Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
1985. december 30. Kelet-Magyarország 7 A magyar oktatásügy követeként Tanulmányút a tengerentúlon Beszélgetés dr. Göőz Lafos fiiskolai tanszékvezetőval Az Amerikai Egyesült Államokban (New Yorkban az önálló városrészt alkotó Columbia és a Vermont állambeli) és több más kanadai egyetemen tett- háromhetes tanulmányutat dr. Göőz Lajos, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz tanszékének tanára. Több éves tudományos kutatómunkájának elismerését is jelezte az utóbbi megbízás. Hazaérkezése után néhány nappal az utazás céljáról kérdeztem. AJÁNLATOK MONTREALBÖL — A tanulmányút nyomán, a jövő nyáron az University of Waterloo — dél-kanadai — egyetemről hallgatók érkeznek Magyarországra, és többek között a nyíregyházi főiskolára is ellátogatnak. Ezt megelőzően számos egyetemről, mint például a híres montreali McGill Univer- sityről olyan ajánlatokkal keresték meg a Művelődés- ügyi Minisztériumot, amelyek közös kutatásokat, tapasztalatcseréket, tanár- és hallgatócsere-lehetőségeket biztosítanak a magyar felső- oktatási intézményeknek. Ezeknek a tanulmányozását a helyszínen kellett elvégezni, és megkeresni az együttműködés számunkra legkedvezőbb formáit. Ezenkívül magyar részről részt vettem egy Ottawában megrendezendő földtani kongresszusnak az előkészítésében. ITAL ÉS FÜST NÉLKÜL Kinttartózkodása alatt bepillantást nyert az egyetemisták életébe is. — Kanadában az utóbbi néhány évben 30—40 százalékkal csökkent a dohányzás és a szeszes ital fogyasztása. Ezenkívül rendkívül erős a munkafegyelem. Akinek van munkája, az a fizetéséből jó körülmények között tud élni, de könnyen el is veszítheti állását. Főleg fiatal tanárok vannak most ilyen veszélynek kitéve. Ez a szemlélet érezhető az egyetemistákon is. Elérhető célokat tűznek maguk elé, ami később anyagi jólétüket is megalapozza. Ebbe pedig nem fér bele az italozás és a dohányzás. Belefér viszont a sport, és a kulturált szórakozás. A mieinkhez hasonló klubhálózatuk van Rendkívül sokat sportolnak, és szinte valamennyi sportág népszerű. Persze, ehhez a feltételek is adottak. EGY KIS ÖSSZEHASONLÍTÁS Érezhető-e színvonalbeli különbség a kanadai és a magyar oktatási rendszer között? — Az általános iskolai oktatás terén semmiképp nem vagyunk lemaradva. Jóllehet vannak magas szintű iskoláik, Figyelemre méltó, hogy a kanadai kormány például nem engedélyezd a magán általános iskolák működését. A közép- és felsőfokú intézményekben a jobb technikai felszereltségen kívül, jellemző a különböző tudományágak együttes vizsgálata. A magas követelmények ellenére például a műszaki oktatásban nem érik el minden téren az európai színvonalat. Rendkívül elterjedtek a számítógépek az élet minden területén. Jobb az egy főre jutó tanárok számának aránya is. Sokkal több oktató tud foglalkozni a hallgatókkal, mint nálunk. Így nagyobb lehetőségek vannak az egyéni ambíciók kibontakoztatására. De ezért magas — 1500 dollár vagy ennél nagyobb összegű — tandíjat kell fizetni. Mindezek ellenére én úgy érzem, hogy nekünk, magyaroknak nagyobbak a szellemi kapacitásaink, ám sajnos, ezeket nem használjuk ki eléggé. KÍSÉRLET . ISKOLAÉRÉS ELŐTT — Milyen együttműködési lehetőségeket lát a két ország között? — Az eltérő gazdasági és társadalmi viszonyok ellenére is gyümölcsözőek lehetnek kapcsolataink. Egyrészt az egyes tudományterületek legmodernebb eljárásaival közvetlenül ismerkedhetünk meg. Másrészt az ő tapasztalataikból okulhatunk. A természettudományok területén ez az együttműködés pénzügyi megtakarításokat is jelenthet, mert a kutatási területek felosztásával a párhuzamos kiadásokat elkerülhetjük. — Ha a felettes szervek támogatják, akkor a jövő év elejétől kanadai kutatók közreműködésével * egy érdekes pszichológiai kísérletet kezdhetünk az iskolaérés előtti korú gyerekek körében. Ez egy nemzetközi kísérlet része. — Ezenkívül szó van a pedagógiai, és pszichológiai együttműködésről, és a sportkapcsolatok rendszeressé tételéről. A két állam kulturális együttműködése alapján érdeklődés mutatkozik tankönyvek egyeztetésére. Itt az egyes országokról tanított történelmi és földrajzi ismeretek reális mederbe terelésére gondolunk, és számos együttműködési lehetőség van még, amelynek a kidolgozására ezután kerül sor — mondta végezetül Göőz Lajos. Kertész Sándor : \ Képzeletbeli riport egy Treff Kilencesről, aki Joker akart lenni A történetben szereplő kapualj, személy a képzelet szülötte. Ha valaki mégis magára ismerne, az csak a véletlen és a gyenge ellenőrzés műve. A Treff Kilences elnevezésű butik tulajdonosa megvette harmadik garázsát. Kocsijai különböző néven szerepeltek. Az egyik a sajátjáéi, a másik a fele- ségéén, a harmadik a hetvenkilenc esztendős anyósáén. A garázsokat lambé- riáztatta, kicsempéztette, bevezette a folyóvizet és a távfűtést. Elégedetten szemlélte a művet. A kocsi mellett bőven maradt hely a rongyoknak is. Mert rongyokat vett kilóra, s a garázs így egyben a tárolás színhelyévé is vált. Otthonos, puha fészekké, melyben előkeltették az aranytojást. ★ Az áruházi eladó mért és számlázott. Tizenötöt számlázott, húszat mért. A Treff Kilences tulajdonosa elégedetten bólintott. — A kapualjban — suttogta, amiből az eladó tudta: ott kapja a zsozsót. Az üzlet rendszeres volt. Hol öt, hol három méter anyaggal mért többet, ami kiváló jövedelem- forrásnak bizonyult. Persze nem az áruház részére. Treff Kilences különben nem volt kisstílű. Könnyedén dugta borítékba a kenőpénzt, az igénytelenebbeknek egyszerűen csak úgy, pucéron adta át. A rongy — nem az ezres —, a kilós mellett így sorakozott a kurrens bolti portéka, a nagykeres áru. Már semmi nem kellett, csak a háttéripar. ★ Treff Kilences pontosan tudta, mi a teendő. Felkutatta azt a harminc embert, illetve asszonyt, aki hajlandó volt. Nem pajzánság- ra, hanem varrásra. Bedolgozásra Miután a nők nem tanultak politikai gazdaságtant, nem tudták, hogy ami velük történik, az kizsákmányolás. Kis sallá- riumért varrták a ruhákat szoknyákat, blúzokat. A rongy metamorfózisa volt ez! A három autó fuvarozta az alapa/nyagoi, másik tíz autó a kész árut. Olyan volt a forgalom a háza és a Vkapualji boltja előtt, mint egy üzem környékén. ★ Treff Kilences semmit sem bízott a . véletlenre. Estélyeket adott, melyeken prominens vendégei voltak. Olyanok, akik szemét bekötötte. Ronggyal. Ez esetben ezres ronggyal. így a vendég se látott, se hallott. Csak evett, ivott, s élvezte az ajándékrongyot Ezúttal a nem ezrest. A bolti árut, a prototípust, a mintadara- ' bot. A Treff Kilences olyan volt, mint egy The Jolly Joker, aki mindenütt feltalálja magát, minden osztásban helye van. ★ Este anyukával, aki Treff Nyolcas volt, számolgattak. Kiszámolták, hogy átlagos hasznuk csak 450 százalékos. Csóválgatták is a fejüket, hiszen az új Volvo már kilátásban volt, s anyuka barna bundájához sem illett a bádogkék Toyota. A legnagyobb gondjuk mégis az volt, hogyan lehetne földszintes nyaralójukba liftet szereltetni mert az még nekik nem volt. Pedig a motort és fülkét már megvették (Schindler-li- cenc), és szerelő is jelentkezett. — Sebaj — így Treff Kilences — leásunk a földbe, s legfeljebb a pincébe járunk azzal. Ilyen úgysincs senkineki ★ A Treff Kilencesnek csak egy hibája volt. Nem tudott kártyázni. Ami igen nagy baj. Mert ez azt is jelenti, hogy nem ismeri a lapok értékét. Például azt, hogy a tizes erősebb a kilencesnél. Az ász mégin- kább. Azt sem sejtette, hogy a kör jobb, mint a treff. Arról pedig fogalma sem volt. hogy a bridzsben nincsen Joker. így sompoly- gott rá a partira. A rosszul bedobott lapra felhördültek: rönonsz. Ilyenért pedig még az úri kaszinóból is kígolyózták egykor a játér- kost. Űj játék, új pakli. ★ Erkölcsi tanulság: Treff kilences ne akarjon Joker lenni. A partit ugyanis nemcsak kibicek figyelik. (bürget) _________________________________/ A képmagnó karrierje A székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat a japán Akai- céggel kooperálva állítja elő a képen látható készüléket. (KS) A mágnesszalagon való képrögzítés gondolata .már a tévé megszületése óta foglalkoztatta a szakembereket. Abból indultak ki, hogy a kép is átalakítható villamos jelekké, elektromágneses rezgésekké, hogy azután azokat mágnesezhető szalagra vigyék fel. Ám mindjárt kezdetben adódott egy szinte megoldhatatlannak látszó probléma. Ugyanis a hallható hang birodalma, vagyis a hangmagnón rögzítendő jelek másodpercenkénti rezgésszáma kb. 30—20 ezer (30 kHz—20 kHz) között mozog. S kiderült, ahhoz, hogy ezt a sávot a hangmagnónál alkalmazott módszerrel rögzíthessék, a mágnesszalagot másodpercenként 6—8 méteres sebességgel kellene mozgatni, (összehasonlításul: a mai kazettás magnók szabványos szalagsebessége másodpercenkénti 4,76 centiméter.) Az ismert elektronikai világcégek — Philips, Grundig, Siemens, Telefunken, Akai, Sony stb. — meglátták a fantáziát a képmagnóban (videorekorderben) s szédületes iramban kezdték el fejleszteni saját készüléktípusaikat. Ennek köszönhetően nap- jainkbáh három rendszer áll harcban egymással: a VHS (Video Home System), a Betamax és a Video—2000 nevű. Ezeknek más a szalagsebességük, a jeleik rögzítésének a módja, s a hozzájuk tartozó kazetták méretei is. Ezért azután az egyik rendszerű berendezésen nem lehet lejátszani a másikon felvett műsort. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy világszerte háromféle módszer van használatban a színek átvitelére: a nyugati országokban a PAL, a szocialista országokban és Franciaországban a Secam, valamint az USA- ban és Japánban alkalmazott NTSC. Az első privát használatra készült képmagnók csupán a tévéműsorok rögzítésére voltak alkalmasak, akár a tulajdonos távollétében is kazettára vettek bizonyos műsorokat, megteremtvén a bármikori visszajátszás lehetőségét. A kezdeti készülékekkel csak akkor lehetett felvételt készíteni, ha közben a tévékészülék is működött. Ma már erre nincs szükség. A korszerű képmagnókba beépítették mindazokat a részeket, amelyek a rögzítéshez szükséges mértékig átalakítják az antennáról érkező jeleket. A világ számos országában rendeznek nemzetközi grafikai kiállításokat Japántól Amerikáig, Brazíliától Dél-Koreáig. Közép-Kelet- Európában a két legnagyobb múltú grafikai bemutató a krakkói és ljubljanai. Ezeken kívül Magyarországon Budapesten és Pécsett is szerveznek nemzetközi grafikai kiállításokat, igaz szerényebb keretek között, de korántsem elhanyagolható színvonalon. 1980 óta évenként megrendezésre kerülő tematikus, meghívásos — az ideinek például a természet volt a témája — a pécsi. Budapesten a Fiatal Művészek Klubjában az 1984-es sikeres mail-art bemutató után az idén, most már tematikától függetlenül, került meghirdetésre a nemzetközi Experimental Art című kiállítás — mely egy műfajon belül a művészet legfrissebb eredményeiről igyekszik majd számot adni. E tárlatot, mint ahogy a neve is elárulja, egy, a fiatal művészeket tömörítő klub rendezi, mely a hatvanas évek óta mindig is otthont adott a hazai és a külföldi progresszív törekvéseknek. A bemutatásra kerülő nagy mennyiségű anyagnak elsősorban általános jellemzőire érdemes figyelni. Az adatokat sorolva: a rendezvényre 42 országból 540 alkotás érkezett. Tovább folytatva a statisztikát a legtöbb munkát — leszámítva a hazaiakat — Olaszországból küldték, de több mint harminc mű képviseli Japánt, és jelentős kollekció érkezett az USA-ból, az NSZK-ból, Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából, Ausztriából, Spanyolországból és természetesen a környező országokból, Lengyelországból, Jugoszláviából, CsehszlovákiáAz egymás mellett létező több videorendszer keltette piaci zűrzavar megszüntetésére 1983-ban világszerte elfogadták azt az elképzelést, mely szerint a jövőben — a magnetofonkazettákhoz hasonlóan — szabványosítani kell a videokazettákat, és világszabványnak a nyolc milliméteres szalagot minősítették. Úgy tűnik, hogy ez az elképzelés már közeledik a megvalósításhoz. Ám aki most akar képmagnót venni, annak mindenekelőtt el keli döntenie, hogy a három rendszer — VHS, Betamax, Video—2000 — közül melyik mellett teszi le a voksot. A jelek szerint hazánkban a VHS rendszerrel működő készülékek térból és a Szovjetunióból. Darabszámra kevesebb, de színvonalas műveket küldtek a skandináv országokból, a már említett Japán mellett néhány grafika érkezett Ázsia egy-egy országából, Latin- Amerikát pedig jelentős anyaggal Brazília képviseli. Minden képzőművészeti bemutató igyekszik sajátos karaktert kialakítani. Arra természetesen nehéz vállalkozni, hogy a tárlat az egyes országok művészetét maradéktalanul reprezentálja, de ez nem is cél, hiszen az anyagnak elsősorban önmagán belül kell egységesnek lennie. De ínint ahogy már leszögeztük, a bevallott szándék az, hogy a világban kialakuló új tendenciákról adjon számot á kiállítás, és a szervezők nem is elsősorban a beérkezett, hanem, inkább az ígéretes pályát sejtető fiatalokra kívánnak elsősorban odafigyelni. Érdemes lesz talán pár szót arról is szólni, hogy milyen művészeti közegbe került megrendezésre ez a tárlat. Ha visszatekintünk az elmúlt évek művészettörténetére, egyfajta váltásnak lehetünk tanúi. A hetvenes évek végére lecsökkent a különböző analizáló avantgárd irányzatok — például a koncept art, a minimál art stb. — szerepe, és megnőtt a színességgel, a nagy méretekkel, az expresz- szív formavilággal jellemezhető transzavantgard művészeté. E kifejezésmód elsősor ban festészeti, de formavilága természetesen hatott a grafikára is, hangsúlyozottabbá vált továbbá az egyedi rajz szerepe és természetesen tovább élnek a hetvenes években igen népszerű fotógrafikai eljárások, a különböző kifejezésmódok közül tovább tartja magát a jednek el, már csak azért is, mivel a nálunk forgalomban lévő műsoros kazetták zöme is ezzel a módszerrel készült. A képmagnót az emberek ma még nem elsősorban a videofil- mezés céljából vásárolják, hanem azért, hogy rögzíthessék a televízió nekik tetsző műsorait, valamint a kikölcsönzött vagy megvásárolt műsoros kazettákkal bővítsék szórakozási, tanulási lehetőségeiket. A felhasználási terület szinte felmérhetetlen; készülnek kazetták a szónoki képesség otthoni fejlesztésére, főzési tanácsadás végett. B. I. hatvanas évek óta a síkkonstruktivizmus. De nézzük most már meg, hogyan jelentkeznek a fenn vázolt tendenciák a kiállított anyagban. A már említett, a művészetben lezajló váltás következtében az intellektuális, analizáló, tárgyszerű alkotásmódok után az érzékle- tesség, az emocionalitás, a szubjektivitás és az expresz- szivitás vált meghatározóvá. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy nincsenek jelen a hetvenes évek művészeti áramlatai, hanem sok él demokratikusan versengve együtt. Ha viszont Közép- Kelet-Európát egy szűkebb művészetföldrajzi szemszögből nézzük, megállapíthatjuk, hogy ugyan az európai művészet részét képezi, de vannak sepeciális sajátosságai. Csak egy példával élve: az elmúlt évtized lengyel, magyar, jugoszláv koncept artja sokkal radikálisabban és közvetlenebbül reagált társadalmi problémákra, mint a nyugat-európai, vagy kevésbé etoterikus mint az egyesült államokbeli. Mint médiumra, külön ki kell térni a fotóra is, hiszen önálló művészeti alkotásként és dokumentumként — akár egy akció, perfomance vagy installáció dokumentuma — egyaránt szerepel. Ugyancsak a fotólátásból következik egyfajta tárgyias szemlélet, a szegmentek, a részletek pontos visszaadása, mely annyira jellemző pé dául a japán grafikára. Végezetül ki kell emelnünk azt a korántsem elhanyagolható tényt, hogy a rendezvény segíti a művészet több- gócúságának a kialakulását, továbbá szükséges a figyelmet felhívnunk az anyag sti- láris sokféleségére, hiszen csak a különböző szemléletű és műfajú munkák együttese dokumentálhatja hűen a XX. század utolsó harmadának a művészetét Ennek az anyagnak mutatja be a Vay Ádám Múzeum a legjavát, mely január 15-ig tekinthető meg. léska Lajos Kísérleti művészet Nemzetközi kiállítás a Vay Ádám Múzeumban
