Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-27 / 302. szám

2 Kelet-Magyaroruág 1985. december 27. Új szolgáltatások Esküvő — videón December elején Fehérgyarma­ton, a művelődési központ tár­sadalmi vezetősége értékelte az elmúlt időszakban végzett mun­kát. Egyértelműen megfogal­mazódott: az intézmény pénz­ügyi nehézségekkel küzd. Az intézmény munkájához szüksé­ges 633 ezer forintot „ki kell gazdálkodni”. A vezetőség több javaslatot is kidolgozott a hiányzó pénz­összeg előteremtésére. A nagy­termet meghatározott összegért veheti ki-ki igénybe, a tanfolya­mok révén jelentős bevételei ter­veznek. Bizonyára a közönség helyeslésével is találkozik, hogy büfé áll majd rendelkezésre a kulturális rendezvényeken. A művelődési központ a bérleti díjakból tesz szert bevételre. Ügyességi játékok elhelyezésé­vel ugyancsak remény van az anyagiak gyarapítására. Az ifjúsági, nyugdíjas- és bi­liárdklub valamint a fotószak­kör tagjai a jövőben tagsági di­jat fizetnek. Talán sikerül meg­honosítani a videofelvételeket is. Üzemek, vállalatok életének, családi és közösségi események videofelvételen való megörökí­tésének bevételéből ugyancsak gazdagodhat a közösség pénz­tárcája. A fiatalokat videofil­mek belépődíjas megtekintésé­re, a művelődési autónak térí­téses kölcsönzésére ugyancsak módot lehet keríteni. A bevéte­lek pedig segíthetik a szakkö­rök, amatőr együttesek működ­tetését. Fórum az ellátásról Szegért is Gyarmatra? A napokban számolt be a TIT fehérgyarmati vá­rosi-területi elnöksége az elmúlt időkben vég­zett ismeretterjesztő mun­kájáról a megyei elnökség előtt. Baji László városi titkár elmondta, hogy a munkát 11 tagú elnökség irányítja. A 75 TIT-tag mellett félszáznyira te­hető azoknak a száma, akik nem tagok ugyan, de az elnökség felkérésé­re rendszeresen tartanak előadást. Közel 50 köz­ségbe jutnak el az elő­adók. Ennek érdekében területi tematikai javas­latot juttat el az elnökség ? a művelődési házak ille­ti tékeseihez, illetve évad- 1 kezdéskor szóbeli tájé- j koztatást is kapnak a te- j lepülések megbízottai. Az összesített tervből forga­tókönyv, ütemterv készül. Az egyedi előadások mel­lett más lehetőségekkel is j él a Tudományos Isme- I retterjesztő Társulat. Rendszeresek a kihe- • lyezett politikai szabad- p egyetemi előadások (a kül­ügyi intézet munkatársai az előadók), a tudományos és politikai emlékülések, előadói konferenciák jel­zik az igényekhez való . igazodást. Megyei kezde­ményezésre 204 tanuló váltott bérletet a filmesz­tétikai előadássorozatra. Fehérgyarmaton ör­vendetesen megnőtt az üzemekben, intézmények­ben tartott szerződéses előadások száma. Három év alatt a korábbi 172 előadásszám 240-re, s a 171 egyéb rendezvény 302-re emelkedett. Va­lamennyi üzem vezetőjét felkereste az elnökség egy- egy tagja, s az évad kez­detén szerződésben rög­zítették az előadásigé­nyeket. \ ___________r vés a bevásárlókosár a hét­végeken, kevés a füstölt áru, hiányzik az alufólia, a fog­krém. Papp Sándor kony­hakész baromfit reklamált, s indítványozta a városban és Vámosorosziban működő benzinkutak nyitvatartási idejének összehangolását. Eltűnt a zsírnakvaló sza­lonna, biztos emelni fogják az árát — adta tovább a la­kosság körében hallott „fü­lest” Szántó Lajos, világos példát szolgáltatva arra, mi­lyen rémhírekkel jár a hi­ány. Miért nem lehet a föld­hivatal melletti tejboltban te­jet, kakót, kávét kapni? — hangzott a következő kér­dése. Tapasztalataira alapoz­va sürgette a városkörzet boltjaiban a fűtés, tisztaság javítását. Elismeréssel szólt viszont a fehérgyarmati vá­rosközpontban lévő ABC dol­gozóinak munkáiról. Úri Bélát, a Kelet-magyar­országi TÜZÉP Vállalat áru­forgalmi osztályvezetőjét nem érték váratlanul a prob­lémák. Országos és helyi adatokkal bizonyította, hogy a belföldi szén mellett jelen­tős importra is sor került. Nem rajtuk múlt, hogy a szén, a tüzelő gondokat oko­zott. A húsipari vállalat cso- csoportvezetője, Nemes Ist­ván az áfészek segítségéi kérte: ismertessék meg a sokféle töltelékáruval, az ol­csóbb készítményekkel a vá­sárlókat, a kereskedők pedig rendeljenek, mert a vállalat kész kielégíteni az igénye­ket. Varga László, a jánkmaj- tisi áfész osztályvezetője el­mondta, hogy a szeg hiány­cikk volt minden boltban, a gacsályi tartályt áthelyezik a rozsályi kút mellé, ezzel ja­vítva az ellátást. Örömmel közölte, hogy Rozsályban át­alakítás, Hermánszegen és Túrricsén ABC-építés szere­pel a tervekben. Szegedi Zsigmond a helyi fogyasztási szövetkezet fő­osztályvezetője igyekezett a még meg nem válaszolt kér­désekre reagálni: Tiszabe ­csen még nem, de Kölesében lesz felvásárlótelep. Nábrá- don, Tiszabecsen, Milotán már átalakították a kocsmá­kat, a munkát folytatják. M. K. got, mely nélkül lehetetlen sokáig megélni ezen a pá- ilyán. — Négy évnél nem bírtam ■tovább a pesti életet. Az itt­honi zenekarban megürese­dett egy hely, s én már vo­natoztam is. Ö, micsoda egy zenékar volt az...! Apám volt a prímás, nagyapáim a bőgős, de a többiek is mind rokonok! Tizenegy éve vette át az apja helyét, ma is ő a prí­más. S vezetésével a zenekar — Varga Béla a brácsás, Oláh Lajos a cimbalmos, Ká­dár László a klánétos, Var­ga Ferenc pedig a bőgős — azóta is sorra nyeri a külön­féle versenyeket. Most nem­rég, a fogyasztási szövetkeze­tek zenekarainak megyei dön­tőjén is ők bizonyultak a leg­jobbnak. Négyszer szerepel­tek a tévében, a nyíregyházi rádió rendszeresen sugározza zenéjüket, s járják a külho­ni országokat. Legutóbb, a nyáron Jugoszláviában vol­tak az ököritófülpösi Ferge­tegessel, fergeteges sikert aratva ... A lánya óvónőjelölt, a fia autószerelő, így sajnos meg­szakadt a családi hagyo­mány ... „De jön majd más, mert a nóta nem halhat meg.” A kölesei Szabó Szilvia a vonzáskörzetben lévő kocs­ma jellegű vendéglátóhelyi­ségek átalakítását sürgette. A Hazafias Népfront városi elnöksége mellett működő fogyasztók taná­csa a napokban fórumot rendezett Fehérgyarma­ton, ahol a dicséretes kez­deményezések mellett számba vették a legsürgő­sebb tennivalókat is. Sok dicsérő szó hangzott itt el a kereskedelem igyeke­zetéről, de több jobbító szán­dékú javaslat, kérés is meg­fogalmazódott. A tiszabecsi Horváth Béla egy TÜZÉP- telep létesítését javasolta fa­lujában, a település ugyanis több mint 30 kilométerre van a várostól, s így mind a tü­zelő, mind az építőanyag biztos piacra találna a Tisza- háton. A falak még pucérak, de áll a ház. (B. G. felv.) atalember. Varga Ernő, há­zigazdánk öccse. Egész dél­előtt az új házon dolgoztak, a padlást deszkázták. Ha pénzzel nem is, legalább a két kezemmel segítsek a „bratyón” — nevetett, s in­dult a buszhoz, haza, Kis­paládra. Az új ház már áll. A fa­lak igaz még pucérok, de már tető van a lakáson. — Felhajtottunk mi min­den lehetséges kölcsönfor- rást, mert akár hiszi, akár nem, néhány ezer forinttal kezdtünk a nagy munká­hoz — magyarázza Varga Ferenc. — Az OTP-től kap­tunk 300 ezret, a négy gyer­mek után elengedtek 200 ezret, a feleségem munka­helye, a HÖDIKÖT 70, a Vo­lán pedig 50 ezer forint ka­matmentes kölcsönnel támo­gatott bennünket. A másfél szobás bérlakásunkért lelé- pési díjként kaptunk kilenc- venegynéhány ezret... Las­san így gyűltek össze a fo­rintok. Az új lakás — a város ke­leti lakótelepén — öt szo­bás, kétszintes, két fürdő­szoba is van benne. Nagyon sok pénz, de még több mun­ka fekszik benne. — Nem is tudjuk, mi lett volna a rokonok, a barátok segítsége nélkül — veszi át a szót Vargáné. — Csak egy Piszter János fehérgyar­matiként észrevételezte a paprika- és borsellátásban jelentkező gondokat. Konk­rét példát idézett, hogy mi­ként csinálnak maguknak borravalót egyes kereskedők- azzal, hogy eleve nem is kí­sérlik meg visszaadni a pár forintos különbséget. Pa­naszkodott a gázcseretelep rendszertelen nyitvatartására is. Javasolta, hogy a kenyér­gyári üzletet nagyobbítsák meg, bővítsék a választékát, szabályozzák a nyitvatartási, s kérte: ellenőrizzék gyak­rabban az ÁFOR-kúttól ki­kerülő üzemanyag minősé-' gét. Hogyan él ma egy sokgyer­mekes család Fehérgyarma­ton? — vettük a nyakunkba a várost, s némi segítséggel bukkantunk Varga Ferencék- re, akik négy fiút nevelnek egy kis városközpontban lé­vő, másfél szobás lakásban. — Hogyan élünk? — mo­solyog a kérdésen a család­fő, aki jegykezelő a Volán egyik autóbuszán. — Úgy mint más ... legfeljebb ki­csit szűkösebben. Csak anya­giakban persze, mert mikor összejön estére a család, a négy fiú mesélni kezd ... Hát ez az az öröm amit nem le­het pénzzel mérni. — Eleven legények, de hadd rosszalkodjanak, csak betegek ne legyenek — te­szi hozzá az anyjuk. Az előbb arról beszélget­tünk, hány forintból is gaz­dálkodik havonta a Varga család. Nem sokból. A csa­ládfő úgy három és fél ezret, az asszony háromezer forint körül keres, s még a csalá­di pótlékkal se jön össze ha­vonta nyolc-kilencezernél több. ök mégis lakást építe­nek! De miből!? Hogyan? Baráti, rokoni összefogás­sal. Mikor megérkeztünk, akkor indult pontosan el tő­lük egy jól megtermett fi­nagy gondunk van, a köz­ponti fűtésre már nem akar senki kölcsönt adni. Pedig bennünk nem fog csalódni egyetlen hitelező sem. Állunk a nyers falak kö­zött. Malterosláda, szeg, ka­lapács, téglatörmelék, s Var­gáné azt mondja: — Ez a két szoba lesz a fiúké, itt lesznek a heverők, arra a falra egy szép posztert szerzünk, oft pedig egy éjjeli lámpa fog állni... Két-három perc alatt tö­kéletesen berendeztük a lakást. Nem valami drága bútorokkal ugyan, de szép, kényelmes székekkel, szek­rényekkel ... — Az sajnos még odébb van — térít vissza bennün­ket a jelenbe a férj. — Nem­igen lesz nekünk egyhamar arra pénzünk, hogy mind az öt szoba csillogjon. De majd egyenesbe jövünk. Ha erő lesz, meg egészség. Javasolta szeszmentes szóra­kozóhelyek kialakítását. Miért kell egy kiló szegért Fehérgyarmatra utazni Ro- zsályból? — tette fel a kér­dést a jánki fogyasztási szö­vetkezet illetékesének Ignácz Zoltán. Javasolta a Gacsály- ban lévő föld alatti tároló hasznosítását (akár fűtőolaj, akár benzin forgalmazására), s a csütörtöki nyújtott nyit- vatartás minden egységre való kiterjesztését. Ezt követően ismét a fe­hérgyarmati hozzászólók hal­latták hangjukat. Végh Já- nosné az általa vezetett he­lyi szakközépiskola tüzelőel­látásáról, a poros szénről — melyben agyag is bőven volt szólva megkérdőjelezte: mi­ért kell a TÜZÉP-nek ilyen szenet megvásárolnia? Ke­A nóta nem halhat meg ^ j[ n | / n f I um napon „felöltöztették” a szö­Muszak a fenyőfa alatt vetkezeti fenyőfát, s igazi ün­nepi hangulatiban búcsúztat­A Sziamos menti Ruhaipari kollektíva már ledolgozta a ták az 1985-ös esztendőt. Szövetkezetben karácsony két ünnep közötti napokat. A előtt megálltaik a szalagok, a varrónők az utolsó munka- . (Molnár Károly felv.) Aligha van emlber Gyar­maton, akit többen ismer­nének, mint Varga Józsefet. A Sziamos étte­rem zenekará­nak prímása — zenész család szülöttje — azonban nem­csak szűkeb b hazájában is­mert, virtuóz játékának híre eljutott a megyehatáron túl is. Tizenöt éves volt, mikor egy szép nyári napon az Ál­lami Népi Együttes szere­pelt Gyarmaton. Akkor már zenészibenkekben tudták, hogy nem akármilyen hegedűs bontogatja szárnyait, eljutott az ügyes fiú híre a népi együttes zenekarának kar­mesteréhez — aki egyben a Rajkó zenekar irányítója is volt — s ő szakított időt a meghallgatásra. Ezt követően, 1960. január 6-án a Rajkó zenekar tagja lett. S következett négy, fe­lejthetetlen esztendő. Bejárta Varga József fél Európát, megfordult az NSZK-ban, Ausztriában, a Szovjetunióban, s az egyik legnagyobb élményt Finnor­szág, a helsinki világifjúsági találkozó jelentette. — Nagyon szépek voltak persze azok a külföldi utak, de most negyvenéves fejjel nem azokat tartom az ott el­töltött évek legfontosabb ér­tékének. Hanem azt a tudást, amit ott szedett fel magára az ember. Ott ismertem, s szerettem meg Bahms és Liszt műveit, s ott szereztem meg azt a szakmai biztonsá­Az otthonteremtés titka Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA Több MT- előadás Szabadegyetem, Már áll a ház...

Next

/
Thumbnails
Contents