Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-03 / 283. szám
1985. december 3. Kelet-Magyarország 7 Uj fehérjetakarmány Kisvárdáról A lóbab (Vicia £aba L.) nagyon hosszú múltra tekint visz- sza. Már az ókorban Kisázsiá- ban, Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban ismerték, sőt ma is termesztik, és elsősorban étkezési célokra használják. Európában főként az óceáni klímazónában termesztik, de komoly hagyományai vannak szinte minden országban. Számos nagy teljesítményű fajta és jól kidolgozott nagyüzemi technológia áll a termesztők rendelkezésére az NSZK-ban, NDK-ban, Franciaországban. Lengyelországban, Csehszlovákiában stb. Az említett országokban évtizedekre visszatekintő magas színvonalú kutatómunka folyik a lóbab nemesítése, termesztése és felhasználása terén. Hazánkban az I. világháború előtt, főként a Dél-Dunántúlon foglalkoztak vele elszórtan kisebb felületeken, de például az 1933-as évből 3000 hektárnyi felületről van feljegyzés. Az állat- tenyésztés takarmányfehérje ellátásának nehézségei miatt a Mosonmagyaróvári Egyetemen már 1951-ben megkezdték a lóbab vizsgálatát. Baranya megyei tájfajtából ott állították elő az első hazai fajtát a Lippóit, amely 1971-ben nyert állami elismerést. Éveken keresztül azonban csupán 1000 hektár körüli felületen foglalkoztak vele a csapadékosabb dunántúli megyékben. A 70-es évek végén egyre égetőbb kérdéssé vált az állatállomány fehérjeigényének kielégítése. Óriási devizamegterhelést jelentett a külföldön megtermelt szója és egyéb fehérjeforrások importálása. E gondok enyhítését célozta az az ágazati program, amely a magas fehérjetartalmú hüvelyes pillangós növények (szója. takarmányborsó, csillagfürt. lóbab) hazai nemesítését és termesztéstechnológiájának kidolgozását irányozta elő. Az 1980-ban indított kutatási programból a Vetőmag Vállalat Nyírségi Kutató Központja kapta meg a csillagfürttel és a lóbabbal kapcsolatos feladatokat. Szerencsére ez időszakban lóbab témában is több évre visz- szatekintő kutatómunkával rendelkeztünk. A perspektívát látva, s a gyorsabb eredményt remélve szabolcsi tájfajták populációiból indított fajtajelölteket jelentettünk be kísérletekre 1980—81-ben. Nemesítő munkánk eredményei 1984—85-ben jelentkeztek. Három faj táj elöltünk nyert állami elismerést: Kisvárdai 22-es, Kisvárdai 29-es és Kisvárdai 25- ös néven. A fajták különböző ezermagtömegűek (400—700 g) te- nyészidejűek (115—135 nap), magas fehérjetartalmúak (26—30 százalék) és jó termőképességű- ek (3—4,5 t/ha nagyüzemi szinten). Már fajtajelöltként elősza- porítási engedéllyel rendelkeztek és így a fajtaelismerés idejére jelentős vetőmagtételek állták a köztermesztés rendelkezésére. A kisvárdai lóbab fajtákból jelenleg több mint 10 ezer hektárra való vetőmaggal rendelkezik a Vetőmag Vállalat. A nemesítéssel párhuzamosan technológiai kutatásokat/is végeztünk. Saját eredményeink, a régebbi hazai kutatások, valamint a külföldi irodalom alapján korszerű termesztéstechnológiát adtunk közre, amelynek segítségével és a hazai fajtaválaszték felhasználásával magas színvonalú lóbabtermesztést lehet megvalósítani az ajánlott tájkörzetekben. A nagyüzemek még mindig idegenkednek a lóbabtermesztéstől, mivel az „igényes” növények közé tartozik. A rendszerek közül, az FLR látott elsőnek fantáziát a lóbabtermesztésben. Felismerték jó termőképességét, kiváló büzaelővetemény-éi lékét és exportálhatóságát. Sajnos a hazai felhasználás lehetőségeivel még kevesen vannak tisztában, nehezen terjed a köztudatban, pedig sokoldalúan hasznosítható növényről van szó. A magas fehérjeigényű állatfajok tápjának import szójadaráját helyettesíthető kb. 30 százalékban. Keveréktakarmányok formájában zölden és silózva egyaránt jó tápértékü. Humáncélú felhasználásra is alkalmas: édesipari, húsipari termékek adalékja lehet, a kenyérfélék fehérjetartalmát és eltarthatóságát növelheti, gyógyszeripari alapanyagok nyerhetők belőle, sőt nagy magvú változatai közvetlen étkezésre is használhatók zölden és szárazon egyaránt. Szabóné Csalló Klára tudományos s. munkatárs Vetőmag Vállalat Kutató Központja, Teichmann-telep, Kisvárda /-----------------------------------------------------------------Pusztuló őserdők A z Amazonas menti őserdők sokáig az elpusztíthatatlan trópusi vegetációt testesítették meg a világ számára, ám az Amazonas-me- dence őserdőinek már mintegy 20—25 százalékát kiirtották. Korábban főként az Amazonas alsó folyásának a vidékén irtották az őserdőket, az utóbbi tíz esztendőben azonban a felső folyamszakasz és mellékfolyói mentén települtek le sokan, a Bolíviához, Peruhoz, Equadorhoz és Kolumbiához tartozó területeken. Egyedül Peruban 51 ezer négyzetkilométernyi őserdőt irtottak ki. Az erdőirtásnak nagy hatása V _____________________ lesz a klímára és a megmaradt erdőállományra is. Az Amazonas-medencére hulló csapadék 50 százaléka a terület párolgásából származik. Az őserdő kiirtásával csökken a talaj vízmegtartó képessége, sokkal több víz távozik hasznosítat- lanul, mint a korábbi évtizedekben. A minimális vízszint ugyan 1962 óta nem változott, az árvízszint viszont a perui Iquio- tos folyón jelentősen megnőtt: 1970 előtt sohasem volt nagyobb 26 méternél, azóta viszont sohasem volt kisebb. Az árvízszint növekedése a talaj rosszabb vízmegkötő képességének a következménye. A nagy Mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosítása (I.) ' Fűtés helyi anyagokból szál A fényvezető kábelek ma kizárólag üvegből készülnek, pedig a műanyag szálnak sok előnye volna. Olcsóbb, egyszerűbben vágható, köny- nyebben kezelhető, a látható fényt jobban vezeti. Hosz- szabb távolságra mégsem használható, mert a fényt már egy rövid távolságon belül elnyeli. A jó üvegszálakban 2 km-en csökken tizedére a fény ereje, míg a mai műanyag szálakban már 50-en. Ezért az üvegszálas kábelbe elég 10—20 km-en- ként erősítőállomást építeni, ellenben a műanyag szálból gyártott kábelbe megvalósít- hatatlanul sűrűn volna szükség erősítőre. A japán NTT cég kutatói nemrég olyan polimetakrilát szálat (plexiszálat) készítettek, amelyben a fény intenzitása 111 m-en csökken a tizedére, de remélik, hogy ezt a távolságot hamarosan 330 m-re növelhetik. Olcsóbb titán j A titán erős és könnyű fém. De mert drága, csak ott alkalmazzák, ahol elsőrendű követelmény a nagy teherbírás, és egyidejűleg a kis tömeg és kicsi méret, például űrhajók építésében vagy némely orvosi műszerben. A titánból készülő alkatrészek azért is drágák, mert a hagyományos megmunkáláskor a hulladék nem ritkán a 70 százalékot is eléri. Egy angol vállalat most olyan új titánfeldolgozó eljárással kísérletezik, amely fémünk megmunkálási hulladékát akár 10 százalékra csökkentheti. A szuperkép- lékenységű alakításnak és diffúziós kötésnek nevezett eljárás két folyamatot — az alakítást és a fémes kötést — egyetlen műveletben végzi el. A fémet addig melegítik, amíg képlékeny nem lesz, majd az öntőformába préselik. Ott argongáz nyomása a különálló titánrétegeket egyetlen darabbá egyesíti. —------------------------------------\ Veszélyes folyamat árhullámok nemcsak több vizet visznek magukkal hasznosítatlanul, hanem jelentős károkat is okoznak az Amazonas alsó szakasza körüli vidéken. Szabolcs-Szatmár megye tüzelő- és fűtőolaj-fogyasztása a mezőgazdasági hőfelhasználási területek szerint 1981-ben az alábbiak szerint alakult: szemestermény-szá- rítás: 6477 t, dohányszárítás: 5651 t, egyéb hőellátás: 8887 tonna. A szemestermény-szárítás energiaszükségletének egy része a nedveskukorica-táro- lási technológiák bevezetésével látszik megtakarítható- nak. A szemestermény- és a dohányszárításnál további Az évenként megtermelt mezőgazdasági melléktermékek mennyisége nagyobb ingadozást mutathat a terméshozamoktól és az alkalmazott terméstechnológiáktól függően. Hosszú távon azonban a mennyiség növekedésével lehet számolni. A fontosabb melléktermékek becsült éves mennyiségei millió tonnában: kalászos szalma 4,5—5,0, kukoricaszár 10,0— 13,0, kukoricacsutka 1,2— 1,3, napraforgószár, napraforgótányér 0,4—0,5, szőlő- venyige 0,15—0,2, gyümölcsfanyesedék 0,45—0,5, erdei apríték 0,45—0,5, fafeldolgozói melléktermék 0,7—0,8. Amennyiben a különböző anyagok mintegy 60 százaléAz érelmeszesedés a nagy és közepes átmérőjű ereknek a betegsége. Az jellemzi, hogy az erek belső falán elsősorban zsírsavat tartalmazó anyagokból és kaleium- vegyületekből álló kisebb-na- gyob.b lerakódások képződnek. Sok beteggel végzett vizsgálatok kimutatták: leggyakrabban a főverőérben, a csípő, a láb és az agyi artériákban, meg a szív koszorúereiben jelennek meg az ilyen lerakódások az erek falán. Minthogy a meszes lerakódás az évek múlásával mind jobban szűkítik az erek keresztmetszetét, romlik annak a szervnek a vérellátása, amelybe az elmeszesedett ér vért szállít. De nemcsak a szervek vérellátásában támad zavar, hanem olyan veszedelmek is fokozottabban fenyegetik a beteget, mint a szívroham, a szélütés és az agyvérzés, amelyek sok országban — így nálunk is — a legtöbb halálesetet okozzák. Ez a magyarázata, hogy világszerte nagy erővel kutatják az érelmeszesedés- kialakulásának menetét és azokat a tényezőket is — a vérplazma átlagosnál nagyobb lipoid tartalmát, a vérnyomás emelkedését, a cukorbajt és a dohányzást —, amelyek a betegségre hajlamosítanak, illetőleg a már kialakult betegséget súlyosbítják, s kimintegy 15 százalék megtakarítás érhető el a szárító- berendezések korszerűsítésével. Az állattartó telepi fűtés energiaszükségletének kb. 30 —40 százaléka látszik meg- takaríthatónak a természetszerűbb tartási módok, hőcserélők, hőszivattyúk stb. alkalmazásával. A növényház és a fóliatelep fűtésénél a geotermikus energia és az ipari hulladékhő hasznosítása révén a felhasználás legalább a felére csökkenthető. kának betakarítását vesszük átlagosan figyelembe, akkor 10—13 millió tonna hasznosítható melléktermékkel számolhatunk. A mezőgazdasági felhasználás számba vett 300 ezer tonna folyékony tüzelőanyagszükséglete mintegy 1,5 millió tonna melléktermék Figyelembe véve a gyümölcsfanyesedék fizikai tulajdonságait, a felaprított anyag az erdei (vágástéri) aprítékkal es a faipari hulladékokkal azonos módon menetelére hátrányosan hatnak. Jelentősnek látszik az a megállapítás, amely szerint érelmeszesedés kialakulásában döntő szerepük van a verőerek (artériák) falában lévő sima izomsejteknek. A kutatók már bizton megállapították, hogy a táplálék lipoidtartalma hatással van az érfal sejtjeinek koleszterintartalmára. Ha a táplálék lipoidokban — koleszterinekben — gazdag (például a vaj, a tojás, a tejszín) a vérsavó koleszterintartalma a szokványos 100 milliliterenkénti 120 milligramm helyett 400 milligrammra is növekedhet, s emiatt többszörösére gyarapszik a vérsavóban azoknak az anyagoknak a meny- nyisége, amelyek az érfal sima izomsejtjeinek a szaporodását, s ezáltal az érelmeszesedés kialakulását serkentik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a telített zsírsavakban bővelkedő zsírok helyett telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajokat fogyasztunk, csökken a vérben a koleszterin mennyisége, és kisebb lesz az érelmeszesedés kialakulásának a veszélye. Képünkön: a vázlatos ábrázolás az ér átmérőjének a fokozatos csökkenését érzékelteti. Balra az ép eret látjuk, itt akadálytalan a vér áramlása, középen az átmérő már a felére csökkent, jobbra pedig az áramlás már jelentősen akadályozott. (KS) igénybevételével fedezhető, amennyiben átlagosan 1 kg tüzelőolaj kiváltásához öt kilogramm mellékterméket veszünk figyelembe. A melléktermék mennyiségi mérlege alapján a mezőgazdaságon kívüli tüzelési célokra való felhasználásra is szükség van. A melléktermékek összes tömege 388 423 tonna, ez megfelel mintegy 100 ezer tonna tüzelőolaj hőértékének. A megye nagy területű gyümölcsültetvényeiben, a mezőgazdasági üzemek kezelésében levő erdőterületeken nagy mennyiségű, 151049 tonna (nyesedék, gally, tuskó) hőenergia-termelésre hasznosítható melléktermék képződik évente. Csak e két területet figyelembe véve az évente megtakarítható tüzelőolaj-mennyiség 37 762 tonna, amely a megye mezőgazdasági üzemeinek éves tüzelőolaj-igényének közel kétszerese. használható fel tüzelőanyagként. Ez irányú felhasználáshoz azonban biztosítani kell a nyesedék betakarításának, rakodásának, szállításának és tárolásának gépi feltételeit. A gyümölcsfanyesedéket, bálázással vagy aprítással lehet szállíthatóvá tenni. A gyümölcsfagallyak, vesszők bálázása megoldható ugyan, de a nagyobb átmérőjű (30 mm feletti vastagságú) ágak akadályozzák a folyamatos üzemet, ezért az eljárás alkalmazásától el kell tekinteni. Ennek megfelelően a gyü- mölcsfanyesedék-betakarí- tási technológia géprendszerének kialakítása elsősorban aprítási eljárásokra alpozha- tó. A gyümölcsfanyesedék-be- itaikaríitáis géprendszerének vezérgépe az aprítógép. A gyümölcsfanyesedék felaprításához alkalmazhatók az erdészetben használt aprítógépek is. A kuszáit ágakkal egymásba kapaszkodó nyesedék bontása, kézi adagolása nagy fizikai igénybevételt és kedvezőtlen gépkihasználási mutatót jelent. A hazai fejlesztési törekvések közül a garmadába gyűjtött gyümölcsfanyesedék aprítására és szállítójárműre továbbítására a Mátra-vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság markolódaruval ellátott adagolóasztalos aprítógépe látszik legalkalmasabbnak. A legcélszerűbb megoldásnak a sorközi mobil felszedő aprítógépeket minősíthetjük, ezek alkalmasak a gyümölcsfanyesedék tüzeléstechnikai célból történő nagyüzemi gyűjtésére. Ilyen például a traktorral üzemeltetett sorközi aprítógép, az olasz Nő- bili, valamint az önjáró szá- lastakarmány-betakarító gép, az NDK gyártmányú E—281. Ez utóbbin a Törökbálinti Állami Gazdaságban célszerű átalakításokat eszközöltek, így alkalmas a gép gyümölcsfanyesedék felszedésére, aprítására és szállítójárműre való rakásra is. Dr. Pintér István Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola A mezőgazdasági melléktermékek mennyisége Meszes erek Gyümölcsfanyesedék-betakarítási technológiák Cápa riasztó Jellegzetes támadó for- A laboratóriumi kísérle- dulat után a cápa nekiron- tekből az is kiderült, hogy tott égy lepényhalnak. De a hormon megnöveli a cá- ahelyett, hogy borotvaéles pakopoltyú átbocsátó ké- fogaival szétroppantotta pességét, és ezzel megvál- volna a halat, hirtelen for- toztatja a sós tengervíz és dulattal elmenekült — a le- a vér közötti kölcsönhatást, pényhal pedig sértetlenül Ennek tudható be a cápa elúszhatott. Így jutottak villámgyors menekülése, amerikai kutatók a Vörös- Megeshet, hogy a cápa el- . tengerben egy természetes veszíti egyensúly érzékét: cápariasztó nyomára. A to- oldalára vagy a hátára for- vábbi kutatásokkal kiderí- dúl. A kutatók most beha- tették, hogy a lepényhal tóan vizsgálják a hatóanyahát- és farokúszójánál lé- got, hogy megpróbálják vő ampullaszcrü mirigy mesterséges úton — és ez- tejszerű hormonja riasztja zei olcsóbban is — előállí- cl a cápákat. tani.
