Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. január 30. Férficipődivat 1987-re NYÍR-talppal Párizsba Évente 80—100 új di- vatmodellel jelentkezik a piacon a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet. A kollekciók készítését már novemberben megkezdik és eltart márciusig. Ezek közűi válogatnak a hazai vállalatok, a Tannimpex és a Konsumex külkereskedelmi vállalatok. Hogyan történik a divat megismerése? — Ennek több függvénye van. Egyik, hogy tudjuk-e gyártani, a másik, gazdaságos és eladható-e a piacon? Európa legjelentősebb kiállításain és vásárain jelen vagyunk. Részünkre a legfontosabb a moszkvai, mert a szovjet a legnagyobb felvevőpiac. Tavaly 335 ezer pár cipőt, az idén 425 ezret gyártunk — magyarázza Spisák István, az elnök. — Már az 1987-es ajánlatunk is megvan. Félmillió pár mokasszin férficipőt gyártunk a szovjet partnereknek, ha ez megfelel — veti közbe Nagy Imre, a kereskedelmi osztály vezetőid — Újság, hogy erről a szerződést már aláírtam — tájékoztatja munkatársait az elnök. — Az 1987-es szállítás prototípusait elküldtük. Legalább ötven közül választották ki a megrendelen- dőket. Ott voltak a Budapesti Nemzetközi Vásáron, siker- rel szerepeltek Lipcsében, Düsseldorfban, s az idén a miskolci bemutatót követően készülnek Párizsba is. — Természetesen exkluzív, szuper minőségű és szépségű modelleket küldünk —' jegyzi meg Ónody Géza műszaki vezető. Ismét be akarnak „törni” a világpiacra a nyíregyháziak. Ezért készülnek megkülönböztetett gonddal a párizsi kiállításra. Utoljára 1980- ban termeltek tőkés cégeknek, azóta nem. Kizárólag a Pécsi Bőrgyár anyagából dolgoznak. Ezt tartják megbízható minőségűnek. Olyan partner, aki pontos, precíz mindenben. Kísérleteik alapján fejlesztették ki a NYÍR néven már országosan ismert formatalpat, amelyet három színben a martfűi Tisza Cipőgyár gyárt részükre, megrendelésre. A fejlesztésben azonban — ha diktálni akarják a divatot! — nincs megállás. Most még modernebb formatalpmintát készítettek, amelynek februárban megkezdik a sorozatgyártását. Mit igényel a divat? Az 1987-es cipőmodellek jellemzői: esztétikusabbak, kényelmesebbek, világos színben készülnek. „Megszondázták” már a vevőket is. Mint mondják: tetszik. . — Új technológiát, komplikáltabb szerszámokat és többszöri próbagyártást igényelnek — magyarázzák. Erre áldozni kell. A próba- gyártás addig tart, amíg minden kifogástalan lesz. Az eredményeket számok bizonyítják: tavaly félmillió pár cipőt gyártottak, 240 millió forint értékben. A tervezett 17 milliós nyereséget megfejelték. Farkas Kálmán Vegyes befőtt új gépsorról Két új — töltő és levező — olasz gyártmányú gépet helyeztek üzembe a Nyíregyházi Konzervgyárban. A próbagyártás után, most már folyamatosan exportra gyártják a vegyes befőttet, műszakonként harmincöt-har- mincnyolcezer darab kerül le a szalagokról. (Jávor L. felv.) Ütépftés — összefogással Hosszú éveken át a gumi csizma volt az egyetlen hordható viselet esős napokon Tiszadadia utcáin. Még a járművek is tengelyig süppeditek a vendégmarasztaló sárban. Nagy gondot okozott ez, hiszen sokiszor a mentő sem jutott el a felázott földuta- kon a rászoruló betegekhez. Ezért a faluban elhatározták, hogy minden évben megépítenek egy kilométer hosszú útállapot. Erre mozgósították a lakosságot, s erre költötték a fejlesztési alapot. így volt ez tavaly is, mikor 1 millió 300 ezer forint értékű társadalmi munkáj; végzett a lakosság — jórészt az útépítéseken. Elsősorban nekik köszönhető, hogy a múlt év végére a tiszadadai utak több, mint háromnegyede kőborítást kapott. Idén tovább folytatódik az útépítési program a községben. A hetedik ötéves tervidőszak alatt újabb három kilométeren szeretnének szilárd burkolatú utakat kialakítani. Erre fordítják a településfejlesztési hozzájárulást is. melyre 600 forintot szavazott meg a lakosság. Emellett .szükség lesz a helybeliek önkéntes munkájára, s a termelőszövetkezet segítségére is. Ha mindig-. . isikerül, akkor a tervidőszak végére várhatóan minden út jól járható lesz Tiszadadán. A képzelet szárnyán Ruttka Ferenc kiállításáról Pillanatkép a kiállításról f-------------------------A megyei és városi könyvtár — hagyományaihoz híven — időről időre megújítja kapcsolatát a képzőművészettel, abban a reményben, hogy az irodalom, a könyvtári szolgálat és a képzőművészet, illetve egy-egy kiállítás együtt és kölcsönhatásban szolgálja a közművelődés ügyét. Ruttka Ferenc festőművészt azzal a meggyőződéssel mutatjuk be, hogy érdeklődést elégítünk ki, s szellemi felfrissüléshez teremtünk alkalmat. Ruttka Ferenc Vámos- györkön született, munkáscsalád gyermeke. Élt, dolgozott külföldön és aktív, munkával elfoglalt országjáró, miután 1976-ban végleg hazajött. Emberekhez, természethez kötődése, hűsége, ragaszkodása munkásságának legfőbb motiváló- ja, de képeinek egy részében a képzelet szárnyán ragad magával, szinte a mítosz mesevilágába csalogat el bennünket. Mindabból, amit érez, gondol, a művészet eszközeivel tovább is ad az érdeklődőnek, akár konkrét az alkotás tárgya, akár „megfoghatatlan” számunkra a téma. Művészi alkotásai előtt, között lenni, a tűnődésre, gondolkodásra késztető képek által teremtett hangulatban szemlélődni, az alkotó ember iránti megbecsülés kifejezését is jelenti. Az alkotásokba rejtett, részben nyilvánvaló, másrészt megfejtendő mondanivaló megértése, felfedezése, vagy a színek hatása alatti azonosulás egyben a művészet által kiváltott élmény, öröm. Ruttka Ferencnek van mondanivalója, a kifejezéshez pedig van eszköze. Ö maga mondja, hogy állandóan keresi az újat, mostanában pedig a zene és a képzőművészet egymásra hatása különösen foglalkozV______________________ tatja. Az alkotásait bemutató kiállítás arról győz meg bennünket, hogy tömegekhez szól, de ecsetvonásaival mindig az egyes embert szólítja meg. A megismerkedés után azt pedig már joggal feltételezhetjük, hogy munkája során figyel a sokaság reagálására, és a közönséggel történő gyakori találkozása újabb inspirációt jelent számára. Csók István biztatására kezdett el komolyan foglalkozni a festészettel. Elvégezte az iparművészeti főiskolát, dolgozott együtt Jancsó Miklós Kossuth-dí- jas filmrendezővel. A hazai és a külföldi sajtó sokat és érdekeset írt már róla. Korábban a Magyar Televízió is .bemutatta, miközben munkásságát méltatta. Volt zenész, díszlettervező, dolgozott a MAFILM-nél, 10 évig élt az NSZK-ban, sok helyen és sokszor volt kiállítása külföldön. 25 éve a Képzőművészeti Alap tagja. Ruttka Ferenc olyan művész, aki stílusát így jellemzi: „Extra realizmus és a szürrealizmus között váltakozik.” Témaválasztása és -feldolgozása sokszínű. Olajtechnikával készített képei a látogatótól időt, türelmet igényelnek, cserébe a különleges színkompozíciók gyönyörködtetnek, az érzelmekre hatnak, gondolkodtatnak, beszédessé válnak. Külön figyelmet érdemel: Holdfény, Oxigénhiány, Küzdelem, Tavaszvá- rás, Hamlet, Űrutazás. Nosztalgia, Optimizmus című képe. Dr. Szűcs Imre, a megyei könyvtár igazgatója Ki megy, ki marad? Újoncok bevonulás előtt Februárban ismét bevonulás lesz, sok fiatal kezdi meg sorkatonai szolgálatát. A sorozáskor a hadköteleseket tájékoztatták a szükséges tudnivalókról, néhány dologra azonban nem árt felhívni a figyelmüket. A legfontosabbakról a Sza- bolcs-Szatmár megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon Gulyás László alezredestől kértünk tájékoztatást. — A parancsnokságnak a legtöbb problémát az okozza — mondja Gulyás László alezredes —, hogy a bevonulok egy része elfelejti bejelenteni a családi állapotában, az állandó, vagy ideiglenes lakóhelyében, iskolai végzettségében, szakképzettségében, az egészségi állapotában a sorozás óta bekövetkezett változásokat. Aki élettársi viszonyban él, a helyi tanács által kiadható hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy mióta és hány gyerek eltartásáról gondoskodik. Azt is be kell jelenteni, ha a sorköteles gépjárművezetői engedélyt szerzett, vagy munkahelyet változtatott. Ha ezeket elmulasztják, az sok gondot okoz. Ha például a sorköteles nem jelenti be, hogy megnősült, akkor a bevonulása bármely alakulathoz tervezhető. A nős sorkötelesek általában 100 kilométeren belülre vonulnak. Mikorra várhatják a sorkötelesek a behívót? — A nős, vagy szociális problémával küzdő hadkötelesek 30, a többi bevonuló sorköteles 8—10 nappal a behívás előtt kapja meg a behívóparancsot. Nem árt tudni, hogy aki bemutatja a behívóparancsot a munkáltatónak, bevonulási segélyt kap. A bevonulási segély összege egy félhavi átlagkereset. Ha a hadköteles gyermek eltartásáról gondoskodik, akkor a bevonulási segély összege egyhavi átlag- kereset. Kiknek ad családi segélyt az állam? — Azok a hozzátartozók részesülnek katonai családi segélyben, akiknek a megélhetése nem biztosított. Jelenleg a katonai családi segély összege egy hozzátartozó esetén 2170 forint, minden további személy esetén az említett összeg 70 százaléka. A katonai családi segélyt a helyi tanács szakigazgatási szerve állapítja meg. Hogy a családi segélyt a bevonulást követően minél előbb folyósítsák, a segély iránti kérelmet a behívóparancs kézhezvétele után célszerű a sorkötelesnek, vagy a hozzátartozónak benyújtani az állandó lakóhelye szerinti tanács szakigazgatási szervéhez. A behívóparancsot ki veheti át? — A behívóparancsot a hadköteles és annak közvetlen hozzátartozója veheti át. Aki a behívóparancsnak nem tesz eleget, az elővezethető és büntethető. Aki járóképes beteg, az köteles megjelenni, amennyiben járóképtelen, a parancsnokságra orvosi igazolást kell beküldenie. Ki nem vonultatható be? — Aki három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy családfenntartó — sorkatonai szolgálatra nem hívható be. Családfenntartó az, aki vele közös háztartásban élő, beteg, állandó ápolásra szoruló egyenesági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, feleségét, vagy gyermekét egyedül tartja el, ha erre kötelezhető más hozzátartozó nincs és a behívása az általa eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné. Cselényi György Ötletek SZÍNHÁZ AZ ISKOLÁBAN A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet az idén hirdette meg első alkalommal a drámatanári tanfolyamot. A foglalkozások alkalmanként négyórásak, a tanfolyam tíz összejövetelből áll. A munkatervet a Népművelési Intézet dolgozta ki a tanár- és a tanítóképző főiskolák számára ajánlott drámajáték-oktatási tematika alapján. A tanfolyamon főként gyakorlati órákról van szó. A dramatizálás fázisainak megbeszélése mellett rengeteg készségfejlesztő, kommunikációs játékot, mozgás- és beszédgyakorlatot végeznek. A módszer lényege, hogy a hallgató tanárok aktívan végigcsinálják mindazokat a feladatokat, amiket majdan a gyerekekkel játszatnak végig. Ez egyrészt tapasztalat- szerzés, másrészt saját magukon elemezhetik a feladatok belső lényegét, s ez alapján megvitatják hogyan lehet úgy felépíteni egy tanítási órát, hogy a lazító és koncentráló feladatok megfelelő egyensúlyban legyenek egymással — míg a gyerekeknek egy játékot jelent csak. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Szocialista szerződést kötött a Fejér Megyei Tanács Központi Kórház-Rendelőintézete, valamint a .Fejér Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Az öt évre szóló szerződésben a kórház a többi között vállalja a mezőgazdasági üzemi orvosok munkájának segítését, szakmai tevékenységének ellenőrzését; megfelelő tapasztalatok alapján javaslatot tesz ezen ellátási forma kiszélesítésére, további tsz- ek bevonására. Közreműködik a táppénzes fegyelem szilárdításában, segíti a szövetkezetekben folyó rehabilitációs munkát; folytatja és szükség szerint bővíti a munkahelyi alkalmassági vizsgálatokat. A területi szövetség vállalásai között van, hogy elősegíti az üzemi körzeti szolgálat működését, anyagi lehetőségei szerint támogatja a működésében szükséges szakmai esz- közök, anyagok beszerzését. MÜPÄRTOL0K köre Egyedülálló vállalkozás Békés megyében a műpártolók körének megalakítása. A kör 25 műgyűjtőt tömörít, akik havi 250 forintot fizetnek be, s ennek ellentételeként minden hónapban kapnak egy grafikai lapot. Ezeket a művelődési központ megrendelésére csak 25 példányban készíti el a grafikusművész. A közelmúltban kiállítást rendeztek a műpártolók köréhez tartozók gyűjteményéből. VÍZLEVEZETÉS ÉS ÖNTÖZÉS AZONOS CSŐHÁLÓZATTAL Azokon a sík területeken, ahol a drénezésre szükség van, célszerű e csőhálózaton keresztül öntözni is. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy a dréncsövek mélyebben fekvő végeit egy gyűjtővezetékre csatlakoztassák, a gyűjtővezetéket pedig vízaknába vezessék. Az akna vízszintje megegyezik a talajvízszinttel, tehát az az aknába helyezett szintmérővel ellenőrizhető. Esőzés esetén a dréncsövekből befolyó víz az aknába kerül. Egy 0,3 kW-os villanymotorral hajtott szivattyú is elégséges ahhoz, hogy innen a kívánt szint feletti vizet egy víztárolóba továbbítsa. öntözés esetén a víztárolóból a víz visszavezethető az aknába, ahonnan a dréncsöveken keresztül a talajba jut. Sík területen elegendő 20 ha-on- ként vízaknát telepíteni. Egy családból öt vádlott Július 13rtájn a piricsei boltba tért be a helyi körzeti megbízott rendőr. Az üzlet előtt két fiatalembert igazoltatott, s uiiveL nem volt náluk a személyi igazolvány, közölte, hogy feljelenti őket. Amíg a rendőr a boltban volt, odaérkezett az egyik igazoltatott fiú bátyja, a huszonöt esztendős László Sándor. A bejárat előtt lerakta a magnóját. Kiszóltak neki, hogy halkítsa le. mert zavarja az ott dolgozókat, de erre csak akikor volt hajlandó, amikor a rendőr mondta neki. Ezután tudta meg, hogy öccsével mi történt, s a .boltban felelősségre vonta és szidalmazta a rendőrt, majd hirtelen felkapott egy bevásáirlókosarat, s fejbe vágta vele. Előkerült a gumibot. Erre már közbeavatkozott a fiatalabbik testvér is. és ő is megütötte a körzeti megbízottat. A rendőr megbotlott, elesett, kiejtette kezéből a gúmibotot, mire a két fiú újból rátámadt. Csak amikor sikerült előkapnia a szolgálati fegyvert, akkor hagytáik abba az ütlegelést. A körzeti megbízott értesítette a kapitányságot az esetről, s délután előállították a László testvéreket. Amíg a tanácsházám a kihallgatás folyt, a kapuban kezdetét vette az ügy második felvonása. Megjelent a helyszínen a fiúk anyja, a negyvenhárom esztendős László Antalné és lánya a húszéves László Róza. Az ajtóban álló rendőr nem engedte be őket, s imivel maguktól nem akartak távozni, ki akarta vezetni az udvarról a két nőt. Lászlóné és lánya azonban ellenkeztek, rángatták a rendőrt, csapkodtak félé. Közben megjelent egy másik rendőr is, hogy Lászlónét bevigye a tanácsra. A közben odaérkező harmadik László fiú. a huszonkét éves Zoltán erre gyomron rúgta az intézkedő férfit. A nők sem hagyták annyiban a dolgot, így végül már hárman dulakodtak a rendőrökkel, s csak a könnyfakasztó permet használatával sikerült megfékezni őket. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Spisáimé dr. Kiss Judit tanácsa László Sándort és fiatalkorú öccsét hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés, a másik három vádlottat ugyanezek, illetve a hivatalos személy elleni erőszak súlyosabb. csoportosan elkövetett változata miatt vonta felelősségre. A mindeddig büntetlen., munkahelyén megelégedésre dolgozó László Sándor büntetése két év börtön, öccséé másfél év fogház. (Az ő bűnösségét rongálás és lopás miatt is megállapította a bíróság, hiszen korábban ezek miatt próbára bocsátották.) A különös visszaeső László Zoltán két év és két hónap börtönt kapott. László Antalné és László Róza büntetése tíz hónap börtön, két óv próbaidőre felfüggesztve. Fellebezés után a megyei bíróság hozott határozatot a László család ügyében, s helybenhagyta a városi bíróság ítéletét, amely ezzel jogerőre emelkedett.
