Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-13 / 292. szám
M a összeül a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa, melyen megyénket harmincnyolc szabolcsi küldött képviseli. A kongresszust megelőzően a népfront megyei értekezletén vették számba az utóbbi öt évben elért eredményeiket és a következő időszak legfontosabb tennivalóit. Megyénkben 288 népfront- bizottságot választottak újjá, ahol csaknem hatezer különböző foglalkozásbeli, meggyőződésű, érdeklődésű ember talál színteret köz- életiségének. A megyei népfrontértekezlet alaphangját az adta meg, amely a mozgalom egyik fő mozgatórugója: egyesíteni valamennyi cselekvő akaratot, szellemi, erkölcsi és anyagi energiát, hogy meggyorsítsuk megyénk fejlődését. Hangot kapott az az igény is, hogy a megye lakói az ésszerűtlen elgondolásokat, az ügyek halogatását nem értik és nem fogadják el. Egészséges türelmetlenséggel viseltetnek az alapvető gondok megoldásáéit, mind foglalkoztatás, közlekedés, egészséges ivóvíz, út, járda, egészségügyi ellátás, oktatás dolgában. Mindezek megvalósításáért készek társadalmi munkát is végezni, sőt saját személyes jövedelmükből is áldozni a közös célokért. A népfrontkongresszuson felelősségteljes munka kezdődik pénteken, s tart három napon át. Való igaz, hogy a Hazaf ias Népfront az elmúlt években is a társadalmi élet minden fontos területen hivatásának megfelelően, a VII. népfront- kongresszuson elfogadott állásfoglalás szellemében dolgozott. A kongresszus elé kerülő jelentés utal rá: növekedett a mozgalom aktivitása és tömegbefolyása, fejlődött a népfrontszervek és a 'kormány, illetve a tanácsok együttműködése. A népfrontbizottságok tevékenyen részt vesznek a közjogi feladatokban, a településpolitika alakításában, a településfejlesztő társadalmi munka szervezésében, a környezet- és természetvédelem feladatainak megvalósításában, a fogyasztók érdekeinek védelmében, a népesedéspolitikai és a családvédelmi tennivalók kidolgozásában és végrehajtásában. A mozgalom mind tudatosabban törekszik közreműködni a szocialista életeszmények, ideálok, értékek, magatartási normák, a szocialista életmód kialakításában, terjesztésében. Gazdasági gondjaink s a belőlük fakadó társadalmi feszültségek azonban fékezik e törekvéseket. Jelentőségének megfelelően foglalkozik a kongresszus alapdokumentuma a lakóhelyi politika és közélet formálásával, amelynek részesei a népfrontbizottságok is. Sokszor kezdeményeznek a lakóközösség gondjait enyhítő, a közhangulatot, közérzetet jótékonyan befolyásoló intézkedéseket, s mind eredményesebb az együttmunkál kodás a tanácsokkal és a lakóhelyi társadalmi szervekkel. Nem fedi el azonban a mozgalom fogyatékosságait sem a jelentés: hangoztatja többek között, hogy a bizottság munkájában olykor sok még a formális vonás, a párhuzamosság. Igen sok a közéleti tennivalója a helyi népfrontbizottságoknak a tanyákon, kistelepüléseken, ahol az egyetlen intézmény a népfront maradt. Az is hátráltatja az eredményesebb munkálkodást, hogy esetenként még kisért a „protokolláris” felfogás, amely szerint csak az „első számú” vezető jelenléte adhatja meg a testület, a képviselet rangját egy-egy nép- firontbizottságban, így nem ritka a funkciók halmozása. Ezen remélhetően — jó értelemben — változtat a mozgalom testületéinek módosított választási rendszere, amely a képviseletnek nagyobb hangsúlyt és felelősséget ad. Az is általános tapasztalat, hogy a vállalatok, intézmények társadalmi és tömegszervezetei sok esetben ajánlják köztiszteletben álló dolgozóikat a népfronttestületi tagságra, de a lakóhelyi közéletben végzett társadalmi munka erkölcsi megbecsülése még nem éri el a munkahelyen végzett különféle társadalmi munkák megbecsülésének szintjét. M jgyénk küldöttei, akik a kongresz- szus munkájában részt vesznek, jól tükrözik a lakosság összetételét. Van köztük könyvtáros, óvónő, tsz-tag, nyugdíjas, gyógyszerész, állatorvos, tanácselnök, tsz-elnök, múzeumigazgató, tanítónő, orvos, bolti eladó, vállalati osztályvezető, szakmunkás, politikai munkás, vállalati igazgató, főiskolai adjunktus, költő, megyés püspök. Egy dolog egyesíti törekvéseiket, segíteni népünk előbbre jutását, a közért munkálkodók összefogását, a politika alakítását. A nép- frontmozgalom társadalom- politikai tevékenységével, sokrétű munkájával járul hozzá a párt szövetségi politikájának megvalósításához, a szocialista nemzeti egység erősítéséhez. Tanácskozás a veszteségről Nehéz helyzetben számos tsz A rendkívüli időjárás, a gazdálkodás nehézségei, nem egy esetben a személyi mulasztások a megye termelő- szövetkezeteinek közel felét nehéz anyagi helyzetbe hozta. A zárszámadások és az esetleges szanálások előtti helyzetfelmérésre, a tapasztalatok összegezésére gyűltek ösz- sze a szövetkezetek elnökei és párttitkárai. Szerdán Má- tászalkán azok a gazdaságok beszéltek helyzetükről, ahol szinte elkerülhetetlen a szanálás, csütörtökön a fehér- gyarmati megbeszélésen a pénzügyi hiányt saját alapok bevonásával rendező tsz-ek vezetői tekintették át a tennivalókat. A megye mezőgazdaságának helyzetéről, az idei várható eredményekről Gál Ferenc, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető tartott tájékoztatót. Computer—M szakiizlet Nyíregyházán Számítógéptechnikai alkalmazás, fejlesztési szaktanácsadás és az ehhez kapcsolódó korszerű technikai eszközök értékesítése kezdődött meg a héten a KSH SZÜV megyei központjában Nyíregyházán, a volt Béke-szálló épületében a Tanácsköztársaság téren. A partnereket elsősorban a vállalatok azon köréből várják, amelyek már egyébként is kapcsolatban vannak a Számítástechnikai és Ügy vitelszervezési Vállalattal, de a fejlesztést előkészítő cégek is a siker reményében kopogtathatnak még akkor is, ha nincs konkrét elképzelésük. A nyíregyháza központ egyébként mindezeken felül közvetít a SZÜV más szervezetei és a vállalatok között is. A későbbiekben a lakosság igényeinek kielégítését is tervezik. A képen: munkában a Computer—M szakembere — a kis képen: “szaktanácsadás. Az ötéves terv előkészítése a képviselőcsoport előtt* A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport csütörtökön Leveleken tartotta ülését, Bíró Miklósnak, a képviselőcsoport elnökének vezetésével. Először Gresó László, a Leveleki Községi Közös Tanács V. B. titkára mutatta be Levelek. Besenyőd, és Magy lakóinak életét, a közös tanácshoz tartozó három település fejlődését és gondjait. Ezt követően a népgazdaság VII. ötéves terveiről szóló törvényjavaslatot, valamint Szabolcs-Szatmár megye jövő évi költségvetésének tervezetét vitatták meg a képviselők. A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvénytervezet vitájában Novák Lajos a foglalkoztatás megjavítását sürgető felszólalásában elmondta, hogy az elvándorlással a megye szellemi erejének jelentős részét is elveszíti. Beszélt saját választókerülete iskolagondjairól is. Dr. Pregun István arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár megye változatlanul hát^pnyos helyzetben van, s erre továbbra is fel kell hívni a figyelmet. Konczos István azt említette, hogy a megye fejlesztésének jelentősebb részét a kormány főként a VII. ötéves terv utolsó három esztendejére jelöli meg, s ^ ez már eleve két év hátrányt jelent. A képviselő a vasúti szállítás fejlesztésének gyorsítására tett javaslatot. Dr. Mezei Károly azt tette szóvá, hogy szerinte a tervjavaslatban az egészségügy nem kap kellő hangsúlyt. Elmondta, hogy megyénkben kétszer annyi beteg jut egy orvosra, mint az országos átlag, kisebb a jövedelem is és ez nem vonzó. Hangsúlyozta, hogy minden betegnek azonos szintű ellátáshoz van joga, éljen az az ország bármelyik területén, s ezért nálunk még sokat kell tenni. Élesen szólt az alkoholizmus elleni küzdelem fontosságáról. Bánfalvi András a foglalkoztatási gondokra irányította rá a figyelmet. Sok területen csak a termelőszövetkezetek tudnak munkát adni, és ha a termelési adó nem csökken, akkor a termelőszövetkezetek stabilizálása elmarad, s így újabb munkahelyeket sem tudnak teremteni. Szerinte a szabályozó rendszer gyakori változtatása miatt nem lehet konstruktiv vállalati magatartást kialakítani. Dr. Técsy László a mező- gazdaság kérdéseiről szólva elmondta: a tájjellegű növényeket egyre kevesebben termelik az ár- és támogatási rendszer miatt a megyében. Szóvá tette ő is a szabályozó rendszer gyakori változtatásának hátrányait. Moravszki György többek között a mezőgazdaságban tapasztalható gondok közül azokat említette, amelyek az állattenyésztésben okozhatnak visszaesést, hiszen a mostani sertésáremelés sem teszi még jövedelmezővé az ágazatot. Szólt arról is, hogy a szabolcsi szövetkezetek jelenlegi műszaki felszereltsége gátolja a termelés tervezett növelését Jó lenne a termékek feldolgozását helyben megoldani, de ha a saját erő megteremtéséhez nincs lehetőség, akkor hiába ígérnek támogatást hozzá. (Folytatás a 4. oldalon) A megyei NEB napirendjén Szigorúbb ellenőrzések A leltározás szabályozásáról, a bizonylati rendről, valamint az anyagi és erkölcsi felelősség érvényesüléséről végzett vizsgálatot a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt betekben. A tanácsi és szövetkezeti ipar, a mezőgazdaság és a dohányipar, a közlekedés és posta, a belkereskedelmi, valamint fogyasztási és értékesítő szövetkezeti szervezetekre kiterjesztett vizsgálat tapasztalatait csütörtöki ülésén vitatta meg a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. összességében olyan következtetésekre jutottak, hogy a leltározással kapcsolatos munkák általában megfelelőek. A gazdálkodó szervezetek rendelkezésére állnak a szükséges szabályzatok, bár azok nem mindenben felelnek meg az érvényben lévő rendeleteknek. Ennek oka, hogy a rendelkezések nehezen áttekinthetőek, másrészt a szabályozottságra, illetve annak helyi adaptációjára és nem utolsósorban betartására nem helyeznek nagy súlyt. Több esetben látszólagos a leltárhiány és a többletek kivizsgálása, a jegyzőkönyvek sem tartalmaznak lényegi megállapítást, nem keresik a^ előidéző okokat és elmaradnak az indokolt súlyú személyi felelősségre vonások és a kellő mértékű kártérítések. A különböző szintű jogszabályok és szabályozások fenntartásokkal alkalmasak csak a leltárhiányért, vagy leltártöbbletért erkölcsi és anyagi felelősség érvényesítésére. Sajnos a gyakorlatban a gazdálkodó egységek vezetői még ezzel a lehetőséggel sem élnek, nem elég bátrak és következetesek, különösen a kártérítések alkalmazásánál. Gondokat tapasztaltak a szerződéses üzleteknél, hiszen ezek visszaadásakor gyakran tapasztalnak áruhiányt. Megállapították azt is, hogy a munkahelyek ellenőrzési rendszere sem fordít kellő gondot a leltározásra, tevékenységük csak egy-egy leltár ellenőrzésére korlátozódik. A hatósági, a felügyeleti és érdekképviseleti szervek sok segítséget adnak a gazdálkodó szervek vezetőinek, ezért ahol az átlagostól több a hiba, a vezetői igénytelenség is az okok közé sorolható. Mindezekből olyan következtetés vonható le, hogy a társadalmi tulajdon védelmére változatlanul nagy figyelmet kell fordítani és mindenkitől meg kell követelni a rendelkezések megtartását, az ellenőrzés megszigorítását. S hogy ennek nagyobb nyomatékot szerezzenek, figyelembe kellene venni ezt a gazdasági vezetők anyagi, erkölcsi megbecsülésénél is. XLII. évfolyam, 292. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. december 13., péntek MA Kulturális körkép (2. oldal) A „balladás falu" küldötte (3. oldal) Rugalmasan változtatni (3. oldal) r Egyesíteni a cselekvő akaratot
