Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
XLII. évfolyam, 285. szám ÄKA: 1,80 FORINT 1985. december 5., csütörtök Szokásból? H ovatovább a kisiskolások fogják irigyelni az ipari munkásokat, mert jóval nagyobb lesz az utóbbiaknak a karácsonyi szünete. Valamiféle magyar átok van kialakulóban, amely szerint a két ünnep között már semmiképpen sem érdemes dolgozni. Ahogy a megyében is érdeklődtünk, szinte valamennyi üzem — a gumigyártól a kis szövetkezetekig — ledolgozta szabad szombatjain azt a négy munkanapot. Sőt, a változott munkarenden felbuzdulva már december 23-át is ledolgozzák, így sok helyen december 20. lesz az utolsó munkanap. Olyan gazdagok lennénk, hogy tíz napot nyugodtan elhagyhatunk az évből? Ezzel sokan vitatkoznak, vagy meg- adóan széttárják a karjukat, mert nem tehetnek mást. Két példát hoztunk egyetlen helyről, Nagykállóból. A posztógyár igazgatója is mérgelődik ezen, de tudja: amit december 15. után termelnek, azt nem akarja átvenni senki, fél, hogy az év végi készletei magasak lesznek. A textilruházati szövetkezetben viszont a tőkés exportot kellett teljesíteni, hiszen a későbbi gyártás már nem tenné lehetővé az idei kiszállítást. Karácsonyig csak azért tudtak vállalni egy próbaszállítmányt Finnországba, mert azt már a jövő évi szállítások terhére oldják meg. Lehetne sorolni az indokokat, hogy jó a karácsonyi szünet a még hátralévő szabadságok kiadására, a szükséges karbantartások elvégzésére, a nyugodt leltározásra. Mindezek igazak is, de valahol — nép- gazdasági egészben gondolkodva — mégsem elfogadhatók, (Mert mit tennénk, ha ugyanígy gondolkodnának a pékek, az áramszolgáltatók és mások.) M ost az utolsó napok hajrájában élnek a vállalatok, aztán jön a tíznapos szünet, ami után — szintén tapasztalat — a január is nehezen indul. A határidők, a pénzügyi elszámolások szorítják ezekben a napokban a vállalatokat, hogy utána jöjjön a nagy „kiengedés”, miközben az lenne a jó, ha egyenletes lenne a termelés az év mind az 52 hetében. Lányi Botond Ölési tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. december 4-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozójáról. Megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Csökken m balesetek száma Új munkavédelmi szabályzat a tsz-ekben Csökken a termelőszövetkezetekben az üzemi balesetek száma; a munkavédelem szigorítására hozott központi és helyi intézkedések éreztetik hatásukat — állapította meg a TOT fölmérése. Az elmúlt évben az 1983. évihez képest mintegy 8 százalékkal kevesebb baleset történt, és idén az első fél évben hasonló mértékű a javulás. Figyelmeztető azonban, hogy egyre többször kell hívni a mentőket, a dolgozókat munkába menet és onnan jövet ért balesetekhez. Mivel a gazdaságok összevonása nyomán és a mező- gazdasági munka jellegéből adódóan is a munkahelyek nagyobb távolságra esnek a lakóhelytől mint korábban, az úti balesetek aránya és száma egyaránt emelkedik. Tavaly több mint 2300 ilyen esetet számoltak, s idén az első fél évben sem javult a helyzet. A TOT illetékes szervei indokoltnak tartié hogy a jogszabály az úti balMA Körkapcsolásos Hétvége (2. oldal) A bolt hangulata (3. oldal) Marad-e még erdő? (3. oldal) Gyermekvilág (7. oldal) Az NB II tavaszi mérkőzései (8. oldal) eseteket — a gazdálkodó szervek munkavédelmi helyzetének megítélésénél — fokozatosan különítse el a tipikusan munkahelyi balesetektől. A mezőgazdasági szállításoknál és a mozgó járműveken bekövetkezett balesetek természetesen továbbra sem tartoznának az előbbi kategóriába. A TOT álláspontja szerint szigorú intézkedésekre van szükség a tsz-ekben a belső szállítások munkavédelmi biztonságának fokozására. A tsz-ekben 1986. március 31-ig kidolgozzák az új munkavédelmi szabályzatot, amely alapul szolgál a balesetelhárítás javításához. A TOT rendjénvalónak tartja a szabályzat korszerűsítését, ám kifogásolja, hogy á munkavédelemmel kapcsolatban a tsz-eknek túlságosan nagy adminisztrációs kötelezettségeik vannak, amelyek nem viszik előre a munkahelyi I biztonság ügyét. A Nyírlugosi Állami Gazdaság exportra készülő pudingalmáját ügyes almahámozó és darabológép segítségével gyártják. (Elek Emil felvétele) Hasznosítani a csapadékot A vékony hóréteg a megye nagy részén hamar elolvadt és csak a terület kisebbik hányadán képez még mindig összefüggő fehér leplet. A beköszöntött fagy is rövid életűnek bizonyult, így semmi sem akadályozhatja meg a tél elejére tolódott ősz végi munkák befejezését. Miután a cukorrépát felszedték, már csak elszállítása jelent gondot. Nagy sár sehol sincs, így folyamatosan járnak, fordulnak a szállító gépjárművek. A gyárak fennakadás nélkül fogadják a répát szállító vagonokat. A kukoricában az elmaradás napról napra kevesebb, és most már minden remény megvan arra, hogy nem válik évelő növénnyé ez a fontos abraktakarmánynak való. Sajnos, a veszteségek ilyentájt már mindenképpen nagyobbak, mint a rendes betakarítási időszakban, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy az idei aszályos időjárás miatt vékonyabb a kukorica szára, aminek következtében gyenge szélben is hamar letörik róla a cső. Egy kiadósabb havazás hatalmas károkat okozna — szerencsére, már alig van miben. Az őszi vetések állapotában jelentősebb változást csak a tavasz hoz majd. A nemrégen megtörtént állapotbecslések meglehetősen tarka képről adtak számot, de a szakemberek megállapították, hogy a jelentős arányt képviselő gyenge és közepes állomány egyáltalán nem tekinthető véglegesnek. Jó vastag hótakaró és egy átlagos keménységű tél esetén várhatóan nem rosszabbodik a* helyzet, szakszerű fejtrágyázással és idejében elvégzett tavaszi növényvédelemmel még lényegesen közelebb hozható majd az állomány képe ahhoz, amit reményteljesnek lehet nevezni. A letakarított kukoricatarlók nagy részén nehéz traktorok dübörögnek, még nem fagyott ki az eke a földből. Az őszi szántást mindenütt igyekeznek minél nagyobb mértékben elvégezni, mert á száraz őszt még nem felejtette el egy szakember sem. Mindenki tudja, hogy annál csak a száraz tavasz a rosz- szabb, így nagyon fontos a nedvesség, a téli csapadék megfogása, megőrzése. Ezt csak a felszántott, megforgatott és legalább egy menetben elmunkált föld képes biztosítani. Több köszméte Űjabb 11 hektáron telepített köszmétét a közelmúltban a nyíregyházi fogyasztási szövetkezet kerthasznosítá- isi szakcsoportja. Az oltványokat kedvezményes áron kapták a termelők, amiért cserében vállalták, hogy öt éven keresztül az Áfész-en keresztül értékesítik a termést. Az idei telepítéssel együtt már több, mint félszáz hektáron termesztik a kedvelt gyümölcsöt. KIÁLLÍTÁS NYÍREGYHÁZÁN Jelentős kulturális esemény színhelye ezekben a napokban a nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ. December 4-én délután nyitották meg „Az amerikai film világa” című kiállítást, amely az amerikai filmművészetet mutatja be. Az ünnepélyes megnyitóra Nyíregyházára érkezett Nicholas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Részt vett a megnyitón Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke is. A kiállítást megnyitó beszédében Csemussi Endre, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyettese elsőként arra utalt, hogy a széles tömegekre legintenzívebb hatást gyakorló tényezők egyike napjainkban is a film. Kifejezte örömét, hogy a budapesti, athéni és belgrádi kiállítás után megyénkben kerül bemutatásra a filmtörténeti dokumentumokban rendkívül gazdag és színes anyag. A városi tanács elnökhelyettese köszönetét fejezte ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének és személy szerint Nicholas Salgo nagykövetnek, amiért lehetővé tette, hogy a két kormány között megállapodás alapján létrejött kiállítást Nyíregyházán is megrendezzék. A nagykövet a kiállításról többek között elmondta: eddig is sok látogató tekintette meg az amerikai film történetét szemléltető kiállítást, amely 7500 négyzetméteres alapterületen az amerikai filmművészet-filmgyártás százéves történetét tárja a nézők elé az aranykortól napjainkig. A filmrészletek fotói, i'ilm- és videofelvételei, valamint egy multimedia diabemutató A kiállítás megnyitója, az Egyesült Államok budapesti nagykövete beszél. (Elek Emil felvétele) és a sztárok eredeti kosztümjei is látványossá teszik a kiállítást. Méltó módon emlékeznek a magyar származású filmrendezőre is — Korda, Zukor, Lugosi — jelentős szerepet vállaltak az amerikai filmművészet, filmgyártás fejlesztésében. Végül a nagykövet egy szomorú kötelességének eleget téve a napokban elhunyt Frank Vrsinora emlékezett, aki húsz éve vett részt magyarországi kiállítások szervezésében, a most látható kiállítás az 5 emléke előtti tisztelgés is. A sok meglepetést tartogató kiállítás december 16-ig látható. Ez idő alatt hét amerikai játékfilmet vetítenek, s nonstop filmvetítésre is sor kerül. (A részletes programot az 5. oldalon ismertetjük) Nicholas Salgj amerikai nagykövetet itt tartózkodása során fogadta Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke is szívélyes beszélgetést folytatott a vendéggel. /kw film viliÉCffX
