Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. január 18. O Kovács Mari párizsi levele Téli divatkoktél A közelmúltban Párizsban tartott nemzetközi divatbe­mutató a jelenlegi téli divat irányzatait, törekvéseit vil­lantotta fel. O Per Spook: Fókabőr utánzatú anorák és pantalló együttes. O Elizabeth Wersel: A vi­harkabátot és esőpele­rint is jól helyettesíti ez a sportos karakterű bélelt két­részes, tetszés szerinti szín- árnyalatokban kapható. © Claude Havrey: Nagy­méretű, kifordítható ragián blúz, szövet és bőr kombinációval, minden szín­variáció lehetséges. Farsangi receptajánlat MOGYORÓS, MANDULÁS DESSZERT Hozzávalók: 30 dkg keksz, 3 evőkanál baracklekvár, 15 dkg cukor, 10 dkg őrölt mo­gyoró vagy mandula. Krémhez: 10 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 2 csomag va­níliáscukor, A megdarált kekszet a lek­várral és a cukorral össze­gyúrjuk. A vajat kikeverjük a porcukorral és a vaníliás- cukorral. A masszát cukro­zott deszkán kinyújtjuk. Fe­lére rákenjük a vajkrémet. Egy kevés vajkrémet ha­gyunk a tetejére. A massza másik felét ráhajtjuk, a tete­jét vékonyan megkenjük a maradék vajkrémmel. Meg­hintjük őrölt mogyoróval vagy mandulával. Hűtőben kifagyasztjuk. Meleg vízbe mártott késsel tetszőleges alakban feldaraboljuk. KÓKUSZTEKERCS Hozzávalók: 30 dkg keksz, 3 dkg kakaó, 2 evőkanálnyi rum, 20 dkg porcukor, 10 dkg barackíz. Töltelékhez: 10 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 5 dkg kókusz­reszelék. A kekszet nagyon finomra őröljük, hozzáadjuk a ka­kaót, a rumot, porcukrot, a barackízt. összegyúrjuk, fél­retesszük. A vajat a porcu­korral habosra keverjük. Be­leteszünk kb, 4 dkg reszelé­ket. Tovább keverjük még néhány percig. A gyúrótáblát megszórjuk a maradék resze­lékkel, rátesszük a „tésztát’ Ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Rákenjük- a krémet. Felte­kerjük, hűtőben kifagyaszt­juk, és meleg vízbe mártott késsel szeleteljük. — Családi pszichológia Gyerek a kórházban Mindig súlyos megráz­kódtatást jelent a kisgyer­meknek, ha kórházba ke­rül. Szokatlan a környezet, idegenek a nővérek és az orvosok, nem szólván az el­szenvedett fájdalmakról. Jóformán azt sem tudja, mi történik vele, csupán any- nyit érez, hogy mindez bi­zony nagyon rossz és kelle­metlen. Nem csoda tehát, ha félelemmel, szorongással és elutasítással reagál. ( SZERETETTEL FELKÉSZÍTENI í A szülők azonban nagy- j mértékben enyhíthetik gyermekük szorongását, és csökkenthetik az elválás okozta fájdalmait. Helyes, ha már a kórházba kerülést megelőzően felvilágosítják a kisgyereket arról, hogy mi is az a kórház, klinika, miért szükséges néhány napra befeküdnie oda, vár­hatóan mi minden történik majd ott vele. Mindenkép­pen el kell kerülni, hogy a gyermek rettegjen a beteg­ségtől, az orvosoktól vagy a kórháztól. Ha mód nyílik rá, lehetőleg még a befek- vést megelőzően ismertes­sék meg őt a kórházzal, I * ugyanis o kisgyermek félel­mét elsősorban az ismeret­len körülmények, az idegen személyek váltják ki. Amikor sor kerül az el- válásra, meg kell nyugtatni I a gyermeket, hogy édesany- jj ja és édesapja soha nem érvényesen, s hogy tovább­ra is szeretik, még akkor is, ha egy rövid időre meg kell válniuk egymástól. Rend­kívül fontos, hogy a gyerek tisztában legyen azzal, nem büntetésből került kórház­ba, hanem egészsége érde­kében. Ugyanakkor azt sem szabad előle elhallgatni, hogy a kórházi tartózkodás alatt bizonyos kellemetlen­ségeket, esetleg fájdalma­kat is át kell majd élnie. A SZÜLŐI JELENLÉT Kórházaink rendszabá­lyai sajnos gyakorlatilag le­hetetlenné teszik azt, hogy az esetleges műtét előtt legalább az édesanya a gyermeke mellett legyen. Rendkívül fontos volna a szülő jelenléte akkor is, amikor a gyermek az alta­tásból magához tér. Azon túl, hogy mindketten meg­nyugodnának, minden bi­zonnyal kedvezőbben ala­kulna a gyermek gyógyulá­sának folyamata is. A nyíregyházi megyei kórház előírásai nem szán­nák gátat a naponta törté­nő látogatásnak. A gyermek biztonságérzetét feltétlenül növeli, ha szüleit minél gyakrabban láthatja. A na­ponta történő rendszeres látogatás a folyamatosság érzését kelti benne, s így könnyebben elkerülhetővé válnak az oly gyakori kór­termi „cirkuszok”. Szükségtelen a kis bete­get mindenfélével elhal­mozni. Sokkal fontosabb a szülők jelenléte, mint az l ajándék, amit magukkal visznek. S különösen fon­tos, hogyan viselkednek a gyermekkel. Felesleges az ajnározás, a gügyögés. A túláradó szánakozásnál megnyugtatóbb az őszinte együttérzés és figyelem. A szülők a látogatás ideje alatt valóban csak a gyer­mekkel törődjenek A LEGNEHEZEBB A BŰCSÜZÁS A gyermek rendkívül ne­hezen viseli el a hirtelen, váratlan elszakadást. Külö­nösen mély és riasztó nyo­mokat hagy benne, ha a szülő megszökik mellőle — például azt füllenti, hogy csak egy percre szalad ki a mosdóba, aztán nem tér vissza. A leghelyesebb a lá­togatás befejezése előtt tíz perccel közölni a gyermek­kel, hogy közeleg a búcsú ideje. Megkönnyítheti az elválást, ha csak a látoga­tás végén adják át a szülők a magukkal hozott ajándé­kot. Ez megvigasztalja a kisgyereket és eltereli a fi­gyelmét a távozókról. Miután a gyermek haza- j tért a kórházból, még hosz- j szú időn át fokozottabban igényli a gyöngédséget. Ez j természetesen nem jelent- í hét kényeztetést. Csupán arra keli ügyelniük a szü­lőknek, hogy zökkenőmen­tesen illeszkedjék be a ré­gi, megszokott kerékvágás­ba. Ha azonban rendellenes magatartásformák lépné- ! nek fel — alvászavarok, szorongásos álmok, túlzott j mértékű ragaszkodás a szü- : lökhöz, vagy éppen foko­zott agresszivitás —, min­denképpen forduljanak szakemberhez. Bőrápolás télen Kötött díszek Az arcbőr télen nem olyan üde, szép, ruganyos, mint nyáron. Sajnos télen kevesebb a nap­fény, az ételekben sincs elegen­dő vitamin. Ezek miatt csökken a szervezet és a bőr ellenálló­képessége is. A hideg, nyirkos levegő kifejezetten árt a bőrnek — összehúzódnak az apró erek, a szűkebb csatornákon így ke­vesebb vér áramlik át, ezért az elhalványodott bőr sejtjei keve­sebb tápanyaghoz jutnak. De et­től szenvednek a faggyúmirigyek is, kevesebb faggyút termelnek. Könnyebben fellazul a külső szaruréteg, és ezzel csökken =» kívülről odajutó kórokozókká) szembeni védettség. A szél elő­segíti a párolgást, vagyis tovább hűti a bőr felszínét. Mindez szá­rítja a bőrt, a felszínen apró re­pedések támadnak. Ezeken a kórokozók könnyebben bejutnak a bőr belső részébe. Ezért van az, hogy sokan viszketésre, re- szelős tapintásra panaszkodnak. Nyilvánvaló, hogy a tél elsősor ban a száraz bőrűeknek okoz gondot. Reggel, elindulás előtt érdemes bekenni az arcunkat valamilyen közömbös, félzsíros krémmel, vagy arctejjel. Apró, ütögető mozdulatokká’ masszírozzuk be­le a bőrbe a krémet. Így nem­csak a felszívódás gyorsul meg, hanem fokozzuk a bőr vérkerin­gését is. A fel nem szívódott krémet — néhány perc múlva — puha, tiszta kendővel töröljük le. Most már vékony i-étegben jöhet a pú­der. A füstös, kormos levegőből leülepedő szemcsék így nem jut­nak közvetlenül a bőrre, hanem fennakadnak a puderréteg fel­színén, s azzal együtt könnyen eltávolíthatók. Télen rosszabbodik a zsíros, pattanásos arcbőr állapota is. Nincs napfény, amely fertőtlenít és a faggyútermelést csökkenti, j Kénytelenek vagyunk gyakrab­ban tisztítani pattanásos arcbő­rünket. A fájdalomcsökkentés elektromos ingerléssel Az ötvenes évek elején egy francia fogorvos, Aime L,i- moge professzor dolgozott ki egy eldktromos ingerlőké­szüléket, amelynek segítségé­vel fájdalom nélkül kezelt fogat, s szinte eltörölte a fog­fájást. A készüléket anesthe- lecnek nevezte, az általa ter­melt áramot pedig limoge áramnak. A fogorvos már ak­kor alkalmazta feleségén szü­léskor ezt a fájdalomcsillapí­tó készüléket, de később fe­ledésbe merült. Most, miután a Szovjetunióból hasonló ké­szülékkel sok esetben fájda­lommentes szülésről számol tak be, egy párizsi klinikán dr. Christian Champagne és munkacsoportja a Francia Állami Orvosi Kutatóbizott­ság (INSERM) megbízásából 120 nőbetegen próbálta ki az anesthelec készüléket. Elekt­| ródáit a keresztcsont terüle- j téré helyezik el, s a bőrön I keresztül váltakozva, hol ma- í gas, hol alacsony frekvenciá­jú, de alacsony amper és ala­csony volt feszültségű ára­mot bocsátanak a szülő nőbe. Kiderült, hogy ezzel a mód­szerrel hasonló mértékben lehet fájdalommentességet el­érni, mint hosszan tartó pszi­choterápiás előkészítéssel. A készülék használatával a spe­ciális szakértelmet igénylő és bizonyos kockázatot sem nélkülöző periduláris érzés­telenítést az esetek 80 száza­lékában el lehetett kerülni. A készülék használata ter­mészetesen teljesen ártal­matlan, ugyanakkor a szülés - időtartamát megrövidíti, s az eszközös beavatkozások szá­mát csökkenti. A készülék olcsó és könnyen kezelhető. Kinyúlt a gépi kötéssel ké­szült tavalyi, tavaly előtti lábszárvédőnk? Azt is meg­tehetjük, hogy apró gépöltés­sel szűkebbre varrjuk, de ha már dolgozunk vele, miért ne készítenénk valami újat, di­vatosat? Például, amilyent a rajz mutat. A lábszárvédőket kétharmadukra szűkítjük, le­vágjuk a varrás mentén; pe­lenkaöltéssel erősen eldol­gozzuk, nehogy kibomoljon. Kifordítva a színére máris felhúzhatjuk egy egyszínű pulóverünk ujjára, míg a maradékokból övét varrha­tunk, amely a csípőre csúsz­tatva díszítheti ugyanazt a pulóvert. Tetszetős viselet fiataloknak.

Next

/
Thumbnails
Contents