Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-13 / 292. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. december 13. Egyelőre 220 ezer darab készült Ismét árusítanak Wrangler-ruhákat Elkészült, és már az üzletekbe került az első 220 ezer darabos, hazai gyártmányú Wrangler védjeggyel ellátott ruházati kollekció. Ebből az alkalomból csütörtökön az Átrium Hyartt-szállóban az Interfer Ipari és Kereskedelmi Gazdasági Társaság vezetői, valamint az amerikai Blue Bell cég képviselője divatbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott. A hazai szabadidő-ruházati piac felfrissítésére két esztendeje öt vállalat, illetve szövetkezet részvételével alakult meg az Interfer GT, amely idén februárban vásárolta meg a Blue Belt cégtől a Wrangler márkanév használati jogát. A szerződésben foglaltak alapján a Blue Bell a magyar gyártónak átadja legújabb modelljeit, és technológiai segítséget nyújt a termékek készítéséhez. A divathoz és az igényekhez jól alkalmazkodó, sportos ruházati cikkek alapanya Magyarországon készül. A farmernadrágok indigószövetét a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Válla lat gyártja. Az ebből készült nadrágokat, dzsekiket és ingeket úgynevezett kőmosott eljárással koptatják divatos színárnyalatúra. Az importpótló férfi sportingek alapanyagát a Pápai (Folytatás az 1. oldalról) A megye jövő évi költség- vetésének tervezete elkészült, rövid időn belül tanács elé kerül, ezért Medgyesi József, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője arról beszélt, hogy többségében a VI. ötéves tervben elkezdett beruházások befejezése a jövő év legfontosabb feladata. Ha az országos program megvalósul, akkor később egyre növekvőbb ütemű fejlesztés válik lehetővé megyénkben. A képviselőcsoport ezt követően az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészítéséről tárgyalt. Textilgyárban állítják elő. A Wrangler jelű termékeket a Budapesti Finomkötöttárugyár, a Budapest Kötőipari Szövetkezet, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet, a zala- szentgróti Record Ruhaipari Szövetkezet és a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet konfekcionálja, a Blue Bell ellenőrzésével. Az Interfer GT több kiskereskedelmi partnerrel márkabolthálózatot hozott létre. A Wrangler-kínálat egyelőre nadrágokból, dzsekikből, ingekből és sportos pulóverekből áll. Jövőre a francia Wrangler licenctulajdonostól vásárolt cipőkkel bővül a választék. A következő esztendőben az Interfer mintegy 1 millió 200 ezer darab, színben és fazonban harmonizáló ruházati cikket gyártat és forgalmaz. A kollekcióból mintegy 400 ezer a Wrangler védjegyet viseli majd. A gazdasági társaság szezononként 100—150 modellt kínál az üzletekben. A tinédzsereknek Yoyo, a gyermekeknek Jumbo, a felnőtteknek Gemini védjeggyel kínálják az Interfer ruházati család tagjait. Magyar régészek Felső-Egyiptomban Kákosy László professzor irányításával folytatja egy kétezer-háromszáz éves sír feltárását a magyar régészeti expedíció a felső-egyiptomi Gurna városkában. Gurna az újbirodalom virágzásának idején temetkezési hely volt, átellenben Thebával — a mai Luxorral —, a Nílus nyugati partján. A most 8 főnyi régészeti csoport a hónap elején kezdte meg harmadik ásatási idényét. Az elmúlt években a Kákosy-expedíció a II. Ramszesz uralkodásának korszakáról valló értékes leleteket tárt fel a sok kormánytitulussal felruházott Dzsehuti- Mesz udvari írnok sziklasír- jáhan. A hathetesre tervezett újabb ásatási szezonban a magyar régészek, egyiptológusok és antropológusok feladata az lesz, hogy a sziklasírban eltávolítsák az 56 méter hosszú spirális folyosó végén elhelyezkedő akna, s ennek oldalfalában levő kamrák törmelékét. Ezután tudják majd meg: milyen mélyen fekszik az akna sziklaaljzata. Az akna kitisztítása után lehet a sírkamra feltárását tökéletesen befejezni. A hetedik latin-amerikai filmfesztiválra a kubai fővárosba érkezett Jack Lemmon amerikai művész. A képen újságíróknak nyilatkozik. FÖLDESI JÓZSEF: Köriltekintöbb munkára van szituig! Műemlékek Szabolcsban MLADENOV MOSZKVÁBAN A szovjet kormány meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Petr Mladenov, a Bolgár KP KB PB tagja, külügyminiszter. A vendéget a repülőtéren Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter fogadta. MERÉNYLET A FÜLÖP-SZIGETEKEN A Manilától mintegy kétszáz kilométerre északra fekvő Baguio Fülöp-szigeteki városban szerdán ismeretlen személy pokolgépet dobott egy ellenzéki gyűlés résztvevői közé. A mintegy ezerfős tömeg a rendfenntartó erők brutalitása és az emberi jogok megsértése miatt tiltakozott. öten súlyosan megsebesültek. DZSESSZKONCERT AZ ÉHEZŐKÉRT A dzsesszvilág nagyságai közül eddig Sarah Vaughan, Dizzy Gillespie, Spyro Gyra és a Wynton Marsalis kvin- tet vállalta hogy fellép az afrikai éhezők megsegítésére rendezendő, február 13- ára tervezett jótékonysági koncerten. A Jazz Aid elnevezésű hangversenynek a Los Angeles melletti Inglewood ad majd helyet. Egy jegy ára 35 dollár lesz, s a rendezők közel hétszázezer dollár bevételt remélnek. SPADOLINI MADRIDBAN Giovanni Spadolini olasz hadügyminiszter szerda este egynapos hivatalos látogatásra Madridba érkezett. Spadolini spanyol kollegájával, Narcis Serrával a kétoldalú biztonsági és katonai együttműködés kérdéseiről folytat tárgyalásokat. Szabolcs-Szatmár műemlékeinek, népi építészeti és ipari emlékeinek állapotát tekintették át, s a továbblépés lehetőségeit vették számba azon a tárgyaláson, amelyet csütörtökön tartottak Nyíregyházán az Országos Műemléki Felügyelőség és a megye vezetőinek részvételével. Sűrűn szóba került a megbeszélésen az építészeti együttesek megóvásának fontossága. Nem egyedi eset ugyanis, hogy önmagukban kevéssé értékes épületeket is gondoznunk kell, mert részei egy harmonikus, megőrzésre méltó egésznek. Példa erre a sóstói, sok vihart megélt és felkavart egykori kádfürdő. Ez egy olyan 19. századi fürdőegyüttes része, amely hazánkban ma már szinte csak a hévízihez hasonlítható. Ezúttal is szerepelt a napirenden a falusi turizmus ügye. Mint ismeretes, megyénkben még csak gyerekcipőben jár az üdülésnek ez a formája. A tervek szerint hamarosan Tarpa tölthet majd be úttörő szerepet. Ez a falu mintegy mintája lesz annak is, hogyan gazdálkodhatunk minél okosabban népi építészeti emlékeinkkel. Sokkal több parasztház és kis falusi templom érdemes védelmünkre, mint amennyire jelenleg kiterjed a figyelmünk. Szinte az utolsó pillanatban vagyunk, ha meg akarjuk menteni például a jellegzetes szatmári faluképet. Nem szabad szem elől tévesztenünk ipari műemlékeinket sem. A közeli jövő feladata, hogy gondjainkba vegyük a Kisvárda környéki olajütők valamelyikét, vagy a nyírbátori magtárépületet, amely kiválóan alkalmas például malomipari múzeum létesítésére. Hangsúlyozták a megbeszélésen, hogy az eddigieknél nagyobb körültekintéssel kell eljárni műemlékeink helyre- állításánál, elejét veendő az olyan felemás megoldásoknak mint a tuzséri Lónyai- kastély rekonstrukciója, ahol nem végkezték el az épület szigetelését, s emiatt szinte elölről kell majd kezdeni a munkát. Gyakorlatilag csak „tűzoltást” végeztek a nyírbátori Báthori Múzeumnál is. Itt szintén fontos feladatok (például a fűtés megoldása, vagy a tetőszerkezet helyre- állítása) maradtak el. Igen nagy a tanácsok felelőssége, hiszen rajtuk is múlik, kémek-e, elfogadnak-e szakmai segítséget az épületek felújításánál, vagy hogy miként alakul a műemlék épület környezete, a falukép. Sajnos, nem ritka a rossz példa. Nagyobb bátorítást érdemelnének a nyíregyházi vá- rosszépítők, és Szabolcsban is fontolóra kellene venni a fiatalok nagyobb bevonását a műemlékek, a népi építészeti emlékek védelmébe. Követésre érdemes az „Egy üzem — egy műemlék” jelszóval útjára indult országos kezdeményezés is. Ha a műemlékek helyreállítása meg is haladja a szabolcsi ipari és mezőgazdasági üzemek legtöbbjének erejét-hozzáér- tését, a puszta karbantartás segítésével is igen sokat tehetnének. X 4 Egy éjszaka a berkesei erdőben hiába küzdött Imre az álmossággal, elbófoiskolt a bakon. Arra riadt, hogy mindenestül az árokba borultak. A szekér összetönt, a szódásüvege szertegurultak. Megpróbálta felállítani a lovát, ám hiába nógatta, rángatta, az csak bánatosan nézett szipogó gazdájára. Rettenetes éjszaka volt. Most már nem is arra gondolt, miit szól otthon az édesanyja, hanem mi lesz ezután? Miből fognak élni? Odalett minden. Az ezt követő időre Pataki Sándor így emlékezik : „Azután, hogy megdöglött a lovuk, láttuk, Imre kéziben viszi a szikvizet Kércsre. Húsz üveget egyszerre: ötöt az egyikben, ötöt a másikban, elvitte őket vagy százötven méterre, akkor visszajött a másik tízért.” összeraktak megint minden garast, kértek a szomszédoktól is 'kölcsönt, s Imre elment egyedül lovat venni a kisvárdad lóvásárba. Ahogy ő mondogatta: „nagy mellel, zsebre dugott kézzel” indult útnak, így látszik igazán nagy fiúnak, és persze a pénzét is ott szorongathatta. A vásárban sok szép lovat látott, de mind nagyon drága volt. Végül egy cigány lókupeetől erős, hatalmas kancát vásárolt; addig alkudozott vele, hogy még pénze is maradt, amit boldogan vitt haza édesanyjának. Otthon a család körbetáncolta örömében. A szomszéd azonban vizsgáló szemmel nézegette a szerzeményt, majd megjegyezte: „Ennek a lónak nem lesz jó vége, mert ez a ló rühes”. Hazaérve bekenték magukat is, a kancát is rühkenőccsel, de hiába, a cigány lova hamarosan megdöglött. A ló elvesztése alapvetően megváltoztatta a Mehrel család helyzetét. Kis ideig gyártották még a szódavizet, de fogat nélkül ebből már nem lehetett megélni. Más kereseti forrás után kellett nézniük. Mező Imre 1916-tól 1921 tavaszáig dolgozott Nyírkércsen, Grósz Sámuel szolgálatában. A ma 82 éves Ágócs József jól ismerte Mező Imrét, kdlenc-tíz éves korában ő is Ra- nocsaházárál került Nyírkércsre Grósz Sámuel szolgálatába. Arra próbálok tőle választ kapni: mi volt a 11—15 éves Mező Imre munkája? Mire foghattak egy ilyen korú gyereket akkoriban? „Hogy mire? — ismétli a kérdést, miközben a botjával bök egyet a földibe. — Én 8—9 éves pulya voltam, amikor már kapáltam, nyáron a kaszások után markot szedtem, kévét kötöttem. Mező annyiban különbözött tőlem, hogy ő nem a határban dolgozott, hanem a majorban, a kastély körül. Favágás, vízhordás, aprójószág, a kert, az udvar, ez mind az udvari cselédségre tartozott. Később Imre fogatos lett. Jószágot, dohányt, nyers szesizt szállítottak Baktára, Kisváráéra. Krumpliból, tengeriből, gabonából 95 fokos nyers szeszt főztek, s vitték a finomítóba. Grósz sőréket, fiatal tinókat, üszőket hizlalt, azt is Kisvárdára hordták, a marhavásárba.” Ebben az időszakban Mező Imrének azok voltak az ünnepnapok, amikor nagy ritkán egy-két napra hazalátogathatott. 1918 nyarán, őszén Szabolcsban is megmozdult a föld. Azt követően, hogy október 30-ról 31-re virradó éjjel Budapesten a munkásság és a katonaság győzelemre vitte az őszirózsás forradalmat, „a rend fenntartását” Nyíregyházán is átvette a nemzeti tanács, amely aztán a katonatanácsra ruházta a karhatalmat. Az alapvető kérdés, ami urat is, parasztot is, még a munkást is leginkább izgalomban tartatta: a földosztás. Lesz-e, mikor és kiket hogyan érint majd? Paraszti „inzsellérek” százai várták türelmetlenül, hogy kézbe vegyék a földmérő karókat és cövekeket. Ür is, paraszt is tudta: addig nincs forradalom, amíg nem nyúlnak a földhöz, a nagybirtokhoz. Nyírkércsen és Ramocsaházán Mező Imre nemcsak észrevette, de át is élte a változásokat. Hiszen körülötte is nagyot fordult a világ. Később találkozott emberekkel, akik a frontról hazajőve az oroszországi eseményekről beszéltek. Először megmosolyogták őket, gondolván, a messziről jött ember azt mond, amit akar, de aztán egyre jobban figyeltek a szavukra. Ök mondták ki ei iször, hogy -az uraktól nem több alamizsr '-dl kikönyörögni, hanem elvenni tőlük a :ö aet, a vagyont és ha ellenállnak, szembe kell velük fordítani a puskát. Mint Oroszországban! Akkor lesz egyenlőség, ha mindenki úgy él majd, ahogy dolgozik. Természetesen a polgári demokratikus forradalom alapvetően nem változtatta meg a társadalmi viszonyokat Magyarországon. Megszorongatták ugyan az úri osztályt, több községben is lelkesedéssel, ünnepélyesen fogadták a megérkező földosztó birtokrendező bizottságokat, ennél több azonban nem történt. A magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltását követően a Szabolcs megyei direktórium 1919. március 23-án elrendelte a nép- tanácsok feloszlatását és valamennyi községben, járásban a munkástanács megválasztását. A községi munkástanácsot „népközgyűlésen” kellett megalakítani. „Nevezetes nap virradt ránk ekkor Ramo- csaJházán — élénkül fel Pataki Sándor arca. — Egy kis forradalom volt nálunk is. A falu népe, mintha gongütésre történt volna, kitódult a 'községháza elé, mindenki jelen akart lenni az eseményen. Mező Imre is ott volt, lelkesedtünk mind a ketten. Nálunk Borsó Imre és Záhonyi Gyula tanítók vitték a prímet.” A falugyűlésen Borsó Imre tett javaslatot a munkástanács tagjaira. „Ezek a mi embereink, ezekben megbízhatunk!” — mondták róluk a választás után. A munkástanácsból háromtagú direktóriumot választottak: Borsó Imre, Záhonyi Gyula és Fekete Gábor lettek a tagjai. A szabad élet első szabad percei voltak ezek. Az ország Szörnyű állapota, a reakció minden rágalma, gazdasági szabotázsa ellenére Szabolcs, dolgozó aépe az utolsó pillanatig tv a< ■itta a ta .. iatalmat. A magyarorszá- ’anécskőzíársaságnak nem volt olyan nap- mikor ne lett volna veszélyben, amikor nem kellett tartani a bukott rendszer vissza- állásától és a megtorlásról. Mégis: a legkriÉletivel, halálával MezTSr^éSi tikusabb időszakiban, a cseh burzsoá csapatok támadásának hírére, .amikor azok Umg- várnál átlépték az Ung folyót, Nyíregyházán tízezer ember 'tüntetett vörös lobogók alatt a Tanácsköztársaság mellett és biztosította bizalmáról a munkáshatalom megyei szervét. így volt ez megyeszerte: 1919 április végén a román királyi csapatok már a Kisvárda—Nyírkárász—Ramocsaháza—Ibrány közötti vonalon álltak, s velük szemben az elcsigázott vörös hadsereg maradványai védték az országot. Ebben a helyzetben katonaviselt cselédek, munkások, parasztok százai jelentkeztek önként, hogy részt vehessenek a haza és a Tanácsköztársaság védelmében. Az ezt követő megtorlás kitörölhetetlen ■nyomokat hagyott az ott élők emlékezetében. Balktalórántházán Oláh Lajos tanító elvezetett a forradalom mártírjainak emlékművéhez: Stuca Demeter román tiszt parancsára — és a román csapatokkal együtt visszatért urak legnagyobb megelégedésére — a Tanácsköztársaság 12 tisztségviselőjét és 4 ismeretlen vöröskatonát lőttek bele a maguk ásta tömegsírba itt Baktalórántháza határában, egy akácos, cserjés részen. Am hiába telitek meg a börtönök és az internálótáborök, hiába ebrudaltak ki mindenkit a munkahelyéről, aki „belekeveredett valamibe”, az ellenforradalmi rendszer mégsem érezhette magát biztonságban. És ez a félelme nem volt teljesen alaptalan. 1921 márciusában éppen a „ramocsaházi röplapok” rémisztették meg a megye urait. A nyírbátori főszolgabíró ekkor jelentette az alispánnak: „Jelentem, hogy folyó hó 8-án „Hangya” hamis felírással, postáin, Wiirth József cipész, bogáti lakos részére Iázító röp- irat érkezett. A röpirat a kormányzó úr őfő- méltóságét, annak családját gyalázta, lází- tott a hadsereg ellen, és az egész mai kormányzati rendszer ellen...” (...) „Itt nagyobb szabású kommunista vállalkozásról lehet szó, mert amint azóta értesültem', Ra- mocsáháza községet valósággal elárasztották ilyen szennyirpttal.” A fiatal Mező Imre, ha nem is értette meg pontosan a körülötte zajló eseményeket, akkori élményeit soha nem felejtette el. Jól megtanulta, milyen az urak Magyarországa. A közelről átélt 19-es események pedig azt is megsejttettéik vele: az urak isten kegyelméből örökérvényűnek hirdetett világa talán nem is olyan megváltoztathatatlan. (Folytatjuk)
