Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. január 8. Keresztesek a XX.században . Nagy Tanító, bal vállán % vörös lotharingiai ke­reszttel díszített fehér köpenyben, kardjával meg­érinti egy elegáns szicíliai férfi fejét, miután ez utóbbi felesküdött a rendre. Egy­házi szertartás következik. A lovagok mind az oltár elé járulnak áldozásra. A jelenet nem a „sötét” középkorban játszódott le, hanem napja­inkban, Rómában, az Aven- tinus-dombon. a templomos rend egyik beavatási cere­móniáján. A templomos, vagy más néven johannita rendet 1119- ben hozták létre, hogy kine­veljék a keresztes háborúk él­harcosait. 1314-ben felosz­latták a rendet, nagymestere, Jaques de Molay-t pedig máglyára küldték. Jelenleg mintegy 25 ezren vallják magukat templo­mosoknak szerte a világon. A szervezet, bár tagjai ma már nem harcolnak kopják- kal, a „hagyományok védel­mezőjének” tűnteti fel ma­gát, feltétlen híve a Vatikán által hivatásában felfüggesz­tett, ókonzervatív Lefebvre püspöknek. A középkori va­rázs felelevenítésére a lova­gok valamennyien áldoznak a mágiának, az okkult tu­dományoknak, a hipnózisnak, ugyanakkor fennen hirdetik „szabadkőműves” eszméiket is. Akinek elődei annak ide­jén Krisztus sírját védelmez, ték a hitetlenekkel szem­ben, most a három nagy egy- istenhívő vallás, a keresztény­ség, a judaizmus és az isz­lám egyesítését jövendölik. A rend élén a Nagymes­ter áll, egy brazil szocioló­gus. A szervezet öt nyelvi egységre oszlik, mindegyiket egy Nagy Tanító vezeti. Ök alkotják a csak rendkívüli esetekben összehívandó nagytanácsot. A hierarchiá­ban a „főtisztek” (csak volt államfők és miniszterek le­hetnek), majd a parancsno­kok következnek. Az egy­szerű „lovagoknak” előbb egy próbaév alatt kell bizo­nyítaniuk rátermettségüket és évente 120 dolláros hozzá­járulást fizetnek. A templomosok fő célja: elérni a Danától a rend reha­bilitált Bár ma már nem fenyegetik a királyok hatal­mát, nem árt az óvatosság. ÉDDen Olaszországban de­rült ki néhány éve egy sza­badkőműves páholyról, hogy szertartásaik mögött államel- lenes összeesküvők rejtőz­tek ... NEGYEDSZERRE SEM REPÜL, Negyedszer is el kellet ha­lasztani a Columbia amerikai űrrepülőgép rajtját. A Co­lumbiát eredetileg még de­cemberben akarták ötnapos útra indítani, de akkor két alkalommal is műszaki hiba gátolta meg a rajtot. Hétfőn ismét műszaki hiba indokol­ta a halasztást, kedden vi­szont a kedvezőtlen időjá­rási körülmények miatt kel­lett visszavonni az indítási parancsot. HIDEG INDIÁBAN A Himalája felől érkező rendkívüli hideg mintegy kétszáz ember halálát okozta az elmúlt két hétben Észak- Indiában és Bangladesben. A hideg hullám Bihar állam­ban szedte a legtöbb áldoza­tát. Dzsammu és Kasmír államban 21 év óta nem volt ilyen havazás. A vastag hó­takaró több körzetet elzárt a külvilágtól. Banglades északi részén, ahol a hőmér­séklet mínusz hat fok alá esett, 35 ember fagyott ha­lálra. A BERLINI OPERA felüjítAsa Felújítás miatt január ele­jétől november közepéig zárva tart a berlini Állami Operaház. A Deutsche Staat­soper művészei ez idő alatt bel- és külföldi turnékon — többek között budapesti ven­dégszereplésen — vesznek részt és különböző berlini színpadokon tartanak elő­adásokat. Gunter Rimkus, az opera intendánsa egy rádióinter­júban elmondta, hogy a szín­padot és a nézőteret is tel­jesen felújítják. Kicserélik az épület víz- és villanyvezeté­keit és klímaberendezést építenek be. A restaurátorok és az építészek különösen ügyelnek arra, hogy a mun­kálatok befejezésekor min­den eredeti szépségében ra­gyogjon. I jugoszláv külügyminiszter Moszkvában tárgyal Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszter szerdán hi­vatalos baráti látogatásra Moszkvába utazik. Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter meghívásának tesz eleget. A látogatásnak — amely a vezető szovjet és jugoszláv politikusok rendszeres talál­kozóinak sorába tartozik — Belgrádban megkülönbözte­tett jelentőséget tulajdoníta­nak. Mint a Tanjug hírügy­nökség kommentárja hang­súlyozza, a két ország kap- csalatai szilárdak, a kölcsö­nösen elfogadott elvek alap­ján eredményesen fejlődnek, s Dizdarevics útja minden bizonnyal hozzájárul majd az együttműködés és a megértés további erősítéséhez. A bajorországi Altenschwand közelében a rendőrség össze­csapott azokkal a tüntetőkkel, akik egy tervezett atomhulla- dék-újrahasznosító üzem telepítése ellen tiltakoztak. A ké­pen: erőszakkal távolítanak el egy tüntetőt. (Folytatás az 1. oldalról) feladatokra mintegy 40 mil­lió forint átmeneti céltámo­gatásra számíthat a város. Már keresik a lehetőséget, a SZAVICSAV-val közösen Fehérgyarmaton a folyékony hulladék elhelyezésére. Kis­várdán pedig a szennyvízte­lep bővítését tervezik. Idén a vízágazat segítésére 33 millió forint céltámoga­tást használhat fel Szabolcs- Szatmár megye. Az összeg nagyobb részét terv szerint szennyvízelvezetésre fordít­ják. Sürgeti a megvalósítást, hogy egyre több településen van ivóvízhálózat, ahol nagy gondot jelent a szennyvízel­helyezése. Mindez gyors meg­oldást követel a talajvíz vé­delme miatt. (házi) Tömeges balesethez vezetett a jeges útviszonyok nem meg­felelő értékelése egy Salzburg környéki autópályán. A koc­canássorozat következtében mintegy 25 kilométeres szaka­szon alakult ki torlódás. A tudományos-műszaki fejlődés programjának első fő irányához, a széles körű elektronizáláshoz szorosan kapcsolódik a második, amelynek célja a szocialis­ta gazdaságok átfogó auto­matizálása. Ez az egyik leg­főbb módszere az intenzív fejlődési útra történő átál­lásnak, a munkatermelé­kenység növelésének, a ter­mékminőség javításának, az önköltség csökkentésének, a termelés általános techno­lógiai színvonala emelésé­nek. Az automatizálás meg­valósításában döntő szere­pe lesz a megújuló gép­gyártásnak. Neki kell nagy tömegben biztosítania a nagy műveleti sebességű precíziós berendezéseket, a szállítási és rakodási mun­kák gépesítéséhez szükséges eszközöket, az ipari roboto­kat. A KGST-országokban már eddig is születtek nem el­hanyagolható eredmények ezen a területen. Az 1982- ben aláírt robotgyártási ál­talános egyezmény végre­hajtása során Csehszlová­kiában és a Szovjetunióban megkezdődött a fémforgá­csoló és présgépeket kiszol­gáló ipari robotok gyártása. Szovjet és bolgár tudósok közösen dolgozták ki egy heges2tőroböt terveit. Két­oldalú szovjet—NDK együtt­működés eredményeként jött létre több, mechanikai megmunkálórobot. Elkez­dődött a különböző művele­tekre gyorsan átállítható, sok rendeltetésű rugalmas gyártórendszerek elterjedé­se is a KGST-országokban. Az NDK-toan például je­lenleg ötven ilyen gépipari gyártósor működik. Alkal­mazásuk a tapasztalatok szerint 1,5—4-szeresére nö­velheti a munkatermelé­kenységet, napi 17—20 órá­ra emeli a berendezések üzemidejét, s 40 százalék­kal csökkentheti az új ter­mékek gyártásának előké­szítéséhez szükséges időt. A 2000-ig tartó fejlesztés során általánosan eliterjedit- •té válnak ezek a rendsze­rek, valamint a teljesen automatizált gyárak és üze­mek. Létrejönnek a terme­lés automatizált tervezésére és technológiai előkészíté­sére, a kutatások és kísér­letek automatizálására és gyorsítására, valamint a termelés automatizált irá­nyítására szolgáló rendsze­rek. Az automatizált tervezés­sel 10—25 százalékkal ja­víthatók a gyártani kívánt berendezések műszaki-gaz­dasági mutatói. A gépipari termékek anyagigénye 3— 10 százalékkal lesz csök­kenthető, s a tervezőirodák­ban 20—50 százalékkal meg­nő a termelékenység. Az automatizált irányítás to­vábbi 5—10 százalékkal nö­veli a munkatermelékeny­séget. A legjobb minőségű termékek részarányát 10— 15 százalékkal emeli, a gyártásukhoz szükséges energiát 3—5, a felhasznált nyersanyag mennyiségét pe­dig 2—5 százalékkal csök­kenti. Számottevően fejlő­dik majd az ipari rabotok és manipulátorok gyártása. Az előrejelzések szerint a KGST-országokban 1990-ig mintegy 200 ezerrel nő az iparban alkalmazott robo­tok száma. Ezek a maiak­nál összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, fejlettebb be­rendezések lesznek. Értik majd a besaédutasíitásokat, gyorsan alkalmazkodnak a változó munkafeltételek­hez, s mesterséges látással is rendelkeznek. Fazekas László Moszkva Mint Anatolij Kosztanko, a Moszkvai Városi Tanács elnökhelyettese elmondot­ta, hogy olyan lakásokról van szó, amelyeket az ál­lam építtet és finanszíroz, majd olyan összegért adja bérbe a lakosságnak, amely nem haladja meg a család átlagjövedelmének 1,5—2 százalékát, de a kommuná­lis szolgáltatásokkal együtt sem a 4—5 százalékot. Az elnökhelyettes véleménye szerint ilyen alacsony lak­bérek mellett mindenki igyekszik jobb lakáshoz jutni, még akkor is, ha egyébként megfelelő lakás­körülmények között él, hi­szen tudja, hogy az ezzel járó többletkiadások jelen­téktelenek. Ezért vannak a megfelelő jogszabályok, amelyek ki­zárják a visszaélés lehető­ségét és garantálják a laká­sok igazságos elosztását. A lakásokat az igénylé­sek sorrendjében osztják szét a rászorulók között. Szerintük ez az egyetlen igazságos elv akkor, amikor az új lakások, házak iránti kereslet nagyobb, mint a kínálat. így van ez még akkor is, ha évenként több mint 2 millió lakás épül és kerül átadásra. Kivételezés ritkán van, de a lakásgazdálkodási jog­szabályok szerint soron kí­vül kapnak kiutalást a ve­teránok és a hadirokkan­tak, a sokgyermekes csalá­dok, valamint azok a csa­ládok, amelyekben ikrek Ki és hogyan kap lakást a Mindenki kaphat, akinek szüksége van rá. Az ország­ban nincsenek hajléktalanok, a lakosság többségének pedig már van főbérleti lakása, vagy kényelmes csalá­di háza. Lakásbelső a litvániai Arojasz kolhoz egyik új lakótele­pén. születtek. Haladéktalanul lakáshoz juttatják továbbá azokat a családokat, ame­lyek természeti csapás (tűz, árvíz, földrengés stb.) áldo­zataivá váltak. így tehát a lakáskiutalá­sok. sorrend szerinti elve a valóban rászorulók nagy többségére érvényes. Ismé­telten hangsúlyozzuk a rá­szorulókat, és nem azokat, akik új lakást akarnak kapni, mert' ezek és azok között óriási a különbség. Mondjuk, egy családnak van főbérleti lakása, mely­ben minden családtagra jut 10 négyzetméternyi lakótér (nem számítva ide a kony­ha, a folyosók, az előszoba, vagy hall, a WC, a fürdő­szoba területét.) Tegyük fel, hogy az említett 10 négyzet- méter két négyzetméterrel kevesebb, mint amennyire a család elvben jogosult lenne. A dolgok logikája szerint ez a család az elő­írásokra hivatkozva kér­hetne nagyobb lakást, de az ügyével mégsem foglalkoz­nának. Nincs ebben törvénysér­tés? Nincs, mert az ilye­nekkel szemben még a rá­szorulók között is elsőbbsé­get élveznek azok, akiknek a lakásuk nem felel meg az egészségügyi és higiéniai követelményeknek. A Szovjetunióban min­den igénylő tudja, hogy a lakásproblémáját meg fog­ják oldani. Arra pedig, hogy a kérelmek sorrendjét be­tartsák, a helyi tanácsok mellett működő lakásügyi bizottságok ügyelnek. Szin­tén ők osztják el az új vagy megüresedő lakásokat, és minden esetben ők dönte­nek, hogy ki és milyen la­kást kapjon. A lakáskiutalás nem zárt ajtók mögött történik. A lakásügyi bizottságok vitá­jában, a tanácstagok mel­lett, részt vesznek a társa­dalmi szervezetek is, töb­bek között és elsősorban a szakszervezetek. Minden la­káskiutalást a helyi taná­csok végrehajtó bizottsága hagy jóvá, és az igénylő csak ezek után kapja meg a kiutaló határozatot, amelynek birtokában joga van az abban megjelölt la­kásba költözni. A Szovjetunióban a helyi tanácsokon kívül sok olyan állami iparvállalat is fog­lalkozik lakásépítéssel, amelynek megvannak eh­hez a pénzügyi eszközei és rendelkezik a megfelelő anyagi bázissal. Az így épült új házakat es laká­sokat természetesen az adott üzem munkásai és al­kalmazottai között osztják szét. De nem mindegyiket. Egy részüket (általában az elké­szült lakások 10 százalékát, olykor többet is) a helyileg illetékes tanácsok rendelke­zésére bocsátják. A tanácsi lakásokhoz ha­sonlóan a vállalati lakáso­kat is sorrendben utalják ki. Minden ezzel kapcsola­tos kérdésben teljes jogkör­rel a vállalat szakszerveze­ti bizottsága és az ellenőr­zése alá tartozó lakásügyi bizottság dönt, amelyben ott vannak a vállalatveze­tés képviselői is. A vállalatok lakásügyi bizottsága azt is figyelembe veszi, hogy az egyik vagy másik lakásigénylő munkás hogyan dolgozik. Azok az állampolgárok, akik nem akarják kivárni, amíg sor kerül rájuk és rendelkeznek a megfelelő összeggel, belépnek a lakás- szövetkezetbe. Megint má­sok, elsősorban a falvak­ban élők, családi házat épí­tenek. Az állam ezeknek is segít: a szövetkezeti lakás- építkezéshez és a családi- ház-építéshez is 0,5 százalé­kos kamattal, a bekerülési költség 70—90 százalékára, hosszú lé járatú kölcsönt ad. Vidéken, falvakban épí­tenek lakásokat a kolhozok is. Ez a lakásállomány a gazdaság tulajdona, és bér­be adja a kolhoztagoknak, de még kevesebb összegért, mint a városokban az álla­mi szektor. V. Sztarosztyin KGST: az it fő irály Szovjetunióban?

Next

/
Thumbnails
Contents