Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA ■■■■■■■■■■ XLII. évfolyam, 286. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. december 6., péntek B w Wm m Kulturális körkép (2. oldal) A jövő heti televízió- és rádióműsor (7. oldal) közlemIny a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. december 4-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1985. december 4-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Mi­nisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tá­jékoztatóját a Varsói Szerződés tagállamai pártveze­tőinek prágai találkozójáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesz­tésében az 1986. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés tagállamai párt vezetőinek 1985. november 21-i prágai találkozójáról, amelyen a résztvevők informá­ciót kaptak Mihail Gorbacsov elvtárstól, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárától a gen­fi szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. A prágai találkozó eredményesen szolgálta a szocialista országok külpolitiká­jának összehangolását. A Központi Bizottság egyetért a genfi csúcstalálkozón a Mihail Gorbacsov elvtárs által képviselt szovjet álláspont­tal, amely teljes mértékben megfelel a Varsói Szerződés tagállamai egyeztetett külpolitikai törekvéseinek, s kifejezi a világ népeinek békeakaratát. A nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából nagy jelentősége van a csúcstalálkozó létrejöttének és annak, hogy a lényeges kérdésekben meglevő különbségek és vé­leményeltérések ellenére a két nagyhatalom vezetői közös nyilatkozatban kinyilvánították: atomháborút sohasem sza­bad kirobbantani, s abban nem lehet győztes. Számot vetve- a lehetséges súlyos következményekkel, kijelentették, hogy elejét kell venni az országaik közötti bármilyen fegyveres Konfliktusnak.. Kifejezésre juttatták, hogy egymással szem­ben nem fognak katonai fölény elérésére törekedni, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat az űrfegyverkezési hajsza megakadályozásáról, a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Hangoztatták kölcsönös készségüket a szov­jet,—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi helyzet javítá­sára. A Központi Bizottság kifejezte a magyar vezetésnek és népünknek azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó hozzá­járul. a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások érdemi előrehaladásához, s kedvezően hat a kelet—nyugati fórumok munkájára, mindenekelőtt az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciára, valamint a közép-európai haderő- és fegy­verzetcsökkentési bécsi megbeszélésekre. Mindez jelentő­sen elősegítené a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, kapcsolataik és kölcsönösen előnyös együttműködésük fejlődését. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népünk érdekeivel összhangban a jövőben is kiveszi részét a szo­cialista országok béketörekvéseinek valóra váltásából, a fegyverkezési verseny korlátozását, a nemzetközi biztonság megszilárdítását célzó közös erőfeszítésekből. Külpolitikai tevékenységében mindent megtesz az enyhülés, a sokoldalú nemzetközi együttműködés előmozdításáért. II. A Központi Bizottság értékelte a gazdasági építőmun­ka 1985. évi tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság megállapította, hogy a népgaz- daság ez évi fejlődése elmarad a terv céljaitól, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedése kisebb az előirányzatnál. Ebben szerepet játszik, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél jelentős termeléskiesést és többletkiadást oko­zott, az értékesítési lehetőség a külpiacokon romlott. A külkereskedelmi áruforgalom aktívuma a tervezettnél ki­sebb. A belföldi felhasználás a tervnek megfelelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fejlődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem várhatóan 0,5 százalékkal halad­ja meg az 1984. évit. Az ipari termelés 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az építőipar termelése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági termékek termelése 1 százalékkal elmarad a tervhez képest. Gabonából 15 millió tonna termett. A zöldség- és gyümölcstermés — a szőlő kivételével — meg­közelíti a tervezettet. Az állattenyésztés teljesítménye az állatállomány csökkenése következtében kisebb a számí­tottnál. Az energiagazdálkodási, az anyagtakarékossági, a hul­ladékhasznosítási programok végrehajtása folytatódott, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást azonban nem sike­rült tovább csökkenteni. A munka termelékenysége kismér­tékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint valósulnak meg. Átadásra kerültek olyan kiemelt beruhá­zások, mint a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem. A Ferihegyi repülőtér nagy rekonstrukciós munkája a terve­zett ütemben halad, üzembe helyezték az új utasforgalmi épületet. Folytatódott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autópályák építése. Felépült a több célra hasz­nosítható Budapesti Kongresszusi Központ, új szállodák létesültek, és több szálloda felújítása befejeződött. Az előirányzottnak megfelelően a lakosság reáljövedel­me és fogyasztása 1 százalékkal növekszik, a nomináljöve- delem 8 százalékkal, az árszínvonal mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott, megfele­lő. Az építőanyag-ellátás javult. Tüzelőanyagokból és tartós ipari fogyasztási cikkekből azonban a kínálat nem kielégítő. Az -életkörülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás 900 általános és középiskolai tanterem, valamint 1300 kór­házi ágy létesül. O 1986-ban a VII. ötéves népgazdasági tervvel összhang­ban a gazdaságirányítás fejlesztésével, a meghirdetett társadalmi-gazdasági programok megvalósításával, a gaz­dálkodás hatékonyságának fokozásával élénkíteni kell a gazdasági növekedés ütemét és tovább javítani a külgazda­sági egyensúlyt. A gazdasági teljesítményekkel összhangban javuljanak az életkörülmények A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Miniszter- tanács az 1986. évi népgazdasági tervet az alábbi fő elő­irányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze. Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában 102,7 101,0 102.5 101.5 103.5 101,0 101,0 — 101,5 102,3 100,2 102,0 101,0 103,0 Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem A szocialista szektorban beruházásokra 201—204 mil­liárd forintot lehet fordítani. Az állami költségvetés bevé­telei 9—9,5 százalékkal, kiadásai 10—10,5 százalékkal emel­kedhetnek. Az ipar nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez, jelentősen növelje kivitelét. Ehhez elenged­hetetlen: a szerkezeti változások felgyorsítása; a hazai és a külpiaci kereslethez való alkalmazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas feldolgozottságú termékek arányának növelése; a fajlagos anyag- és energiafelhasználást mérsék­lő, a minőséget javító technológiai eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú vállalatok gazdálkodásának ja­vítása. (Folytatás a 4. oldalon) Űj lépek a textiliparban Megújuló gyáregységek a megyében Eltérő műszaki színvonalat képviselnek a megyénkbe tele­pített textilipari üzemek. Bár valamennyiben modern gyártó- csarnokok vannak, azonban megesik, hogy a termelésben nem a legkorszerűbb gépek vesznek részt, hanem olyanok, amelyeket a törzsgyárból tele­pítettek ki, hogy helyet adja­nak az újabb masináknak. Kör­képünkben arról tájékozód­tunk, milyen változások várha­tók a szabolcsi üzemekben. MAGYAR POSZTÓGYÁR NAGYKALLÓI GYÁRA: Fo­kozatos megújulás tapasztal­ható a gépparkban, bár most sem érkeztek új gépek. Az év végére a szövődé gép­parkjának fele kicserélődik, a karbantartók a következő napokban végzik el a szük­séges szereléseket. Szovjet gyártmányú SZTB-szövőgé- pekkel javítják a termelést. A fonoda megújításához egy olasz felújító céggel, az Arimo-val egyeztek meg. Olyan, a legmodernebb tech­nikát képviselő gépeket kí­vánnak beszerezni, amelyek magasabb fonalfinomság elő­állítására alkalmasak. A kártológép tisztításánál pe­dig a gyorsaság mellett a nehéz kézi munkát is kikü­szöbölik. A másik újdonság Nagykállóban, hogy jövőre tervezik négy szövőgép ki­adását „háztájiba”, vagyis olyan dolgozóhoz, aki otthon vállalja a munkát. ÚJPESTI GYAPJŰSZÖ- VÖGYÄR ÜJFEHÉRTÓI GYÁRA: A múlt év végén, illetve az év elején a válla­lat mintegy 20 millió forin­tos fejlesztést valósított meg, melynek jelentős részét Üjfe- hértó kapta. A szovödénkben 10—11 milliót fordítottak be­ruházásra, elsősorban kor­szerűbb szovjet gyártmányú szövőgépeket vásároltak. Ez­zel a termelést 30 százalék­kal sikerült növelni. Automata gépeken készül a termékek többsége Nagyha­lászban. A fésűsfonodában francia gépeket vásároltak és sze­reltek fel, s ezáltal a kapa­citását a duplájára növelték, de emellett jelentős szerepet játszott abban is, hogy a hul­ladékok feldolgozása lehető­vé vált. A vállalat jövő évi terve szerint Üjfehértón 52 milliós fejlesztést valósíta­nak meg. KENDER-JUTA ÉS PO- LITEXTIL VÁLLALAT NAGYHALÁSZl GYÁRA: A korábbi termeléshez képest a nagy ugrásra 1981—82-ben került sor, amikor elvégez­ték mintegy 40 millióból a síkszövödei rekonstrukciót, valamint a körszövödei ka­pacitás növelésére exportbő­vítő beruházást valósítottak meg 100 millió forintból. Az idén és jövőre a tőkés orszá­gokból származó gépek bé­relésével igyekeznek tovább növelni a műszaki színvona­lat. Az 50—60 millió forint értékű gépek később a gyár tulajdonába kerülnek. MAGYAR GYAPJÜFONÓ- ÉS SZÖVŐGYÁR DEMECSE- RI GYÁRA: Az üzemben az idén fejeződött be az a ter­mékszerkezet-váltás, amely jelentősen befolyásolja a jö­vőt. Ennek eredményeként megkezdhettük a fésűsfonal gyártását. Ezért 11 fonógépet vásároltak és telepítettek az üzemükben a hozzájuk kap­csolódó előkészítő gépekkel. Ez a munka még tárt, a tele­pítést év végére fejezik be. A munkába álló NSZK-gyárt- mányü gépek segítségével részben a fonalak minősége, részben a választéka is ja­vulni fog. tm k a magyar A magyar sajtó napja al­kalmából csütörtökön ünnep­ségeken emlékeztek meg a Vörös Újság megjelenésének évfordulójáról a Kelet-Ma- gyarország szerkesztőségében Sajtónapi ünnepség a Kelet-Magyarország szerkesztőségében. és a Magyar Rádió nyíregy­házi stúdiójában. A Kelet-Magyarország szer­kesztőségének kollektíváját, a Magyar Távirati Iroda me­gyei szerkesztősége, a megyei lapkiadó vállalat és a Nyírr ségi Nyomda képviselőit Ek­ler György, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára" köszöntötte. Felidézte az új­ságírás hőskorát, felelevení­tette Marx és Lenin szavait, amelyeket az újságírásról, az újságírók felelősségéről mon­dott. A feladatokról elmond­ta: az alapelvek és a célok nem változtak, ma is c, meg­bízhatóság. a pontosság, a gyorsaság az, amit joggal el­vár az újságtól az olvasótá-. bor. Beszélt a megyei pártbi­zottság titkára árról ,s. hogy, a sajtó elsőrendű feladata a . társadalmi-politikai célok is mertetése és mef: értetése, a perspektíva felmutatása, munkánk érteimének bemu­tatása. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents