Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

1985. december 4. KeJet-Mngyarország 7 olvasóink leveleiből Postabonfás Nem kellemes, de szükséges „Elnézést kérünk önök­től, hogy zavarkodunk, de ezt már nem lehet tovább bírni... a Kisvárdai Ru­házati Ktsz dolgozói va­gyunk. .. Munkát állan­dóan nem tudnak bizto­sítani. Haza sem enged­nek bennünket. Ha vélet­lenül sikerül hazajut­nunk, akkor... szabadsá­got írnak ki. Ha van munka, akkor minden szombaton, vasárnap bent kell dolgoznunk, túlórái még soha nem fizettek...” — néhány részlet abból a levélből, amelyet „egy jó pár dolgozó” nevében ve­tett papírra valaki. Noha a panaszokat sen­ki sem hitelesítette alá­írásával, egy egész mun­kahelyi közösségről lévén szó, arra kértük a szövet­kezet felügyeleti szervéi, vizsgálja meg, vélt vagy valódi sérelmekről van-e Nos, megállapításaik szerint, mint rendszerint lenni szokott, valahol a kettő között van az igaz­ság. Ebben az évben bőven volt munka a szövetke­zetben. Olyannyira, hogy ha időben eleget akartak tenni a megrendelések­nek (márpedig ezt akar­ták), akkor esetenként munkaidő utánra, 7—9 alkalommal szombatra, kiszállítások idején pedig vasárnapra is túlmunkát rendeltek el. Félő, ha nem így cselekszenek, elveszí­tik a megrendelőt, s ak­kor jövőre éppenséggel munkahiányra panasz­kodhatnának a szövetke­zet dolgozói. Azt is meg kell említe­ni, hogy a túlmunka egy része (40 óra) a közelgő két ünnep közötti időszak „ledolgozása”. Év végére ugyanis leáll az üzem, de olyan nagyvonalúak még­sem lehetünk (különösen most nem, amikor min­den becsülettel ledolgo­zott munkaóra számít), hogy könnyedén legyint- sünk arra a pár (munka)- napra... A vizsgálat azonban több tanulsággal szolgált a szövetkezet számára is. Például: könnyebb le­nyelni (a hasznos, ámbár kétségtelenül kissé kese­rű. ..) pirulát, ha az em­ber tudja, mire számít­hat. Azaz időben tájékoz­tatni kell az embereket a várható túlóráról, hogy ne kelljen hirtelen felbo­rítani az egész család programját — ez távolról sem puszta formaság, hi­szen korántsem mindegy, milyen hangulatban ül­nek az emberek a gép mellé. Másrészt: tanácsos az elvégzett túlmunkáról személy szerinti nyilván­tartást vezetni. Végül: a már említett 40 órán fe­lüli túlmunkát az ilyen­kor előírt pótlékkal kell elszámolni (erre értesülé­seink szerint utólag sor is került). Gönczi Mária NE HAGYJUK SZÓ NÉLKÜL Továbbképzésen voltam Nyíregyházán az elmúlt na­pokban. A 8-as busszal utaztam a Sarkantyú utcáig. Útközben két gyerek beszélgetésére lettem figyelmes. „Nézd már a mamát, mennyire figyel, azt hiszi, jól­nevelt leszek, és átadom a helyemet... Azt várhatja!” mondta egy tízéves forma kisfiú a társának. A felnőttek közül senki nem reagált az elhangzottak­ra, végül odaléptem a gyerekhez, és rászóltam, hogy adja át a helyét. Meglepődött, de szó nélkül felállt. Véleményem szerint a gyerekeink érdekében nem szabad szó nélkül hagyni az ilyesmit. De magunk­nak kell mindenekelőtt példát mutatnunk. Nemcsak a nyilvánosság előtt, hanem a családban is. Ha a család­tagok egymás között ugyanúgy viselkednének, mint ahogy azt családon kívül másoktól elvárják, mások len­nének gyerekeink reakciói. Nem általánosítani akarok, hiszen sok tisztelettudó gyereket tanítok én is, de jó lenne, ha ez általánossá válna. Rajtunk múlik, hogyan beszélnek .majd rólunk és velünk unokáink. Király Zoltánné Kisvárda, Gyár u. 21. APRÓ SZÁMOK ötletes kezdeményezés volt a vasút részéről, hogy Nyírbátorban és Vásárosna- ményban utastájékoztató táb­lákat helyeztek ki, amelyek mutatják, melyik vágányról milyen irányban közleked­nek a vonatok. Ám van egy kis szépséghiba: a nagy be­tűs feliratok mellett — bár bőven volna hely — igen apró számok közíik az in­dulási időt. Nem kerülne sokba, ha ezeket is nagyobb­ra cserélnék, az utasok köny- nyebb tájékozódása érdeké­ben. H. L Varsánygyüre kié az Úttest? Az Örökösföldön a Faze­kas János téren nincs ren­des járda. Ki van ugyan té­ve egy tábla a gyalogosok­nak szánt út előtt, miszerint „járműforgalom mindkét irányból tilos!”, de az autó­sok ügyet sem vetnek rá. Veszélyeztetik a gyalogoso­kat és a gyerekeket, esős időben pedig felhordják az aszfaltra a sarat. Ha már kényszerből nem lehet figyelembe venni a táblát, akkor építeni kellene az út mellé járdát is, ami tényleg csak a gyalogosoké lenne. Most a kismamák is kénytelenek sárban-latyak- ban tolni a gyerekkocsit. Jön a tél, már előre félünk tőle. Tehát járdára volna szük­ségük az itt lakóknak, vagy ha ez most nem oldható meg, akkor pedig szerezzenek ér­vényt a közlekedési táblá­nak. Bánfiné Koós Éva Nyíregyháza, Fazekas J. tér 9. FEDLAP Eltűnt Nyíregyházán az Ószőlő utca és az Etel köz sarkáról a nádfedeles házi­kó, amely az utolsó volt ezen a környéken. Az épít­kezés kapcsán viszont a pos­takábeleket rejtő akna te­teje beszakadt, s hónapok óta csak egy odahúzott áll­vány védi a gyalogosokat. Vagy a postának, vagy pe­dig azoknak, akik megron­gálták a fedlapot, pótolni kellene azt, hogy nyugodtan lehessen a járdán közleked­ni. Karikás Menyhért Nyíregyháza NYUGDÍJASOKNAK A VÁROSFEJLESZTÉSRŐL A nyíregyházi nyugdíjas pedagógusok Mécses Klubja évente 16—18 előadást is szervez tagjainak, különböző témakörökben. Legutóbb Nyíregyháza hetedik ötéves tervének főbb céljairól hall­gathattunk meg tájékoztatót Fazekas Jánosnak, a városi tanács vb-titkárának előadá­sában. Nyugdíjas kartársaink rendkívüli érdeklődéssel kö­vették figyelemmel az el­hangzottakat, akár a kultú­ráról, akár pedig az ipar, a kereskedelem fejlesztési el­képzeléseiről vagy a város majdani arculatáról volt szó. Jólesett, hogy ilyen tájé­koztatót hallhattunk a vá­ros egyik vezetőjétől, s hogy nyugdíjasként is igénylik véleményünket, és várják a közös program megvalósítá­sának segítését. Tóth Lászlóné klubvezető GÖDÖR AZ ÜTŐN Hónapok óta figyelem azt az igen balesetveszélyes göd­röt, amely a Korányi Fri­gyes utcai buszmegálló előtt éktelenkedik az úttesten. Nem tudom, ilyen esetekben kinek kellene szólni, de mi­vel sokáig nem történt sem­mi, a buszvezetőknek emlí­tettem a gödröt. Sajnos, en­nek sem volt eredménye, mert ők „nem illetékesek” az ügyben (pedig nekik sem le­het kellemes nap mint nap kerülgetni az üreget, amely éppen a megállónál akadá­lyozza, ill. teszi veszélyessé a közlekedést.) Ezúton kérem hát az illetékeseket, javítsák ki a hibát, míg baj nem történik. Sz. J.-né Nyíregyháza, Ungvár s. 1. TALÁLKOZÓ A PAPÍRGYÁRBAN A Papíripari Vállalat nyír­egyházi gyárának gazdasági és társadalmi vezetése ta­lálkozóra hívta meg a nyug­díjasokat november 22-re. Tájékoztatták az egykori dolgozókat az üzem eredmé­nyeiről, életéről. Ezt köve­tően műsort tekintettünk meg, majd megvendégelték és megajándékozták a nyug­díjasokat. A figyelemért, a gondos­kodásért mindannyiunk ne­vében szeretnék köszönetét mondani. Kaiser Mártonná nyugdíjas Szerkesztői üzenetek Tájékoztatjuk levél­íróinkat, hogy a Fórum ro­vatban nem vállalkozunk névtelen levelek közlésé­re. Ugyanakkor minden esetben tiszteletben tartjuk a feladónak azt a jogát, hogy kérésére eltekintsünk neve és címe közlésétől. Az illetékesekhez fordul­tunk Újhelyi László tisza- vasvári, Keresztúri Mihály újkenézi, Ádám Lászlóné leveleki, Papp Rozália csengeri, Kovács Miklós kisvárdai, Váradi Józsefné gyulaházi, özv. Tóth Jó­zsefné sényői, Maticsák Jó­zsefné vajai, Kelemen László tisztabereki, Szarka Gerzson kisari, Szabó Gá- borné nagykállói, Juszku Jánosné kékesei, Vágó Ilo­na nagykállói, Magyari Gusztáv nagyecsedi, Simon Imre budapesti, Rinyu Be­lőné mátészalkai, Császár József kölesei, Gégény Fe­renc nagyhalászi, Hegedűs József nyíregyházi, Juhász Endréné garbóiéi, Varga György kocsordi, Asztalos Sándorné porcsalmai, Illés Tóth Éva nyírteleki, Ko­vács Zoltánné kótaji, Czel- ler Péterné nyíregyházi la­kos ügyében. Levélben válaszoltunk Joó Bertalannénak Újke­nézre, özv. Varga Sándor- nénak Fehérgyarmatra, Szűcs Áronnak Tunyogma- tolcsra, Varga Jánosnénak és Varga Bélánénak Besz- terecre, Mikula Károlynak Gávavencsellőre, Demjén lstvánnénak Bátorligetre, Biró Eleknének Nyírbogát- ra. ■ Kerner Gyuláné újdomb- rádi és Komjáthy Attila vásárosnaményi levélírónk sorait köszönjük. G. Z.-né újfehértói le­vélírónk kérdésére vála­szolva közöljük, hogy mun­kaviszonyt akkor létesíthet gyermeke, ha 15. életévét betöltötte, és az általános iskolát eredményesen el­végezte, vagy az iskola lá­togatása alól felmentették. Az iskolai szünetek idejé­re e korlátozások nélkül vállalhat munkát a fiatal. Az illetékes válaszol KIOLVADT A BIZTOSÍTÉK A Fórumban november 13- án Sötétségre kárhoztatva? címmel megjelent cikkre az alábbiakat közöljük. Nyíregyházi kirendeltsé­günk ellenőrizte a Dohány utca közvilágítását, és meg­állapítottuk, hogy kiolvadt a vezeték szakaszbiztosítója. A hibát november 20-án elhá­rítottuk. Ami az itt lévő épí­tési területet illeti, annak ki­világításáról az építőipari vállalatnak kell gondoskod­nia. A Makarenko utcán elvé­geztük a higanylámpák cse­réjét. Azon lámpákat viszont nem tudtuk megjavítani, ahol a fojtótekercs hibáso- dott meg. Ezt a RAVILL-tól szerezzük be, a szállító azon­ban a III. negyedévben gyár­tási okokra hivatkozva nem teljesítette megrendelésün­ket. Amennyiben a fojtóte­kercs rendelkezésre áll, ki- rendeltségünk elvégzi a most elmaradt cserét is, addig is fogyasztóink szíves türelmét kérjük. TITÄSZ Nyíregyházi Üzemigazgatóság ÚJRA A VANDALIZMUS A Kelet-Magyarországban október 3-án Telefon címmel megjelent írásban három nem működő nyíregyházi te­lefont említettek. A cikk megjelenése után vizsgálatot folytattunk, és a következő­ket állapítottuk meg. Örökösföld nyilvános táv­beszélő állomásának hibáját október 3-án és az azt meg­előző két napon sem jelentet­ték. A megbízott karbantartó a szokásos napi bejáráson vette észre, hogy nem műkö­dik a készülék, mert valaki hibás érmét dobott be. A Bocskai utcai nyilvános telefont ismeretlen tettesek megrongálták, így a cikk megjelenése napján sem volt üzemképes, mivel még tar­tott a helyreállítás. Erről tá­jékoztattuk is a lakosságot egy, a helyszínen elhelyezett „A készülék nem működik” feliratú táblával, de azt saj­nos eltávolították a fülkéből. A megyei könyvtár mellett lévő' telefon a szóban forgó időpontban üzemképes volt. Azt csak október 3-án tették üzemképtelenné ugyancsak ismeretlen tettesek. Az üzemzavarok zömében a sajnos nagyon elszaporo­dott rongálásokból adódnak. A posta a maga részéről mindent elkövet a nyilvános távbeszélő állomások kifo­gástalan működése érdeké­ben, de ezt a küzdelmet rész­ben hatástalanítja az e téren tapasztalható vandalizmus. Debreceni Postaigazgatóság távközlési osztály Iz elbirtoklásról; > gyermektartás megszüntetéséről Takács Józsefné kislétai olvasónk évtizedek óta hasz­nálja ingatlanát, elmondása szerint pontosan kijelölt mezs- ' gyevonallal. Több mint tíz évvel ezelőtt megvásárolták a szomszéd telkét. Csakhogy egy felmérés eredményeképpen ezt követően megállapították, hogy a szomszédnak nincs meg a telke. Emiatt már hat éve pereskednek. A bírósági szakértő 92 négyszögölet mért a levélíró telkéből a szom­széd javára. Olvasónk sérelmezi a döntést, mert ez egy száz éve kialakított mezsgye volt. A per tehát tovább tart. Olvasónk nem hivatkozhat elbirtoklásra, mert ha töb­bet használt, mint a tényleges területe, azt a régi tulajdo­nossal szemben kellett -volna megállapíttatni a bírósággal. A törvény értelmében ha valaki ellenérték fejében szerez meg egy ingatlant, és nincs meg a területe, vele szemben a szomszédra nem hivatkozhat. Így az adott eset­ben nincs jelentősége annak, hány éves a mezsgye. A megyei bíróság ítélete ellen további fellebbezés­nek nincs helye, de ha ebbe mégsem tudnak belenyugod­ni, és úgy érzik, törvénysértés történt, akkor az ítélet fe­lülvizsgálata végett a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez vagy a Legfőbb Ügyészhez fordulhatnak. Kádár Jánosné mátészalkai levélírónk tulajdonostár- sával együtt használ egy zártkerti ingatlant. A másik tu­lajdonos valamivel nagyobb területet művel, és azt állítja, hogy ő azt a földrészt elbirtokolta, ezért az ő tulajdoni aránya nagyobb. A levélírónak ez azért okoz gondot, mert kérni szeretné a tulajdonközösség megszüntetését, és sérelmezi, hogy esetleg az ingatlan felénél kisebb részt kaphat majd meg. Kétségtelen, jogrendszerünk ismeri az elbirtoklást, ami azt jelenti, hogy ha valaki több mint tíz éven keresz­tül jóhiszeműen, békésen birtokolja az ingatlant, akkor megszerzi annak tulajdonjogát. Az adott esetben azonban erről nem lehet szó, mert a két fél osztatlan tulajdonosi közösségben használta a földet, és ilyen szituációban el­birtoklás nincs. B. S.-né nyíregyházi lakos fiát felvették a katonai fő­iskolára. A gyermek apja eddig fizette a gyermektartást, most azonban kérni akarja e kötelezettsége megszünteté­sét, arra hivatkozva, hogy fia a főiskolán teljes ellátást kap. Továbbtanulás esetén a tartási kötelezettség változat­lanul fennáll, összegében azonban lehet módosulás, mert figyelembe kell venni azokat a juttatásokat, amelyeket a gyermek máshonnan kap, és ezt az összeget a tartásdíjból le kell vonni. A bíróság az összes körülmény mérlegelé­sével dönt arról, hogy csökkentse vagy esetleg megszün­tesse-e a tartásdíjat. Ha az apának ilyen szándéka van, akkor neki kell pert indítania. K. J. vásárosnaményi lakos ugyancsak gyermektartás­sal kapcsolatos kérdésekkel kereste meg szerkesztőségün­ket. Gyermeke ugyanis már önálló kereső, az apának mégis fizetnie kell a tartásdíjat, amelynek megszüntetéséről a volt feleség lakcímének ismeretlenségére hivatkozva még nem született határozat. Ez esetben is pert kell indítani a tartásdíj megszün­tetése végett, és ehhez valóban szükséges az alperes lak­címe. Mi sem értjük, miért nem lehet részére kézbesíteni a periratot, mert ha a pénzes postás megtalálja, akkor a másik postásnak is meg kell találnia. Hogy a további hu­zavonának elejét vegye, írjon egy levelet az Országos Rendőr-főkapitányság lakcímnyilvántartó osztályára, eb­ben közölje az alperes személyi adatait és utolsó lakcímét. Mellékeljen a levélre egy 20 forintos illetékbélyeget, és hivatalosan közölni fogják a címet. Ha a postás ezen a cí­men sem találná, kérie a bíróságot, rendeljen ki eseti gondnokot. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents