Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
1985. december 23. Kelet-Magyarország 3 Q KÉRDÉSEIRE FTTTiTTTTI a megyei tanács adócsoportjának yeietője, Horváth István Ferencz Mihály orosi lakos több kérdést tett fel. Egyik: megjelent-e már a jövedelem- adó változásával kapcsolatos rendelet? — Az általános jövedelem- adót módosító- 52/1985. (XI. 22.) minisztertanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 38/1985. számú pénzügyminiszteri rendelet már megjelent a Magyar Közlöny 46. számában. A Pénzügyi Közlönyben várhatóan a jövő év januárjában jelenik meg egységes szerkezetbe foglalva. Hogyan ismerhetik meg az adózók a rendeletet? — A közlönyből, ezen túl a KlOSZ-adóközösség december 15-től a KJOSZ-tagok részére tájékoztató előadásokat tart. Ezek helyéről és időpontjáról a helyi alapszervezeteknél lehet érdeklődni. Ezen túl minden egyéni vállalkozó a napokban a bevallásokkal együtt kap egy rövid tájékoztatót, amelyből többek között megismerhetők a változás lényeges elemei, s a bevallás kitöltéséhez is útmutatóul szolgál. Hogyan és mikor szerezhet tu- damást a kisebb jövedelmű adózó arról, hogy az átalány szerint, vagy a bevallás útján történő adózás előnyösebb-e részére? — A már említett tájékoztatóban felhívják az adózók figyelmét: nyilatkozzanak arról, hogy adókivetést, vagy adóátalányt választanak-e. Az adóhatóságnak el kell fogadni ezt a nyilatkozatot, tehát ha a feltételeknek megfelel, akkor kérésének megfelelően tehet eleget adófizetési kötelezettségének. Az adókulcstáblázatból megállapítható, hogy az átalányadót fizetők adója néhány százalékkal magasabb, mint a kivetéseseké, azonban az átalányfizetés esetén az egyszerűbb bevételi napló vezetésére kötelezett az adózó és adója három évig változatlan marad, ha a meghatározott bevételi sávot nem lépi túl. Kivetéses adózónak pénztárkönyvet kell vezetni, könnyítést vagy teljes mentesítést a megyei illetékhivatal adhat. A hallássérültek megyei szervezetétől érkezett kérdés, amely mellékfoglalkozással keresett jövedelmek utáni adózásról érdeklődik. — A levélből nem állapítható meg, hogy az ott felsorolt összegek havi, vagy éves keresetet jelentenek, milyen jogviszonyból származnak, ezért személyes kapcsolatfelvétel után levélben válaszolok kérdésükre. Ha javult is az utóbbi időben a szolgáltatás, sok szakmában nem kényeztetnek el bennünket vele — teszi szóvá levelében Kozma Józsefné nyíregyházi olvasónk, s azt is hozzáfűzi, hogy az új jövedelemadó bevezetésétől további romlás várható, mert szerinte sok kisiparos inkább szüneteltetni fogja iparát, minthogy átlépjen sávhatárán. — Reméljük, hogy nem lesz ilyen hatása, bár azoknál az iparosoknál, akik nemcsak munkájukat, hanem anyagot is adnak, elképzelhető, hogy visszafogják teljesítményüket. Az iparosoknál 2 millió bevétel alatt, kereskedőknél 8 millió bevétel alatt egységesen a félmillió adóalap alattiak fizethetnek átalányadót. Ha például egy kőműves nemcsak épít, hanem ő adja az anyagot is, akkor egy ház félmilió forint, ezzel bekerül a negyedik sávba, ahol 43 ezer forint lesz az adója, míg ha anyag nélkül végzi el ezt a munkát, akkor 13 ezer. Egy szerződéses büfé üzemeltetője írja: a bérbeadóval kötött szerződés alapján 3 milliós forgalom után eddig 10 ezer forint volt az adója. Kérdezi, mennyi lesz jövőre? — Ez az általánostól eltérő adóztatás megszűnt, választhat, hogy átalányadót vagy kivetéses adót fizet-e. Átalányadó esetén 21 ezer forint lesz az adója — változatlan forgalom esetén, ha a kivetésest választja, akkor a bevétel és a kiadás különbözete lesz az adóalap. Egy fogorvos kérdezi, hogy fizethet-e átalányadót, s hogy melyik szerv fogja adójukat megállapítani? — Az új adómegállapító hivatal 1986. június 1-től alakul meg. Az 1985. évi végleges adó és az 1986. évi adóelőleg megállapítása még a megyei illetékhivatal hatáskörébe tartozik. Átalányadó fizetését a jogszabály nem teszi lehetővé. N incs abban semmi túlzás, ha azt mondjuk: az ország jövőjéről, valamennyiünk sorsáról kellett dönteniük az országgyűlés téli ülésszakán a képviselőknek pénteken és szombaton, amikor a népgazdaság VII. ötéves tervének megvitatása, jóváhagyása szerepelt a napirenden. Így aztán azon sem csodálkozhatunk, hogy a karácsony . közeledte, a mindenkit utolérő bevásárlási láz sem vonta el a közvélemény figyelmét e fontos eseményről. Az pedig természetes, hogy az ülésterem padsoraiban is nagyobb volt az érdeklődés, sőt, a szünetekben a folyosókon is erről beszélgettek. Megkülönböztetett figyelem kísérte a Minisztertanács .elnökhelyettesének expozéját a szabolcsi képviselők padsoraiból annál is inkább, mert az előzetes javaslatban vitákra okot adó adatokat olvashattak ki. Miközben örömet jelentett, hogy a következő öt esztendőben 20 százalékkal több jut a nagy közös kasz- szából Szabolcs-Szatmár- nak, addig az is kiolvasható volt, hogy a növekedés ütemét 'tekintve csak a 11. helyen vagyunk a megyék közötti vetélkedésben, s ez kevesebb, mint amit korábban remélhettünk volna. Ezért is sürgette Biró Miklós is felszólalásában a Gondolatok a T. Házban többszörösen hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását. Részben mert mezőgazda- sági megye vagyunk, részben pedig, mert több képviselőnk dolgozik a mezőgazdaságban, a legnagyobb érdeklődést a miniszterelnök-helyettes azon szavai váltották ki, amelyeket a mezőgazdaságról mondott. Jólestek az elismerő szavak, amikor azt hangoztatta, hogy a mezőgazdaság jól teljesítette a VI. ötéves terv reá háruló céljait mind a külgazdasági egyensúly helyreállításában, mind abban, hogy lakosságunk élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott maradt. És mondta azt is, hogy a terv: 8—10 százalékkal növelni az előző átlagot. Nem is annyira a növekedés mértékét vették kritika alá mezőgazdászaink, hiszen 'ettől nagyobb mértékű növekedésre is mutattak már példát, inkább az okozott gondot közöttük, hogy képesek lesznek-e a feltételeket megteremteni hozzá. Moravszki György tiszavasvári tsz-elnök például társai körében azt mondta: a szabolcsi szövetkezeték műszaki felszereltsége olyanná vált, hogy bizonytalannak látszik a terv teljesítése. Ha a termékek előállításával gondok vannak, akkor a feldolgozottságon kellene javítani, ám a feldolgozás' feltételeinek megteremtéséhez sincs elegendő erő, s talán még akkor sem lesz, ha az állam támogatást ad hozzá, mert a támogatás elnyeréséhez is kell, kellene a saját erő. Técsy László is elsősorban a gondokat említette, amelyekből a mi megyénkben gazdálkodó közös gazdaságoknak jutott bőven. Hogy .tájjellegű növényeink — amelyek valamikor nyereségesek voltak — mára veszteségesek lették, hogy a búza nyeresége is eltűnik már, s ha nincs pénz, nincs miiből beruházni, a szabályozók változása miatt pedig alig lehet előrelátni, elbizonytalanodnak, amikor a terveket készítik. Szavaikat, gondjaikat a legilletékesabb, Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára igazolta visz- sza, aki elmondta: „e nehéz években a gazdaságirányítás olyan, a nehezedő feltételeket közvetítő döntésekre és intézkedésekre kényszerült, amelyek a gazdálkodó szervezeteket kedvezőtlenül érintették. Ezek egy része váratlanul érte a gazdaságokat, visszamenőleges hatályúak votlak, s nehezítették a változásokhoz való igazodást. Emiatt a gazdaságirányítást sok kritika éri, ezen a helyzeten javítanunk kell”. Visszacsengtek erre a miniszterelnök-helyettes mondatai is, áki az ígérte: „a jövő évtől kezdve fokozatosan mérsékeljük a fejlesztési adó- és kamat terheiket avégett, hogy megköny- nyísük a népgazdasági célokhoz kapcsolódó beruházásokat”. A tanácsi fejlesztésekről még kevés Szó esett a képviselők között, hiszen a megyei • tervet épp akkor fogadta el a tanács, amikor ők már az országgyűlésen voltak, választókerületükben pedig a két ünnep között döntenek a pénz sorsáról. Az azonban jó dolog, hogy míg a VI. ötéves terv idején 7832 forint fejlesztés jutott minden szabolcsira, a következő tervidőszak alatt 12 460 forint jut. Sajnos az elmaradás pótlására ez is kevés. Balogh József Kutatófúrások a Világbank segítségével Szénhidrogén a Nyírség alatt Megtudtuk, a Nyírség különböző területein már fél évszázaddal ezelőtt is végeztek szeizmikus méréseket, vagyis olyan felszíni geofizikai kutatásokat, amelyek bizonyos információkkal szolgáltak a föld belső szerkezetéről, főleg Mátészalka, Nagy- ecsed, Komoró és Baktaló- rántháza környékén. Az 1930 és 1940, majd az 1953—54-ben végzett munkát 1969—73 között részletesebb kutatás követte. Ezt a vállalat elsősorban Szabolcs-Szat- már megye déli részén, Nagy- ecsed környékén végezte. Ennek eredményeként tűzték ki és fúrták le a nagy- ecsedi 1-es számú, majd Záhony környékén az újabb szeizmikus kutatások alapján a Komoró 1-es kutat. Amíg azonban a nagyecsedi kút 4000 méter mélységű, addig a komorói „csak” 3446 méteres. A tudományos vizsgálódás eredményeként a fúrásokat 1982-ben újabb szeizmikus Mit tartogat a nyírségi föld mélye a kutató és az itt élő emberek számára? Van-c Szabolcs-Szatmárban olyan terület. amely a magyar népgazdaság számára az energia- hasznosításban fontos lehet? Ha van. mit tesznek kitermelésük érdekében? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szolnokon, a Kőolajkutató Vállalatnál Győry Gyula műszaki igazgatóhelyettessel és Hegedűs Ferenc geológussal. kutatások követték. Penészleken és környékén új fúrásokhoz kezdtek a vállalat szakemberei. A penészleki fúrások eredménye alapján három, többé-kevésbé egymástól elszigetelt, de nagyon hasonló földtani tulajdonságokkal rendelkező, szénhidrogént tartalmazó területet tártak fel. A kutatók kitartó munkáját hamarosan siker koronázza, mert a közeli jövőben a penészleki földgáz népgazdaság^ hasznosítására is sor kerülhet. A három éve végzett kutatásaik alapján tűzték ki és fúrták meg Baktalóránthá- zán az 1-es (mintegy 4000 méteres mélységű) kutat is. A nagy mélységű kutatási fúrások alapján, mint amilyen EMBERE Ünnepi hangulatban fény- lenek az év utolsó napjai. Egyetlen családiban sem képzelhetők el c hagyományos ünnepek anélk; hogy valami finomság ne kerülne az asztalra. Antal László, az ízletes ételek tu ; ja és készítésének oktatója már jó évtizede a szakácstanulóik gyakorlati oktatásvezetője, a vendéglátóipari szakmunkásképző tanára. Hogyan látja a karácsonyt a gasztronómia szemszögéből ? — A karácsony étkezés szempontjából is a hagyományok ünnepe. Már asak azért sem szabad a háziasszonynak új ételekkel kísérleteznie, mert ha esetleg nem lesz sikere, az egész ünnep hangulatát elronthatja. a kőttes tésztából készített mákos bobajka. A szegényebbek azt tették az asztalra, amit be tudtak szerezni és ami került a ház körül. Karácsony előtt kevesen vágtak disznót, szárnyasokból készített ételeket fogyasztottak. Híres a karácsonyi kappan-, vagy pulykahiúsleves. Szilveszterkor i nkább a malac és a hurka-kolbász volt szokás. (Szilveszterkor azért sem vágtak szárnyast, mert félitek, hogy akkor elrepül a szerencse.) Szilveszter éjszakára én például szívesen ajánlom a kocsonyát, ami nemcsak nagyon egészséges étel, az alkoholt is kissé közömbösíti. A kábeltelevízió vetélkedőjén alaposan megbírálta a káposztás bablevest, ön talán a gyakorlatban jobbat főz? Szeret-e egyáltalán főzni? — Hogy jobbat főzök-e, aat nem nekem kell eldöntenem. Mindenesetre hobbim a sütés-főzés. Blinden ns : r ünnep alkalmából, sőt legió.öbsaiw* vasárnap is én főzök otthon.. Igyekszem minél több új ételt, új ízt kipróbálni. Megmaradt bennem a szakma szeretete, régebben magam is szakács voltam. Karácsonykor mi kerül An- talék asztalára? — Karácsony villáján hortobágyi húsos palacsinta lesz nálunk, továbbá roston sült hal tartórmártással, illetve sült krumplival és mákos guba. Mi pezsgővel is fcö- szönitjük az ajándékozást. Karácsony első napján pedig pulykalevest készítek és pulykaszeleteket. Bár nem korszerű étel a borjúpaprikás, de mivel nagyon szeretem, azt is készítek. Nem vagyunk süteményesek, de a vendégek kedvéért beigli is lesz. — Valami praktikus receptet nem ajánlana? — Annak ellenére, hogy megyénkben nagyon sok az alma, alig használják fel a konyhában. Egy igen egyszerű recept: kifúrjuk az alma csutkáját, közepébe diót, lekvárt és mazsolát teszünk, majd megsütjük. Igen finom csemege llesz belőle. (bodnár) Hogyan érvényesülnek ma a hagyományos ételek karácsonykor? Mit főztek, sütöttek régebben Szabolcs-Szatmárban? Került-e az ünnepi asztalra valami jellegzetesen szabolcs-szatmári étel? — Másakkal ellentétben azt mondhatom', hogy jellegzetesen, szabolcs-szatmári karácsonyi étel nem volt. Természetesen tiás ételeket fogyasztottak a tehetősebbek és mást a szegényebbek. Az előbbieknél a hail és a pulyka elmarad latatlan karácsonyi csemegének számítóir, és legtöbb helyen gyakori volt a nagyecsedi, a baktalóránt- házi és a komoréi, megállapították : Szabolcs-Szatmár megye területén a vulkanikus eredetű földtani képződmények igen magasan helyezkednek el. A fúrások már 1200—1500 méter mélységben elérték azokat, s 4 ezer méter mélységig nem sikerült a képződményeket átfúrni. A tudományos kutatók ugyanakkor feltételezik, hogy 4 ezer méternél mélyebben csaknem az egész szabolcsi táj alatt szénhidrogén tárolására alkalmas kőzetek húzódnak! A vállalat elképzelései alapján a felszíni geofizikai kutatásokat megyénkben a Világbank támogatásával 1986—88 között még intenzívebben folytatják, s több mint ezer kilométer hosszat tesznek ki a majdani kutatófúrások. A Kőolajkutató Vállalat VII. ötéves fúrási és kutatási terve e geofizikai mérésekre épül. Várható, hogy Mátészalkán és Szatmár más térségében is jelentős, nagy mélységű fúrásokat végeznek. Vajon miért lassúbbak Szabolcs-Szatmárban a szénhidrogénkutatások, mint másutt? A kérdésre a szakemberek ezt válaszolták: elsősorban azért, mert e tájon a szénhidrogént tároló rétegek feltételezettek, s elérésük nagy mélységű és igen költséges fúrásokat igényel. Másrészt a Nyírségben geofizikai mérési módszerekkel nem mutathatók ki olyan egyértelműen a szénhidrogénmezők, mint például az Alföld, vagy a Dunántúl egyes területein. Ez azonban nem jelenti — hangsúlyozták —, hogy a vállalat ne folytassa a kutatást és a feltárást. Reménykedhetünk a kitartó kutatómunka sikereiben, melynek kedvező hatása a népgazdaság mellett szűkebb pátriánk fejlődésében is mérhető és érzékelhető lesz az elkövetkező esztendőkben. F. K. Pályázzon elnöknek! A felszólítás meglepő: pályázzon elnöknek! Ha szerencsés, akkor élére kerülhet valamelyik fogyasztási, vagy ipari szövetkezetnek. Sőt már termelőszövetkezeteknél is fontolgatták a hasonló megoldást. Az egyik példa a közelmúltban lett valóság: a nagy- kállói fogyasztási szövetkezet élére választottak pályázat útján igazgatósági elnököt. A másik lehetőség most zárult: a Nyírbátori Faipari Szövetkezet lapunkban is hirdette, elnököt keres. Az esetek kapcsán nyilván felhördülnek, akik a szövetkezeti törvény betűiből indulnak ki. Hiszen elvileg a tagság maga közül választ vezetőket. Csakhogy az is köztudott, jó néhány szövetkezetnél külső ajánlásra kerestek első számú vezetőt, egyetlen személyt javasoltak, abból választott a tagság — hogy eleget tegyenek a törvény betűjének. Ily módon a pályázat mégiscsak a többnek a lehetősége, mert módot ad arra, hogy legalább előzetesen felmérjék, milyen elképzelésekkel szeretne valaki egy ipari, vagy fogyasztási szövetkezet élére kerülni. Nyírbátorban például abból indultak ki, hogy a szövetkezeten belül nincs felsőfokú végzettségű szakember. Márpedig a megnövekedett követelmények megkívánnák, hogy ilyen birtokában irányítsa valaki a kollektívát. Persze ha nem találnak, akkor muszáj lejjebb adni az igényekből. (A gondolkodás tovább vezet, mert jó néhány helyen — és az irányítóknál — az eddig elhanyagolt személyzeti munkát jellemzi, hogy alig találni felsőfokú végzettségű, vezetésre alkalmas szakembert.) Tulajdonképpen a szükség hozta, hogy pályázat útján keresnek szövetkezeti elnököket. Ám mégsem lehet rossz a módszer, ha lehetőséget ad megfelelő választásra. Legfeljebb azon kell gondolkodni, miként lehet mini ezt összeegyeztetni a szövetkezeti demokráciával, amely végső soron a tagsá, válástól jogai gyakorláséi r. *mi: vánul meg. Lányi Botom
