Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

1986. január 8. Kelet-Magyarország 7 Mérlegelünk. . Az ünnepek miatt há­rom hét is eltelt e rovat legutóbbi jelentkezése óta. így csak most, immár át­lépve az új esztendő kü­szöbén. nyílt alkalmunk arra, hogy — bevett szo­kás szerint — elkészítsük az óév mérlegét. Nos, kedves olvasók, 1985-ben hozzávetőleg 1700-an tisztelték meg szerkesztőségünket bizal­mukkal, azaz Önök kö­zül ennyien írtak nekünk levelet, vagy kértek ta­nácsot, tettek panaszt sze­mélyesen. A legtöbben munkaügyi kérdésekkel fordultak hozzánk, családi konflik­tusaik, gondjaik megoldá­sához remélték segítsé­günket, vagy valamely il­letékesnél elakadt ügy előmozdításához kérték közbenjárásunkat. Ta­pasztalataink szerint elég nehéz volt tájékozódni az új társadalombiztosítási rendelkezések útvesztői­ben is, de tudomásunk szerint egyetlen levél sem maradt az íróasztalfiókok­ban. A tévhittel ellentétben semmit sem dobunk a szemétkosárba. Ha olykor joggal türelmetlenkednek is levélíróink a késedel­mes válasz miatt, a ma­gunk mentségére elmond­juk, hogy ez rendszerint nem a mi lelkűnkön szá­rad — előfordul, hogy az intézkedésre hivatottak úgy vélik, „ej, ráérünk ar­ra még ..Szerencsére nem ez az általános. A névtelen levelekkel vagyunk a legnagyobb bajban. Ezeket — tájékoz­tatásképpen — elküldjük ugyan azoknak, akiket il­let (közlésükre csak a leg­ritkább esetben, akkor is kizárólag alapos utánajá­rás után vállalkozunk), de vizsgálatuk, intézkedésük eredményét kénytelenek vagyunk megtartani ma­gunknak, nem tudván ki­nek címezni a választ. Mint tapasztalhatják, az Önök leveleiből minden héten közzéteszünk egy csokorravalót. E váloga­tásban elsősorban a ki- sebb-nagyobb közösségek nevében-érdekében szüle­tett, vagy valamilyen más ok miatt figyelemre méltó észrevételeket megfogal­mazó levelek szerepelnek. Közlésüket akkor is fon­tosnak érezzük, ha né­melyiknek nem értünk egyet a tartalmával. Vagyis a Fórum nem fel­tétlenül a szerkesztőség álláspontjával egybehang­zó olvasói vélemények tükre, mint azt sokan gondolják. Szerintünk ak­kor cselekszünk helyesen, ha többféle álláspontnak is teret adunk. E rovat tehát az új esz­tendőben is (címben is jelzett) Fóruma, ahol minden jobbító szándékú (de nem feltétlenül azo­nos) észrevételnek helye van, és ahol — az előbbi­ekből következően — nem ódzkodunk az esetleges vitáktól sem. Gönczi Mária RÖVIDEN ... Sokan fordultak hozzánk azzal a kéréssel, tolmá­csoljuk köszönetük at az ünnepek táján tanúsított fi­gyelmességért, segíitőkészségért. Hely szűkében lévén asak így, rövidítve tudjuk közölni olvasóink sorait. A petneházi napköziotthonos óvoda gyerekei es dolgozói nevében Csorna Jánosné vezető óvónő int ar­ról, hogy kellemes meglepetést szereztek a Kelet-ma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat fiataljai, akik játékokat, könyveket ajándékoztak az óvodának. Nyíregyházi nyugdíjas pedagógusok szóltak jólesóen arról, milyen szívélyesen látták vendégül őket egykori munkahelyükön, a 4-es iskolában. Hasonló eseményről számol be Kisváráéról Svéger Pál nyugdíjas, akit társaival együtt a BEAG ottani gyárában fogadtak nagy. szeretettel még ugyancsak az ünnepeik előtt. Kótajból Ignéczi Istvánnétól kaptunk levelet, amelyben arról ír, hogy a község ABC-áruházána'k szo­cialista brigádja ajándékkal kedveskedett karácsonykor az öregek napiközi otthona lakóinak. Tálas László Nyíregyházáról afölötti örömeben fo­gott tollat, hogy Pazár Tibor kótaji lakos segítőkészsé- gének hála, sikerült kiderítenie egy 'lelkiismeretlen gép­kocsivezető autójának rendszámát. MEGKÖZELÍTHETETLEN Jómagam ugyan nem az Arany János utcában lakom, mégsem tudom szó nélkül hagyni az ottani állapotokat. Itt van ugyanis a TÜZÉP- telep, s emiatt sokan megfor­dulnak ezen a környéken. Ez nem is olyan egyszerű do­log, mert enyhébb, esős idő­ben sártenger borítja ezt a részt. Emiatt aztán a tüzelőt sem lehet kihozni (a fuvaro­sok képtelenek ide behajta­ni), és rágondolni is rossz, mi lenne, ha sürgősen men­tőkre lenne szükség. Ezúton is kérjük az illeté­keseket, tegyenek valamit az áldatlan állapotok megszün­tetése érdekében. Vécsei Mihály Záhony, Vasút u. ZEBRA KELLENE Négy évvel ezelőtt költöz­tünk a Gyár úti lakótelepre. Azóta számtalan helyen pró­báltam elérni, hogy vagy a bíróság előtt, vagy az út­kereszteződés másik oldalán (itt ugyanis négyes útelága­zás van) fessenek fel egy gyalogátkelőhelyet. A gyere­kek ugyanis erre járnak is­kolába, ami nem veszélyte­len vállalkozás. Nemcsak az én három gyermekemet fél­tem, a többi szülő nevében is kérem, hogy az illetéke­sek váltsák be végre ígére­tüket. Már arra is gondol­tam, hogy — legalább amíg erre sor kerül — a reggeli és az esti csúcsidőszakban köz­lekedési rendőrnek kellene itt Irányítani a forgalmat. Király Zoltánná Kisvárda, Gyár u. 21. sz. BECSÜLETES MEGTALÁLÓ KERESTETIK Ez az utolsó reményem, hogy talán mégis előkerül pénztárcám, amit jianuár 3-án veszítettem el Nyíregy­házán, vagy a kórház mel­letti benzinkútnál, vagy pedig a Kossuth téren a Csemege áruház környékén. A fekete bőrtárcában egy kulcson kí­vül a teljes havi fizetésém benne volt, és ez érthetően nagy veszteség családunk­nak. Mivel a megtaláló nem tudhatta, hova juttassa el a pénztárcát, ezért most abban bizakodom, hogy e sorokat ol­vasva talán leadja a szer­kesztőségben. (Név és cím a szerkesztőség­ben) AZ EGÉSZSÉG&S TÁPLÁLKOZÁSÉRT Nyíregyházán csak a piac­csarnokban lévő szakbolt­ban lehet étkezési búzakorpát és búzacsírát kapni. Ezek fogyasztásának szükségessé­géről, • hasznosságáról sok embert meggyőztek. Annál sajnálatosabb, hogy ebben az egy boltban is rossz az ellá­tás, és a kiszolgálás is kifogá­solható. Nem értem, mi lehet a ma­gyarázata annak, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat egyetlen boltjában sem árusítja ezeket a termé­keket? így aztán, ha kigyalo­golunk a piaccsarnokba, és sikerül is kapnunk, amit ke­resünk, akkor több csomag­gal is veszünk, ami viszont nem lehet megoldás, mert ezeknek a termékeknek vi­szonylag rövid a szavatossági idejük. P. L.-né Nyíregyháza, Május 1. tér 8. ISMÉT VAN GÁZ Házunkba beépítik a tető­teret. Az ezzel járó bonyo­dalmak miatt a gázvezeték egy időre alkalmatlan lett a víz melegítésére, ugyanis új kéményt kellett építeni ah­hoz. hogy uz égéstermékek eltávozhassanak. Hogy nem sokáig tartott a kellemetlen­ség, ezt a Ferkó ^csbrigádnak köszönhetjük, akik reggeltől késő estig tartó munkával, hétvégéjüket is feláldozva dolgoztak, hogy mielőbb le­gyen meleg vizünk és fűthes- sünk. Köszönet a fáradozásu­kért. Erdős Lajosné Nyíregyháza. Árpád u. 40. MINT A MESÉBEN ... Van is, meg nincs is be­kötőút a Nagyszálláson élő la­kosoknak. A Nagykállóba ve­zető úfról ugyanis három út is visz a településre, de sze­mélyautóval egyik sem jár­ható. Gyermekünket például, aki sajnos állandó orvosi ke­zelésre szorul, kerékpárral toljuk ki a kövesútig, hogy ott buszra, vagy autóba szállhas­sunk. Kérésünk, hogy az utat tegyék járhatóvá, eddig még mindig pusztába kiáltott szó maradt. Az is nagy gondunk, hogy Nagyszálláson még egy nyil­vános telefon sincs, amin szükség esetén segítséget kér­hetnénk. Emiatt mindig Nyír- jestanyára kell menni tele­fonálni, ami óriási idővesz­teség. Mikor számíthatunk vajon panaszunk orvoslására? A nagyszállási lakosok ne­vében Gulyás Jánosné Nyíregyháza, Apadó u. 10. sz. Szerkesztői Szenetek Az illetékesekhez fordul­tunk Tóth László nyírtu­rai, Spekker Józsefné papi, özv. Szűcs (Syörgyné napko­ri, Feka László tiszamogyo- rósi, Kirimi Lászlóné kis- várdai, Nagy Lilla nyíregy­házi, Görög István őri, Kor­mány Gyula fehérgyarma­ti, Kállai Irén ófehértói, Szeregnyiné Sipos Zsuzsan­na kisvárdai, Bezdán Já­nosné nyíregyházi, Nemeth Istvánné nyírkátai, Szabó Györgyné nagyhalászi, Ré­vész Lászlóné tűz seri, Kán­tor György hodászi. Szabó Bertalanná szamosszegl, Fe­dor András nyírteleki, Bá­nyai Istvánné kékesei, Sza­bó Péter tiszavasyári, Túró- czi Sándorné nyírbélteki, Virág Géza kispalád!, Ró­zsa Miklós nyírmadai, Nagy Jánosné laskodi, Szűcs Lászlóné nyíregyházi, So­mogyi Zoltánné tunyogma- tolcsi, Tóth Edit tiszalöki és Bulyáki Ferencné győrtele- ki lakos ügyében özv. Balogh Bertalanná gemzsei, Bálint Károly porcsalmai, Düh Istvánné ibrányi, Puskás Izidor ti- szavasvári, Szegedi József­né tiborszállási, Jónás György szabolcsbákai. Papp Ferenc laskodi, Balogh Ró­za fehérgyarmati. Nemes Barna őri, özv. Imre Belőné kisari. Kiss Béla nyírma­dai. Meskó István tornyos- pálcái. id. Papp János nyír­karászi, Béres Attiláné má­tészalkai és Hajnal József nagyhalászi olvasónknak levélben válaszoltunk. M. S.-né gacsályi levél­írónkat tájékoztatta a me­gyei társadalombiztosítási igazgatóság, hogy a terme­lőszövetkezet tagjának a közös munkában részt vevő (vagy korábban részt vett) családtagja kérheti azok­nak a naptári éveknek — legfeljebb 5 naptári évnek — a beszámítását a szol­gálati időbe, amely évek­ben családtagként 150 (nők­nél: 100) tízórás munkana­pot teljesített, és amelyek­re a nyugdíjjárulékot meg­fizeti. Áz illetékes válaszol ÍGY MARAD így marad-e a vidéki autóbuszok megállóhelye a Petőfi téri autóbusz-pályaud­var megépítése után is? — kérdezi az egyik olvasó az érintett épület lakóinak ne­vében (Nyíregyháza, Vay Ádám krt 5—7.) a Kelet-Ma­gyarország november 27-i számában. A megállóhelyet a közel­múltban — a kiskörúti cso­mópont építése kapcsán — alakítottuk ki. Megszünteté­sére a Petőfi téri buszpálya­udvar megépítése után sincs lehetőség, mivel jogos lakos­sági igényeket elégít ki. Át­helyezése műszakilag nem indokolt, egyrészt a jelző­lámpás csomópontok, más­részt pedig az utasforgalmat vonzó létesítmények elhe­lyezkedése miatt (a közelben található több üzlet, áruház, intézmény), azonkívül az esetleges áthelyezés után is ugyanúgy lakóépület ele ke­rülne a megálló, mint aho­gyan jelenleg is van. Rá­adásul a zöld terület rovásá­ra újabb peronsziget kiépí­tése is szükségessé válna. A buszmegálló áthelyezése nem oldaná meg a lakóknak a cikkben említett problémá­ját. Javasoljuk, hogy a kel­lemetlenségek elkerülése vé­gett az épület bejárati ajta­ját tegyék zárhatóvá, továb­bá szükség esetén kérjék a rendőrség segítségét. Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács közlekedési osztálya (Hasonló tartalmú levelet kapott szerkesztőségünk a Szabolcs Volán Vállalattól is, amely nem vállalhatja a fe­lelősséget a várakozó utasok esetleg kifogásolható maga­tartásáért.) Háztáji haszon nélkll I fSldmtgvállásrál Dányádi Miklósné kölesei tsz-tag 1984-ben 2040 órát dolgozott a közösben, így 6000 négyzetméter háztáji föld­re szerzett jogot. A gazdiaság ki is jelölte a területet, de a belvíz miatt a vetést elvégezni nem tudták, a föld mű­veletlen maradt. A háztáji után járó adót és a művelési költséget ennek ellenére meg kellett fizetni. A tsz ígérte ugyan, hogy kárpótlásként terményjuttatásban részesíti a tagokat, de erre nem került sor, amit a levélíró sérelmes­nek tant. A rendelkezések értelmében „a termelőszövetkezet ház­táji gazdálkodás céljára tagjainak háztáji földet vagy ter­ményt köteles biztosítani, ha a tag a tsz által meghatá­rozott munkamennyiséget teljesítette”. A háztáji juttatás­ra vonatkozó általános érvényű jogszabály mellett nincs olyan rendelkezés, amely előírná a tennivalókat arra az esetre, ha a tsz-t elemi kár érte, és emiatt nem tudja ki­adni a háztáji földet, az alapszabályban meghatározott mértékű terményjuttatás pedig aránytalanul nagy terhet róna a közös gazdaságra. A fentiek alapján véleményünk a következő. Különb­ségeit kell tenni, hagy az elemi kár a birtokbavétel előtt vagy azt követően érte a háztáji földet. Az utóbbi eset­ben jogosnak tartjuk azt a kérést, hogy a termelőszövet­kezet méltányosságból bizonyos mennyiségű terményt ad­jon a tsz-tagnak. Ha a háztáji föld kijelölése egyáltalán nem történt meg, a tagot megilleti (úgymond „alanyi jo­gosultságánál fogva”) az alapszabályban meghatározott mértékű termény. Javasoljuk levélírónknak, hogy kérje az elemi kárral sújtott föld után kivetett adó törlését, valamint méltányos­ságból terményjutíatást. K. F. nyírbátori lakos két testvérével közösen örökölt egy földterületet, amely a nyírmihálydi termelőszövetke­zet használatában van. Az örökségről szóló közjegyzői vég­zéstől számítva már két év eltelt, de a tsz még nem fize­tett megváltási árat a földért. Olvasónk nemcsak a meg­váltásra, hanem használati díj fizetésére is igényt tart. A levélből nem derül ki, hogy a közjegyzői végzés jogerőre emelkedett-e, tudniillik a megváltási árról csak ezt követően hoz határozatot az illetékes földhivatal. A tsz csak a jogerős földhivatali határozat után köteles a megváltásra. Mindenekelőtt azt kell tehát tisztázni, meg­történt-e a földhivatali eljárás. Levélírónk csak ennek is­meretében nyújthatja be igényét a termelőszövetkezet ve­zetőségéhez. A földhivatali határozatban szereplő összegen kívül használati díjra nem jogosult. Nagy Ferenc mátészalkai lakos szülei több hold föld­del léptek be a termelőszövetkezetbe. Azon a területen — miután a tsz átadta a helyi tanácsnak — lakótelep építé­sére került sor. Olvasónk tudni szeretné, jár-e szüleinek valamilyen kártalanítás az építkezés miatt, illetve a ké­sőbbiek folyamán hogyan örökölhető a tsz-be bevitt föld. A tsz-itagok földje a belépést követően a közös gazda­ság használatába kerül, s a terület után a tulajdonos föld járadékot kap. Ez mindaddig megilleti a tulajdonost, amíg él, abban az esetben, ha a termelőszövetkezet tagja ma­rad. A földjáradék nem függ attól, a tsz hogyan haszno­sítja a földet. Tehát nem érinti a földjáradék folyósítását, illetve nem jár kártalanítás akkor, ha a termelőszövetkezet a bevitt területtel másképp rendelkezett, mivel a bevitt földek egységesen a tsz közös használatába kerültek. Vagyis le­vélírónk szüleit nem érte hátrány a tsz intézkedése miatt. A föld öröklését illetően is az általános szabályok ér­vényesek. Ezek szerint megváltás ellenében a tsz tulajdo­nába kerül az a (használatában lévő) föld, amelynek örö­köse kívülálló, kivéve, ha a termelőszövetkezetbe tagként felveszik. Dr. Nyitrai Zoltán 7_

Next

/
Thumbnails
Contents