Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

M a összeül a Haza­fias Népfront Vili. kongresszusa, me­lyen megyénket harmincnyolc szabolcsi küldött képviseli. A kongresszust megelőzően a népfront me­gyei értekezletén vették számba az utóbbi öt évben elért eredményeiket és a kö­vetkező időszak legfonto­sabb tennivalóit. Megyénkben 288 népfront- bizottságot választottak új­já, ahol csaknem hatezer különböző foglalkozásbeli, meggyőződésű, érdeklődésű ember talál színteret köz- életiségének. A megyei népfrontérte­kezlet alaphangját az adta meg, amely a mozgalom egyik fő mozgatórugója: egyesíteni valamennyi cse­lekvő akaratot, szellemi, er­kölcsi és anyagi energiát, hogy meggyorsítsuk me­gyénk fejlődését. Hangot kapott az az igény is, hogy a megye lakói az ésszerűt­len elgondolásokat, az ügyek halogatását nem ér­tik és nem fogadják el. Egészséges türelmetlenség­gel viseltetnek az alapvető gondok megoldásáéit, mind foglalkoztatás, közlekedés, egészséges ivóvíz, út, járda, egészségügyi ellátás, oktatás dolgában. Mindezek meg­valósításáért készek társa­dalmi munkát is végezni, sőt saját személyes jövedel­mükből is áldozni a közös célokért. A népfrontkongresszuson felelősségteljes munka kez­dődik pénteken, s tart há­rom napon át. Való igaz, hogy a Hazaf ias Népfront az elmúlt években is a társa­dalmi élet minden fontos területen hivatásának meg­felelően, a VII. népfront- kongresszuson elfogadott ál­lásfoglalás szellemében dol­gozott. A kongresszus elé kerülő jelentés utal rá: nö­vekedett a mozgalom akti­vitása és tömegbefolyása, fejlődött a népfrontszervek és a 'kormány, illetve a ta­nácsok együttműködése. A népfrontbizottságok te­vékenyen részt vesznek a közjogi feladatokban, a te­lepüléspolitika alakításá­ban, a településfejlesztő társadalmi munka szerve­zésében, a környezet- és természetvédelem feladatai­nak megvalósításában, a fo­gyasztók érdekeinek védel­mében, a népesedéspolitikai és a családvédelmi tenni­valók kidolgozásában és végrehajtásában. A mozga­lom mind tudatosabban tö­rekszik közreműködni a szocialista életeszmények, ideálok, értékek, magatar­tási normák, a szocialista életmód kialakításában, terjesztésében. Gazdasági gondjaink s a belőlük faka­dó társadalmi feszültségek azonban fékezik e törekvé­seket. Jelentőségének megfele­lően foglalkozik a kong­resszus alapdokumentuma a lakóhelyi politika és köz­élet formálásával, amelynek részesei a népfrontbizottsá­gok is. Sokszor kezdemé­nyeznek a lakóközösség gondjait enyhítő, a közhan­gulatot, közérzetet jótéko­nyan befolyásoló intézkedé­seket, s mind eredménye­sebb az együttmunkál kodás a tanácsokkal és a lakóhe­lyi társadalmi szervekkel. Nem fedi el azonban a moz­galom fogyatékosságait sem a jelentés: hangoztatja töb­bek között, hogy a bizott­ság munkájában olykor sok még a formális vonás, a párhuzamosság. Igen sok a közéleti tennivalója a helyi népfrontbizottságoknak a tanyákon, kistelepüléseken, ahol az egyetlen intézmény a népfront maradt. Az is hátráltatja az ered­ményesebb munkálkodást, hogy esetenként még kisért a „protokolláris” felfogás, amely szerint csak az „első számú” vezető jelenléte ad­hatja meg a testület, a kép­viselet rangját egy-egy nép- firontbizottságban, így nem ritka a funkciók halmozása. Ezen remélhetően — jó ér­telemben — változtat a mozgalom testületéinek mó­dosított választási rendsze­re, amely a képviseletnek nagyobb hangsúlyt és fele­lősséget ad. Az is általános tapaszta­lat, hogy a vállalatok, in­tézmények társadalmi és tömegszervezetei sok eset­ben ajánlják köztisztelet­ben álló dolgozóikat a nép­fronttestületi tagságra, de a lakóhelyi közéletben vég­zett társadalmi munka er­kölcsi megbecsülése még nem éri el a munkahelyen végzett különféle társadal­mi munkák megbecsülésé­nek szintjét. M jgyénk küldöttei, akik a kongresz- szus munkájában részt vesznek, jól tükrözik a lakos­ság összetételét. Van köztük könyvtáros, óvónő, tsz-tag, nyugdíjas, gyógyszerész, állatorvos, ta­nácselnök, tsz-elnök, mú­zeumigazgató, tanítónő, or­vos, bolti eladó, vállalati osztályvezető, szakmunkás, politikai munkás, vállalati igazgató, főiskolai adjunk­tus, költő, megyés püspök. Egy dolog egyesíti törek­véseiket, segíteni népünk előbbre jutását, a közért munkálkodók összefogását, a politika alakítását. A nép- frontmozgalom társadalom- politikai tevékenységével, sokrétű munkájával járul hozzá a párt szövetségi po­litikájának megvalósításá­hoz, a szocialista nemzeti egység erősítéséhez. Tanácskozás a veszteségről Nehéz helyzetben számos tsz A rendkívüli időjárás, a gazdálkodás nehézségei, nem egy esetben a személyi mu­lasztások a megye termelő- szövetkezeteinek közel felét nehéz anyagi helyzetbe hozta. A zárszámadások és az eset­leges szanálások előtti hely­zetfelmérésre, a tapasztala­tok összegezésére gyűltek ösz- sze a szövetkezetek elnökei és párttitkárai. Szerdán Má- tászalkán azok a gazdaságok beszéltek helyzetükről, ahol szinte elkerülhetetlen a sza­nálás, csütörtökön a fehér- gyarmati megbeszélésen a pénzügyi hiányt saját alapok bevonásával rendező tsz-ek vezetői tekintették át a ten­nivalókat. A megye mezőgaz­daságának helyzetéről, az idei várható eredményekről Gál Ferenc, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezető tartott tájékoztatót. Computer—M szakiizlet Nyíregyházán Számítógéptechnikai alkalmazás, fejlesztési szakta­nácsadás és az ehhez kapcsolódó korszerű technikai esz­közök értékesítése kezdődött meg a héten a KSH SZÜV megyei központjában Nyíregyházán, a volt Béke-szálló épületében a Tanácsköztársaság téren. A partnereket elsősorban a vállalatok azon köréből várják, amelyek már egyéb­ként is kapcsolatban van­nak a Számítástechnikai és Ügy vitelszervezési Válla­lattal, de a fejlesztést elő­készítő cégek is a siker re­ményében kopogtathatnak még akkor is, ha nincs konkrét elképzelésük. A nyíregyháza központ egyéb­ként mindezeken felül köz­vetít a SZÜV más szerveze­tei és a vállalatok között is. A későbbiekben a lakos­ság igényeinek kielégítését is tervezik. A képen: mun­kában a Computer—M szak­embere — a kis képen: “szaktanácsadás. Az ötéves terv előkészítése a képviselőcsoport előtt* A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport csütörtö­kön Leveleken tartotta ülését, Bíró Miklósnak, a kép­viselőcsoport elnökének vezetésével. Először Gresó László, a Leveleki Községi Közös Tanács V. B. titkára mutatta be Levelek. Besenyőd, és Magy lakóinak éle­tét, a közös tanácshoz tartozó három település fejlődé­sét és gondjait. Ezt követően a népgazdaság VII. öt­éves terveiről szóló törvényjavaslatot, valamint Sza­bolcs-Szatmár megye jövő évi költségvetésének terve­zetét vitatták meg a képviselők. A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényterve­zet vitájában Novák Lajos a foglalkoztatás megjavítását sürgető felszólalásában el­mondta, hogy az elvándorlás­sal a megye szellemi erejé­nek jelentős részét is elveszí­ti. Beszélt saját választóke­rülete iskolagondjairól is. Dr. Pregun István arról beszélt, hogy Szabolcs-Szat­már megye változatlanul hát^pnyos helyzetben van, s erre továbbra is fel kell hív­ni a figyelmet. Konczos István azt emlí­tette, hogy a megye fejlesz­tésének jelentősebb részét a kormány főként a VII. öt­éves terv utolsó három esz­tendejére jelöli meg, s ^ ez már eleve két év hátrányt jelent. A képviselő a vasúti szállítás fejlesztésének gyor­sítására tett javaslatot. Dr. Mezei Károly azt tet­te szóvá, hogy szerinte a tervjavaslatban az egészség­ügy nem kap kellő hang­súlyt. Elmondta, hogy me­gyénkben kétszer annyi be­teg jut egy orvosra, mint az országos átlag, kisebb a jö­vedelem is és ez nem von­zó. Hangsúlyozta, hogy min­den betegnek azonos szintű ellátáshoz van joga, éljen az az ország bármelyik terüle­tén, s ezért nálunk még so­kat kell tenni. Élesen szólt az alkoholizmus elleni küz­delem fontosságáról. Bánfalvi András a foglal­koztatási gondokra irányí­totta rá a figyelmet. Sok te­rületen csak a termelőszö­vetkezetek tudnak munkát adni, és ha a termelési adó nem csökken, akkor a ter­melőszövetkezetek stabilizá­lása elmarad, s így újabb munkahelyeket sem tudnak teremteni. Szerinte a szabá­lyozó rendszer gyakori vál­toztatása miatt nem lehet konstruktiv vállalati maga­tartást kialakítani. Dr. Técsy László a mező- gazdaság kérdéseiről szólva elmondta: a tájjellegű növé­nyeket egyre kevesebben ter­melik az ár- és támogatási rendszer miatt a megyében. Szóvá tette ő is a szabályo­zó rendszer gyakori változta­tásának hátrányait. Moravszki György töb­bek között a mezőgazdaság­ban tapasztalható gondok közül azokat említette, ame­lyek az állattenyésztésben okozhatnak visszaesést, hi­szen a mostani sertésáreme­lés sem teszi még jövedel­mezővé az ágazatot. Szólt arról is, hogy a szabolcsi szö­vetkezetek jelenlegi műsza­ki felszereltsége gátolja a termelés tervezett növelését Jó lenne a termékek feldol­gozását helyben megoldani, de ha a saját erő megterem­téséhez nincs lehetőség, ak­kor hiába ígérnek támoga­tást hozzá. (Folytatás a 4. oldalon) A megyei NEB napirendjén Szigorúbb ellenőrzések A leltározás szabályozásáról, a bizonylati rendről, valamint az anyagi és erkölcsi fe­lelősség érvényesüléséről végzett vizsgálatot a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az el­múlt betekben. A tanácsi és szövetkezeti ipar, a mezőgazdaság és a dohányipar, a közle­kedés és posta, a belkereskedelmi, valamint fogyasztási és értékesítő szövetkezeti szer­vezetekre kiterjesztett vizsgálat tapasztalatait csütörtöki ülésén vitatta meg a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. összességében olyan követ­keztetésekre jutottak, hogy a leltározással kapcsolatos munkák általában megfelelő­ek. A gazdálkodó szerveze­tek rendelkezésére állnak a szükséges szabályzatok, bár azok nem mindenben felel­nek meg az érvényben lévő rendeleteknek. Ennek oka, hogy a rendelkezések nehe­zen áttekinthetőek, másrészt a szabályozottságra, illetve annak helyi adaptációjára és nem utolsósorban betartásá­ra nem helyeznek nagy súlyt. Több esetben látszólagos a leltárhiány és a többletek kivizsgálása, a jegyzőköny­vek sem tartalmaznak lé­nyegi megállapítást, nem ke­resik a^ előidéző okokat és elmaradnak az indokolt sú­lyú személyi felelősségre vo­nások és a kellő mértékű kártérítések. A különböző szintű jog­szabályok és szabályozások fenntartásokkal alkalmasak csak a leltárhiányért, vagy leltártöbbletért erkölcsi és anyagi felelősség érvényesíté­sére. Sajnos a gyakorlatban a gazdálkodó egységek veze­tői még ezzel a lehetőséggel sem élnek, nem elég bátrak és következetesek, különösen a kártérítések alkalmazásá­nál. Gondokat tapasztaltak a szerződéses üzleteknél, hiszen ezek visszaadásakor gyakran tapasztalnak áruhiányt. Megállapították azt is, hogy a munkahelyek ellenőrzési rendszere sem fordít kellő gondot a leltározásra, tevé­kenységük csak egy-egy lel­tár ellenőrzésére korlátozó­dik. A hatósági, a felügyeleti és érdekképviseleti szervek sok segítséget adnak a gazdálko­dó szervek vezetőinek, ezért ahol az átlagostól több a hi­ba, a vezetői igénytelenség is az okok közé sorolható. Mindezekből olyan követ­keztetés vonható le, hogy a társadalmi tulajdon védel­mére változatlanul nagy fi­gyelmet kell fordítani és mindenkitől meg kell köve­telni a rendelkezések megtar­tását, az ellenőrzés megszi­gorítását. S hogy ennek na­gyobb nyomatékot szerezze­nek, figyelembe kellene ven­ni ezt a gazdasági vezetők anyagi, erkölcsi megbecsülé­sénél is. XLII. évfolyam, 292. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. december 13., péntek MA Kulturális körkép (2. oldal) A „balladás falu" küldötte (3. oldal) Rugalmasan változtatni (3. oldal) r Egyesíteni a cselekvő akaratot

Next

/
Thumbnails
Contents