Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

1986. január 16. Kelet-Magyarország Batikoló gyerekek Etessük a madarakat! Miénk a szó FENYŐÜNNEP AZ ÖREGEK OTTHONÁBAN Évek óta rendszeresen ellátogatunk az öregek napközi ott­honába. Karácsony előtt műsorral és ajándékokkal leptük meg az idős néniket, bácsikat. Kellemes, új otthonukban szí­vesen fogadtak bennünket. Rendeztünk egy másik fenyőün­nepséget is, amelyre szüleinket és a patronáló brigádunkat is meghívtuk. A karácsonyi műsort diszkóval fejeztük be. A batikolás technikája több ezer éves, ehhez képest szinte jelentéktelen az egy évtized, amióta Csáthy Miklósné nevelő irányításával a szatmári fiúk- lányok egy része megismerte az eljárást. A fehérgyarmati úttö­rők szakköri foglalkozását — talán különös, de — orral mesz- sziről felfedezhette az erre járó. — Ez a viasztól van — magya­rázza az ötödikes Papp Izabella — meg a vasalástól. „Írni, raj­zolni” — ezt jelenti a batik. A jávai asszonyok is kézzel végez­tek szinte minden műve­letet. Mi is így dolgozunk. Az első próbálkozásoknál egy vilá­gos textildarabot hoztunk, per­sze jól kimosva, megszárítva, kivasalva. Előtte már egy rajz­lapon megterveztük a mintát, s úgy kerüit sor a vászonra raj­zolásra. Nagy élmény volt, ami­kor a gyertyát megolvasztva, egy használt ecsettel felkenve az anyagra, azt tapasztaltuk, hogy ezek a részek fehéren maradtak. Persze, a ruha szélét is beken­tük, ez mintegy keretet adott az egésznek. — Én batikolt táskát csinálok — kapcsolódik a beszélgetésbe a másik vasaló, Angyal Judit. — Tanár néni útmutatása alapján már a megfelelő ruhafestéket is kiválasztottam. A festékfürdőt elkészítettem, s a foltosodást is sikerült elkerülnöm azzal, hogy a táskaanyagot, a festés előtt tiszta hideg vízbe mártottuk. Aki bejön, s látja a sok edényt, s azt, hogy 5—6 úttörő szinte kitölti az egész termet, ugyan­csak elcsodálkozik. Kell viszont az edénynek, a festéknek, a va­salónak; a sok-sok újságpapír­nak, mely a víz, illetve a festék- cseppeket felszívja. S ha ehhez még hozzászámítom, hogy nem­egyszer zsinórra kifeszítve is szárítjuk „termékeinket”, meg­magyaráztam, miért kell a nagy tér a munkához. Amikor a vi- asztalanításra kerül sor, vasalás közben még több újságpapíros­ra van szükség, hogy a viasz m* előbb felszívódjon. Ketten beszéltek, de többen dolgoztak. S vezetőjük irányítá­sával már biztosított a tovább­lépés. Jó alkalom ez a népi mo­tívumok megőrzésére, továbbfej­lesztésére. M. K. A természetszerető ember akár kertes házban, vagy sokemeletes lakásban lakik, gondol a hidegtől és az éle­lemhiánytól sokat szenvedő madarak etetésére. Fontos szabály, hogy csak az kezd­jen a téli madáretetésbe, aki azt folyamatosan végzi, mivel az etetőhöz szokott madarak az élelem esetleges elmaradása miatt el is pusz­tulhatnak. Leginkább a cinegefélék etetése terjedt el. Olajos magvakat, szalonnát, dióbelet zsinegre fűzhetünk, és fára akaszthatunk a ci/negéknek. Havas időben igen hasznos, ha gondosan kimosott mű­anyagflakonból a képen lát­ható kis etetőt készítünk, s rendszeresen, lehetőleg a reg­geli órákban megtöltjük nap­raforgómaggal. A kertek vagy a parkok sík, ragadozóktól kevésbé há­borgatott részein kiszórt bú­zára, kölesre, napraforgóra a cinegék és a verebek mel­lett gyakran járnak zöldikék, Műanyag flakonból készült ete­tő — cinegével. (AS.) citromsármányok, kenderi­kék, de nem ritka, hogy har­kályok és küllők is lakmároz- nak a vendégseregben, már novembertől a gerle nagysá­gú fenyőrigók is, városi par­kokban pedig a közismert feketerigó. Ezeket a madara­kat a fára szúrt alma- vagy körtedarabkával, tepertővel vagy főtt burgonyával, illet­ve rizzsel is etetjük. Ha vas­tag hótakaró fedi az utcákat, nagy számban jönnek be a lakott területekre a lábaikat sebesen szedő, szürke tolla­zatú búbos pacsirták. Szá­mukra legjobb, ha észrevét­lenül kölest, vagy naprafor­gómagot szórunk szét a leta­posott havon. Nemcsak gyerekeknek, ha­nem felnőtteknek is örömteli látvány lehet az etetők körül sürgölődő madárcsapat. Etes­sük őket! ily módon is segít­sük, védjük szárnyas baráta­inkat! (agárdy) Felosztás Osszátok fel az ábrát három egyenessel öt részre úgy, hogy minden részbe két-két csillag kerüljön! Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyzetben: OL). 6. Kettőzve: sportfoga­dás. 7. Elektromos töltésű részecske. 8. Egymást követő betűk a magyar abc- ben. 9. Női énekhangszín. 11. Jód, bőr, kén vegyjele. 12. Filmforgató csoport. 14. Női név (szept. 16.). 16. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 18. Észak-euró­pai nép. 20. Saláta egynemű betűi. 21. Személyem. 22. Több labdajáték célja. 24. Tüzet szüntet. 25. Férfinév (febr. 27.). 27. Csak részben ideális! * 28. Tó, ola­szul. 29. Jancsi, németül. Függőleges: 1. Pecsét a ruhán. 2. Bőg. 3. Fanyar erdei termés. 4. Szovjet repü­lőgépmárka betűjele. 5. Gáborka. 6. Lök­dös. 10. Fél baltái! 11. E helyre. 13. Be­adás egynemű betűi. 14. Hullajt. 15. Folyékony írószeres. 17. Fial. 19. Ra­vaszdi. 21. Legelöl. 23. Függ (—’). 24. Ama helyre. 26. Kén, oxigén vegyjele. 27. Vissza szólít! Megfejtendő: újra megjött a . . . (vízsz. 1, 16). Múlt heti megfejtés: a korcsolyázás mellett kedvelt téli szórakozás a JÉG- HOKIZÁS, SÍZÉS, SZÁNKÓZÁS. Könyvjutalomban részesültek: Varga László kálmánházi, Bán Ottó nyírderzsi, Furmann Emese nyíregyházi, Hegedűs' Mária nyírbogáti, Nagy Andrea nyírmi- hálydi, Kurucz Marietta nyíregyházi, Papp Borbála sényői, Csepregi Krisztina tiszadobi, Gyüre Judit fényeslitkei, a Kossuth-raj Balsa, Magos Tamás nagy- ari, Petruska Sándor záhonyi, Hegyaljai Sándor tunyogmatolcsi, Bökönyszegi István mándi, Molnár Gyöngyvér csen- geri kedves rejtvényfej tőink. Csak levelezőlapon beküldött megfej­téseket fogadunk el. Éles Krisztián, Ibrány A FŐNYEREMÉNY — FENYŐFA Iskolánkban már hagyomány a fenyőünnepség. A felső­tagozatosok tombolasorsolást és diszkót is tartottak. A tom­bola főnyereménye stílszerűen egy fenyőfa volt. A ruhaver­seny győztesének azt választottuk, aki az alkalomhoz illően öltözött. — Szántó Betti, Mátészalka A TIMURI MUNKA A híres ifjúsági regény, a Timúr és csapata jutott eszünk­be, amikor a Váci Mihály raj tagjai felkeresték a környéken élő idős asszonyt, és eltakarították neki az udvart, felseper­ték a járdát, kitakarították a tüzelőtárolót, és más ház körüli munkát végeztek. Sajnos, ez az idős néni nemsokára meg­halt. Fájó szívvel vettek búcsút tőle a Váci Mihály raj tag­jai Is. Titkos Bora, Petneháza AsvAnykiállítAs az iskolában A nyíregyházi 20-as iskolában ásványkiállltás volt. A má­sodik A. osztály egyik pajtásának szülei hétvégi túrán gyűj­tötték és ajánlották fel kiállításra az Iskolának. A sok szép színes ásványt végül árusították. A bevétel felét az iskola hét­végi túráira ajánlották fel a szülők. Nagy Barbara, Nyíregyháza, 20-as iskola FOGÁSZATI VETÉLKEDŐ A 440. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatban már ha­gyományos a fogászati vetélkedő. Ez alkalommal 9 osztály nevezett be. Játékos és rajzos feladatokat oldottunk meg. A győzelmet a 4. C. szerezte meg, második lett a 4. D, harma­dik a 2. C. osztály. Nagy Emőke, Vásárosnamény JÁTÉKOS irodalmi vetélkedő A gyermekkönyvhéten Udud István költő látogatott el Kótajba. Játékos irodalmi vetélkedőt szervezett nekünk. Mű­vei közül a vidám hangulatú gyermekversek tetszettek leg­jobban. Huncsik Péter, Kótaj SZÁMÍTÓGÉP AZ ISKOLÁNAK Nagy öröm ért bennünket nemrégiben. Iskolánk a közel­múltban számítógépet kapott. Eleinte csak nézegettük, azután különböző programokat futtattunk rajta. Megismerkedhetünk a számítástechnikai alapfogalmakkal. A matematikai szakkör tagjai gyakrabban dolgozhatnak a számítógépen. Türk István, Kisvárda, 4-es iskola NÉVADÓPRÓBA LEVELEKEN Raj foglalkozásunkon névadópróbát tartottunk. Mi, az 5. osztályosok, a Che Guevara nevet választottuk. Vetélkedőn adtunk számot tudásunkról, ügyességünkről. Bebizonyítottuk, hogy megismertük rajnévadónk életét. Első lett a Delfin Örs. Büszkén varrtuk fel az eredményhirdetés után saját készí­tésű jelvényünket. Kirilla Katalin, Levelek ZÄNKÄN voltam Úttörőcsapatunkból évente 2—3 hatodikos tanuló mehet Zánkára. Nagy örömömre én is elmehettem a csodálatosan szép balatoni úttörővárosba. Emlékezetes lesz az ott töltött három hét, hiszen sokat kirándultunk, sportoltunk, játszot­tunk és mozgalmi tudnivalókat sajátítottunk el. Csík Andrea, Levelek FAÜLTETÉS A JUBILEUMI PARKBAN Az ajaki Petőfi Sándor Üttörőcsapat jubileumi parkot lé­tesített az úttörőmozgalom megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére. A parkban negyven fát ültettünk el még novem­berben. A kis facsemetéket azóta gondosan megmetszettük. Szeretnénk, ha egyre többen követnék a példát, és sok ilyen jubileumi parkot létesítenének a megyében. Hasulyó Andrea, Ajak ügyesség — bátorság Ügyesség — bátorság próbán mértük össze tudásunkat másik három iskola versenyzőivel, Nyíregyházán a 20-as is­kolában. Két korcsoport, a negyedikesek, és a hetedikesek képviselték úttörőcsapatunkat. A harmadik helyezésért ju­talmul oklevelet, társasjátékot, filctollat és matricát kaptunk. A játékos ügyességi versenyek között voltak karikagyakor­latok, cipeltünk medicinlabdát, és szökdelltünk páros lábbal. Móra raj 4. osztály, Nyírtura VITAKÖRÖK Üttörőcsapatunk rajvezetöi vállalták, hogy havonta egy al­kalommal ideológiai vitakört tartanak. Sok érdekes témát dolgoztak már föl az eddigi előadásokon, például az ember származásáról, a felszabadítók útjáról, és más témákról hang­zott el egy-egy előadás. Ancsán Henrietta, Tornyospálca Vásárosnaményban találkozott megyénk úttörővezetőivel Horváth Mihály, az Üttörővezető főszerkesztője január 10- én. Üttörőelnökök, rajvezetők, csapatvezetők mondták el, mit várnak a szövetség felnőtteknek szóló lapjától, a gyer­mekmozgalmi munka színesebbé tétele érdekében. A harkály, vagy más né­ven fakopáncs ismert mada­runk. Ha meglátunk egy fán kúszva keresgélő madarat, egyszerűen csak harkálynak mondjuk, holott a harkály­félékhez sóik faj tartozik. Például a nyaktekercs, a szürke és a zöld küllő, a fe­kete-, a nagy, a balkáni-, a közép-, a fehérhátú- és a kis fakopáncs. Pontos elkülöní­tésükhöz legjobb, ha távcső áll rendelkezésetekre. Bár té­len a hidegben csökken vala­melyest éberségük az éhség miatt, s ilyenkor becser­készve szabad-, szemmel is alaposan megfigyelhetitek őket. A felsorolt fajok közül leg­gyakrabban talán a nagy tar­kaharkállyal találkozunk. Telente lakott területekre gyakrabban elvetődik, s szí­vesen lakmározik a cinegék­nek kihelyezett napraforgó- magból, de fenyőerdőkbe is behúzódik, és ott a kéregre­pedésekbe telepedett rovar - lárvák mellett a fenyőfák magvait fogyasztja. A nagy tarkaharkály rágó­nagyságú kúszómadár. Pon­tos elkülönítő jele: fejének két oldalán a szem alatt fe­kete sáv húzódik hátra, s éri el a nyak ugyancsak fekete tollazatát. A hímeknek .a tarkótájon egy vékony vö­rös harántszalag húzódik, s csupán ez az eltérés a tojó példányoktól, Teste fekete- fehéren tarkított elegáns tollruha, melyen az alsó fark­fedő környéke vörös színű. Fészkét maga vájja odva- sodó fákba, s itt költi az odú sima aljára rakott 4—6 fehér tojását. Erős, véső alakú cső­re, messzire kiölthető hegyes végű ragadós nyelve van, akárcsak a többi harkálynak. Tavasszal — a párkeresés idején — korhadt fákra, kút ágasokra, villanyoszlopokra telepedve gyakran dobol, vagyis csőrével rendkívül gyorsan ütögeti a fát, Hang­ja éles messzehangzó tükk- tiikk. Röpte a harkályokra jellemzően hullámvonalú. Megyénk egyik gyakori fész­kelő, védett madara. Termé­szetvédelmi értéke ezer fo­rint. Agárdy Sándor A nagy tarkaharkály _7

Next

/
Thumbnails
Contents