Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-14 / 11. szám
1986. január 14. Kelet-Magyarország A kaktusz tm/eltetése Kertbarátok vetélkelíjt Háztáji és kisárutermelés termelt érték értékesítésének gondosabb megszervezésére. Erre nagy szükség van. Megyénk nem minden termelő- szövetkezetében törődnek úgy a háztájival, hogy a kapacitása és lehetősége által többet és jobbat termeljen. Nagy a szóródás. Vannak tsz- ek, ahol a háztájiból felvásárolt áru értéke alig éri el az egy-két millió forintot, de vannak olyan termelő- szövetkezetek is, ahol a háztájiból a közösen keresztül történő értékesítés 30— 40 millió forint évente. A háztáji termelés — bár többletmunkával — a szövetkezeti tag jövedelemforrása. Ennek főként azokban a gazdaságokban van nagy jelentősége, ahol a közösből származó jövedelem alacsony. Sajnos, sok még az ilyen termelőszövetkezet és főként ezekben kell a szervezésben, termeltetésben és értékesítésben előbbre lépni. Űj tervidőszak kezdődött új feladatok meghatározásával. A mezőgazdaság egészére érvényes, hogy a termékek termelése öt év alatt 7—10 százalékkal legyen nagyobb a megelőző ötévinél. E feladatban a terv számol a háztáji és kisegítő gazdaságokkal. Joggal van ez így, hiszen ez a termelőalap létezik és el nem hanyagolható tényező. Seres Ernő A hűvös, világos helyet kedveli növelésére hozott intézkedés, az árcsökkentés. Idén tovább nő a háztájiba kihelyezett tenyészállatok száma. Növénytermesztésben, főként a dohánytermesztés az, ahol az átlagosnál nagyobb a termelői kedv. Az elmúlt évek jó termései, a megfelelő ár, a gépesítés és háztáji szárítók továbbra is a vállalkozói kedvet gyarapítják. Fordulat történt a téli almánál is. Tavaly már a korábbiaktól jóval biztonságosabb és jövedelmezőbb volt az értékesítés. Természetesen mint a nagyüzemekben, úgy a kisgazdaságokban is fajtaváltásra van szükség. Ehhez a megfelelő csemeték egyre inkább rendelkezésre állnak. A zöldségféléknek — ide értve a konzervgyári zöldségeket is — eddig is volt, ezek után is lesz piaca. Néhány kritikus növénynél azonban — káposzta, burgonya — meg kell teremteni a biztonságosabb értékesítés feltételeit, ez pedig az olyan szerződés, amely garancia a megtermelt áru elhelyezésére. A hetedik ötéves terv felhívja a közös gazdaságok figyelmét a háztáji ágazat munkájának nagyobb támogatására, a munka és a megA kaktuszok eredeti élőhelyén a tél beálltával a hőmérséklet lecsökken, a csapadék csaknem teljésen megszűnik. E jelenségben az eltérések igen nagyok, Kanada déli részétől Chile déli vidékéig, az Andok hegyláncain, a sivatagokban, az egyenlítő környékén, más-más módon je- j lentkezik a tél. Ezért növényeink kezelésekor, beszerzésük előtt, feltétlenül ismernünk kell azok eredetét Ezekhez a fontos ismeretekhez igen jó szak- könyvek nyújtanak elégséges tájékoztatást. A sikeres teleltetéshez szükséges néhány tudnivaló: minél jobban képesek vagyunk megközelíteni növényeink eredeti élőhelyén található életfeltételeket, annál szebben fognak virágozni és díszíteni. A teleli.etést csak a növények nyugalmi állapotában tudjuk sikerrel megoldani: locsolás nélkül, hűvös helyen tartsuk őket márciusig. A nyugalmi időszakra fel kell készíteni a növényeket, amikor a napi hőmérsékleti maximum 15 Celsius- fok alá esik, a locsolást abbahagyjuk. Elhelyezésük: száraz, szellős, hűvös, lehetőleg világos helyen: üvegházban, üvegezett verandán, fűtetlen szobában, fóliázott erkélyen, esetleg pincében. A jól nevelt növények a hidegebb hőmérséklet felé a 4—6 Celsius-fokos eltérést is jól elviselik, így többféle lelőhelyről származó növényt is sikeresen tarthatunk azonos körülmények között. A telelte- tés során a növényeken jellegzetes tünetek jelentkezhetnek: a zsugorodás a tavaszi locsolás után elmúlik. A napfényes helyen teleltetett növények a sejtnedv összetételének változásai miatt piros színűek lehetnek: a tavaszi indítást követően a színeződés elmúlik. k Rendellenes jelenség a Szobavirág az amarillisz Az amarillisz egyike a legkényesebb, de a legszebb, szobában virágoztatható hagymás növényeknek, Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein a nemzetség mintegy 70 faja él, eredeti termőhelyén időszakonként teljesen száraz körülmények között is. Ezen idő alatt levelei leszáradnak, a növény nyugalomba húzódik. Igen sok fajtája ismert, a hófehértől a piros minden árnyalatán keresztül a sötét bordóig,, de vannak csíkos virágú fajták is. Eltérően a tulipántól és a jácinttól, nem kíván elsötétítést a virágoztatás érdekében. A jól fejlett — legalább 10 cm átmérőjű — hagymát februárig cserepezzük be teljesen érett komposztföldbe. Becserepezés után csak egészen mérsékelten öntözzük meg. majd tegyük a növényt meleg helyre, például fűtőtest tetejére, ha az nem túl meleg. A virágrügy rövidesen megjelenik — általában becserepezés után 2— 3 héttel. Ebben az időszakban is lehet gondozási hibát elkövetni, például ha túlöntözzük a növényt, vagy ha túl szárazon tartjuk. Amint a virágrügy eléri a 15 —20 cm-es magasságot, a cserepet helyezzük igen jól megvilágított helyre, ha nem volt kezdettől fogva ott. A talpmeleget kissé fokozhatjuk, hogy a cserép földjének hőmérséklete kissé emelkedjen. Ahogy a virágrügy növekszik, az öntözést is fokozhatjuk. A hagyma méretétől függően egy-két virágszár fejlődik. Leveleit a virágszár megjelenése után fejleszti. A le- vélzetet időnként finoman spricceljük esővízzel. Ha módunk van rá, mindig esővízzel öntözzük az amarilliszt. Ha a virágzó növényt hűvös helyen tartjuk, a virágzás hosz- szabb lesz. Minél előbb cserepezzük be a hagymát, annál előbb virágzik. Elvirágzás után sem szabad a növényt magára hagyni, A virágszárat gondosan vágjuk le, mert a magérlelés erősen legyöngíti a hagymát A növényt elvirágzás után mérsékelten öntözzük, május közepétől már a szabadban is tarthatjuk, Folyamatosan öntözzük, és kéthetente tápoldatozzuk, az öntözést és tápoldatozást szeptember elejétől abba kell hagyni, s ezzel lehetővé tenni, hogy a hagyma visszahúzódhasson. A levelei fokozatosan leszáradnak. A hagymát a cserépből kivéve, a teljes visszahúzódás után, 16 fokon tartsuk. Ha korán akarjuk a hagymát virágoztatni, az öntözést már augusztusban abba kell hagyni, majd a visszahúzódott hagymát a cserépből kivéve, 4—5 héten át 16—17 fokon tartsuk, az a pihentetési időszak. Ezt követi az újracserepe- zés, majd a 23 fokon tartás, mérsékelt, majd a virágrügyek megjelenése utáni bővebb öntözés. Ilyen körülmények között a hagyma már karácsonyra virágzik. Igen lényeges a tápoldatozás. Erre kéthetente kerítsünk sort, miután a levelek kifejlődtek (Wuxal, Volldünger, Mikramid A haj tatás a növénynek a rendes virágzási idejétől eltérő — korábbi vagy későbbi — virágzásra való késztetése, amit különféle serkentő eljárásokkal érnek el. Legkönnyebben azok a növények hajtathatok, amelyek természetes körülmények között, a szabadban is kora tavasszal bontják a virágaikat. Ilyen például a jácint is, a finom illatot árasztó tavaszi virág. A jácinthagyma hajtatóedényben is virágoztatható. A hajtatóedény lehet egy vízzel feltöltött pohár vagy kisebb befőttesüveg. A hagymát az edény szájára kell helyezni, hogy a 0,1—0,2 százalékos töménységben.) Minden évben, de legkésőbb kétévente új földbe cserepezzük a növényt. A közbeeső évben elég a felső talajréteg kicserélése. A cserép aljára tegyünk 2 cm vastagon mindig kavicsot. Az amarillisz hagymák csak bizonyos méreten felül virágzóképesek. A sarj hagymákat válasszuk le, és teljesen külön neveljük. Általában 3 év alatt érik el a virágzóképes korukat. Ha módunk van rá, növényházban neveljük a sarjhagymákat. vagy igen jól megvilágított, állandó hőmérsékletű helyiségben. T. E. gyökérkoszorú éppen csak érintse a víz felszínét. A gyökérképződéshez hasonló környezeti feltételeket kell teremteni, mintha a gyöke- reztetést cserépben végeznénk, vagyis sötét, hűvös helyiségben kell tartani a hagymát, egy cseréppel, vagy papírsüveggel leborítva. Hat—nyolc hét alatt eresztenek a hagymák gyökeret. A gyökérképződés után a hajtatást 20—22 Celsius-fokos hőmérsékleten lehet folytatni. Először még hagyjuk rajta a „sapkát” az üvegen, de amikor a hajtások már elérték a 8—10 centiméteres magasságot, fokozatosan szoktassuk őket a fényhez. Mind hosszabb A jácint bajtatása Tavaszi virágok — télen el kellett viselni. A burgonyaértékesítési gond ismétlődött. Jövedelemkiesést ez azokban a szabolcsi körzetekben okozott, ahol a nagyüzem és háztáji viszonylag nagy területen rendezkedett be burgonyatermesztésre és gyors váltásra nem volt idő. Él emlékezetünkben az 1984- es zöldség- — ezen belül is a káposzta — túltermelés és kereslethiány, de tapasztalhattuk, főként az utóbbi években a sertés- és szarvas- marhatartás csökkenését is. Fellendült a tárgyalt időszakban a dohánytermesztés, a konzervzöldség termesztése. Az elmúlt évek eredményeit, gondjait és bajait tudva a háztáji és kisáruterme- lők most arra keresik a választ, hogyan tovább? Hitüket: miszerint a háztáji és kisárutermelés nép- gazdaságilag fontos és elismert, megerősítette a XIII. pártkongresszus és a népgazdaság ötéves terve. A hit és termelői kedv viszont nem azonos kategória. Termelésben az érdekeltség az ösztönzőerő. Mert tarthat jószágot valaki állatszeretetből is, de pusztán ezért nem fog két vagy három tehenet fejni, tucatszám sertést hizlalni. Ugyanez vonatkozik a ker- tészkedőkre, a növénytermesztőkre. A tervfordulón a háztáji és kisárutermelés fontosságának elvi megerősítésén túl már az elmúlt év végén napvilágot látott néhány olyan intézkedés, amelyek fokozzák a termelői kedvet. Legjelentősebb ezek közül a vágóállatok felvásárlási árának növelése. Szintén az állattartás fokozására ösztönöz a jobb takarmányellátás, a tápok beltartalmi értékének Fórum A Megyei Kertbarátok, Kistenyésztők Társadalmi Szövetsége január 23-án délután 17 órától a Váci Mihály Művelődési Központban fórumot rendez. A fórum témái: Gombatermesztés, (előadó Pál János, a Ve- vetőmagtermeltető Vállalat osztályvezetője, — zöldség- termesztés (dr. Varga Imre, a mezőgazdasági főiskola tanára,) — zöldségfélék növényvédelme biotechnikai eljárások, (előadó: dr. Széles Csaba, a mezőgazdasagi főiskola tanára). A fórum rendezői várják a kertbarátokat, szakcsoporttagokat és a kistermelőket. Idézet a VII. ötéves tervből: IV fejezet, 38. paragrafus, 2. bekezdés: „Változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítése. Ezt az érdekeltség fenntartásával is segíteni kell. Javítani szükséges a kisgazdaságok munkáját könnyítő termelőeszköz-ellátást, jobban meg kell szervezni a termékek értékesítését ...” Megyénk mezőgazdaságában a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése szerkezetében az országostól eltérő, sokszor egyedi és sajátos, így van ez még akkor is, ha nagy általánosságban sok az azonos vonás, például van növény-, zöldség- és gyümölcstermesztés és van állattenyésztés, de nem azonos itt a gyümölcstermesztés a borsodi, a kunsági avagy a zalai tájakéval. Sehol az országban nincs annyi téli alma a kisgazdaságokban, mint itt. De sorolható az eltérő és egyediség a dohánnyal, a burgonyával, állattenyésztésben a marha- és sertéshizlalással és vannak tájkörzeteink, ahol málnára, káposztára , avagy gyógynövénytermesztésre szakosodtak. Szabolcs-Szatmárban az elmúlt öt évben a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése — bár bővült, de egyenetlenül fejlődött. Mint a nagyüzemek, úgy a háztáji és kisegítő gazdaságok is nem egyszer viselték a piaci értékítélet hátrányait. A legérzékenyebb veszteség a íéli- alma-termelőket érte. Már 1982-ben érezhető volt, sok az alma, nehézkes az értékesítés. 1983-ban, 1984-ben fokozódtak a gondok és a kistermelők egy része a remélt és elmaradt jövedelemre az alma termesztés megszüntetésével reagált. Kihúzták az almafákat. Más megrázkódtatásokat is időre vegyük le a sötétítőt, így a fény hatására a vi- rágszárak hamarosan kizöl- düínek, majd a virágok is megszínesednek. Ha hűvös helyen tartjuk a virágokat, hosszabb ideig gyönyörködhetünk pompájukban. Képünkön a jácinthagyma vízkultúrás edényben való gyökereztetéséről láthatunk egy érdekes felvételt. téli hajtások megjelenése: a túlzott meleg és a nedvesség hatására keletkeznek. A megnyúlt, elvéko- j nyodott növények elvesztik j fajtajellegüket, nem virá- j goznak, elcsúnyulnak, eset- ; leg elpusztulnak. A hőmér- I séklet csökkentésével azon- í nal elejét kell venni a to- ! vábbi növekedésnek. Ügyelni kell a kártevők | elleni védekezésre: a ta- j kácsatka (vöröspök), a fo- j nálférgek, a gyökértetvek, gyapjastetvek ellen alkal- j mazhatunk megfelelő növényvédő szert (Mitac, Bi 58, Unifosz, Decis stb.). Rothadásos jelenségek esetén vágjuk le a romlott | részt, s szobahőmérsékleten ( próbáljuk meg beszárítani | a sebet. Az újragyökereztetéssel t csak tavasszal foglalkozha- | tunk. A levágott részeket és a gyógyíthatatlan növényeket el kell távolítani a gyűjteményből. Növényeink a gondos átteleltetést, az állandó figyelmet egészséges fejlődéssel és bő virágzással fogják meghálálni. K. L. _______________________> A kertbarátulozgaIom rangos eseménye volt az óév utolsó napjaiban a kentba- haráitklubak vetélkedője. Nyíregyházán, a Váci Mihály művelődési központban hét kertlbaráitMiuib öt—öt fős csapatta mérte össze tudáséit. Témája volt a vetélkedőnek: a zöldsége, szőlő- és gyümölcs- termesztés, a növényvédelem, de politikai és honismereti kérdésekre is választ várt a zsűri. A mindvégig izigaimias és színvonalas vetélkedő győztese végül is a nyíregyházi MÁV kertfbairátklub csapata lett. További helyezések: Nyíregyháza központi kertbarátklub, Vaja, nyíregyházi helyőrség, Vásáros- narruény, Tuzsér és Fényes- litké. Valamennyi csapat az elért eredményének megfelelően pénzjutalomban részesült. (Elek Emil felvételein a vetélkedő kertbarátok.) 7
