Kelet-Magyarország, 1986. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám
1986. január 2. Kelet-Magyarország „A SZERZŐDÉS A FÉLEK AKARATÁNAK KÖLCSÖNÖS ÉS EGYBEHANGZÓ KIFEJEZÉSÉVEL JÖN LÉTRE.” PTK XVIII. FEJEZET 205 § (1) Bonyolultan, kétértelműen — A Polgári Törvény- könyvből vett idézet ismerős — így beszélgető partnerem —, de ilyet szerintem Magyarországon utoljára Pusztaszeren kötöttek 896-ban. Ez az a mondat és pillanat, amit úgy fogalmazhatnék: az újságírónak feladták leütésre a labdát. Természetes, hogy ezt követően az első kérdés csak a gazdasági jog kiváló szakértőjéhez szólhat. Dr. Vékony János, a megyei bíróság elnökhelyettese így fogalmaz: — Ha a bírói gyakorlatot nézzük, akkor az derül ki, viszonylag kevés a szerződésszegésekkel kapcsolatos per. Évi 6—7. Az úgynevezett hibás teljesítés már több. Viszont az is igaz: más az, amit a bíró lát, s_ más az élet. Tudom, sokkal több ügy lenne, ha mindenki érvényesíteni akarná a megkötött szerződéseket ... Csapdák Király József, a Nyírfa Áruház igazgatója sorra teregeti ki a szerződéseket. Olvasom ezeket, s közben ilyen mondatok tűnnek a szemembe: „A szállítási határidő nem tekinthető fixnek.” „A szerződésben foglaltakat csak abban az esetben tudjuk teljesíteni, ha anyagszállítóink a gyártáshoz szükséges anyagokat az általunk meghatározott határidőre biztosítani tudják.” — Bármelyiket is nézzük — mondja az igazgató, mindegyikben ott a csapda. Hol egy szó, hol egy mondat. Az erősebb ugyanis tudja: ki vagyunk szolgáltatva. Mi több: a nagykereskedelmi vállalatok szerződést sem kötnek. Így azatán ritkaság- számba megy egy olyan szerződés, mint a Sárvári Cipőipari Szövetkezettel megkötött, amelyben egyetlen olyan kitétel sincs, ami számunkra előnyt biztosítana. A DIRUVÁL-nál Holp János igazgató és Varga József főmérnök szinte folytatja a gondolatot: — A belföldi szállítóknál szemmel láthatóan hiányzik az érdekeltség. Olyan kikötések szerepelnek a megállapodásokban, amelyek nem az egyenrangúságon alapulnak. Nemegyszer bűvészmutatványokra kényszerülünk, hogy kivédjük a minőségi hibákat, p pontatlan és ütemtelen szállításokat. Illúzió a szerződés... A Csemege Áruház igazgar tója, Szűcs György még rövidebben foglalja össze a dolgokat: — Illúzió a szerződés. A monopolhelyzetben lévő fél arra hivatkozik, amire Háromszor átűsiza a jeges Tiszát Szegeden nagy érdeklődés előzi meg Schirilla György szombati tiszai átúszását. A rajt 14 órakor lesz a szegedi Tisza-hídnál, s a bátor vállalkozó három „hosszt” tesz meg, vagyis háromszor szeli át a folyót. „Remélem, a hideg nemcsak tovább tart, hanem fokozódik, s így megnő a már megkezdődött kisebb jégzajlás” — mondta Schirilla, aki téli úszásai alkalmával akkor érzi igazán jól magát a vízben, ha jégtáblák között kell tempóznia ... akar. El kell hinnem. Még ha tudom is, hogy nem igaz a kifogás, akkor se tudok csinálni sokat. Az áru kell. Holnap is. — A fő gond — világosít fel dr. Vékony János bíró —, hogy nem tudunk pontosan fogalmazni. A szerződések bonyolultak. kétértelműek, olyan kifejezések és fordulatok vannak benne, melyeket a jogász sem biztos, hogy világosan meg tud fejteni. Mert az igaz, hogy a szerződésben tükröződnie kell annak, amit a felek bármelyike lényegesnek minősít, de ez nem jelenti az áttekinthetetlen fogalmazást. Gyakorta jogász nem is látja a szerződést, így aztán nem csoda, hogy ki-ki talál olyan kitételt, amit csűrhet, csavarhat. — Különben is — ezt Király József mondja — csak csínján a szerződéssel és kötbérrel. Ha ma minden kétséget kizáróan bizonyítani is tudom az igazam, megnyerem a pert, a bumeráng holnap még visszatérhet. Addig, amíg nincsen versenyhelyzet, míg monopolcégek vannak a piacon, míg keresleti piac van, addig viselni fogjuk a kiszolgáltatottság terheit. — Ami sok esetben segít, az a személyes kapcsolat — fejtegeti Szűcs György. — Persze ez jó, bizalmat tükröz, ami két fél közötti kapcsolatban nélkülözhetetlen, de aligha lehet a biztonságos kereskedés alapja. Nem múlhat azon, hogy van ez vagy az, hogy valaki rokonszenves, vagy éppen nem. Hogy mégis gyakorlat? Kisebb adományok erősítik... Kissé cinikus, de bölcs, régi kereskedőmondás, amely szerint a kisebb adományok erősítik a nagy barátságokat. Nos, a nem szerződő felek esetében ez a napi gyakorlat része. De mit adhat egy áruház? Nylonzacskót, naptárat, szóróanyagot. Egy vállalat? Mappát, aktnaptárt. Egy bolt ? Apró ajándékot, ami a kálóba belefér, esetleg egy szebb szelet húst. Ez nem sok. Főleg ha tudjuk: a nem állami szektor a kisebb adományt ropogósra váltja, s úgy erősíti a barátságot, s szerzi a kurrens cikket. A néhány felvillantott gondolat után szinte természetesen adódik a kérdés: vajon van-e értelme a szerződéseknek? Van-e remény, hogy a kölcsönösen egybehangzó akaratnyilvánítás eljut a kölcsönös teljesítéshez? Bürget Lajos (Következik: Bizalom és bizalmi válság.) Ha hiányzik, megkérik Szervezési szakkönyvtár Külön gyűjteményben kezelik a szervezési szakirodalmat az érdeklődők és a tagság hatékonyabb tájékoztatása érdekében. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete és a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Megyei Könyvtár együttműködési megállapodása értelmében a szakirodalom népszerűsítésére már 1980-ban elkészült az alap- gyűjtemény tájékoztató jegyzéke, amelyet 1983-ban és 1985-ben újabb kiadvány követett, bemutatva a gyarapodást. Tavaly kezdődött meg, 1982-ig visszamenően a gyűjteményes kötetek és a konferenciák publikált anyagának feltárása. A gyűjtemény gyarapítása érdekében az SZVT megyei és budapesti szervezetétől, valamint az ország különböző városaiból is rendszeresen kapnak kiadványokat, amelyeket a könyvtárban helyeznek el. Mindezeknek köszönhetően számos szakfolyóirat és közel ezer kötet áll az érdeklődő szakemberek rendelkezésére. A gyűjteményből még hiányzó dokumentumokat hazai és nemzetközi könyvtár- közi kölcsönzés útján meghozatják az olvasóknak. A feltáró munka folyamatossá, tételével, a vezetés és a szervezés témakörébe tartozó szaksajtó cikk-katalógus formájába történő feldolgozásával kívánják tovább bővíteni a szolgáltatásukat a megyei könyvtár különgyűjteményét gondozó szakkönyvtárosok és az SZVT-aktivisták. Tekercsek Ezres szériában gyártanak fojtótekercseket villamosokhoz a sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet elektrotechnikai üzemében. Képünkön: Bura Fe- rencné a tekercseket szigeteli. „Hgytorna” az eredményért Talán még az sem hitte el, mennyi összetevője lehet a bajoknak, aki nap mint nap számon tartotta. Végül a 111. pontnál álltak meg a hibák felsorolásában a Nyíregyházi Elekterfém Ipari Szövetkezetben. Ezúttal maguknak keresték a „bajt” a vezetők, a tagság képviselői — többnyire szabad idejük rovására. Afféle belső lelkiismereí- vizsgálatot, utána pedig „agytornát” tartottak, hogy megismerjék helyzetüket, felmérjék, mi az, amin gyorsan és eredményesen lehet változtatni. A két ünnep között is autók tucatjai álltak a Kinizsi utcai központ előtt. Voltak, akik a műhelyekben serénykedtek, mások az üzemi ebédlőben gyűltek össze az emütett „agytornára”. A modern szervezési ismeretek egyik módszerét vették igénybe — a megyei építőipari vállalat szakembereinek segítségével —, hogy önvizsgálatot tartsanak, javaslatokat tegyenek az új esztendő indítására. — Rosszul zártuk az évet, veszteségbe futottunk, szanálási eljárást kellett kémünk — foglalja össze dr. Endresz István elnök. Mindezt a számok világosan bizonyítják. Az 1985-re tervezett 96 milliós termelés helyett 91 milliós a teljesítés, a reméltnél kevesebb lett a tőkésexport, sok selejt- tel dolgoztak, időnként nem volt munkájuk a lakatosoknak, forgácsolóknak, a munkafegyelem mélypontra zuhant, veszteséget termeltek a tsz-ekkel létrehozott társulások — hogy csak néhány teteit említsünk. SÖRÖZŐBEN # gencsak gyűrött állapotban nyitott be a minap a Szindbád Sörözőbe egy harminc év körüli fiatalember. Mint mondta az eddigi „bevételt” kevésnek találta és ezért utána akar tölteni. A jópofáskodást a pultnál kiszolgáló fiatalasz- szony nem vette figyelembe, és közölte, hogy nem szolgálja ki. Vitára került sor, a vendég egy lábon állva bizonyította, hogy ö nem ittas, sőt más trükköket is alkalmazott, de a kiszolgáló hajthatatlan maradt. Erre az utolsó ..adut” is bevetve idegességében szinte dadogva megszólalt: — Haa neem szoolgáál kit, aakkoor kééreem a beeváá- sárloók köönyvéét!... FIGYELMEZTETŐ FELIRATOK Az egyik nyíregyházi kisiparost zavaros ügyletei miatt a hatóság „kivonta” egy időre az iparból. Rá néhány napra műhelyének lehúzott redőnyén a következő felirat jelent meg: — Be vagyok zárva, mert le vagyok zárva! ★ A Petőfi utca egyik bérházának lépcsőházában a postaládán egy kis írás tudatta az újságkihordóval, hogy: „Nem kaptam Fülest!” Másnap a következő választ olvashatta az előfizető: — Gyere ki a kapu alá, majd megkapod!.. . Életképek A HÜSBOLTBAN A nyíregyházi állomás környékén mindenki ismeri és szereti Laci bácsit. Az idős nyugdíjas korát meghazudtolva igen fiatalosan mozog. Evek óta ő jár bevásárolni, így jó viszonyba került az eladókkal. Az egyik húsboltban baráti kapcsolata alakult ki a vezetővel, és ennek eredményeként a vásárolt menyiségre minden alkalom- mái tíz forinttal nagyobb összeget írtak. S mivel Laci bácsi szereti a féldecit, így a kiadása az otthoni elszámolásnál egyenlegbe került. Az ünnepek előtt történt, hogy éppen a húsbóltban vásárolt és fizetett, amikor ellenőrök jelentek meg. Elkérték az általa vásárolt árut, lemérték és megállapították, hogy a becsomagolt húsra felírt összeg tíz forinttal több, mint jogos lenne, vagyis a boltvezető árdrágítást követett el. Nagy vita támadt. A boltvezető szinte könyörögve védte az igazát, hogy ez már hónapok óta így van, Laci bácsi kérésére írnak minden alkalommal többet, hogy otthon el tudjon számolni. A kedves kis öreg is modta a magáét, de ... Az ellenőrök megszánták a „vétkeseket” s így csak egy kis figyelmeztetés lett az általuk vélt „árdrágítás” büntetése. Laci bácsi bánatosan vette tudomásul, mert ez a további üzletének a végét jelentette. Azóta minden bevásárlásnál „megrövidül” egy tízessel, ugrott a féldeci, S mint hírlik, azóta más területen próbál szerencsét... Dragos Gyula ■ ■ Önvizsgálat Veszteséges társulások Igény a jóra — Itt semmiféle szöveggel változtatni nem tudunk — hangsúlyozza Tóth Gyuláné, a felügyelőbizottság elnöke. — Mindenkinek a fejében kell rendet tennünk, de számítunk bizonyos külső segítségre is, hogy erről a mélypontról elkerüljünk. A brain-storming, az „agytorna” szünetében lehet szót váltani az ott lévőkkel. — Az új beruházásunktól, a precíziós öntödétől várunk sokat — jegyzi meg Cs. Nagy József, a lakatosüzem vezetője. — Lesz elég igény is rá — bizakodik Farkas István, a vasipari ágazat vezetője. Mindez annak a jegyében történt, hogy ne csak „egy lábon” álljon a szövetkezet, hiszen korábban túlzottan szakosodtak a felületkezelésre, rosszul mérték fel az igényeket, így eshetett meg, hogy a baktalórántházi és nagydobosi termelőszövetkezetekkel közös társulás — a rendelések visszaesése miatt — éppen önmaguknak hozott konkurrenciát. — Azért fogunk más technológiára áttérni — mondja Mészáros Jánosné, a kálló- semjéni üzem vezetője. — A horganyzásos technológiáról a króm-nikkel bevonat készítésébe, amelyhez elég megrendelés lesz. A szövetkezetben nem mai keletűek a bajok. A lejtőn a nyolcvanas évek elején indultak meg. Ekkor vált ki az Elitász Kisszövetkezet, amelyik a háztartási gépek karbantartását végzi, míg egy évvel ezelőtt a villamos kisgépjavító részleg alakított kisszövetkezetet, de két tsz- melléküzem is a szövetkezetből vált ki. Am nemcsak a jó eredményeket elérő részlegek kiválása, hanem az előbb említett gondok is hozzájárultak a mind kisebb eredményekhez, amely 1984 végén az akkori elnök lemondásához, 1985 tavaszáig tartó vezetői válsághoz vezetett. Ekkor választottak új elnököt, cserélték ki a szövetkezet teljes társadalmi vezetését. Az ebédlő falán hatalmas fehér papírra írták fel a jobb munkát gátló okokat. Ezek közül mindenki kiválasztotta azt a tízet, amelyet a legnagyobb bajnak tart, s amelyeknél a legkönnyebben lehet változtatni. így az egyes részlegek közötti együttműködés hiányát, a termelési feltételek biztosítását, az anyaggazdálkodás buktatóit, a krónikus pénzügyi hiányt (ami a rossz gazdálkodásból eredt), valamint az elemző munka hiányát említették. ü.-.- Mindez persze nem újság a szövetkezetnél, az önmagukkal való szembenézés sem mai keletű. Legutóbb a beszámoló párttaggyűlés is igen kritikusan foglalkozott helyzetükkel, láttatva, hogy van egy régi és elkötelezett mag a tagság körében, amelyre lehet számítani, amikor a változtatást sürgetik. Hiszen sokszor emberi mulasztások okozták a veszteséget. Ezért fogalmazhatott így Farkas István párttitkár a taggyűlési beszámolóban Nagydobosról: „Az üzem gazdálkodására a hanyag, pazarló, szakszerűtlen gazdálkodás a jellemző.” A fegyelem megszilárdítása, a helyes célok kijelölése az új évben mindenképpen változást kell, hogy hozzon. Nyilván ez lebegett az elnök szemei előtt is, amikor visz- szatért hét év után ahhoz a szövetkezethez, ahol valamikor sok jót tapasztalt. —: Azt azért nem gondoltam volna, hogy ennyi a baj, viszont van annyi szakemberünk, olyan szellemi kapacitásunk, ami mindenképpen biztosíték a kilábalásra. Mintha mindezt az év első munkanapján igazolnák a szövetkezetben. A lakatosok, szerszámkészítők, forgácsolók új rendelések birtokában vagy a megkezdett szériák folytatásával álltak munkába. A Vasgyár utcai telepen a nagy karbantartás indult. S megkezdődött egy mindenképpen költségmegtakarító beruházás is. A nyíregyházi üzemekben áttérnek a gázfűtésre. Lányi Botom! Földrengés a Mátrában 1986. január 2-án, 13 óra 16 perckor az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának budapesti és piszkéstetői állomása kisebb földrengést regisztrált. A földrengés erőssége a Richter-skála szerint mintegy 2,2 volt. A rengést Bélapátfalván, Egereseidben, Mikófoiván t.. látóiban érezték. Anyagi k -okról az obszervatóriumba .n érkezett jelentés. (.MTI, 3 D
