Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. január 8. Keresztesek a XX.században . Nagy Tanító, bal vállán % vörös lotharingiai kereszttel díszített fehér köpenyben, kardjával megérinti egy elegáns szicíliai férfi fejét, miután ez utóbbi felesküdött a rendre. Egyházi szertartás következik. A lovagok mind az oltár elé járulnak áldozásra. A jelenet nem a „sötét” középkorban játszódott le, hanem napjainkban, Rómában, az Aven- tinus-dombon. a templomos rend egyik beavatási ceremóniáján. A templomos, vagy más néven johannita rendet 1119- ben hozták létre, hogy kineveljék a keresztes háborúk élharcosait. 1314-ben feloszlatták a rendet, nagymestere, Jaques de Molay-t pedig máglyára küldték. Jelenleg mintegy 25 ezren vallják magukat templomosoknak szerte a világon. A szervezet, bár tagjai ma már nem harcolnak kopják- kal, a „hagyományok védelmezőjének” tűnteti fel magát, feltétlen híve a Vatikán által hivatásában felfüggesztett, ókonzervatív Lefebvre püspöknek. A középkori varázs felelevenítésére a lovagok valamennyien áldoznak a mágiának, az okkult tudományoknak, a hipnózisnak, ugyanakkor fennen hirdetik „szabadkőműves” eszméiket is. Akinek elődei annak idején Krisztus sírját védelmez, ték a hitetlenekkel szemben, most a három nagy egy- istenhívő vallás, a kereszténység, a judaizmus és az iszlám egyesítését jövendölik. A rend élén a Nagymester áll, egy brazil szociológus. A szervezet öt nyelvi egységre oszlik, mindegyiket egy Nagy Tanító vezeti. Ök alkotják a csak rendkívüli esetekben összehívandó nagytanácsot. A hierarchiában a „főtisztek” (csak volt államfők és miniszterek lehetnek), majd a parancsnokok következnek. Az egyszerű „lovagoknak” előbb egy próbaév alatt kell bizonyítaniuk rátermettségüket és évente 120 dolláros hozzájárulást fizetnek. A templomosok fő célja: elérni a Danától a rend rehabilitált Bár ma már nem fenyegetik a királyok hatalmát, nem árt az óvatosság. ÉDDen Olaszországban derült ki néhány éve egy szabadkőműves páholyról, hogy szertartásaik mögött államel- lenes összeesküvők rejtőztek ... NEGYEDSZERRE SEM REPÜL, Negyedszer is el kellet halasztani a Columbia amerikai űrrepülőgép rajtját. A Columbiát eredetileg még decemberben akarták ötnapos útra indítani, de akkor két alkalommal is műszaki hiba gátolta meg a rajtot. Hétfőn ismét műszaki hiba indokolta a halasztást, kedden viszont a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt kellett visszavonni az indítási parancsot. HIDEG INDIÁBAN A Himalája felől érkező rendkívüli hideg mintegy kétszáz ember halálát okozta az elmúlt két hétben Észak- Indiában és Bangladesben. A hideg hullám Bihar államban szedte a legtöbb áldozatát. Dzsammu és Kasmír államban 21 év óta nem volt ilyen havazás. A vastag hótakaró több körzetet elzárt a külvilágtól. Banglades északi részén, ahol a hőmérséklet mínusz hat fok alá esett, 35 ember fagyott halálra. A BERLINI OPERA felüjítAsa Felújítás miatt január elejétől november közepéig zárva tart a berlini Állami Operaház. A Deutsche Staatsoper művészei ez idő alatt bel- és külföldi turnékon — többek között budapesti vendégszereplésen — vesznek részt és különböző berlini színpadokon tartanak előadásokat. Gunter Rimkus, az opera intendánsa egy rádióinterjúban elmondta, hogy a színpadot és a nézőteret is teljesen felújítják. Kicserélik az épület víz- és villanyvezetékeit és klímaberendezést építenek be. A restaurátorok és az építészek különösen ügyelnek arra, hogy a munkálatok befejezésekor minden eredeti szépségében ragyogjon. I jugoszláv külügyminiszter Moszkvában tárgyal Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszter szerdán hivatalos baráti látogatásra Moszkvába utazik. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter meghívásának tesz eleget. A látogatásnak — amely a vezető szovjet és jugoszláv politikusok rendszeres találkozóinak sorába tartozik — Belgrádban megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak. Mint a Tanjug hírügynökség kommentárja hangsúlyozza, a két ország kap- csalatai szilárdak, a kölcsönösen elfogadott elvek alapján eredményesen fejlődnek, s Dizdarevics útja minden bizonnyal hozzájárul majd az együttműködés és a megértés további erősítéséhez. A bajorországi Altenschwand közelében a rendőrség összecsapott azokkal a tüntetőkkel, akik egy tervezett atomhulla- dék-újrahasznosító üzem telepítése ellen tiltakoztak. A képen: erőszakkal távolítanak el egy tüntetőt. (Folytatás az 1. oldalról) feladatokra mintegy 40 millió forint átmeneti céltámogatásra számíthat a város. Már keresik a lehetőséget, a SZAVICSAV-val közösen Fehérgyarmaton a folyékony hulladék elhelyezésére. Kisvárdán pedig a szennyvíztelep bővítését tervezik. Idén a vízágazat segítésére 33 millió forint céltámogatást használhat fel Szabolcs- Szatmár megye. Az összeg nagyobb részét terv szerint szennyvízelvezetésre fordítják. Sürgeti a megvalósítást, hogy egyre több településen van ivóvízhálózat, ahol nagy gondot jelent a szennyvízelhelyezése. Mindez gyors megoldást követel a talajvíz védelme miatt. (házi) Tömeges balesethez vezetett a jeges útviszonyok nem megfelelő értékelése egy Salzburg környéki autópályán. A koccanássorozat következtében mintegy 25 kilométeres szakaszon alakult ki torlódás. A tudományos-műszaki fejlődés programjának első fő irányához, a széles körű elektronizáláshoz szorosan kapcsolódik a második, amelynek célja a szocialista gazdaságok átfogó automatizálása. Ez az egyik legfőbb módszere az intenzív fejlődési útra történő átállásnak, a munkatermelékenység növelésének, a termékminőség javításának, az önköltség csökkentésének, a termelés általános technológiai színvonala emelésének. Az automatizálás megvalósításában döntő szerepe lesz a megújuló gépgyártásnak. Neki kell nagy tömegben biztosítania a nagy műveleti sebességű precíziós berendezéseket, a szállítási és rakodási munkák gépesítéséhez szükséges eszközöket, az ipari robotokat. A KGST-országokban már eddig is születtek nem elhanyagolható eredmények ezen a területen. Az 1982- ben aláírt robotgyártási általános egyezmény végrehajtása során Csehszlovákiában és a Szovjetunióban megkezdődött a fémforgácsoló és présgépeket kiszolgáló ipari robotok gyártása. Szovjet és bolgár tudósok közösen dolgozták ki egy heges2tőroböt terveit. Kétoldalú szovjet—NDK együttműködés eredményeként jött létre több, mechanikai megmunkálórobot. Elkezdődött a különböző műveletekre gyorsan átállítható, sok rendeltetésű rugalmas gyártórendszerek elterjedése is a KGST-országokban. Az NDK-toan például jelenleg ötven ilyen gépipari gyártósor működik. Alkalmazásuk a tapasztalatok szerint 1,5—4-szeresére növelheti a munkatermelékenységet, napi 17—20 órára emeli a berendezések üzemidejét, s 40 százalékkal csökkentheti az új termékek gyártásának előkészítéséhez szükséges időt. A 2000-ig tartó fejlesztés során általánosan eliterjedit- •té válnak ezek a rendszerek, valamint a teljesen automatizált gyárak és üzemek. Létrejönnek a termelés automatizált tervezésére és technológiai előkészítésére, a kutatások és kísérletek automatizálására és gyorsítására, valamint a termelés automatizált irányítására szolgáló rendszerek. Az automatizált tervezéssel 10—25 százalékkal javíthatók a gyártani kívánt berendezések műszaki-gazdasági mutatói. A gépipari termékek anyagigénye 3— 10 százalékkal lesz csökkenthető, s a tervezőirodákban 20—50 százalékkal megnő a termelékenység. Az automatizált irányítás további 5—10 százalékkal növeli a munkatermelékenységet. A legjobb minőségű termékek részarányát 10— 15 százalékkal emeli, a gyártásukhoz szükséges energiát 3—5, a felhasznált nyersanyag mennyiségét pedig 2—5 százalékkal csökkenti. Számottevően fejlődik majd az ipari rabotok és manipulátorok gyártása. Az előrejelzések szerint a KGST-országokban 1990-ig mintegy 200 ezerrel nő az iparban alkalmazott robotok száma. Ezek a maiaknál összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, fejlettebb berendezések lesznek. Értik majd a besaédutasíitásokat, gyorsan alkalmazkodnak a változó munkafeltételekhez, s mesterséges látással is rendelkeznek. Fazekas László Moszkva Mint Anatolij Kosztanko, a Moszkvai Városi Tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy olyan lakásokról van szó, amelyeket az állam építtet és finanszíroz, majd olyan összegért adja bérbe a lakosságnak, amely nem haladja meg a család átlagjövedelmének 1,5—2 százalékát, de a kommunális szolgáltatásokkal együtt sem a 4—5 százalékot. Az elnökhelyettes véleménye szerint ilyen alacsony lakbérek mellett mindenki igyekszik jobb lakáshoz jutni, még akkor is, ha egyébként megfelelő lakáskörülmények között él, hiszen tudja, hogy az ezzel járó többletkiadások jelentéktelenek. Ezért vannak a megfelelő jogszabályok, amelyek kizárják a visszaélés lehetőségét és garantálják a lakások igazságos elosztását. A lakásokat az igénylések sorrendjében osztják szét a rászorulók között. Szerintük ez az egyetlen igazságos elv akkor, amikor az új lakások, házak iránti kereslet nagyobb, mint a kínálat. így van ez még akkor is, ha évenként több mint 2 millió lakás épül és kerül átadásra. Kivételezés ritkán van, de a lakásgazdálkodási jogszabályok szerint soron kívül kapnak kiutalást a veteránok és a hadirokkantak, a sokgyermekes családok, valamint azok a családok, amelyekben ikrek Ki és hogyan kap lakást a Mindenki kaphat, akinek szüksége van rá. Az országban nincsenek hajléktalanok, a lakosság többségének pedig már van főbérleti lakása, vagy kényelmes családi háza. Lakásbelső a litvániai Arojasz kolhoz egyik új lakótelepén. születtek. Haladéktalanul lakáshoz juttatják továbbá azokat a családokat, amelyek természeti csapás (tűz, árvíz, földrengés stb.) áldozataivá váltak. így tehát a lakáskiutalások. sorrend szerinti elve a valóban rászorulók nagy többségére érvényes. Ismételten hangsúlyozzuk a rászorulókat, és nem azokat, akik új lakást akarnak kapni, mert' ezek és azok között óriási a különbség. Mondjuk, egy családnak van főbérleti lakása, melyben minden családtagra jut 10 négyzetméternyi lakótér (nem számítva ide a konyha, a folyosók, az előszoba, vagy hall, a WC, a fürdőszoba területét.) Tegyük fel, hogy az említett 10 négyzet- méter két négyzetméterrel kevesebb, mint amennyire a család elvben jogosult lenne. A dolgok logikája szerint ez a család az előírásokra hivatkozva kérhetne nagyobb lakást, de az ügyével mégsem foglalkoznának. Nincs ebben törvénysértés? Nincs, mert az ilyenekkel szemben még a rászorulók között is elsőbbséget élveznek azok, akiknek a lakásuk nem felel meg az egészségügyi és higiéniai követelményeknek. A Szovjetunióban minden igénylő tudja, hogy a lakásproblémáját meg fogják oldani. Arra pedig, hogy a kérelmek sorrendjét betartsák, a helyi tanácsok mellett működő lakásügyi bizottságok ügyelnek. Szintén ők osztják el az új vagy megüresedő lakásokat, és minden esetben ők döntenek, hogy ki és milyen lakást kapjon. A lakáskiutalás nem zárt ajtók mögött történik. A lakásügyi bizottságok vitájában, a tanácstagok mellett, részt vesznek a társadalmi szervezetek is, többek között és elsősorban a szakszervezetek. Minden lakáskiutalást a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága hagy jóvá, és az igénylő csak ezek után kapja meg a kiutaló határozatot, amelynek birtokában joga van az abban megjelölt lakásba költözni. A Szovjetunióban a helyi tanácsokon kívül sok olyan állami iparvállalat is foglalkozik lakásépítéssel, amelynek megvannak ehhez a pénzügyi eszközei és rendelkezik a megfelelő anyagi bázissal. Az így épült új házakat es lakásokat természetesen az adott üzem munkásai és alkalmazottai között osztják szét. De nem mindegyiket. Egy részüket (általában az elkészült lakások 10 százalékát, olykor többet is) a helyileg illetékes tanácsok rendelkezésére bocsátják. A tanácsi lakásokhoz hasonlóan a vállalati lakásokat is sorrendben utalják ki. Minden ezzel kapcsolatos kérdésben teljes jogkörrel a vállalat szakszervezeti bizottsága és az ellenőrzése alá tartozó lakásügyi bizottság dönt, amelyben ott vannak a vállalatvezetés képviselői is. A vállalatok lakásügyi bizottsága azt is figyelembe veszi, hogy az egyik vagy másik lakásigénylő munkás hogyan dolgozik. Azok az állampolgárok, akik nem akarják kivárni, amíg sor kerül rájuk és rendelkeznek a megfelelő összeggel, belépnek a lakás- szövetkezetbe. Megint mások, elsősorban a falvakban élők, családi házat építenek. Az állam ezeknek is segít: a szövetkezeti lakás- építkezéshez és a családi- ház-építéshez is 0,5 százalékos kamattal, a bekerülési költség 70—90 százalékára, hosszú lé járatú kölcsönt ad. Vidéken, falvakban építenek lakásokat a kolhozok is. Ez a lakásállomány a gazdaság tulajdona, és bérbe adja a kolhoztagoknak, de még kevesebb összegért, mint a városokban az állami szektor. V. Sztarosztyin KGST: az it fő irály Szovjetunióban?
