Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

Az Országos Béketsnács elnökségének állásfoglalása Békemozgalmunk aktívan támogatja a szovjet leszerelési javaslatokat Várossá avatták Tiszavasvárit Berecz János, a Központi Bizottság titkára adta át az Elnöki Tanács várossá nyilvánító oklevelét Berecz János átadja az Elnöki Tanács várossá nyilvánító díszoklevelét Sulyok Jósét ta­nácselnöknek. Az Elnöki Tanács 1986. január l-től vá­rossá nyilvánította Tíszavasvárit. Ebből az alkalomból több napon át tartó gazdag prog­ramot rendeztek a településen, melynek záró eseményére, a kibővített ünnepi tanácsülés­re január 22-ién, szerdán került sor. A vá­rossá avatás napja annak az egészségügyi komplexumnak az átadásával kezdődött, amelyet a helyi tanács, a megyei gyógyszer­tárt központ, valamint az Alkaloida Vegyé­szeti Gyár összefogásával, közel 10 millió fo­rintért valósítottak meg. Az .új létesítményt, amelyben hat orvosi rendelő és egy korsze­rű gyógyszertár található, Mándoki István, az Alkaloida Vegyészeti Gyár igazgatója ad­ta át rendeltetésének, ezzel egy időben avat­ták fed1 a gyógyszertár falán dr. Kelp Ilona vegyésznek, Kafoay János feleségének és se­gítő munkatársának domborművét. Nagy István János szobrász alkotását. Délelőtt a városi pártbizottság épületében baráti beszélgetésen találkoztak a település párt-, állami vezetői és a városavatásra ér­kezett vendégek. A megjelenteket — köztük Berecz Jánost, a Központi Bizottság titká­rát, Varga Gyulát, a megyei pártbizottság első titkárát, Bánóczi Gyulát, a megyei ta­nács elnökét. Dobi Ferencet, a MEDOSZ fő­titkárát, megyénk társadalmi és tömegszer­vezeteinek vezetőit, s azokat a vendégeket, akik megyei vezetőkként korábban sokat tet­tek Tiszavasvári várossá fejlesztéséért — Laskai Károly, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte, s tájékoztatta röviden a település erőfeszítéseiről, arról a közös küz­delemről, amely a várossá nyilvánításig dl­vezetett. Ezt követően, a megemlékezés koszorúit helyezték el a település szülöttel: Pethe Fe­renc, Vasvári Pál, Kaibay János szobránál, majd a művelődési házban kezdetét vette a kibővített ünnepi tanácsülés. Az Országos Béketanács elnöksége szerdán ülést tar­tott. Megvitatta a magyar békemozgalomnak a nemzet­közi békeévre szóló prog­ramtervezetét, amelyet az Országos Béketanács február 4-re összehívott ülése elé ter­jeszt. Az OBT elnöksége állás­foglalást fogadott el az új szovjet leszerelési javasla­tokról. Ez kifejti: ,A magyar bé­kemozgalom üdvözli a Mihail Gorbacsov nyilatkozatában megfogalmazott új, nagysza­bású szovjet akcióprogramot a békéért és a nukleáris, le­szerelésért. Ez a kezdemé­nyezés reményt keltő nyitá­nya az 1986. esztendőnek, amelyet az Egyesült Nemze­tek Szervezete nemzetközi békeévvé nyilvánított. A szovjet javaslat és lesze­relési program átfogó jellegű, egyszersmind konkrét is. A problémák fokozatos megol­dását keresi és ésszerű komp­romisszumok lehetőségét kí­nálja. A javaslatok megvalósítása a magyar nép érdeke is, ezért élvezik közvéleményünk egy­értelmű támogatását. Erről tanúskodnak a béketanács­hoz naponta érkező levelek, táviratok. A magyar békemozgalom i elégedetten nyugtázza, hogy a javaslatot az érintett vezető hatalmak fővárosainak több­ségében fontosságának meg­felelően tanulmányozzák. Sehol az országban nincs még olyan magtisztító üzem, amelyben akár egy patikát is be lehetne rendezni. Nyír­egyházán lesz. Vadonatúj csarnokot építtetett a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat, hogy helye legyen azoknak a hatalmas gépek­nek, amelyek világszínvona­lon termelnek majd. Ilyen technológia mellett elképzel­hetetlen a porolás. A cégnek 30 millió forint­jába kerül ez az üzem. A költségek kétharmadát ex­portfejlesztő hitelből fedezik. A maradék összeget a válla­lat maga gazdálkodta ki. Az új beruházással szemben tá­masztott magas hatékonysá­gi követelményeket szigorúan megszabja, hogy a hitelt négy év alatt vissza kell fizetni. A hangár nagyságú csar­nokban még szerelés folyik. Svéd és osztrák masinákat rendeznek sorba. Ezek a gé­pek — egyebek mellett — le­begtetni tudják az egészsé­ges növényi magvakat. Te­szik ezt azért, hogy közben a más fajsúlyú gyamok, szeny- nyezőanyagok kiperegjenek az értékes terményből. Emel­lett egy hengerpalást a ki­Ugyanakkor nyugtalanságá­nak ad hangot amiatt, hogy az Egyesült Államokban — egyes nyilatkozatokból ítélve — változatlanul ragaszkod­nak az űrfegyverkezés! prog­ramhoz, amely már eddig is súlyos tehertétele volt a szovjet—amerikai tárgyalá­soknak. Az új szovjet kezde­ményezés kedvező lehetősé­geket teremt a két- és több oldalú leszerelési és fegyver­zetkorlátozási tárgyalások mielőbbi, eredményes befe­jezéséhez. Fontos feladatunknak tart­juk, hogy sajátos eszközeink­kel mindent megtegyümk a leszerelési akciótervben fog­laltak minél szélesebb körű megismertetéséért és közvé­leményünk hozzájáruljon a javaslatok elfogadtatásához. A szovjet nyilatkozat egyér­telműsége, konkrétsága, köz­érthetősége nagy segítséget ad ehhez a munkához. A bé­kemozgalmak annál is inkább aktívan támogathatják e kez­deményezést, mivel abban sa­ját követeléseiket is viszont­látják. Bízunk benne, hogy olyan válaszok érkeznek a moszk­vai indítványra, amelyek le­hetővé teszik az eredményes tárgyalásokat az emberiség biztonságosabb holnapjáért, azért, hogy az atomfegyverek fenyegetése nélkül léphes­sünk a harmadik évezredbe” — fejeződik be az Országos Béketanács elnökségének ál­lásfoglalása. Egy részlet a világszínvona­lú üzemből. vánt nagyság szerint kiválo­gatja a magvakat. Egyszerre három technológiai sor mű­ködhet egymástól függetle­nül. A próbaüzem egyébként már februárban megkezdő­Várkonyf Péter Varsában Várkonyi Péter külügymi­niszter szerdán hivatalos ba­ráti látogatásra Lengyelor­szágba érkezett. A varsói re­pülőtéren a magyar vendéget Marian Orzechowski len­gyel külügyminiszter fogad­ta. A nap folyamán a két po­litikus megkezdte a tárgya­lásokat. Környezet­védelmi tanácskozás Ábrahám Kálmán állam­titkárnak, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vezetésé­vel szerdán Budapesten ta­nácskoztak a fővárosi és a megyei könyezet- és termé­szetvédelmi bizottságok ve­zetői. A megyei környezet- és természetvédelmi bizottsá­gok munkájának jelentősége nagymértékben növekedett a Minisztertanács 1985 au­gusztusi rendelete nyomán, a mostani tanácskozáson eze­ket a feladatokat vitatták meg. Az elkövetkező időszak­ban a bizottságok fokozotf gonddal vesznek részt a ter­mészetvédelmi értékek meg­őrzésében. A környezet- és természetvédelem szempont­jait ma már egyre fokozot­tabban érvényesíteni kell a népgazdasági tervezésben, ehhez a bizottságok is mesz- szemenően hozzájárulnak Emellett ösztönzik a környe­zetkímélő technológiai meg­oldásokat, különösen azokat, amelyek hosszú távon a leg­gazdaságosabbak. dik. Az idei termést már az új garatokba öntik. Programozni lehet a minő­séget. Furcsán hangzik, de így igaz. Az üzem sarkában meghúzódó vezérlőteremből számítógép irányítja a masi­nák munkáját. Az egyes programok meghatározzák a magvak tisztítottságának mértékét és addig nem „nyu­godhatnak” a gépek, amíg ezt el nem érik. Évi tízezer tonna árut fo­gadhatnak ezentúl ebben a csarnokban. Ez a mennyiség önmagában is több annál, mint amennyit a megye je­lenleg működő négy üzeme összesen ad. A megnöveke­dett kapacitások lehetővé te­szik a vállalati export jelen­tős felfuttatását. Kecsegtető a holland, a nyugatnémet és az angol piac. A nyugati vá­sárlók — mindenekelőtt — a fűmagvak iránt érdeklőd­nek. A cég vezérkara bízik benne, hogy a Szabolcs-Szat- márban termett vöröscsen- kesz, réti perje, tarackos tip- pan magvai erős gyökereket eresztenek a nyugati földe­ken. Sz. J. A Himnusz elhangzása után Sulyok József, a városi ta­nács elnöke köszöntötte a vá­rosi tanács tagjait, a meghí­vott vendégeket — köztük a megye városainak vezetőit —, majd Berecz János mon­dott városavató beszédet. Bereoz János, a párt Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevé­ben köszöntötte a megjelen­teket. a tiszavasvári város­alapítókat. Helyénvaló az a kifejezés, hogy városalapítók — mondta —, hiszen a vá- rosi rangot nem adomány­ként kapják, hanem kemény munkáival érdemelték ki a ti- szavasváriak. Az Elnöki Ta­nács ezt az eredményes küz­delmet ismerte el, amikor Tiszavasvári városi rangjáról határozott. Felidézte a szónok, miként tűzték célul 1980-ban a me­gyei pártértekezileten: a fej­lődő Tiszavasvári még na­gyobb léptekkel teremtse meg a városi cím elnyerésének feltételeit. Ezt a feladatot maradéktalanul teljesítette a település lakossága. — Történelmi esemény a városavatás minden települé­sen, de itt ma kétszeresen is tetten érjük a történelmet. — Történelmi eredményeket sű­rít magába a városi rang, míg a magyar nép él. a szo­cializmus virágzik, addig Ti­szavasvári fejlődése fényesen bizonyítja szorgalmas lakói áldozatos munkáját. De tör­ténelem a mai nap úgy is, hogy ennek a városnak je­lentős múltja, kiemelkedő korszakai vannak. Ma azok­ra a nemzedékekre is gondo­lunk, akik az évszázadok so­rán építették, fejlesztették ezt a környéket. Valójában tehát egyszerre vagyunk a múlt, a jelen és a jövő történelmének csomópontjában. Nem elvont várossá nyilvánításról van tehát szó — folytatta —, ha­nem arról: a település tizen­ötezer lakója folytatta és kö­veti a haladó elődök küzdel­mét. Ezután a település történe­téről beszélt Berecz János, felidézvén a viharos idősza­kokat, s azok emlékét, akik kiemelkedtek a település küz­delmes évszázadaiból. Beszélt a polihisztor Pethe Ferenc­ről, a szabadságért, a függet­lenségért életét áldozó Vas­vári Pálról és az Alkaloidát megalapító Kaibay Jánosról, akiinek — mint mondta — a lehelete még itt van mögöt­tünk, hiszen ha élne, kilenc­venéves volna. Okkal örö­kítette meg a város a címeré­ben azt a mákgubót, melyből Kabay János gyógyszeralap­anyagot nyert, mert az Al­kaloida gyár valójában a vá­rossá fejlődés gazdasági hát­terét alapozta meg. A továbbiakban azokról a forradalmakról szólt, ame­lyek ezt a települést is érin­tették, majd a felszabadulást követő társadalmi változá­sokról beszélt részletesen: a földosztásról, a termelőszö­vetkezeti mozgalomról, a közös gazdaságok megerősí­téséről, az emberek tudatá­ban végbement forradalom­ról, amely semmivel sem volt könnyebb, mint bármely korábbi forradalom. Majd arról szólt, hogy az új társa­dalom építése történelmi fo­lyamat, s e küzdelemben nem állhatunk meg egy pil­lanatra sem, állandóan új feladatokat kell megolda­nunk. Méltatta a fiatal város kö­zösségének példamutató szor­galmát; hangsúlyozta, hogy az itt élők nem csak kaptak, de adtak is bőséggel a közös­ségnek, a várossá válás ér­dekében. Maradjon meg ez a jó szokás, a jövőben bővül­jön ki a vonzáskörzetben élőkre is, legyen közös a gond és az öröm. Arra van szükség — hangsúlyozta —, hogy mindinkább térségi szemlélet váljék uralkodóvá, mert csak így lehet a közös­ség megelégedésére utat, gázvezetéket építeni, javíta­ni a foglalkoztatást, pihenő­központot kialakítani, fej­leszteni az oktatás feltételeit. Szólt arról, milyen fontos szerepe van a városközösség kialakításában, egész éle­tünkben a szocialista de­mokráciának. Bár sok gyöt­rődéssel születik a mi de­mokráciánk, de az egyes emberek akaratát, törekvése­it közakarattá emeli, és azt végül együttes cselekvéssel valósítja meg. Beszélt a de­mokrácia és a törvényesség szoros összefüggéséről, ar­ról, hogy a demokrácia kiszé­lesedésével egy időben mind erősebb felháborodást vált ki, ha bárki a közösség rová­sára akar érvényesülni, előnyhöz jutni. A demokrá­cia akkor funkcionál haté­konyan, ha mögötte ott van a törvényesség, a törvény szigora — mondta a szónok. Ezután arról szólt: a XIII. pártkongresszus és a népgaz­daság hetedik ötéves terve konkrét országépítő progra­mot adott népünknek. E program megvalósításának záloga az, hogy népünk a közismert nehézségek elle­nére is ragaszkodik szocia­lista céljainkhoz, s ez nagy­fokú politikai érettséget bi­zonyít. Beszélt azokról a feladatokról, amelyeket a szociális ellátásban, az igaz­ságos közteherviselés megva­lósításában teljesítenünk kelL Ha a most kezdődött hetedik ötéves terv céljait teljesítjük, akkor sikerrel élénkítjük a gazdaságot, képesek leszünk javítani az életkörülménye­ket, állni tudjuk a nemzet­közi versenyt, őrizni a nép­gazdaság egyensúlyát. Ezek, bár országos célok, közvet­lenül is érintik egy új város lakóit — s a szónok kérte a jelenlévők hozzájárulását e szép program megvalósításá­hoz. A továbbiakban a nemzet­közi helyzetet elemezte, ar­ról beszélt részletesen, mivel kellett és mivel kell számol­nunk céljaink teljesítésében. Majd beszéde végén így szólt: — Most arra van szükség, hogy nemes, teljesíthető cé­lok érdekében fogják össze az új város és a térség erőit, azért fáradozzanak, hogy ez a város három megye határán (Folytatás a 4. oldalon) Programozott minőség I XLIII. évfolyam, 19. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. január 23., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents