Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. december 23. Kelet-Magyarország 3 Q KÉRDÉSEIRE FTTTiTTTTI a megyei tanács adócsoportjának yeietője, Horváth István Ferencz Mihály orosi lakos több kérdést tett fel. Egyik: megjelent-e már a jövedelem- adó változásával kapcsolatos rendelet? — Az általános jövedelem- adót módosító- 52/1985. (XI. 22.) minisztertanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 38/1985. számú pénzügymi­niszteri rendelet már megje­lent a Magyar Közlöny 46. számában. A Pénzügyi Köz­lönyben várhatóan a jövő év januárjában jelenik meg egységes szerkezetbe foglal­va. Hogyan ismerhetik meg az adózók a rendeletet? — A közlönyből, ezen túl a KlOSZ-adóközösség decem­ber 15-től a KJOSZ-tagok ré­szére tájékoztató előadá­sokat tart. Ezek helyéről és időpontjáról a helyi alapszer­vezeteknél lehet érdeklődni. Ezen túl minden egyéni vál­lalkozó a napokban a beval­lásokkal együtt kap egy rö­vid tájékoztatót, amelyből többek között megismerhe­tők a változás lényeges ele­mei, s a bevallás kitöltéséhez is útmutatóul szolgál. Hogyan és mikor szerezhet tu- damást a kisebb jövedelmű adó­zó arról, hogy az átalány sze­rint, vagy a bevallás útján törté­nő adózás előnyösebb-e részére? — A már említett tájé­koztatóban felhívják az adó­zók figyelmét: nyilatkozza­nak arról, hogy adókivetést, vagy adóátalányt választa­nak-e. Az adóhatóságnak el kell fogadni ezt a nyilatkoza­tot, tehát ha a feltételeknek megfelel, akkor kérésének megfelelően tehet eleget adó­fizetési kötelezettségének. Az adókulcstáblázatból megál­lapítható, hogy az átalány­adót fizetők adója néhány százalékkal magasabb, mint a kivetéseseké, azonban az átalányfizetés esetén az egy­szerűbb bevételi napló veze­tésére kötelezett az adózó és adója három évig változat­lan marad, ha a meghatáro­zott bevételi sávot nem lépi túl. Kivetéses adózónak pénztárkönyvet kell vezetni, könnyítést vagy teljes mente­sítést a megyei illetékhivatal adhat. A hallássérültek megyei szer­vezetétől érkezett kérdés, amely mellékfoglalkozással keresett jö­vedelmek utáni adózásról érdek­lődik. — A levélből nem állapít­ható meg, hogy az ott felso­rolt összegek havi, vagy éves keresetet jelentenek, milyen jogviszonyból származnak, ezért személyes kapcsolatfel­vétel után levélben válaszo­lok kérdésükre. Ha javult is az utóbbi időben a szolgáltatás, sok szakmában nem kényeztetnek el bennünket vele — teszi szóvá levelében Kozma Józsefné nyíregyházi ol­vasónk, s azt is hozzáfűzi, hogy az új jövedelemadó bevezetésé­től további romlás várható, mert szerinte sok kisiparos inkább szüneteltetni fogja iparát, mint­hogy átlépjen sávhatárán. — Reméljük, hogy nem lesz ilyen hatása, bár azok­nál az iparosoknál, akik nem­csak munkájukat, hanem anyagot is adnak, elképzel­hető, hogy visszafogják tel­jesítményüket. Az iparosok­nál 2 millió bevétel alatt, ke­reskedőknél 8 millió bevétel alatt egységesen a félmillió adóalap alattiak fizethetnek átalányadót. Ha például egy kőműves nemcsak épít, ha­nem ő adja az anyagot is, akkor egy ház félmilió fo­rint, ezzel bekerül a negye­dik sávba, ahol 43 ezer fo­rint lesz az adója, míg ha anyag nélkül végzi el ezt a munkát, akkor 13 ezer. Egy szerződéses büfé üzemel­tetője írja: a bérbeadóval kötött szerződés alapján 3 milliós for­galom után eddig 10 ezer forint volt az adója. Kérdezi, mennyi lesz jövőre? — Ez az általánostól eltérő adóztatás megszűnt, választ­hat, hogy átalányadót vagy kivetéses adót fizet-e. Áta­lányadó esetén 21 ezer forint lesz az adója — változatlan forgalom esetén, ha a kiveté­sest választja, akkor a bevé­tel és a kiadás különbözete lesz az adóalap. Egy fogorvos kérdezi, hogy fi­zethet-e átalányadót, s hogy me­lyik szerv fogja adójukat megál­lapítani? — Az új adómegállapító hivatal 1986. június 1-től ala­kul meg. Az 1985. évi végle­ges adó és az 1986. évi adó­előleg megállapítása még a megyei illetékhivatal hatás­körébe tartozik. Átalányadó fizetését a jogszabály nem teszi lehetővé. N incs abban semmi túlzás, ha azt mondjuk: az or­szág jövőjéről, va­lamennyiünk sor­sáról kellett dön­teniük az országgyűlés téli ülésszakán a képviselőknek pénteken és szombaton, amikor a népgazdaság VII. ötéves tervének megvitatá­sa, jóváhagyása szerepelt a napirenden. Így aztán azon sem csodálkozhatunk, hogy a karácsony . közeledte, a mindenkit utolérő bevásár­lási láz sem vonta el a köz­vélemény figyelmét e fon­tos eseményről. Az pedig természetes, hogy az ülés­terem padsoraiban is na­gyobb volt az érdeklődés, sőt, a szünetekben a folyo­sókon is erről beszélgettek. Megkülönböztetett figyelem kísérte a Minisztertanács .elnökhelyettesének expozé­ját a szabolcsi képviselők padsoraiból annál is inkább, mert az előzetes javaslat­ban vitákra okot adó adato­kat olvashattak ki. Miközben örömet jelen­tett, hogy a következő öt esztendőben 20 százalékkal több jut a nagy közös kasz- szából Szabolcs-Szatmár- nak, addig az is kiolvasha­tó volt, hogy a növekedés ütemét 'tekintve csak a 11. helyen vagyunk a megyék közötti vetélkedésben, s ez kevesebb, mint amit koráb­ban remélhettünk volna. Ezért is sürgette Biró Mik­lós is felszólalásában a Gondolatok a T. Házban többszörösen hátrányos helyzetű térségek felzárkóz­tatását. Részben mert mezőgazda- sági megye vagyunk, rész­ben pedig, mert több kép­viselőnk dolgozik a mező­gazdaságban, a legnagyobb érdeklődést a miniszterel­nök-helyettes azon szavai váltották ki, amelyeket a mezőgazdaságról mondott. Jólestek az elismerő szavak, amikor azt hangoztatta, hogy a mezőgazdaság jól teljesítette a VI. ötéves terv reá háruló céljait mind a külgazdasági egyensúly helyreállításában, mind ab­ban, hogy lakosságunk élel­miszer-ellátása kiegyensú­lyozott maradt. És mondta azt is, hogy a terv: 8—10 százalékkal növelni az elő­ző átlagot. Nem is annyira a növe­kedés mértékét vették kri­tika alá mezőgazdászaink, hiszen 'ettől nagyobb mér­tékű növekedésre is mutat­tak már példát, inkább az okozott gondot közöttük, hogy képesek lesznek-e a feltételeket megteremteni hozzá. Moravszki György tiszavasvári tsz-elnök pél­dául társai körében azt mondta: a szabolcsi szövet­kezeték műszaki felszerelt­sége olyanná vált, hogy bi­zonytalannak látszik a terv teljesítése. Ha a termé­kek előállításával gondok vannak, akkor a feldolgo­zottságon kellene javítani, ám a feldolgozás' feltételei­nek megteremtéséhez sincs elegendő erő, s talán még akkor sem lesz, ha az állam támogatást ad hozzá, mert a támogatás elnyeréséhez is kell, kellene a saját erő. Técsy László is elsősor­ban a gondokat említette, amelyekből a mi megyénk­ben gazdálkodó közös gaz­daságoknak jutott bőven. Hogy .tájjellegű növényeink — amelyek valamikor nye­reségesek voltak — mára veszteségesek lették, hogy a búza nyeresége is eltűnik már, s ha nincs pénz, nincs miiből beruházni, a szabá­lyozók változása miatt pe­dig alig lehet előrelátni, el­bizonytalanodnak, amikor a terveket készítik. Szavaikat, gondjaikat a legilletékesabb, Havasi Fe­renc, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bi­zottság titkára igazolta visz- sza, aki elmondta: „e nehéz években a gazdaságirányí­tás olyan, a nehezedő felté­teleket közvetítő döntésekre és intézkedésekre kénysze­rült, amelyek a gazdálkodó szervezeteket kedvezőtle­nül érintették. Ezek egy ré­sze váratlanul érte a gazda­ságokat, visszamenőleges hatályúak votlak, s nehezí­tették a változásokhoz való igazodást. Emiatt a gazda­ságirányítást sok kritika éri, ezen a helyzeten javí­tanunk kell”. Visszacsengtek erre a mi­niszterelnök-helyettes mon­datai is, áki az ígérte: „a jövő évtől kezdve fokozato­san mérsékeljük a fejlesz­tési adó- és kamat terhei­ket avégett, hogy megköny- nyísük a népgazdasági cé­lokhoz kapcsolódó beruhá­zásokat”. A tanácsi fejleszté­sekről még kevés Szó esett a képvi­selők között, hi­szen a megyei • tervet épp akkor fogadta el a tanács, ami­kor ők már az országgyűlé­sen voltak, választókerüle­tükben pedig a két ünnep között döntenek a pénz sor­sáról. Az azonban jó dolog, hogy míg a VI. ötéves terv idején 7832 forint fejlesztés jutott minden szabolcsira, a következő tervidőszak alatt 12 460 forint jut. Sajnos az elmaradás pótlására ez is kevés. Balogh József Kutatófúrások a Világbank segítségével Szénhidrogén a Nyírség alatt Megtudtuk, a Nyírség kü­lönböző területein már fél évszázaddal ezelőtt is vé­geztek szeizmikus méréseket, vagyis olyan felszíni geofizi­kai kutatásokat, amelyek bi­zonyos információkkal szol­gáltak a föld belső szerkeze­téről, főleg Mátészalka, Nagy- ecsed, Komoró és Baktaló- rántháza környékén. Az 1930 és 1940, majd az 1953—54-ben végzett munkát 1969—73 között részletesebb kutatás követte. Ezt a válla­lat elsősorban Szabolcs-Szat- már megye déli részén, Nagy- ecsed környékén végezte. Ennek eredményeként tűz­ték ki és fúrták le a nagy- ecsedi 1-es számú, majd Zá­hony környékén az újabb szeizmikus kutatások alapján a Komoró 1-es kutat. Amíg azonban a nagyecsedi kút 4000 méter mélységű, addig a komorói „csak” 3446 méte­res. A tudományos vizsgálódás eredményeként a fúrásokat 1982-ben újabb szeizmikus Mit tartogat a nyírségi föld mélye a kutató és az itt élő emberek számára? Van-c Szabolcs-Szatmárban olyan te­rület. amely a magyar népgazdaság számára az energia- hasznosításban fontos lehet? Ha van. mit tesznek kiterme­lésük érdekében? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szol­nokon, a Kőolajkutató Vállalatnál Győry Gyula műszaki igazgatóhelyettessel és Hegedűs Ferenc geológussal. kutatások követték. Penész­leken és környékén új fúrá­sokhoz kezdtek a vállalat szakemberei. A penészleki fúrások eredménye alapján három, többé-kevésbé egy­mástól elszigetelt, de nagyon hasonló földtani tulajdonsá­gokkal rendelkező, szénhid­rogént tartalmazó területet tártak fel. A kutatók kitar­tó munkáját hamarosan si­ker koronázza, mert a közeli jövőben a penészleki földgáz népgazdaság^ hasznosítására is sor kerülhet. A három éve végzett kuta­tásaik alapján tűzték ki és fúrták meg Baktalóránthá- zán az 1-es (mintegy 4000 méteres mélységű) kutat is. A nagy mélységű kutatási fúrások alapján, mint amilyen EMBERE Ünnepi hangulatban fény- lenek az év utolsó napjai. Egyetlen családiban sem kép­zelhetők el c hagyományos ünnepek anélk; hogy vala­mi finomság ne kerülne az asztalra. Antal László, az íz­letes ételek tu ; ja és készí­tésének oktatója már jó év­tizede a szakácstanulóik gya­korlati oktatásvezetője, a ven­déglátóipari szakmunkáskép­ző tanára. Hogyan látja a ka­rácsonyt a gasztronómia szemszögéből ? — A karácsony étkezés szempontjából is a hagyomá­nyok ünnepe. Már asak azért sem szabad a háziasszony­nak új ételekkel kísérletez­nie, mert ha esetleg nem lesz sikere, az egész ünnep hangulatát elronthatja. a kőttes tésztából készített mákos bobajka. A szegényeb­bek azt tették az asztalra, amit be tudtak szerezni és ami került a ház körül. Ka­rácsony előtt kevesen vágtak disznót, szárnyasokból készí­tett ételeket fogyasztottak. Híres a karácsonyi kappan-, vagy pulykahiúsleves. Szil­veszterkor i nkább a malac és a hurka-kolbász volt szokás. (Szilveszterkor azért sem vágtak szárnyast, mert fél­itek, hogy akkor elrepül a sze­rencse.) Szilveszter éjszakára én például szívesen ajánlom a kocsonyát, ami nemcsak na­gyon egészséges étel, az al­koholt is kissé közömbösíti. A kábeltelevízió vetélkedő­jén alaposan megbírálta a ká­posztás bablevest, ön talán a gyakorlatban jobbat főz? Szeret-e egyáltalán főzni? — Hogy jobbat főzök-e, aat nem nekem kell eldöntenem. Mindenesetre hobbim a sü­tés-főzés. Blinden ns : r ünnep alkalmából, sőt legió.öbsaiw* vasárnap is én főzök otthon.. Igyekszem minél több új ételt, új ízt kipróbálni. Meg­maradt bennem a szakma szeretete, régebben magam is szakács voltam. Karácsonykor mi kerül An- talék asztalára? — Karácsony villáján hor­tobágyi húsos palacsinta lesz nálunk, továbbá roston sült hal tartórmártással, illetve sült krumplival és mákos guba. Mi pezsgővel is fcö- szönitjük az ajándékozást. Ka­rácsony első napján pedig pulykalevest készítek és puly­kaszeleteket. Bár nem korsze­rű étel a borjúpaprikás, de mivel nagyon szeretem, azt is készítek. Nem vagyunk sü­teményesek, de a vendégek kedvéért beigli is lesz. — Valami praktikus re­ceptet nem ajánlana? — Annak ellenére, hogy megyénkben nagyon sok az alma, alig használják fel a konyhában. Egy igen egysze­rű recept: kifúrjuk az alma csutkáját, közepébe diót, lek­várt és mazsolát teszünk, majd megsütjük. Igen finom csemege llesz belőle. (bodnár) Hogyan érvényesülnek ma a hagyományos ételek kará­csonykor? Mit főztek, sütöt­tek régebben Szabolcs-Szat­márban? Került-e az ünnepi asztalra valami jellegzetesen szabolcs-szatmári étel? — Másakkal ellentétben azt mondhatom', hogy jelleg­zetesen, szabolcs-szatmári ka­rácsonyi étel nem volt. Ter­mészetesen tiás ételeket fo­gyasztottak a tehetősebbek és mást a szegényebbek. Az előbbieknél a hail és a puly­ka elmarad latatlan karácso­nyi csemegének számítóir, és legtöbb helyen gyakori volt a nagyecsedi, a baktalóránt- házi és a komoréi, megállapí­tották : Szabolcs-Szatmár me­gye területén a vulkanikus eredetű földtani képződmé­nyek igen magasan helyez­kednek el. A fúrások már 1200—1500 méter mélységben elérték azokat, s 4 ezer mé­ter mélységig nem sikerült a képződményeket átfúrni. A tudományos kutatók ugyan­akkor feltételezik, hogy 4 ezer méternél mélyebben csaknem az egész szabolcsi táj alatt szénhidrogén tárolá­sára alkalmas kőzetek húzód­nak! A vállalat elképzelései alapján a felszíni geofizikai kutatásokat megyénkben a Világbank támogatásával 1986—88 között még intenzí­vebben folytatják, s több mint ezer kilométer hosszat tesznek ki a majdani kutató­fúrások. A Kőolajkutató Vállalat VII. ötéves fúrási és kutatá­si terve e geofizikai méré­sekre épül. Várható, hogy Mátészalkán és Szatmár más térségében is jelentős, nagy mélységű fúrásokat végez­nek. Vajon miért lassúbbak Szabolcs-Szatmárban a szén­hidrogénkutatások, mint má­sutt? A kérdésre a szakem­berek ezt válaszolták: első­sorban azért, mert e tájon a szénhidrogént tároló rétegek feltételezettek, s elérésük nagy mélységű és igen költ­séges fúrásokat igényel. Más­részt a Nyírségben geofizikai mérési módszerekkel nem mutathatók ki olyan egyér­telműen a szénhidrogénme­zők, mint például az Alföld, vagy a Dunántúl egyes terü­letein. Ez azonban nem jelenti — hangsúlyozták —, hogy a vállalat ne folytassa a kuta­tást és a feltárást. Remény­kedhetünk a kitartó kutató­munka sikereiben, melynek kedvező hatása a népgazda­ság mellett szűkebb pátriánk fejlődésében is mérhető és érzékelhető lesz az elkövet­kező esztendőkben. F. K. Pályázzon elnöknek! A felszólítás meglepő: pályázzon elnöknek! Ha szerencsés, akkor élére kerülhet valamelyik fogyasztási, vagy ipari szö­vetkezetnek. Sőt már terme­lőszövetkezeteknél is fon­tolgatták a hasonló megol­dást. Az egyik példa a közel­múltban lett valóság: a nagy- kállói fogyasztási szövetke­zet élére választottak pá­lyázat útján igazgatósági el­nököt. A másik lehetőség most zárult: a Nyírbátori Fa­ipari Szövetkezet lapunkban is hirdette, elnököt keres. Az esetek kapcsán nyilván felhördülnek, akik a szövet­kezeti törvény betűiből in­dulnak ki. Hiszen elvileg a tagság maga közül választ vezetőket. Csakhogy az is köztudott, jó néhány szövet­kezetnél külső ajánlásra ke­restek első számú vezetőt, egyetlen személyt javasol­tak, abból választott a tag­ság — hogy eleget tegyenek a törvény betűjének. Ily módon a pályázat mégiscsak a többnek a lehetősége, mert módot ad arra, hogy leg­alább előzetesen felmérjék, milyen elképzelésekkel sze­retne valaki egy ipari, vagy fogyasztási szövetkezet élé­re kerülni. Nyírbátorban például ab­ból indultak ki, hogy a szö­vetkezeten belül nincs fel­sőfokú végzettségű szak­ember. Márpedig a megnö­vekedett követelmények meg­kívánnák, hogy ilyen birto­kában irányítsa valaki a kol­lektívát. Persze ha nem ta­lálnak, akkor muszáj lejjebb adni az igényekből. (A gon­dolkodás tovább vezet, mert jó néhány helyen — és az irányítóknál — az eddig el­hanyagolt személyzeti mun­kát jellemzi, hogy alig talál­ni felsőfokú végzettségű, ve­zetésre alkalmas szakem­bert.) Tulajdonképpen a szük­ség hozta, hogy pályázat út­ján keresnek szövetkezeti el­nököket. Ám mégsem lehet rossz a módszer, ha lehetősé­get ad megfelelő választás­ra. Legfeljebb azon kell gon­dolkodni, miként lehet mini ezt összeegyeztetni a szövet­kezeti demokráciával, amely végső soron a tagsá, válás­tól jogai gyakorláséi r. *mi: vánul meg. Lányi Botom

Next

/
Thumbnails
Contents