Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
KM rtÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. január 18. Dr. Lehel István 1925-ben született Nyíregyházán, vasutas családból. Jog- és államtudományi doktori oklevelet 1951-ben szerzett Budapesten, s nyomban a szűkebb pátriában vállalt munkát. Három évig dolgozott a Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Igazgatóságnál jogászként, majd 1954- ben — több mint 30 éve — az ügyészséghez került. Négy évvel később csoportvezető ügyész, s 1962-től megyei főügyészhelyettes. (Három éve főtanácsosi cím birtokosa). Mint főügyészhelyettes a törvényesség feletti általános felügyeleti és a polgári jogi szakág vezetője. A Nem véletlen, hogy beszélgetésünk fő témája a szocialista törvényesség. Köztudott, hogy az utóbbi években a gazdasági élet gondjai, a morális feltételek kedvezőtlen alakulása, általában az állampolgári fegyelem lazulása miatt szembetűnően nőtt hazánkban, megyénkben a jogsértések száma. Ilyen körülmények között indokolt a kérdés: valójában mit értsünk törvényesség alatt, és miért fontos annak érvényesülése? — Egyszerűen szólva: törvényesség alatt a jogszabályok maradéktalan érvényesülését, a jogpolitikai elvek megvalósítását kell értenünk. A társadalom a maga érdekében szabályozza önmagát, s mivel az érvényben lévő jogszabály a haladást szolgálja, a társadalom érdeke, hogy tisztelje és megtartsa annak előírásait. Van egy másik igen fontos oldala is ennek: a szocialista törvényesség érvényesülése elősegíti a társadalomépítés nyugodt légkörét, míg a törvények, a jogszabályok megsértése kárt okoz, zavart kelt, felháborít, tehát mindenképpen gátolja a közös előrehaladást. 0 Konkretizálná mindezt? — Amit eddig elmondtam, természetesen áll a bűncselekményekre, általában a büntető szférára is, ahol azért tisztábbak a vonalak. Hiszen köztudott, hogy bűntett az, amit a törvény bűntettnek nyilvánít. Sajnos, a társadalomra veszélyes cselekmények száma az elmúlt öt évben például 43 százalékkal emelkedett megyénkben és csaknem elérte a 7700-at. A gazdálkodás új formáinak terjedésével, a vállalkozás lehetőségeinek bővülésével ráadásul új típusú bűncselekmények jelentkeztek. Emelkedést mutatnak a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények, méghozzá úgy. hogy nőtt az okozott kár is — 11 millióról több mint 33 millióra. Hosszan folytathatnám a sort, s a példák olyan erősödő tendenciát jeleznek, amely károsan befolyásolhatja a köz hangulatát és a jogszabályok szaporodó megsértése egyeseknek bátorító lehet. Tehát a törvényesség szigorú megtartása már emiatt is igen fontos. És akkor még nem említettem a polgári jog területét, ahol lényegesen bonyolultabb a helyzet: itt például a törvényesség azt is feltételezi hogy a szocialista szervezetek együttműködésében ne legyen törvénysértő mulasztás sem! Vagy: az állami élet törvényessége szempontjából rendkívül jelentős az az évi mintegy 800 ezres nagyságrendű állami igazgatási, szabálysértési hatósági tevékenység, mely az egyes embereknek jogokat, kötelezettségeket állapít meg, a környezetvédelemtől az építésügyön, a birtokháborításon át a lakásügyi tevékenységig, a közrend és közbiztonság megvalósításától a munkavédelemig, a gazdálkodás rendjéig. A Megütötte a fülemet, amit az új típusú bűncselekményekről mondott. Való igaz. hogy a társadalom egyre nehezebben viseli el a nyerészkedést, a gyors gazdagodást, a harácsolást. Hallhatnánk erről közelebbit? — Különösen a végzett munkával arányban nem álló, kiugróan nagy jövedelmek irritálják az embereket. Hogy példát is említsek: nemrég egy. nyíregyházi állami bolt a nevét és bélyegzőjét adta az egyik ügyeskedő kiskereskedőnek kurrens áru beszerzéséhez. A manőver végén — mohó nyerészkedési vágytól vezérelve — kétszer is elszái Nem túl rég lemondott az egyik vállalat igazgatója. Szokatlan dolog ez nálunk, de örültem, hogy már ilyen is van. Felmérte a helyzetét, saját képességeit, a vezetéssel szemben felgyülemlett roppant adósságot és levonta a következtetést. Amikor a feletI ’ tes szerv (képviselője a munkahelyi fcollekí- tívának egy rögtönzött gyűlésen bejelentette a változást, úgy fogalmazott: az igazgató saját kérésére, egészségi állapota miatt kénytelen megválni vezetői munkakörétől. S akkor szokatlan dolog történt, az exI igazgató szót kért, megköszönte a kollektíva által eddig kapott segítséget és köntörfalazás nélkül kijelentette: az eiőbibi fogai- I mazás nem éppen pontos, ő valóban a sa- | ját kérésére, de nem egészségi okokból válik meg az igazgatói poszttól. Legyünk végre őszinték — mondta —, mondjuk azt, ami az igazság, ne csapjuk be egymást. . . Nagy 'tapsot kapott. Hétvégi interjú dr. Lehel István megyei főügyészhelyettessel mplták a kiskereskedelmi árrést, természetesen a vásárló zsebére. Itt jegyzem meg, hogy miként a vesztegetéseknél, a most említett cselekedetnél is kimutatható: egyes közösségek, csoportok a nagyobb közösség, a társadalom rovására akarnak jogtalan előnyhöz jutni, gondolván, hogy ez afféle „bocsánatos bűn”. Pedig az ilyen esetekben (tehát amikor az állami bolt kiszolgáltatja a vevőt a gátlástalan kereskedőnek) fokozódik a társadalomra veszélyesség és a gazdasági bírság mellett a példás személyes felelősségre vonás sem maradhat el. Megemlíthetem továbbá azt az ellenőrzést is, amelyet a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya felkérésünkre végzett a műszakicikk- kereskedőknél. Az ellenőrzött 43 kiskereskedő közül tizenkettőnél súlyos bírságot kellett kiszabni, vagy büntető eljárást kezdeményezni a rendeletek, a szabályok megsértéséért. Ügy érzem nemcsak a kereskedelemben találkozhatunk ilyen újfajta bűncselekményekkel. — Sajnos, más gazdálkodó szervezeteknél is szaporodnak a törvénysértések. Egyik megyebeli téeszünk például Budapesten átvett egy építőipari „szolgáltató ágazatot”, s csak később derült ki, hogy itt a klasszikus szolgáltatás helyett munkaerőt adtak el busás részesedés fejében, amivel tisztességtelen többletjövedelemhez jutott maga a téesz is. Úgyszintén téeszre kellett kiszabni 3 milliós gazdasági bírságot többletköltség-elszámolás, bizonyos anyagok kétszeri felszámítása miatt. Ilyenkor a gazdasági vezetők gyakorta a szabályozók, a jogszabályok káoszára hivatkoznak és előszeretettel hangoztatják, hogy az a jó jogszabály, amely engedi érvényesülni a bátor, rugalmas kezdeményezést. A gazdasági élet fejlesztése, az intenzív gazdálkodás erőteljes kibontakoztatása az elkövetkező évek elsődleges feladatai közé tartozik továbbra is. Az érvényben lévő jogszabályok ennek érdekeben az alkotó tevékenység nagyobb megbecsüléséről rendelkeznek. Viszont a jogtalan előnyt élvezők a jó jogszabályon általában kiskapukat értenek, ahol a nagy haszon érdekében ki lehet játszani a szabályokat. A Tudom, az ilyen esetekben meghozzák w a büntetést, amely — mint sokan állítják — még mindig túlságosan enyhe, nem tart vissza kellően másokat az újabb elkövetéstől. — Bár a jogszabályok megpróbálják a lehetséges cselekményeket átfogni, „jövőbe látó” törvények azért nincsenek, s időszakonként bizonyos típusú cselekmények különböző módon jelentenek veszélyt a társadalomra. Nem akarok magyarázkodni és nem akarom visszadobni a labdát: tény, hogy a jövőben még nagyobb és következetesebb szigorra lesz szükség e téren is. A munka nélkül, illetve jogellenesen szerzett jövedelmek keletkezését a szigor még következetesebb alkalmazásával kell megakadályozni. Egy példa: a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérülését már a büntetőeljárás során biztosítani kell, ezért a polgári jogi igény ügyészi érvényesítését kiemelt feladatnak kell tekintenünk. A Említette, hogy a törvényesség általá- w nos felügyeletén belül milyen fontos az államigazgatási szervek jogalkotó és jogalkalmazó tevékenységének ellenőrzése. Mi a tapasztalatuk e téren? — Ellenőrzések tanúsága szerint a döntések többsége érdemben törvényes volt. Előfordul azonban még a bürokratizmus, az ügyintézés elhúzódása, a hibás, a szubjektív jogszabályértelmezés és -alkalmazás, az erélytelen végrehajtási intézkedés is. Megemlíthetem továbbá, hogy évenként több mint száz tanácsi rendelettervezetet kell ügyészeinknek törvényességi szempontból észrevételezni. Legutóbb nekünk is munkát adott a településfejlesztési hozzájárulásról szóló rendelet értelmezése, hogy tudniillik csupán a fizetésre kötelezettek „igen”-jét vegyék figyelembe a megszavazásnál. Az ügyészi segítség iránti igényt fokozta a közigazgatás átszervezése, a járások megszüntetése, a városkörzetek kialakítása. Megyénkben az ügyészi tevékenység során tapasztalt jogszabálysértések miatt az elmúlt öt év során 2600 ügyészi általános felügyeleti intézkedés benyújtására került sor Gyakran kellett felelősségre vonást kezdeményeznünk azokkal szemben, akik vétkes magatartása, vagy mulasztása fölött az illetékes szerv elnéző volt. Említettem az állampolgári fegyelem lazulását, ezt mutatja, hogy az öt év előttihez képest több mint félezerrel emelkedett az ügyészi jóváhagyást igénylő elővezetések száma. Fél évtized alatt Összesén 12 és fél ezer esetben kellett általános felügyeleti hatáskörben' elővézetést* jóváhagynia az ügyészségeknek. Az . ügyé: szí munka minden szakágában fokozott figyelmet fordítottunk a munkakerülő életmód okainak, következményeinek elemzésére, intézkedéseket kezdeményeztünk e jelenség felszámolására. Fokozottan törekszünk a társadalmi tulajdon védelmére és határozottan fellépünk a tapasztalható spekulációs törekvések ellen. Indokolt esetben bátran élünk az állam javára történő marasztalással. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmi viszonyok változásának megfelelően a nyerészkedési törekvések újabb és újabb megnyilvánulási formát öltenek. A A törvényesség másik oldala az állam w polgárok személyi és vagyoni jogainak védelme, tehát, hogy a jogszabály e téren is maradéktalanul érvényesüljön, ne kerüljön sor túlkapásokra. — Pontosan így igaz, s e téren is jelentős munkát végeztünk. Kiemelten kezeltük a családjogi tárgyú pereket, a család intézményének, a kiskorú gyermek érdekeinek védelmét. Felléptünk számtalan esetben az egyes állampolgár védelmére is. Csak kiragadott példák: két évig tartott, amíg egy elbocsátott Volán-buszvezetőt visszahelyeztünk jogaiba. Bebizonyosodott, hogy valójában nem hajtott át piros jelzésen, s ezért a vele szemben alkalmazott döntés alaptalan volt. Az állampolgár védelmét szolgálta Hallottam viszont olyan igazgatóbúcsúról is, amikor sző sem volt arról, hogy saját kérésére válik meg az »erre méltatlanná vált vezető fontos beosztásától, hanem olyan helyzetet teremtett sorozatos ivásza- taival, hogy betelt a pohár. Valóiban és jelképesen. Évék óta beszédtéma volt a munkahelyen, sőt a lakóterületen is, hogy újalb'b és újabb botrányokba keveredett és iküszölbön áll a leváltása. így Is történt. A szűkebb körű testületi ülésen, ahol a vétkessel alaposan elbeszélgettek és közölték, hogy nincs tovább, mindent őszintén, pontosan a fejére olvastak. Nem volt ködösítés, mellébeszélés, sőt itt-ott már a 'kíméletlenségig elment egy-egy kritika, amelyre menet közben is nagy szükség lett volna. Szerintem az is igen nagy hiba volt, hisz gyakran hangoztatjuk, sajnos, amikor már baj van, mindez megelőzhető is lett volna »talán, ha időben és erélyesen rádöbbentik az eltéve- lyedőt, ne tovább .., Most mégsem erről szólnék, hanem arról a kettősségről, ami sajnos nem csupán egyedi, s egyszerűen érthetetlenek az okai... A nagyobb közösségnek ugyanis nem a valóságnak megfelelően jelentették be a vállalat vezetésében» történt változást, hanem a szokásos formulával, „saját kérésére” — ezúttal elmaradt az egészségi állapotra való utalás —, de az igazság így is kapott egy hatalmas pofont, a munkahelyi közvélemény egy jókora porihintést. Több százan tudtak — még ha olykor kissé eltúlozva is — a leváltott vezető viselt dolgairól. A normális, az »etikus a közösséggel »szemben az lett volna, ha a felettes szervek bejelentik, ez a vezető a korábbi években »alkalmas volt felelős munkája ellátására, de az utóbbi időben méltatlanná vált erre, ezért leváltják. Élénk fejcsóválással fogadták a dolgozók az üzemi híradóban megjelent közleményt, amely akárcsak az élőszavas bejelentés, így kezdődött: saját kérésére ... Az már nem volt olvasható a közleményben, csupán a folyosói pletyka hullámhosszán terjedt tovább, hogy az exvezetőnek egy másik cégnél kreáltak egy új beosztást, ahol alapos bérfeszültséget okozott, mert »egy-két száz forinttal magasabb a fizetése, mint a befogadó cég vezetőjének ... Amikor 'ilyen témákról ír a krónikás, óhatatlanul végiggondolja, a szóba hozott példákkal vajon nem bántja-e meg a tisztességesen dolgozó vezetőket, vagy azokat, annak a téesz-ágazatvezetőnek a megvédése, akit — mert nem volt szimpatikus felettesének — szinte megszégyenítő munkakörbe helyezték át. Csak ügyészi közreműködéssel sikerült üzemi balesetnek elismertetni annak a molnárnak a sérülését is, aki 43 évi szolgálat után 30 százalékban vesztette el látását. A A szocialista állam a jövőben is fontos w és nélkülözhetetlen szerepet tölt be alkotmányos rendünk, hazánk és vívmányaink védelmében, a gazdaság és a kultúra irányításában, szervezésében, — olvashatjuk többek között a legutóbbi pártkongresszus határozatában. Tehát a szocialista törvényesség belpolitikánk alapvető és változatlan eleme marad a jövőben is. Milyen feladatokat ró ez ügyészeinkre? — Rendkívül sokirányú és bonyolult feladatok megoldásáról kell gondoskodnunk. A szocialista állam erősítése terén például még inkább tudatosítanunk szükséges, hogy a jogok és kötelességek egymástól elválaszthatatlanok, s hogy milyen fontos az állami, állampolgári fegyelem. Továbbra is erélyesen fellépünk a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulásával szemben. A törvényesség fejlesztése megköveteli a határozottabb és összehangoltabb ellenőrzést, csakúgy, mint ügyészeink intenzív közreműködését a tanácsrendeletek alkotásában. Gazdasági téren — éppen a kongresszusi határozatok nyomán — új tennivalókkal is szembetaláljuk magunkat. Ide tartozik például az új vállalatvezetési formák meghonosításának ügyészi segítése. Közelebbről: fokozott figyelemmel kell kísérnünk a vállalati tanács általános vezetése alatt működő vállalatokat, azt, hogy szervezeti és működési szabályzataik törvényesek-e, s hogy az igazgatók, illetve a vezető testületek megválasztása a jogszabály szerint történjék. Természetesen változatlanul hozzá kell járulnunk a gazdálkodási fegyelem javításához azzal, hogy elősegítjük a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, a tisztességtelen ármegállapításokról és a gazdasági bírságról megjelent új jog-5 szabályok érvényesülését. Változatlan cél, hogy a tisztességtelenül eljáró gazdasági szervezetek viseljék magatartásuk következményeit, de a személyes felelősségre vonás se maradjon el. Továbbra is fontos feladatunk a közélet tisztaságának megóvása azért, hogy csökkenjenek a korrupciós jelenségek. Az elkövetett és leleplezett eseteknek a büntetés mellett minél szélesebb körben ismertté kell válniuk Nem feledkezünk meg arról sem: nemcsak a példás büntetésnek, 4y|pem \a vfelvilágosításnak, i a t jog-1 ■ismeret alapításának is- sok- köze vam-a- megelőzéshez, amely változatlant elsődleges célunk marad. Követjük azt az alapvető elvet, hogy a felelősségre vonás nem csupán törvényi kötelezettség, hanem olyan tevékenység is, amely a megelőzést szolgálja. A Ez utóbbi már szorosan vett ügyészi, w szakmai célnak is tekinthető. Milyen további közvetlen feladataik vannak ^ még? — Nincs mód most arra, hogy. az általár, nos törvényi felügyelettől egészen a nyomozás törvényessége feletti ügyészi felügyeletig mindenről szóljunk. Qsupán azt szeret-, ném hangsúlyozni: ügyészi eszközökkel ak-» kor segíthetjük legeredményesebben a kongresszus határozatainak megvalósítását, ha az ügyészség dolgozóinak fegyelmezett, a párt politikáját értő és megvalósítani akaró, színvonalas munkája még tovább fejlődik. Mint az élet más területén, nálunk is fokozott szükség van a szilárd alapon álló, de rugalmas, a sok, előre nem látható társadalmi változásokra is jól felkészülő és reagáló vezetésre minden szinten, minden szakágban. Az eredmények eléréséhez szükséges azonban a társadalom összefogása, és a megelőzésben való részvétele is. 0 Köszönöm a válaszait. Angyal Sándor akik »nem veszítették el az önkontrollt, bele mernek nézni a tükörbe és maguk kérik a felmentésüket. Szerintem á két eset sem miképpen nem. általánosít, de nem is akarja azt sugallni, hogy igen ritka. egyedit köe- életii beidegződésről van szó. Sajnos, valamilyen, rosszul értelmezett emberiességből félünk kimondani, ha valaki,tői meg kell vonná a bizalmat. Mintha ez azzal a következménnyel járna, hogy a kollektívában gyengülni fog a bizalom a vezetés iránt. Valójában, szerintem éppen az ellenkező, pozitív hatást érnék el mindenütt, ha felnőttként kezelve a kollektívát, a valósághoz híven tájékoztatnák az embereket. Javulna, erősödne a munkahelyi közérzet, a nyíltság, az őszinteség. Mindig ára van annak, ha a (kimondott szavak nem fedik a mögöttük lévő valóságot. Szerintem mielőbb fel kellene fedezni eizt a szellemi, erkölcsi, politikai er dekát, amely egyezik a közösség és az egyén érdekéivói... K J
