Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. január 21. I stockholmi finis A svéd fővárosban újabb fordulójához érkezett a kon­ferencia, amely szerves és fontos része az európai biz­tonsági és együttműködési folyamatnak. A helsinki dön­tés jegyében további érte­kezleteken kell tevékeny­kedni a történelmi jelentő­ségű okmány elveinek va­lóra váltásáért, összesen hét ilyen jellegű tanácskozásra került sor, de feladatánál fogva alighanem a stockhol­mi a legfontosabb. Ez az értekezlet 1984 ja­nuárjában kezdődött, azaz pontosan két esztendeje. A most finiséhez érkezett első rész témája a katonai termé­szetű bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések kidol­gozása. Ez siker esetén elve­zethet a második részhez, ami már konkrét leszerelési tenni­valókkal foglalkozhat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy 1986 őszén az oszt­rák fővárosban összeül az európai biztonsági és együtt­működési folyamatokban eddig megtett utat értékelő űjabb tanácskozás, s ha a stockholmi értekezlet részt­vevői ennek a fórumnak si­kerről számolhatnának be, akkor — és csak akkor — megkezdődhet a svéd fővá­rosban a második szakasz. Mi kell ahhoz, hogy ez így legyen? Nos, a genfi csúcstalálkozó után erre vi­szonylag könnyű válaszol­nunk: az kell hozzá, hogy a nyugatiak is maradéktalanul magukévá tegyék a szovjet— amerikai csúcs ezzel kapcso­latos döntését. Ezt a döntést Mihail Gorbacsov, legutóbbi, óriási horderejű javaslatai­nak ismertetésekor így fo­galmazta meg: „eldöntöttük, hogy meggyorsítjuk a tárgya­lásokat, s ez a megoldás nem maradhat puszta szó.” A stockholmi tárgyalásokra ugyanebben a beszédében kü­lön visszatért az SZKP fő­titkára: „Eljött az ideje an­nak, hogy hatékonyan hoz­záfogjunk a konferencián a mindeddig megoldatlan prob­lémák kidolgozásához.” És, mint ahogy a főtitkár fogalmazott, ennek nemcsak az ideje jött el, hanem — Genf után — a lehetőségek is. Sorskérdés, hogy ne menjen veszendőbe ez a lehetőség. Harmat Endre Dél-Jemen Normalizálódik a helyzet? Dél-Jemenben a Jemeni Szocialista Pártnak (JSZP) Ali Nasszer Mohammed el­nökkel szemben áldó kollektív vezetése ura a helyzetnek és az országban fokozatosan nor­malizálódik aiz élet — tudat­ja az a közlemény, amelyet a JSZP KB Politikai Bizottsá­ga üléséről adtak ki, és ame­lyet a rádióban ismertet­tek. A közleményből nem világ­uk k>i, 'hogy a párt Politikai Bizottsága miikor és hol tar­tott ülést, és milyen összeté­telben. A rádió műsorát a KUNA kuvaiti hírügynökség értesülése szerint a főváros­hoz közel fekvő Lahadzs kor­mányzóság adója sugározza a hivatalos rádió szokásos hullámhosszán. Az adeni adó épülete megsérült a harcok­ban. A Politikai Bizottság kö­szönetét fejezte ki a Jemeni Arab Köztársaság elnökének, Ali Abdullah Szálehnek „a testvéri támogatásért”, Hafez Asszad szíriai elnöknek a külső beavatkozást elutasító magatartásáért és a palesztin mozgalomnak, mert kész köz­reműködni a válság orvoslá­sában. A testület köszönetét mondott minden olyan ál­lamnak — a Szovjetuniónak, Etiópiának és más szocialista országoknak —. amelyek saj­nálkozásukat fejezték ki a tragikus események miatt. A rádió számos, az élet nor­malizálódását elősegítő intéz­kedést ismertetett, így a víz­Szélvihar Gytr-Sopronban Hétfőre virradó éjszaka, s napközben is orkánszerü szél tombolt a nyugati ország­részen. A déli és a kora délutáni órákban több helyütt tovább erősödött a szél ere­je. Sopron térségében 110— 120, Győr környékén pedig 90—100 kilométeres sebességű széllökéseket mértek. Fák dőltek az utakra, tetők ron­gálódtak meg, televíziós an­tennákat szaggatott le a vi­har. A Fertő-tavon a gyors­vonat sebességű szél felszag­gatta a vékony jégréteget, s munkájuk felhagyására kényszerítette a nádaratókat. A vihar az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat te­rületén elsősorban Esztergom és Tatabánya térségében oko­zott gondokat. Számos he­lyen elszakadtak, megsérül­tek a 20 és 35 kilovoltos ve­zetékek. és el ek tromosene rg ia -s zol gá 1 - tatás, a távközlés és aiz élel­miszer-ellátás helyreállításá­ról. A Lahadzsból sugárzó rá­dió hétfőn reggeli adásában megerősítette, hogy Abdul Fattaih Iszmail életben van. Iszmailról, az Alii Nasszer Mohammeddel szemben álló erők egyik vezetőjéről ko­rábban olyan jelentés érke­zett, hogy kivégezték. Maffiaper Niino Salvo, a vasárnap Svájcban elhunyt „flagy adó­szedő” személye a bűnügyi krónikák figyelmének a kö­zéppontjában áll ezekben a napokban Olaszországban. Salvo lett volna ugyanis a február tizedikén Patenmó- ban kezdődő, maffiaellenes „óriásper” egyik legfőbb vád­lottja. A több száz vádlottat érintő vádiratok mintegy nyolcezer oldalt tesznek ki, ezekből 370 oldalnyi összeál­lítást jelentettek meg a na­pokban könyv formájában. Joe Kennedy, a Kennedy-család legfiatalabb sarja hivatalo­san bejelentette, hogy indul egy kongresszusi képviselői he­lyért folytatott választási kampányban. 1985-ben 5227 volt ellen­forradalmár szakított tevé­kenységével, s élve a népi kormány amnesztiájával, ha­zatért Kambodzsába. Ezzel a Pol Pot-rezsim megdöntése óta hazatértek száma 28 941- re emelkedett. Az illetékes kambodzsai bizottság jelentéséből az is kitűnik, hogy tavaly egy hí­ján kettőezerrel több személy tért haza, mint 1984-ben. Az 1985-ben hazajöttek közül 3261 ember azelőtt Pol Pót fegyveresei között szolgált; 1966 pedig Szihanuk, illetve Son Sann egységeiben. 2887 ellenforradalmár fegyverével együtt jelentkezett a népi hatóságoknál. Előfordult, hogy a khmer reakció hadse­regének egész alegységei hagytak fel a szembenállás­sal. Az amnesztiát igénybe ve­vők hetven százaléka Kam­bodzsában maradt család­tagjai hívására tért haza. So­kukat az is motiválta, hogy Utazás a „világ tetején“ belátták: hazájuk érdekeit és saját boldogulásukat is csak otthon, az újjászülető Kam­bodzsában érvényesíthetik. Sokan arról számoltak be — különösen azok, akik Pol Pót táboraiban éltek —, hogy a menekülttáborban elviselhe­tetlen sorsuk volt. A népi kormány amnesz- tiarendelete nemcsak büntet­lenséget biztosít — múltjuk­tól függetlenül — a hazaté­rőknek, hanem megadja a szükséges anyagi-jogi segít­séget életük újrakezdéséhez. A kínai légitársaság Csengtu—Lhasza já­rata annyira ponto­san betartja a reggel 7 órai indulást, hogy a Boeing 707-es felpörgetett motorok­kal már 6,58-kor a kifutó­pálya szélén remeg. Naran­csot osztogatnak. Mögöttünk marad az örökké párás, meleg és ter­mékeny vörös talajú sze- csuáni medence. A „senki” földje következik, kopár hegyek, csontkemény szá­raz talaj. Torokszorító lát­vány. Száz kilométereken át az életnek semmi jele. Sze- csuánban százmillióan lak­nak. Az egymillió négyzet- kilométernél valamivel na­gyobb Tibetben kétmillió- an. Másfél-kétezer méter magas hegyek emelkednek ki „a világ tetejének” elke­resztelt tibeti-csinghaji fennsíkból. A főváros, Lha­sza is már négyezer méter­rel a tengerszint felett van. Keringési zavarokkal, szív- bántalmakkal, fülproblé­mákkal bajlódó embertár­sainknak nem ajánljuk az utat. A tanácsok monoton sorrendben ismétlődnek: nem szabad cigarettázni, szeszes italt inni, a levegő oxigénben szegény, lassan, óvatosan kell járni. Alattunk a Brahmaputra (tibetiül: Jarlung Cang­po), mely több ezer kilomé­tert tesz meg tibeti terüle­ten, majd hirtelen kanyar­ral Indiának és Banglades- nek veszi útját. Vize sekély és smaragdzöld. Már-már azt hinné az ember, hogy a pilóta meg akarja mártani a kieresztett kerekeket a vízben, de végül is simán landolunk Lhasza repülőte­rén. A hallottak, olvasot­tak hatására az utas azt hi­szi, hogy miután kinyitják a repülőgépek ajtaját, a Alagút a La Maachi-csatoraa alatt Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök és Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök hétfőn Lille-ben aláírták a francia—brit meg­állapodást a La Manche-csa­tornát átszelő vasúti alagút közös megépítéséről. Mitterrand és Thatcher á városházi sajtóértekezleten bejelentette, hogy a négy vizsgált terv közül azért vá­lasztották a dupla vasúti ala­gút tervét, mert ez volt a leg­jobban dokumentált, a leg­kevesebb technikai problé­„híg levegő” rögtön leterí­ti és az utaskísérők máris rohanhatnak az oxigénpa­lackért. Semmi ilyesmi nem történik. Hideg van, s éppenhogy csak kivilágo­sodott. Óráink háromne­gyed kilencet mutatnak, pe­kingi időt, mivelhogy egész Kínában, a két-három idő­zóna ellenére is, egységes időt mérnek. Tibet azon­ban több ezer kilométerre nyugatra van Pekingtől, a nap később kel, ezért az it­teni hivatalokban is csak fél tízikor, tízkor kezdődik a munkaidő és tart ebéd­szünet közbeiktatásával es­te hatig. A vegyes összetételű tár­saság egyelőre valamilyen szállítási alkalmatosságra vár. A két kölni diák, kik­nek Csengtuban támadt az az ötletük, hogy pár napra Tibetbe jönnek, gazdag nyugati turistákból álló csoport, a „Marco Polo nyomdokain járó” olasz házaspár... A turista Tibetben kap­hat szállást hatszemélyes szobákban 5 jüanért, de a Lindblad-utak résztvevői­től naponta 200 dollárt is elkérnek a szállás, a szál­lítás, az étkezés és az ide­genvezetés fejében. A leg­drágább tétel: a szállítás. A benzin cseppje drágább az arany grammjánál. Mesélik, hogy ha egy tíz kocsiból ál­ló teherautókonvoj útnak indul Szecsuánból, vagy Csinghajból — e két tarto­mányt autóút köti össze Ti- bettel —, a tízből kettő csak benzint szállít: útmen­ti töltőállomások hiányá­ban a többi nyolc sofőrje onnan vételez üzemanyagot. Következik: A templomok temploma S. Kovács Ferenc mát felvető és a legolcsóbb változat, amely minden bi­zonnyal bőven hozzájut majd a szükséges anyagi források­hoz is. A két állam ugyanis nem finanszírozza a becslé­sek szerint 25 milliárd frank­ba kerülő építkezést, amely a tervek szerint 7 évig tart. Az első vonatok várhatóan 1993- ban haladhatnak át az alagú- ton. 8 A mérkőzés előtt az egyik szervező, Jerry Perenció kijelentette, hogy még az ökölvívók mezeit is el akarja árverezni. — Ha Hollywood 15 ezer dollárért adja el Judy Garland papucsát — mondta Perenció, — legalább annyira mi is számíthatunk. Ha pedig ezeket a mezeket az ökölvívók vére is bemocskolja egy kicsit, akkor az áruk még jobban felszökik. Egyébként az „évszázad mérkőzésé”-nek ötlete éppen Perenciótól származik. Hogy ki­tépje az „évszázad mérkőzésé”-t az ökölví­vás üzletembereinek kezéből, egyezségre lé­pett a Madison Square Garden tulajdonosai­val és a legmagasabb honoráriumot ajánlot­ta fel az ökölvívóknak. Viszont nem állt rendelkezésére a szükséges ötmillió dollár, a terem tulajdonosai pedig nem voltak haj­landók letenni csupán félmillió dollárt. Pe­renció ekkor a „titokzatos” milliomoshoz, Howard House-hoz fordult, akinél valami­kor teniszlabda-adogatóként dolgozott. House beleegyezett, de olyan feltétellel, hogy a mérkőzés hasznát 60—40%-ban osztják meg közte és Perenció között. Perenció 50—50%-ot akart és elállt az egyezségtől. Ab­ban reménykedett, hogy az óriási haszonnal érdekeltté tud tenni még valakit, s nem is tévedett. Amikor felkereste a Los Angeles-i multimilliomost, Jack Cook-ot, az két óra gondolkozási időt kért, ennek lejártakor alá­írt egy 4,5 millió dollárról szóló csekket, s azt letétbe helyezte a Rockefeller bankban, így tehát az ökölvívók honoráriuma bizto­sítva volt. Megtörtént a szerződés aláírása, s Perenció és Cook hozzáfogtak show-juk eladásához. De ki ez a Cook? Jack Kent Cook, akinek a vagyonát negyedmilliárd dollárra becsülik, származását tekintve kanadai. Az amerikai állampolgárságot 1960-ban kapta meg az USA kongresszusának külön rendelete alap­ján. Cook egy hatalmas lap- és tv-birodalom birtokosa. Hobbija — a sport. Néhány évvel az „évszázad mérkőzése” előtt ötmillió dol­lárért megvásárolta a Los Angeles Likers kosárlabdacsapatát. Aztán „vásárolt” hozzá egymillió készpénzért egy kosárlabdázó óri­ást, az amerikai kosárlabdázás szupercsilla­gát, Wild Chamberlain-t. Később Cook ér­deklődni kezdett a jégkorong iránt és meg­szervezte a Kings nevű profiklubot. Aztán futballszenvedélye került előtérbe és zsebre vágta a Washingtoni Rézbőrűek csapatát. Végül megérett az idő az ökölvívásra, s le­csapott Perenció csábító ajánlatára. A szenvedélyek nap mint nap felizzottak. A mérkőzés iránti érdeklődés lángjai már csak azért is magasra csaptak, mivel a Ma- disen Square Garden szorítójában két egy­mással szemben álló néger ideológia képvise­lőinek kellett találkozniuk. Cassius Clay az utóbbi években azoknak az elégedetlen, lá­zadó négereknek lett a képviselője, akik le­mondtak arról, hogy megtalálják a közös nyelvet a hatalom fehér birtokosaival. A mérkőzés előtt modern szent Györgynek érezte magát, aki párviadalra kél a sárkány­nyal. Az ő sárkánya Joe Frazier, a fehérek lakája, aki „versenylovakért, pazar házért, s hogy minden hálószobájában színes televí­zió legyen, cserébe testét-lelkét eladta a né­gerek elnyomóinak”. És felvirradt 1971. március nyolcadika. Az ökölvívók előző este érkeztek New York­ba. Tartózkodási helyüket a legszigorúbb titok övezte. Joe Frazier mellé detektíveket fogadtak. Családja számára állandó vé­delmet szervezett a rendőrség. Muhammad Alival jóval nehezebb volt a helyzet. A ha­tártalanul szertelen ember kicsúszott testőrei kezéből s a mérkőzés szervezőinek legna­gyobb rémületére a pezsgő Broadway-n tűnt fel. A Madison Square Garden-t megerősített rendőrkordon vette körül. Az aréna fenn­állása óta ilyen szigorú óvó rendszabályokra még nem volt példa. A mérkőzés kezdetéig a sportmegfigyelők és szakértők többsége Fraziert részesítette előnyben. A fogadási irodán a fogadások 7:5 arányban álltak Frazier javára. Muhammad Ali 1964 óta először nem számított favorit­nak. Ennek alapvető oka csaknem négy éven át tartó kényszerű tétlenségében rejlett. A mérkőzés feszült volt. Az első menetbe­li felderítés után az ellenfél taktikája vilá­gossá vált. Frazier egész idő alatt igyekezett bezavarni Alit a sarokba, vagy a kötelekhez szorítani s testre mért erős ütéseket bevinni. Ali az ellentámadás taktikáját választotta, ütéseit ellenfele fejére irányította. Védeke­zése azonban sebezhető volt. Fraziernek ugyan nem volt túl nagy taktikai fogás­készlete, elsősorban ütéseinek erejére tá­maszkodott, de állandó támadásai meghozta gyümölcsét. Ügy látszik, Ali lebecsülte el­lenfelét. (Folytatjuk) RENDKÍVÜLI KEDVEZMÉNY A CENTRUM ÁRUHÁZ VEGYES ÉS MŰSZAKI OSZTÁLYÁN. Január 22-től egyes cikkek 50 százalékkal olcsóbban! Régi ár: Üj ár: LADA üléshuzat 1390,— Ft 695,— Ft SKODA üléshuzat 1730,— Ft 865,— Ft Turistaásó 76,— Ft 38,— Ft Műanyag zöldségmosó 110,— Ft 55,— Ft Biztonsági zárbetét 22— Ft 11,— Ft Gyékényszatyor 124,— Fit 62,— Ft Különböző asztalli és fali naptárak Indiai elefánt 490,— Ft 245,— Ft Kerámia maszk. 518,— Ft 259,— Ft Faragott fatálca 290,— Ft 145,— Ft Kubai tam-tam dob 114,— Ft 57,— Ft Automata lengőteke 2150,— Ft 1075— Ft ELKA összeadógép 8210,— Ft 5747,— Ft Ezen kívül több árucikk féláron, amíg a készlet tart! Kambodzsai hazatérők

Next

/
Thumbnails
Contents