Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

A Minisztertanács áttekintve a népgazdaság 1985. évi fejlődését, megállapította, hogy az ipari termelés az elő- rányzottnál kisebb mértékben n'" - építési-szerelési tel­esítmény és a mezőgazdasági te. termelése az előző vi szint alá csökken, a fajlago„ a- és anyagráfordí­ás a számítottnál nagyobb, így zott nemzeti jöve­elem az előirányzott 2,3—2,8 s' helyett előrelátha­ólag csak kismértékben emelkedr -emzeti jövedelem emelésében a tervezethez képest ’ó kiesésnek kö­,el fele a kedvezőtlen külső körülr <-, köztük a mos­toha időjárás okozta veszteségekr 'ele azonban az irányítás és a gazdálkodás gyenge: gazdasági haté­konyság nem kielégítő alakulására vezethető vissza. A mun­ka termelékenysége a számítottnál kevésbé nő, az egységnyi állóeszközre jutó termelés csökken. A külgazdasági egyen­súly javítására előírt követelménynek csak kis részben sike­rült eleget tenni. A belföldi felhasználás növekedése megközelíti vagy eléri az előirányzott 1—1,5 százalékot. A lakosság fogyasz­tásának növekedése a tervezet 1—1,5 százalék alsó határán teljesül, a népgazdaság összes beruházása a tavalyihoz ha­sonló lesz. A tervezettől elmaradó nemzeti jövedelem és az elő­irányzotthoz közelálló belföldi felhasználás mellett a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete nem felel meg a célul kitű- zöttnek. Az áruk és szolgáltatások kiviteli többlete a ter­vezett növekedés helyett a tavalyinál kisebb lesz, amihez hozzájárul, hogy a külkereskedelmi cserearányok ez évben is romlanak. Az elmaradás teljes egészében a konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban következik be. Az ipari termelésen belül bővül a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és a villamosenergia-ipar, csökken a kohá­szat, a bányászat és az építőanyag-ipar termelése. Az el­maradásban közrejátszott a szokásosnál hidegebb tél hatá­sa, egyes piacokon az értékesítési lehetőségek szűkülése, de nem volt megfelelő a növekvő feladatokra, a mindkét irá­nyú kivitel gyors bővítésére való felkészülés sem. Az ipari termékek konvertibilis valutákért történő kivitele a terve­zett dinamikus emelkedéssel szemben alig nő. Számottevő az export elmaradása a gépiparban, nem nő a könnyűipar­ban, a számítottnál jobban csökken a kohászatban. Az ipari termékek rubelben elszámolt kivitele gyors ütemben, a szá­mítottat meghaladóan emelkedik. Az ipari termelést anyag- és alkatrészhiány általában nem akadályozta, a megnöve­kedett import a tavalyinál jobb feltételeket biztosított a termelés számára. Továbbra sem javultak eléggé a koope­rációs kapcsolatok, a termelővállalatok együttműködése. Az energiagazdálkodási program ez évben is eredményez megtakarításokat, de a népgazdaság energiafelhasználása a számítottnál így is nagyobb. Folytatódott a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését elő­irányzó programok végrehajtása. Az iparban foglalkoztatot­tak száma az előző éveknél lassabban csökken, a vállalati gazdasági munkaközösségek tovább terjednek. Az építőiparban az első negyedévi teljesítmény igen alacsony volt, utána fokozatosan emelkedett, de a termelés így is a tavalyi alatt maradt. A beruházási építés mérsék­lődik, emellett is tapasztalható az igények nem megfelelő kielégítése, a kivitelezési folyamat alig gyorsul. Az építke­zéseket anyaghiány nem akadályozta, a legtöbb termékből javult a kínálat. A mezőgazdaság fejlődése összességében elmarad a ter­vezettől, a mezőgazdasági termékek termelése a tervezett növekedés helyett kissé csökken. A növénytermesztés meny- nyisége megközelíti a tavalyit, az állattenyésztésé kisebb lesz annál. A növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás, az állattenyésztésben az állatállomány vártnál nagyobb csökkenése okozott termeléskiesést. A mezőgazdasági nagy­üzemek kiegészítő tevékenysége a számítottnak megfelelően bővül, így a mezőgazdasági ágazat termelése összességében meghaladja az 1984. évit. A gabonatermés megközelíti a tervezettet. Az év eleji 'fagyok elsősorban a szőlőültetvényeket károsították, a bor­termés a számítottnál jóval alacsonyabb. A vágósertés­termelés az előző évinél kisebb, fellendítésére intézkedések történtek. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének mennyisége csak kismértékben marad el a ter­vezettől, a jelentősen csökkenő árak miatt azonban az ebből származó konvertibilis devizabevétel lényegesen alacso­nyabb annál. A közlekedés az áruszállítási igényeket összességében kielégítette, de nem javult a szállítások ütemessége. A sze­mélyszállítási teljesítmény meghaladja az 1984. évit. A pos­ta és távközlés legnagyobb beruházása, a Krisztina II. táv­beszélőközpont befejezésével és egyéb kisebb fejlesztésekkel ez évben több mint 50 ezer új telefonállomás bekapcsolá­sára került sor. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítés első­sorban az egészséges ivóvízzel való ellátás, a szennyvíz- elvezetés és -tisztítás területén történt. A fejlesztések ered­ményeként 140 ezer lakos jutott közműves ivóvízhez. A népgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak száma kismértékben csökken. Mérséklődik a létszám az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, növekszik a nem termelő ágazatokban. A foglalkoztatás hatékonysága népgazdasági szinten nem javult kellő mértékben. A mun­kás—alkalmazotti bérek és keresetek növekedése a számí­tott 7—7,5 százaléknál valamelyest gyorsabb lesz, míg a me­zőgazdasági keresetek elmaradnak ettől. A kisvállalkozá­sokból származó jövedelmek a tavalyinál lassabban emel­kednek. Az életszínvonal alakulását befolyásoló intézkedé­sek a tervezettnek megfelelően kerültek végrehajtásra. így sor került a gyermekgondozási díj bevezetésére, a 3000 fo­rintnál alacsonyabb nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a rendszeres szociális segély növelésére, a terhességi-gyer­mekágyi segély meghosszabbítására, a gyermekápolási táp­pénz kiterjesztésére, az anyasági segély és a családi pótlék emelésére. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően, körülbelül 7 százalékkal emelkedik. Sikerült megőrizni az egy keresőre jutó reálbér 1984. évi színvonalát. Az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül 1 százalékkal halad­ja meg az előző évit. Az életkörülmények fejlesztése álta­lában a terv szerint történt meg. A tervezett 74—75 ezer­nél kevesebb, körülbelül 70 ezer lakás épül fel, az elmara­dás döntő részben a lakótelepi építkezéseknél jelentkezik. A szocialista szektor beruházásaira a tervezet körüli összeget fordítanak. A nagyberuházások megvalósítása a tervnek megfelelően halad, négy fejlesztés (márkushegyi és nagyegyházi szénbányák, fenyőfői bauxitbánya, Árpád-híd szélesítése) befejeződött, és üzembe helyezték a Ferihegyi repülőtér egyes új létesítményeit is. A célcsoportos beru­házások közül a tervezettnél többet fordítottak a szénhidro­gén-ipari beruházásokra. Vállalati és lakossági források be­vonásával meghaladja a tervben számítottat a távbeszélő­hálózat fejlesztése is. A vállalati beruházási kifizetések lé­nyegében megegyeznek a tervezettel. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel meny- nyisége a tervezettnél lassabban, míg a behozatalé gyor­sabban nő. A rubelelszámolású kivitelben elsősorban a gép- és a könnyűipari export haladja meg a számítottat. A behozatal lényegében a tavalyi színvonalon, ugyancsak a tervezettel megegyezően alakul. A külkereskedelmi aktí­vum a számítottnál nagyobb lesz. A konvertibilis valuták­ban elszámolt áruforgalomban az éves tervben előirány­zottnál és a tavalyinál alacsonyabb aktívum keletkezik. Eh­hez az alig növekvő kivitel és a számítottat — főleg ener­giahordozókból — meghaladó behozatal, valamint az ag­rártermékek exportárának visszaesése egyaránt hozzájárult. A terv fő céljai 1986-ban a gazdaságirányítás alapvető feladata, hogy megkezdje a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaságpoliti­kai irányvonalának megvalósítását. A gazdálkodás haté­konyságának jelentős növelésével átfogóan javítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetét és mindkét fő külkeres­kedelmi viszonylatban csökkenteni szükséges az adósság- állományt. Ehhez a népgazdaság kiviteli többletét összes­ségében, azon belül a konvertibilis elszámolású forgalom­ban számottevő mértékben növelni kell. Élénküljön a gaz­dasági növekedés üteme, jöjjenek létre az átlagos reálbé­rek és a beruházási színvonal megőrzésének feltételei. A célok elérését a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésének folytatásával, egyes elemeinek célirá­nyos módosításával, a VII. ötéves tervidőszakra kidolgo­zott központi gazdaságfejlesztési és cselekvési programok feladatainak konkretizálásával és megvalósításával, to­vábbá más kiegészítő intézkedések megtételével kell alátá­masztani. Céltudatos állami tevékenység segítse a műszaki fejlesztésre és a termelési szerkezet korszerűsítésére . irá­nyuló vállalati aktivitás felerősödését, a gazdaságos kivitel növelését, a fajlagos energia- és anyagráfordítások csök­kentését, a munka szervezettségének és termelékenységének fokozását. Az 1986. évi népgazdasági terv fő előirányzatai Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102,3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5' A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 201—204 milliárd forintot lehet fordítani. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforga­lomban 350—400 millió dollár, a rubelelszámolásúban 100— 200 millió rubel közötti kiviteli többletet kell elérni. A műszaki fejlesztés állami irányításában a fő figyelmet az 1986—90. évekre szóló országos középtávú kutatásfej­lesztési terv programjainak megszervezésére és megkezdé­sére kell fordítani. A termelés fejlődése Az ipar — elsősorban a feldolgozó ipar — fő feladata a kivitel és ezáltal is a nemzeti jövedelemhez való hozzájá­rulás gyors növelése. A középtávú tervvel összhangban (Folytatás a 4. oldalon) vtsebb malac, több kacsaarabis Kenyérből 1150 mázsát sitiitek 33 azer üveg pezsgőt kiaálnak Gazdag ellátás szilveszterre Már nem visít a szilveszte­ri malac, mert levágták és kiszállították a boltokba. Saj­nos kevesebbet, mint koráb­ban, az ára viszont eléggé megemelkedett: 107 forint egy kiló. Aki viszont nem ra­gaszkodik ahíhoz, hogy egy­besült malacot tálaljon cit­rommal a szájában, s meg­elégszik azzal, ha darabok­ban sül a tepsiben a szilvesz­teri pecsenye, akkor pótol­hatja bőrös sertéssel, amit ugyan nem nyolc—tíz kilós malacból, hanem süldőből árulnak, de az előbbitől lé­nyegesen olcsóbb áron. Nem lenne szilveszter a szilveszter kocsonyahús nél­kül, ebből 212 mázsát árul­nak az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat boltjaiban, 10 százalékkal többet, mint ta­valy. Több lesz a virsli is, ta­lán egyedül a juhbeles virs­liből nem tudnak annyit kí­nálni, amennyire igény lenne. Van viszont bőven csemege­páros, sütni való kolbász, hot dog kolbász, sőt füstölt kolbász is, és baromfiból is elegendő lesz a választék, különösen akkor, ha tartja még magát a babona, hogy a szárnyas elkaparja a szeren­csét. Ezért is gondoskodtak arról, hogy sertéshúsból és marhahúsból az átlagosnál másfélszer nagyobb mennyi­ség legyen a boltokban, és 27—30 féle húskészítmény is vevőre vár. Kenyérből sem lesz hiány: 1150 mázsát süt szilveszterre a Nyíregyháza Sütőipari Vál­lalat. Természetesen lesz zsemlekenyér és zsurkenyér is. Bár nem kifejezetten szil­veszteri eledel a tej, gondos­Az adatforgalmi és hús­ipari vállalat nyíregyházi húsüzemében 32,1 tonna virslit, 33 tonna csemege­párost, egy tonna hot dogot és két tonna sütni való kol­bászt készítettek szilvesz­terre. Képünkön: készül a virsli. kodtak ebből is megfelelő mennyiségről, hiszen sokan nem tudják elképzelni enél- ikül a reggelijüket, a tejfelre pedig a korhelyleves főzésé­nél lesz szükség. Mert lesz mitől kijózanodni. 33 ezer üveg pezsgőt kínáltak és kí­nálnak a boltokban szilvesz­terre, és 7 dec is borokból is szinte teljes a választék. Li­teresben csak gyümölcsbort árulnak, ötliteres palacko­zásban viszont van vörösbor azoknak, akik ezt szeretik. Sörből is több lesz a szoká­sosnál: a Ságvári Tsz. egy harmadik műszakot szerve­zett, így négyezer rekesszel több Borsodi sört palackoz­nak szilveszterre. És aki jó­zanul szeretné köszönteni az új évet, az sem panaszkod­hat, hiszen üdítőitalokból bő­séges a kínálat, sőt literes és kisüveges Pepsi és Coca-Cola is van. A kereskedelem — és ter­mészetesen az őket ellátó élelmiszeripari vállalatok — jól vizsgáztak -karácsonykor, a háromnapos ünnep előtti utolsó napokban is minden­ki megkapta, amire szüksége volt. A szilveszterre rendelt ételek és italok mennyiségé­ből is arra következtethe­tünk, hogy nem lesz gond holnap és holnapután sem. (balogh) Trombitavásár. Közeleg az év utolsó napja, a megyeszék­hely utcáin megjelentek a papírtrombitát, csákót, maszkét kínáló árusok. (Császár Csaba felvételei) A magyar népgazdaság 1986. évi terve XLII. évfolyam, 305. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. december 30., hétfő MA Új buszjáratok Nyíregyházán (2. oldal) Megoldás: a jobb ellátás (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents