíthatok a friss fertőzés okozta ízületi gyulladások a fertőző gócok végleges megszüntetésével. Az utóbbi évtizedekben felfedezett gyógyszerek sokat segítenek a gyulladásos betegségek terápiájában. Az immunológia óriási fejlődése a bajmegállapításban adott igen sokat a reumatológia területén is: lehetővé teszi több kórforma finomabb, árnyaltabb felismerését. — A gyógyítás közismert módja a fizikoterápia. Mióta alkalmazzák a módszereit? — A fizikoterápia a fizikális kezelést alkalmazó gyógymódok összefoglaló elnevezése: a természeti energiákat hasznosítja a gyógyításban. Ide tartozik az elektromos kezelés, a vízgyógyászat, a klímaterápia, a gyógytorna, a masszázs. A balneoterápia szinte egyidős az orvoslással, hiszen a gyógy- illetve a melegvíz hatását évezredek óta ismerik, a tapasztalat alapján ösztönösen az orvoslás kezdete óta hasznosítják. Ma már jól ismerjük a kezelések hatásmechanizmusát. A fizikoterápia egyenrangú, sőt olykor nélkülözhetetlen kiegészítője a gyógyszeres kezelésnek. — Van-e helye a reumás betegségek gyógykezelésében a pszichoterápiának? — A pszichés gondozás, foglalkozás sokszor elengedhetetlen. Nem egyszer ugyanis a depresszív, kiegyensúlyozatlan idegállapot reumás panaszokban nyilvánul meg, A betegnek fáj a dereka, a nyaka, a gerince — és ezek valódi fájdalmak, hiszen az illető érzi és megéli —, de különféle lelki feszültségek okozzák, amint az a foglalkozás során ki is derül. — Milyen előrehaladás történt a területi ellátás fejlesztésében, illetve a reumahálózat kiépítésében? — Az utóbbi évtized szervezési munkájának eredményeként valamennyi megyében van reumatológiai osztály vagy részleg. Vidéken összesen nyolcszáz kórházi ágy áll a mozgásszervi betegek rendelkezésére, nem számolva ide a gyógyfürdő kórházak ágyait. De ez sem elegendő. Területünkön is érvényesül a fokozatos, progresz- szív betegellátás: a megyeszékhelyek reuma szakrendelései fogadják a körzeti orvos által oda irányított betegeket, és a szakrendelők utalják kórházba vagy az országos intézetbe a rászorulókat. Nehézséget okoz, hogy több vidéki városban nem reumatológus szakember vezeti a járóbeteg rendelést, hanem ortopéd, sebész, ideggyógyász vagy körzeti orvos. Ezen a helyzeten a jövőben változtatni szándékozunk annál is inkább, mert a betegek jó részének nincsen szüksége kórházi gyógykezelésre, hanem járóbetegként is gyógyítható. — Milyen tanácsot ad fő- orvosnő a mozgásszervi betegségek megelőzésére? — Azt hiszem, hogy az elmondottakból következik a legfontosabb: egészséges életmóddal, korszerű táplálkozással lehet elejét venni a bajnak. Székelyné Kertész Katalin Családi pszichológia Elfojtott érzelmek Még ma is sok embernek valósággal telebeszélik a fejét azzal, hogy érzelmeit sosem szabad kimutatni, sőt el kell leplezni máisok előtt. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a visszafojtott érzelmek és indulatok így „kerülő utat” választhatnak. Egy ízben 28 év körüli fiatalember fordult tanácsért a pszichológushoz. Évek óta bizonytalan gybmorpanaszokkal küszködik, hátfájásai, valamint a napszakoktól, sajátos megterheléstől függetlenül jelentkező fejfájásai vannak. A leggondosabb kivizsgálás sem tudott azonban szervi okokat, elváltozásokat felderíteni nála. A beszélgetések során fokozatosan kiderült, hogy a fiatalember túlságosan feszült, ingerlékeny. Ennek lassanként nemcsak a munkája, hanem családi életének a harmóniája is kárát látja. Negatív érzelmeit, indulatait mindig igyekezett elfojtani. Sohasem engedte meg magának, hogy haragját, bánatát, agresszivitását kimutassa, fegyelmezetten tűrte testi-lelki fájdalmait, a sértéseket lenyelte, jogos dühét is mindig csendesíteni próbálta. Az ember azonban elfojtani képes ugyan érzelmeit, indulatait, de ezáltal azok nem tűnnek el nyomtalanul, csak kikerülnek a tudat fénycsóvájának köréből. A már említett kerülő utakon adják jelét létezésüknek; bizonytalan vagy speciális testtáji fájdalmakban, úgynevezett ideges tünetekben. Amikor az ember megszületik, sírva érkezik a világba. Nemcsak jó nagy légvétellel jár a „felsírás”, hanem első jelét mutatja annak, hogy képesek vagyunk érzésünknek kifejezést adni. De már a legkorábbi életszaktól kezdődően a szülők általában büntetik, ha a kisgyermekük szabad folyást enged érzelmeinek, indulatainak. Néha ők is valósággal megijednek attól, ha gyermekük zokogni kezd, a fájdalmát pedig hamarosan igyekeznek „kibeszélni a fejéből”. — Nem is fáj az a tűszúrás — mondogatják, jóllehet rnaguk még látni sem szeretik az injctvutubtui. . . ua iictaii CICOIA a kisfiúk, „katonadolog” felkiáltással, vagy más „felnőtt ideológiával” szinte megtiltják neki, hogy panaszkodjon. Ezt ugyanis legtöbbször férfiatlan- nak tartják, bár gyakran figyelhetünk fel arra, hogy komoly felnőtt férfiak is milyen átéléssel számolnak be elszenvedett betegségeik legapróbb részleteiről is. A sikeres alkalmazkodás kialakításához hozzátartozik, hogy a szülő igyekszik elérni: gyermeke ne iivöltve búcsúzzon el tőle az óvoda ajtajában. Tudomásul kell vennie azt, hogy el kell válniok — egy időre; szülei nem felejtik ott, bízhat ígéreteikben. A túlal- kalmazkodást azonban mintha a kelleténél egy kissé jobban dicsérnék meg az anyák és az apák, mint például azt, ha akár jóízű játékban nagyot kacag a csemetéjük. De letagadni nem szabad, sőt káros is lenne azt a tényt, hogy a kisóvodáskorú gyermekben is van egy adag agresszivitás, ha nem is kell okvetlenül a legszélsőségesebb támadó indulatokkal ..számolnunk. Hiszen jól ismert, hogy nehezebb feladatok elvégzésénél gyakran az elkeseredett ..csak azért is megmutatom!” indulat hajtóereje füti az embert, hogy sikert érjen el. Kérdés, hogy csak a gyereknek ne volna joga kudarcai fölött dü- höngeni, sírni? Ez nem azt jelenti, hogy engedjük meg a kisgyermeknek, hogy dühkitörései révén zsarnokoskodjék szülei felett. Azt ugyanis. hogy dühkitöréssel engedményeket csikarhat ki anyjából-apjából, azt egy bizonyos családi klímában, szüleivel kialakuló helyzetek során tanulja meg a gyermek. Sokszor olyan jól, hogy .rátanul — rászokik és zsarolni próbálja ezáltal a felnőtteket is. Azt is meg kell tanulnia tehát, hogy a dühöngés nem lehet eszköz a másokkal való bánásmódban. olyan eszköz, melyet valódi indulataitól függetlenül használhat fel céljai elérése érdekében.----------------------------------------\ Jogi tanácsok: Kiilönis lakásper A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 310. számú határozata főként a tanácsi bérlakás bérleti jogát folytatók érdeklődésére számíthat. Sokan kerülnek olyan helyzetbe, mint az esetünkben szereplő fiatal- asszony, aki másként mint tartási szerződés kötésével, nem tudta megoldani lakásproblémáját. A nagybátyja gondozására, tartására vállalkozott, cserébe biztosított volt az otthona, és a bérlakás bérleti jogának várományosa lett. Az sem okozott gondot neki, amikor férjhez ment. A férjének volt egy tanácsi szoba-komfortos lakása. Így még csak kéréssel sem zaklatták az eltartottat, hogy jelentse be a férjet is a lakásba. Amikor a bácsi meghalt, a fiatalasszony jelentkezett a tanácsnál, hogy a lakást most már annak rendje-módja szerint utalják ki számára. A tanács a kérelmet elutasította azzal az indoklással, hogy egy házaspárnak csak egy tanácsi bérlakása lehet. Az elutasító határozatot a másodfokú lakásügyi hatóság is helyben hagyta. A pontot az-ügyre ebben az esetben is a Legfelsőbb Bíróság tette. Szerinte a lakásügyi hatóságnak először is azt kellett volna vizsgálni, hogy az eltartó teljesítette-e a tartási szerződést. Ha igen, akkor a jogosultságot a lakás bérleti jogának folytatására megszerezte. Ha az eltartó megszerezte a jogosultságát, ki kell utalni neki a lakást. Ha így a házaspárnak „többletlakása” keletkeznék, (legfeljebb) két évi várakozási időt kaphat arra, hogy eldöntse, melyik lakást választja. Esetleg a kettőt elcseréli egyre; kér a tanácstól a kettő fejében egy harmadik lakást; esetleg valamelyik lakásról közeli hozzátartozó számára lemond; vagy va- | lamelyik lakást térítési | díj ellenében visszaadja a I tanácsnak. Ha mindezekre nem ke- | rítenek sort a várakozási I időn belül, akkor a taná- J esi igénybevételre kerül § sor. Számtalan lehetőség van | arra, hogy a házaspár j többletlakása megszűnjék. I De ezt a helyzetet úgy el- I érni, hogy az arra jogo- I sulinak ki sem utalják i azt a lakást, amit a szer- j ződés teljesítésével meg- | szerzett, törvénytelen — | zárta le a vitát a Legfel- | sőbb Bíróság. férfiaknak KU HÉTVÉGI MELLÉKLET az előzőt takarva levarrni. A sort így kell folytatni. Szöveg és rajz: Pálffy Judit
