Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

1985. december 3. Kelet-Magyarország 7 Uj fehérjetakarmány Kisvárdáról A lóbab (Vicia £aba L.) na­gyon hosszú múltra tekint visz- sza. Már az ókorban Kisázsiá- ban, Egyiptomban, Görögország­ban és a Római Birodalomban ismerték, sőt ma is termesztik, és elsősorban étkezési célokra használják. Európában főként az óceáni klímazónában termesztik, de komoly hagyományai vannak szinte minden országban. Számos nagy teljesítményű fajta és jól kidolgozott nagyüzemi technoló­gia áll a termesztők rendelkezé­sére az NSZK-ban, NDK-ban, Franciaországban. Lengyelország­ban, Csehszlovákiában stb. Az említett országokban évtizedekre visszatekintő magas színvonalú kutatómunka folyik a lóbab ne­mesítése, termesztése és felhasz­nálása terén. Hazánkban az I. világháború előtt, főként a Dél-Dunántúlon foglalkoztak vele elszórtan ki­sebb felületeken, de például az 1933-as évből 3000 hektárnyi fe­lületről van feljegyzés. Az állat- tenyésztés takarmányfehérje el­látásának nehézségei miatt a Mosonmagyaróvári Egyetemen már 1951-ben megkezdték a ló­bab vizsgálatát. Baranya megyei tájfajtából ott állították elő az első hazai fajtát a Lippóit, amely 1971-ben nyert állami elismerést. Éveken keresztül azonban csu­pán 1000 hektár körüli felületen foglalkoztak vele a csapadéko­sabb dunántúli megyékben. A 70-es évek végén egyre ége­tőbb kérdéssé vált az állatállo­mány fehérjeigényének kielégí­tése. Óriási devizamegterhelést jelentett a külföldön megtermelt szója és egyéb fehérjeforrások importálása. E gondok enyhíté­sét célozta az az ágazati prog­ram, amely a magas fehérjetar­talmú hüvelyes pillangós növé­nyek (szója. takarmányborsó, csillagfürt. lóbab) hazai nemesí­tését és termesztéstechnológiá­jának kidolgozását irányozta elő. Az 1980-ban indított kutatási programból a Vetőmag Vállalat Nyírségi Kutató Központja kap­ta meg a csillagfürttel és a ló­babbal kapcsolatos feladatokat. Szerencsére ez időszakban ló­bab témában is több évre visz- szatekintő kutatómunkával ren­delkeztünk. A perspektívát lát­va, s a gyorsabb eredményt re­mélve szabolcsi tájfajták popu­lációiból indított fajtajelölteket jelentettünk be kísérletekre 1980—81-ben. Nemesítő munkánk eredmé­nyei 1984—85-ben jelentkeztek. Három faj táj elöltünk nyert álla­mi elismerést: Kisvárdai 22-es, Kisvárdai 29-es és Kisvárdai 25- ös néven. A fajták különböző ezermagtömegűek (400—700 g) te- nyészidejűek (115—135 nap), ma­gas fehérjetartalmúak (26—30 százalék) és jó termőképességű- ek (3—4,5 t/ha nagyüzemi szin­ten). Már fajtajelöltként elősza- porítási engedéllyel rendelkeztek és így a fajtaelismerés idejére jelentős vetőmagtételek állták a köztermesztés rendelkezésére. A kisvárdai lóbab fajtákból je­lenleg több mint 10 ezer hektár­ra való vetőmaggal rendelkezik a Vetőmag Vállalat. A nemesítéssel párhuzamosan technológiai kutatásokat/is vé­geztünk. Saját eredményeink, a régebbi hazai kutatások, vala­mint a külföldi irodalom alapján korszerű termesztéstechnológiát adtunk közre, amelynek segítsé­gével és a hazai fajtaválaszték felhasználásával magas színvo­nalú lóbabtermesztést lehet meg­valósítani az ajánlott tájkörze­tekben. A nagyüzemek még mindig idegenkednek a lóbabtermesztés­től, mivel az „igényes” növé­nyek közé tartozik. A rendsze­rek közül, az FLR látott elsőnek fantáziát a lóbabtermesztésben. Felismerték jó termőképességét, kiváló büzaelővetemény-éi lékét és exportálhatóságát. Sajnos a hazai felhasználás lehetőségeivel még kevesen vannak tisztában, nehezen terjed a köztudatban, pedig sokoldalúan hasznosítható növényről van szó. A magas fehérjeigényű állat­fajok tápjának import szójada­ráját helyettesíthető kb. 30 szá­zalékban. Keveréktakarmányok formájában zölden és silózva egyaránt jó tápértékü. Humán­célú felhasználásra is alkalmas: édesipari, húsipari termékek adalékja lehet, a kenyérfélék fe­hérjetartalmát és eltarthatóságát növelheti, gyógyszeripari alap­anyagok nyerhetők belőle, sőt nagy magvú változatai közvet­len étkezésre is használhatók zölden és szárazon egyaránt. Szabóné Csalló Klára tudományos s. munkatárs Vetőmag Vállalat Kutató Központja, Teichmann-telep, Kisvárda /-----------------------------------------------------------------­Pusztuló őserdők A z Amazonas menti őserdők sokáig az elpusztíthatatlan trópusi vegetációt testesí­tették meg a világ számá­ra, ám az Amazonas-me- dence őserdőinek már mintegy 20—25 százalékát kiirtották. Korábban főként az Amazonas alsó folyásá­nak a vidékén irtották az őserdőket, az utóbbi tíz esztendőben azonban a felső folyamszakasz és mellékfolyói mentén tele­pültek le sokan, a Bolíviá­hoz, Peruhoz, Equadorhoz és Kolumbiához tartozó te­rületeken. Egyedül Peruban 51 ezer négyzetkilométernyi őserdőt irtottak ki. Az er­dőirtásnak nagy hatása V _____________________ lesz a klímára és a meg­maradt erdőállományra is. Az Amazonas-medencére hulló csapadék 50 százalé­ka a terület párolgásából származik. Az őserdő kiirtásával csökken a talaj vízmegtar­tó képessége, sokkal több víz távozik hasznosítat- lanul, mint a korábbi év­tizedekben. A minimális vízszint ugyan 1962 óta nem változott, az árvíz­szint viszont a perui Iquio- tos folyón jelentősen meg­nőtt: 1970 előtt sohasem volt nagyobb 26 méternél, azóta viszont sohasem volt kisebb. Az árvízszint nö­vekedése a talaj rosszabb vízmegkötő képességének a következménye. A nagy Mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosítása (I.) ' Fűtés helyi anyagokból szál A fényvezető kábelek ma kizárólag üvegből készülnek, pedig a műanyag szálnak sok előnye volna. Olcsóbb, egyszerűbben vágható, köny- nyebben kezelhető, a látható fényt jobban vezeti. Hosz- szabb távolságra mégsem használható, mert a fényt már egy rövid távolságon belül elnyeli. A jó üvegszá­lakban 2 km-en csökken ti­zedére a fény ereje, míg a mai műanyag szálakban már 50-en. Ezért az üvegszálas kábelbe elég 10—20 km-en- ként erősítőállomást építeni, ellenben a műanyag szálból gyártott kábelbe megvalósít- hatatlanul sűrűn volna szük­ség erősítőre. A japán NTT cég kutatói nemrég olyan polimetakrilát szálat (plexiszálat) készítet­tek, amelyben a fény inten­zitása 111 m-en csökken a tizedére, de remélik, hogy ezt a távolságot hamarosan 330 m-re növelhetik. Olcsóbb titán j A titán erős és könnyű fém. De mert drága, csak ott alkalmazzák, ahol első­rendű követelmény a nagy teherbírás, és egyidejűleg a kis tömeg és kicsi méret, például űrhajók építésében vagy némely orvosi műszer­ben. A titánból készülő al­katrészek azért is drágák, mert a hagyományos meg­munkáláskor a hulladék nem ritkán a 70 százalékot is eléri. Egy angol vállalat most olyan új titánfeldolgozó el­járással kísérletezik, amely fémünk megmunkálási hul­ladékát akár 10 százalékra csökkentheti. A szuperkép- lékenységű alakításnak és diffúziós kötésnek nevezett eljárás két folyamatot — az alakítást és a fémes kötést — egyetlen műveletben vég­zi el. A fémet addig mele­gítik, amíg képlékeny nem lesz, majd az öntőformába préselik. Ott argongáz nyo­mása a különálló titánréte­geket egyetlen darabbá egye­síti. —------------------------------------\ Veszélyes folyamat árhullámok nemcsak több vizet visznek magukkal hasznosítatlanul, hanem jelentős károkat is okoz­nak az Amazonas alsó sza­kasza körüli vidéken. Szabolcs-Szatmár megye tüzelő- és fűtőolaj-fogyasztá­sa a mezőgazdasági hőfel­használási területek szerint 1981-ben az alábbiak szerint alakult: szemestermény-szá- rítás: 6477 t, dohányszárítás: 5651 t, egyéb hőellátás: 8887 tonna. A szemestermény-szárítás energiaszükségletének egy része a nedveskukorica-táro- lási technológiák bevezetésé­vel látszik megtakarítható- nak. A szemestermény- és a dohányszárításnál további Az évenként megtermelt mezőgazdasági melléktermé­kek mennyisége nagyobb in­gadozást mutathat a termés­hozamoktól és az alkalma­zott terméstechnológiáktól függően. Hosszú távon azon­ban a mennyiség növekedé­sével lehet számolni. A fon­tosabb melléktermékek be­csült éves mennyiségei millió tonnában: kalászos szalma 4,5—5,0, kukoricaszár 10,0— 13,0, kukoricacsutka 1,2— 1,3, napraforgószár, napra­forgótányér 0,4—0,5, szőlő- venyige 0,15—0,2, gyümölcs­fanyesedék 0,45—0,5, erdei apríték 0,45—0,5, fafeldolgo­zói melléktermék 0,7—0,8. Amennyiben a különböző anyagok mintegy 60 százalé­Az érelmeszesedés a nagy és közepes átmérőjű ereknek a betegsége. Az jellemzi, hogy az erek belső falán el­sősorban zsírsavat tartalma­zó anyagokból és kaleium- vegyületekből álló kisebb-na- gyob.b lerakódások képződ­nek. Sok beteggel végzett vizsgálatok kimutatták: leg­gyakrabban a főverőérben, a csípő, a láb és az agyi arté­riákban, meg a szív koszo­rúereiben jelennek meg az ilyen lerakódások az erek falán. Minthogy a meszes le­rakódás az évek múlásával mind jobban szűkítik az erek keresztmetszetét, romlik an­nak a szervnek a vérellátása, amelybe az elmeszesedett ér vért szállít. De nemcsak a szervek vérellátásában tá­mad zavar, hanem olyan ve­szedelmek is fokozottabban fenyegetik a beteget, mint a szívroham, a szélütés és az agyvérzés, amelyek sok or­szágban — így nálunk is — a legtöbb halálesetet okoz­zák. Ez a magyarázata, hogy vi­lágszerte nagy erővel kutat­ják az érelmeszesedés- kiala­kulásának menetét és azokat a tényezőket is — a vérplaz­ma átlagosnál nagyobb lipo­id tartalmát, a vérnyomás emelkedését, a cukorbajt és a dohányzást —, amelyek a betegségre hajlamosítanak, illetőleg a már kialakult be­tegséget súlyosbítják, s ki­mintegy 15 százalék megta­karítás érhető el a szárító- berendezések korszerűsítésé­vel. Az állattartó telepi fűtés energiaszükségletének kb. 30 —40 százaléka látszik meg- takaríthatónak a természet­szerűbb tartási módok, hő­cserélők, hőszivattyúk stb. alkalmazásával. A növény­ház és a fóliatelep fűtésénél a geotermikus energia és az ipari hulladékhő hasznosítá­sa révén a felhasználás leg­alább a felére csökkenthető. kának betakarítását vesszük átlagosan figyelembe, akkor 10—13 millió tonna haszno­sítható melléktermékkel szá­molhatunk. A mezőgazdasági felhasz­nálás számba vett 300 ezer tonna folyékony tüzelőanyag­szükséglete mintegy 1,5 mil­lió tonna melléktermék Figyelembe véve a gyü­mölcsfanyesedék fizikai tu­lajdonságait, a felaprított anyag az erdei (vágástéri) aprítékkal es a faipari hulla­dékokkal azonos módon menetelére hátrányosan hat­nak. Jelentősnek látszik az a megállapítás, amely szerint érelmeszesedés kialakulásá­ban döntő szerepük van a verőerek (artériák) falában lévő sima izomsejteknek. A kutatók már bizton meg­állapították, hogy a táplálék lipoidtartalma hatással van az érfal sejtjeinek koleszte­rintartalmára. Ha a táplálék lipoidokban — koleszterinek­ben — gazdag (például a vaj, a tojás, a tejszín) a vérsavó koleszterintartalma a szok­ványos 100 milliliterenkénti 120 milligramm helyett 400 milligrammra is növekedhet, s emiatt többszörösére gya­rapszik a vérsavóban azok­nak az anyagoknak a meny- nyisége, amelyek az érfal si­ma izomsejtjeinek a szaporo­dását, s ezáltal az érelmesze­sedés kialakulását serkentik. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ha a telített zsír­savakban bővelkedő zsírok helyett telítetlen zsír­savakat tartalmazó olajokat fogyasztunk, csökken a vér­ben a koleszterin mennyisé­ge, és kisebb lesz az érelme­szesedés kialakulásának a veszélye. Képünkön: a vázlatos ábrá­zolás az ér átmérőjének a fo­kozatos csökkenését érzékelte­ti. Balra az ép eret látjuk, itt akadálytalan a vér áramlása, középen az átmérő már a fe­lére csökkent, jobbra pedig az áramlás már jelentősen akadá­lyozott. (KS) igénybevételével fedezhető, amennyiben átlagosan 1 kg tüzelőolaj kiváltásához öt ki­logramm mellékterméket ve­szünk figyelembe. A melléktermék mennyi­ségi mérlege alapján a me­zőgazdaságon kívüli tüzelési célokra való felhasználásra is szükség van. A melléktermékek összes tömege 388 423 tonna, ez megfelel mintegy 100 ezer tonna tüzelőolaj hőértéké­nek. A megye nagy területű gyümölcsültetvényeiben, a mezőgazdasági üzemek keze­lésében levő erdőterületeken nagy mennyiségű, 151049 tonna (nyesedék, gally, tus­kó) hőenergia-termelésre hasznosítható melléktermék képződik évente. Csak e két területet figyelembe véve az évente megtakarítható tüze­lőolaj-mennyiség 37 762 ton­na, amely a megye mezőgaz­dasági üzemeinek éves tüze­lőolaj-igényének közel két­szerese. használható fel tüzelőanyag­ként. Ez irányú felhasználás­hoz azonban biztosítani kell a nyesedék betakarításának, rakodásának, szállításának és tárolásának gépi feltételeit. A gyümölcsfanyesedéket, bálázással vagy aprítással le­het szállíthatóvá tenni. A gyümölcsfagallyak, vesszők bálázása megoldható ugyan, de a nagyobb átmérőjű (30 mm feletti vastagságú) ágak akadályozzák a folyamatos üzemet, ezért az eljárás al­kalmazásától el kell tekinte­ni. Ennek megfelelően a gyü- mölcsfanyesedék-betakarí- tási technológia géprendsze­rének kialakítása elsősorban aprítási eljárásokra alpozha- tó. A gyümölcsfanyesedék-be- itaikaríitáis géprendszerének vezérgépe az aprítógép. A gyümölcsfanyesedék felaprí­tásához alkalmazhatók az er­dészetben használt aprítógé­pek is. A kuszáit ágakkal egy­másba kapaszkodó nyesedék bontása, kézi adagolása nagy fizikai igénybevételt és ked­vezőtlen gépkihasználási mu­tatót jelent. A hazai fejlesz­tési törekvések közül a gar­madába gyűjtött gyümölcs­fanyesedék aprítására és szállítójárműre továbbításá­ra a Mátra-vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság mar­kolódaruval ellátott adago­lóasztalos aprítógépe látszik legalkalmasabbnak. A legcélszerűbb megoldás­nak a sorközi mobil felszedő aprítógépeket minősíthetjük, ezek alkalmasak a gyümölcs­fanyesedék tüzeléstechnikai célból történő nagyüzemi gyűjtésére. Ilyen például a traktorral üzemeltetett sor­közi aprítógép, az olasz Nő- bili, valamint az önjáró szá- lastakarmány-betakarító gép, az NDK gyártmányú E—281. Ez utóbbin a Törökbálinti Állami Gazdaságban célsze­rű átalakításokat eszközöl­tek, így alkalmas a gép gyü­mölcsfanyesedék felszedésé­re, aprítására és szállítójár­műre való rakásra is. Dr. Pintér István Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola A mezőgazdasági melléktermékek mennyisége Meszes erek Gyümölcsfanyesedék-betakarítási technológiák Cápa riasztó Jellegzetes támadó for- A laboratóriumi kísérle- dulat után a cápa nekiron- tekből az is kiderült, hogy tott égy lepényhalnak. De a hormon megnöveli a cá- ahelyett, hogy borotvaéles pakopoltyú átbocsátó ké- fogaival szétroppantotta pességét, és ezzel megvál- volna a halat, hirtelen for- toztatja a sós tengervíz és dulattal elmenekült — a le- a vér közötti kölcsönhatást, pényhal pedig sértetlenül Ennek tudható be a cápa elúszhatott. Így jutottak villámgyors menekülése, amerikai kutatók a Vörös- Megeshet, hogy a cápa el- . tengerben egy természetes veszíti egyensúly érzékét: cápariasztó nyomára. A to- oldalára vagy a hátára for- vábbi kutatásokkal kiderí- dúl. A kutatók most beha- tették, hogy a lepényhal tóan vizsgálják a hatóanya­hát- és farokúszójánál lé- got, hogy megpróbálják vő ampullaszcrü mirigy mesterséges úton — és ez- tejszerű hormonja riasztja zei olcsóbban is — előállí- cl a cápákat. tani.

Next

/
Thumbnails
Contents