Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-27 / 22. szám
1986. január 27. Kelet-Magyarország 3 az IBUSZ megyei igazgatója Kalotai László Nyírtelekről írt B. J. aláírással egy olvasónk, aki arra kíváncsi, bogy a sorozás és a behívás között hogyan lehet nyugati útlevelet váltani és hány napra utazhat ki? — Minden 18 évet betöltött magyar állampolgár kérhet egyéni turistaútlevelet nem szocialista országba. Harminc napon belüli külföldi kintartózkodáshoz nincs szükség a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság engedélyére, ilyen engedélyt csak harminc napot meghaladó kinttartózkodás esetén kell a kiutazási kérelemhez csatolni. A nyugati utazásokhoz szükséges kérelmet az IBUSZ-hoz kell benyújtani, de a kiutazás engedélyezése a BM útlevélhatóságának hatáskörébe tartozik. Hogyan lehet hozzájutni olyan információhoz, amelyből megtudhatom, hol vannak kempingek, milyen szolgáltatásokat nyújtanak és milyenek az áraik? — kérdezi Szilágyi Sándor nyíregyházi olvasónk. — Irodánk rendelkezik olyan kiadvánnyal, amely a magyarországi szállodák, kempingek, turistaszállók, fizetővendég-szolgálati szálláshelyek címét és árait tartalmazza. Ha a kérdező, vagy bárki bejön irodánkba, szívesen adunk felvilágosítást. Ugyancsak Szilágyi Sándor kérdezte; van-e jelenleg Európában olyan ország, ahová kétütemű kocsival nem lehet beutazni? — Jelenleg nincs olyan ország, ahová ne lehetne kétütemű kocsival beutazni, s információink szerint nem is tervezik sehol a beutazás megtiltását. Azt tudjuk, hogy néhány országban nem hoznak forgalomba ilyen járműveket, de ez nem jelenti azt, hogy nem engedik be országuk területére. Varjú Imréné kísvárdai olvasónk Ungyáron született, ott élnek testvérei. Eddig évente kétszer is meglátogathatta őket, mert Nyíregyházáról buszjárat közlekedett Ungvárra és vissza. Ez megszűnt, a háromnapos utakra induló buszok pedig nem térnek be Kisvárdára. Kérdezi: visszaállítják-e a jól bevált egynapos utakat? — Sajnos, kedvezőtlen választ kell adnom a kérdezőnek, mert az egynapos ungvári utak visszaállítására nincs lehetőség. Megszüntetését egyébként a szovjet partner kérte, mert ezek az utak nem turisztikai jellegűek voltak, sőt még a háromnaposak sem mindig azok, az utóbbi időben kereskedelmi jellegűvé váltak. Éppen azért, hogy a turisztikai utazás valóban turisztikai célú legyen, a háromnapos utak időtartamát is növelni fogjuk, egyetértésben a szovjet partnerrel, az INTOURISTtal. B. C. számlája van egy Ság- vári úti olvasónknak. Nem érti, miért nem mehet évente többször is nyugati országokba, pedig nem venné igénybe az állam által adott valutakeretet. — Természetes dolog, hogy csak az a magyar állampolgár utazhat külföldre — különösen nyugati országokba — akinek megfelelő mennyiségű valutája van. Aki a Nemzeti Banktól kéri, az 15 200 forint értékű valutát kap, akinek pedig B. C. számlája van, saját maga fedezi kinttartózkodásának költségeit. Az évi egyszeri utazás nem valuta kérdése.- az útlevéltörvény — 1984. január 1-e óta van érvényben — kimondja, hogy évente csak egy alkalommal lehet nyugatra utazni, legyen az látogatás, társasutazás, vagy egyéni turistautazás. Rendkívüli esetben méltányosságból a Belügyminisztérium engedélyezheti a többszöri kiutazást is. Komlóssy Imréné nyíregyházi olvasónknak több rokona lakik Romániában. Ügy hallotta, hogy egyénileg csak február 1-ig lehet Romániába utazni és rokonainál sem szabad megszállni. Kérdése: igaz-e ez? — Körülbelül fél éve hallani olyan híreszteléseket, hogy megszűnnek a kiutazási lehetőségek. Ez szerintem szóbeszéd, hivatalosan semmi erre utaló információt nem kaptunk. Aki járt mostanában Romániában, tapasztalhatta, hogy ugyanúgy lehet kiutazni, mint korábban. Ami a szállást illeti: csak közeli, egyenesági rokonoknál lehet megszállni, ennek hiányában szállodában kell tölteni az éjszakákat. Olvastam az újságban a hirdetést, hogy az Autóklub tagjai megvehetik a jegyet a Forma—1- es autóversenyre. Nekem nincs kocsim, nem vagyok az Autóklub tagja, de én is szeretnék elmenni a versenyre. Hogyan tudok jegyhez jutni? — kérdezi Krisztin Béla Vásárosnaményból — Irodánk is foglalkozik a Forma—1-es verseny jegyeinek értékesítésével. Nem árt tudni, hogy egy személy maximum négy jegyet igényelhet, s az igénylők nevét és címét is közölni kell, mert a jegyet névreszólóan a vevő lakására küldjük ki. Ezt a módszert nemzetközi tapasztalatok alapján választottuk, mert szeretnénk elkerülni a jegyhamisítást, s azt, hogy bárki is üzérkedjen a jegyekkel. Az augusztus 8 és 10 közötti autóversenyen a péntek és szombati rendezvényre egy felnőtt egy tíz éven aluli gyereket ingyen is magával vihet, vasárnapra ez már nem vonatkozik. Különben egy-, két- és háromnapos bérleteket is árusítunk 300 és 1000 forint közötti értékben. B. J. ■ >em társulok. Nerriva- I /V gyök Pali és nem le- w szék pénzestárs. Mondom ezt azért, mert I hivatali helyiségembe a minap beállított egy férfi. Korra amolyan bő negyvenes, termete 160 felett, közállapota részeg. Mindezek ellenére összefüggően beszélt. Dicsekedett dörzsöltségével, mondván, bőven koptatta érte a pesti aszfaltot. Nacionálé jaként megemlítette még, hogy Münchenben nősült, Bécsben vált el és Vácon csücsült 18 évig. Szakaszosan. — Tizennyolc évig volt időm gondolkodni. — közölte bizalomgerjesztőén, majd előadta jövetele célját. — Korszakalkotó találmányom van. Pár éve megjelent egy könyv a totózásról. Kérem én azt kézből megkontrázom. Idenézzen! Odanéztem. Egy tt&tjeszre tömött aktatáskát *és hasonló módon bélelt reklám- szatyrot emelt meg. — A számításaim. Még Tsz-közgyűlés a színházban A tanyabokrok népe most, január 25-én Nyíregyházára, a Móricz Zsigmond Színházba jött közgyűlést tartani. E rendhagyó mód oka a jubileum: huszonöt éve alakult meg a nagycserkeszi Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A színház megtelt, nincs gazdátlanul egyetlen bársonyszék sem. Az alkalomhoz illően a Nagycserkeszi Általános Iskola Toldi Miklós úttörőcsapata színvonalas műsort ad. „Várta a paraszt, ezer évig várta, hogy földje legyen” ... — mondják a gyerekek. És lett földjük a nagycser- keszieknek. Hogyan és miként, arról Lakatos József, a termelőszövetkezet ' elnöke szól: — A nagy átszervezést megelőzően, Cserkeszen 1949ben már alakult egy szövetkezet ... Itt nem voltak földbirtokok, amit fel lehetett volna osztani, ezért a volt cselédek, nincstelen földmunkások az állami tartalék földeken közösködtek. Szövetkezetüknek az Üj Élet nevet adták, de ez az Űj Élet tele volt gonddal, bajjal. Tomasovszki András, az akkori elnök tíz évig jegyezte fel az eseményeket, most abból idézek: „Hanem volt pénzünk — írta Tomasovszki — kivágtunk egy fasort, és eladtuk a fát. Az is megtörtént, hogy a tagok adták össze kevéske filléreiket, vetőmagra vagy amire kellett”. A színházban fiatalok és idősek szinte egyenlő arányban vannak jelen. Akik átélték a nagy időket, tudták, Lakatos József Racskó Mihály titok, de magának elárulom, olcsón megüthetnénk a főnyereményt. Egyelőre itthon forintért. Aztán Európa-szerte rámennénk a dollármilliókra. — Életemben nem totóztam. — Az nem baj. A szűz kéz csak előny. Az én szisztémámban ennek is jelentősége van. Akarja látni? — Nem. Nem hiszem, hogy kíváncsi vagyok rá. Különben is mondtam már, annyit értek a sportfogadáshoz, mint tyúk az abc- hez... Vendégem hervadtan sajnálkozott. Kérdezte, kihez fordulhatna. Egy okos emberre, egy igazi jó fejre lenne szüksége. Közölte, nincs nagy igénye. Beéri a „Kont- ratotókönyv" találmánya utáni haszon 20 százalékáLakatos Pál nehéz szavakban minden jót és rosszat korhűen megidézni. Racskó Mihály, aki 1952-ben lépett az Új Életbe és fogatos volt nagyon sokáig, azt mondja: '— Az én szüleim 1947-ben kitelepedtek Csehszlovákiába. Egy lány testvéremmel maradtam itthon. Nem volt semmink, se földünk, se ingóságunk. Haszonbérletben hét hold földet műveltem. Később ezt vittem a közösbe. Nehéz időkét éltünk át, nem hittem volna, hogy eljutunk idáig. Már nyugdíjas vagyok, de ott van helyettem a termelőszövetkezetben a két fiam, traktorosok, jól keresnek, nekik már köny- nyebb... Az elnök beszédében nem kozmetikázza a huszonöt évval. Ja és sürgősen kell egy százas okmánybélyegre, mert a szabadalmaztatás és a miegymás, egyszóval... — Nem — mondtam határozottan — nem társulok. Különben is ha olyan jó az a kontra, tegye vele saját magát gazdaggá. Ez utóbbi érvelésnek nem lett foganatja. Végül, hogy lerázzam a feltalálót, jóindulatúan figyelmébe ajánlottam az egyik kollegám. Félóra múlva az én nagyra becsült és tisztelt barátorn {idézőjelben minden jelzőt) üvöltve rohant a folyosóra. — Ki volt az az őrült, aki hozzám küldte ezt a félnó- tás kontrást? Kikészített, megemésztett... 5 zegény kolléga. És szegény feltaláló. Ez utáfjbit láttam, amint csalódottan lép ki az utcai ajtón. Utánasiettem. Adtam neki egy húszast. Megérdemelte, megdolgozott érte. Aztán a kollégát vigasztaltam. .. Seres Ernő vei korábban történt eseményeket. — Sokan nem akarták a termelőszövetkezetet. Bujkáltak a szervezők elől, de amikor már nem volt más kiút és beléptek, akkor csutkakúpba, pelyvásba dugták el szerszámaikat, szekereiket. Abban bíztak, hogy hamar vége lesz a szövetkezésnek. Még a hetvenes években is voltak, akik vetőgépet, gazdasági felszereléseket ajánlottak fel megvásárlásra. Akkor szedték elő eldugott ingóságaikat... Nagycserkeszen 1961-ben három termelőszövetkezet alakult: a Kossuth, a Rákóczi és az Új Élet. A három tsz 1972-ben egyesült. Ezt követően töretlenül fejlődött a gazdálkodás. A Kossuth Tsz négyszer nyerte el a kiváló címet, számtalanszor ismerték el termelési eredményeit oklevelekkel. A hatvanegyben alakult Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke volt Lakatos Pál, aki hetvenöt éves és 18 holdját vitte a közösbe: — Nem könnyű szívvel cselekedtem. Nem tudtuk mi, hogyan fog alakulni. Nagyon sok rossz példa volt előttünk, amit láttunk és hallottunk a környéken. De mi az első évek után egyenesbe jöttünk, és mindvégig jól gazdálkodtunk. Minden jól ment, jövedelmező volt a növénytermesztés, állattenyésztés. Most már én sem bánom, de azt hiszem, más sem, hogy szövetkezeti gazda lett. .. Az ünnepi beszéd nem hosszú.. Nincs teletűzdelve számokkal, termésátlagokkal Minek is arról beszélni, amit mindenki tud, hogy a negyedszázados gazdálkodás jó gyümölcsöt érlelt. A nagycserkeszi tsz erős és eredményes. Ez látnivaló a településen is, ahol huszonöt éve még szétszórtan álltak a házak, ott most takaros utcar sorok, új épületek vannak. A közgyűlésen 37-en kaptak kitüntetést, sokan jutalmat. Megismertem egy érdekes embert: úgy 40— 42 éves lehet, hivatásának elismert szakembere, s ifjú korától következetesen kitart annál az elvénél, hogy pályáján kizárólag addig alkar eljutni, amíg saját tehetsége, önereje eljutatja. Írni akartam róla, névszerint kívántam bemutatni őt, de arra kért, ne tegyem, mert már ezzel is megkapná azt a többletet — a sajtó népszerűsítését —, amit ő maga külső katalizátornak tart. Miután megnyugtattam, hogy nem népszerűsítem őt, elmondta, hogy rendkívül jól érzi magát a munkahelyén, tekintélyes beosztásában. Betöltött már a szakmai ranglétrán sokféle posztot, s mindegyikben örömét lelte. Sohasem célozta meg az egyel magasabb létrafokot, nem kereste felettesei támogatását, nem elő- szobázott, nem kilincselt, nem volt hálás közönsége a felülről jött vendég vicceinek. Egyszerűen csak dolgozott. Amikor valaki egyszer arra biztatta, keresse tudatosabban a szakma magas vezérkarának társaságát, mert ő ennél — mármint amit most csinál — többre hivatott, ez az érdekes ember életében először kifakadt : „Hagyják őt békén ... higgyék el, ő bizony sajnálja az idejét az érdekkapcsolatok építge- tésére pazarolni. Ezalatt ő dolgoziik, pihen vagy szórakozik ...” Töprengek: jó példa, mintakép ez az ember? Vagy inkább ambícióhiányban szenved? Ez utóbbi igazságtalan vád lenne, mert ez az érdekes ember jól dolgozik, elismert szakember. Ha már nem irhátok róla névszerint, akkor szurkolok neki: sikerüljön neki élete nagy kísérlete, s érezze magát jól nyugdíjig. (Sz. Sz.) •S. E. v. Vasárnap is dolgoztak Megszépül a cipőbolt Sokan emlékezünk még az aprócska, zsúfolt cipőboltra Nyíregyházán, a városi tanács szomszédjában. Nyitástól zárásig olyan tömeg fordult meg és vásárolt itt, hogy alapterületéhez képest hatalmas forgalmat bonyolított le az üzlet. Néhány éve új helyre, a sétálóutca elejére költözött a cipőbolt: a korábbinál lényegesen nagyobb helyiségbe. Ám idő közben kiderült: ez a terület sem elég. Szükségessé vált a bővítés. S mivel a szomszédos méteráru szaküzlet sem boldogult helyszűke miatt, ezért az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál úgy döntöttek: a két kicsiből egy nagy üzletet alakítanak ki, vagyis megtoldják a cipőboltot. Néhány napja kőművesek, festők, burkolók szorgoskodnak az épületben. Még vasárnap is dolgoztak, hogy minél hamarabb, legkésőbb február első napjaiban megnyílhasson az újjászületett bolt a vásárlók előtt. A méteráru szaküzlet ugyan nem költözik új helyre. Árukínálata a vállalat áruházainak, meglévő szaküzleteinek kínálatát gazdagítja. (H. Zs.) SZERKESZTŐI OOOOOOOO QkerpeseireFTTii^i
