Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

1985. december 17. Kelet-Magyarország 7 A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában az idén rekonstrukciót hajtottak végre. A hullámpapírgyártó gépsor felújítása« után a termelést egy mikroszámító­gép irányítja. Ugyancsak automatizálták az anyagmoz­gatást is egy számitógépes rendszer segítségével. Ké­pünkön a felújított gépsor egy részlete. (Cs. Cs.) Mezőgazdasági hulladékok enargetlkai hasznosítása (2.) Fűtés helyben A mezőgazdasági hulladé­kokkal működő tüzelőberen­dezéseknél minden esetben az a legfontosabb cél, hogy a hulladékokat minél gazda­ságosabban lehessen haszno­sítani, eltüzelni. Az egysze­rű, olcsó megoldásokra kell törekedni, célszerű megvizs­gálni, milyen mérvű automa­tizálást és műszerezést gaz­daságos alkalmazni. A mezőgazdasági hulladé­kok általában aprított (szecs­kázott) állapotban kerülnek a tüzelőberendezésekbe. Az eltüzelésre kerülő melléktermékek nedves­ségtartalma erősen vál­tozó (kb. 15—55 százalék közötti) természetesen legelőnyösebb a helyzet akkor, ha kb. azo­nos nedvességtartalmú anyag (vagy anyagkeverék) áll fo­lyamatosan rendelkezésre. Gondoskodni kell arról, hogy az elégetés minél tö­kéletesebb legyen. Ennek fon­tos feltétele, hogy a hulladé­kok tökéletes kiégése magá­ban a tűztérben lehetőleg maradéktalanul megtörtén­jen. A viszonylag mérsékelt (kb. 15—18 százalék) ned­vességtartalmú anyagok ese­tében ez különösebb problé­mát nem okoz, míg nagyobb nedvességtartalmú anyagok­nál megfelelő előszárításról kel! gondoskodni. Ezt elér­hetjük a tűztérből visszasu- gárzó hővel is. A hőtermelés technológiá­ja kétféleképpen történhet: az egyik megoldásnál a hul­ladék elégetésével — füst­gáz, levegő, hőcserélő közbe­iktatásával — meleg levegőt állítunk elő, a másik meg­oldásnál a füstgáz egy csöves hő­cserélőbe jut és vizet me­legít, amelyet a szivaty- tyú mozgat a fűtési rendszerben. Üzemeltetési szempontból fontos feladat a hamueltá­volítás és a pernyeleválasz­tás. A hulladék elégetésekor keletkezett pernyét az ége­tőbe vezetett levegő magá­val ragadja. A szabályosán rendelke­zésre álló apríték mellett esetleg más jellegű (de eltü­zelésre alkalmas), úgyneve­zett darabos hulladék is ren­delkezésre áll, amelyek eltü­zeléséhez a lépcsős rostélyok legtöbb esetben igen kedve­zően alkalmazhatók. Szabolcs-Szatcnár megye mezőgazdasági nagyüzemei­ben képződő hulladékok mennyisége és területi meg­oszlása ráirányítja a figyel­met a hulladékok energetikai hasznosítására a mezőgazda- sági üzemen belül, de azon kívül is. A gyümölcsfanyesedék-ap- ríték szállítása igen költséges (70—80 forint t), öt kilomé­teres szállítási távolság ese­tén is. Mivel a gazdaságok nagyobb távolságra vannak egymástól, ezért a hulladékokat a keletke­zési helyük közelében célszerű hasznosítani. A mezőgazdasági üzemek­ben a következő területeken hasznosíthatnák az eléghető mezőgazdasági hulladékokat: Szárítás: szemes termény, do­hány, zöldtakarmány, zöld­ség-gyümölcs, fafeldolgozó­ipari szárítás. Állattartó te­lepek fűtése, melegházi fűtés. A gyümölcsfanyesedék-ap- ríték keletkezési helyén lévő egyéb — jelenleg fűtőolaj­jal fűtő intézmények (példá­ul iskolák, egészségügyi lé­tesítmények stb.) is felhasz­nálhatnák ezeket a tüzelési célra kiválóan alkalmas anyagokat. Ezzel egyúttal eleget tennének a fűtőolajki­váltási kötelezettségüknek is. (Az írás részletesebben az Energiagazdálkodás című fo­lyóirat 1985. októberi számá­ban jelent meg.) Dr. Pintér István nyíregyházi mezőgazdasági főiskola Élénkítik a fejlődést A XIII. kongresszusi ha­tározat és az azt konkreti­záló hetedik ötéves terv a gazdaságpolitikában több ponton is fontos változtatá­sokat fogalmazott meg. A változtatások közül legfon­tosabb a gazdasági fejlődés élénkítése. Az élénkítés ér­dekében a hatékonyság ja­vítása és a jövedelemter­melő képesség növelése irá­nyába kell elmozdítani a gazdaságot. Az élénkítés feltételei ma még csak részben adottak. Megteremtésük lehetősége élénken foglalkoztatja a köz­véleményt. Nem szakembe­rek körében ez a kérdés: miért kell a gazdaságpoliti­kán módosítani, eddig talán rossz úton jártunk, vagyis tévedtünk, ha igen. erre mi­ért csak most jövünk rá, módon vetődik fel. A GAZDÁLKODÁS ÉS A MOZGÁSTÉR KERETEI Csak az adott korszak ér­tékrendje szerinti vizsgáló­dás alapján minden tévedés­re, hibára mentséget lehet találni. A későbbi kor köve­telményei tükrében pedig a korábbi gyakorlat szinte minden lépése elmarasztal­ható. Példa egy ilyen végle­tes közelítésmódra: A mai értékrend tükrében az olcsó energiaforrások korlátlan importlehetőségeire építő öt­venes-hatvanas évek exten- zív fejlesztéspolitikája elhi- bázottnak tűnik. Az akkori viszonyok közepette viszont egyáltalán nem volt irracio­nális. Kellő bölcsességgel kö­zelítve ezért inkább a külső körülmények hetvenes évti­zedben bekövetkezett romlá­sára való késői és nem meg­felelő reagálás miatt marasz­talható el a gazdaságpoliti­ka. Az értékrendet módosí­tó, zavaró hatása miatt a veszteségtérítő, azaz a gyen­gékre hangolódott támoga­táspolitikát kell megemlíte­ni. A zavaró hatások érzé­keltetésére szolgáló friss pél­dák közül az állatállomány 1985. évi csökkenését ered­ményező, s azóta — éppen emiatt — korrigált érdekelt­ségi rendszert érdemes ki­emelni (bizonyos előrelátás hiánya azért e kérdés kap­csán is felvethető). A gazdaságpolitika moz­gásterét szinte két fő ténye­ző determinálja elsősorban. Egyik az előzőekben említett értékrend, másik a gazdál­kodás belső és külső körül­ményei, feltételei. Ebből kö­vetkezően egy adott ország gazdaságpolitikájának cél­szerűsége és helyessége min­denekelőtt e két fő tényező függvényében ítélhető meg. Értékrendünkben — különö­sen a gazdaságirányítási, rendszer ez évtől felerősbó- dő korszerűsítésének ered­A neutrínók tömege? Az a feltevés, hogy a neutrí­nóknak nincs tömegük, mindin­kább megrendül. Először 1956- ban béta-bomlás során mutatták ki kísérletileg a neutrínókat, s azóta is hevesen vitatkoznak ró­luk a részecskefizikusok,' sőt az asztrofizikusok is. Az amerikai Goddard űrkutatási központ szakértői most értékelték a ko­rábbi űrrepülések ibolyántúli méréseit, és megállapították, hogy a 163—180 nanométeres hul­lámhossz között szokatlanul erős a világűrből érkező ibolyántúli sugárzás. Ez a megfigyelés ké­zenfekvőén azzal lenne magya­rázható, hogy a neutrínóknak tömegük van, és a neutrínók ibolyántúli fénykibocsátással •könnyebb részecskévé hullanak szét. Ebből ki is számítható, hogy a neutrínóknak 14 elekt­ronvolt tömegüknek kell lennie. Ez a magyarázat megegyezik a francia és a szovjet tudósok kí­sérleteinek eredményeivel is. A ,,súlyos” neutrínók létezése ala­posan megváltoztatná csillagá­szati világképünket is. E szerint a galaxisokat a neutrínók lát­hatatlan felhője venné körül, s ezek a felhők nagy hatással lennének a csillaghalmazok moz­gására és együttmaradására. ményeként — a hatékonyabb gazdálkodást jelentő, a tu­lajdonosi tudatot erősítő ál­lapotok felé közelítünk. A gazdálkodás feltételei közül viszont — s ez újszerű — a hangsúlyváltásnak, az élén­kítésnek a belső korlátái vál­tak keményebbekké. Ponto­sabban fogalmazva a külső feltételek változatlanul ma­gasabb követelményeket tá­masztanak. Minthogy azon­ban azokat nem mi alakít­juk. csak egyet tehetünk: al­kalmazkodunk hozzájuk. Al­kalmazkodó képességünk legkeményebb korlátáit vi­szont saját gyengéink jelen­tik. Azokat kell tehát — minden moralizálást mellőz­ve — mielőbb leküzdeni. A HANGSÚLYVÁLTÁS SZÜKSÉGESSÉGE A hangsúlyváltás kényszere a gazdaság irányításának és működésének belső feszültsé­geiből és ellentmondásaiból fakad. A visszafogásos gaz­daságpolitika jellegéből ere­dően védekező stratégiára tud berendezkedni, s mind­emellett tartós folyamatokat rövid távú szempontoknak, érdekeknek kénytelen alá­rendelni. Huzamosabb idő után egy ilyen kurzus önma­ga ellen forduló. A talpon maradás szempontjából si­keres 1979—85 közötti kur­zust ezért (is) kell mielőbb egy dinamizáló kurzussal felváltani. Abba ugyanis semmilyen körülmények kö­zött nem nyugodhatunk be­A Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság (SZVT) cselekvési program­jában célul tűzte ki a számí­tástechnika és elektronika széles körű alkalmazását elő­segítő társasági feladatok megfogalmazását. ' Ennek eredményeként a Szábolcs- Szatmár megyei szervezet egy reprezentatív felmérést készített egy eseti munkabi­zottság vezetésével, az NJSZT (Neumann János Szá­mítástechnikai Társaság) szakembereinek bevonásával. A megyei szinten egységes kérdőív három fő részre ta­golódik. Az első rész a me­gyei szakemberellátottságot elemzi. Vizsgálva a számí­tástechnikával foglalkozó szakemberek összetételét, végzettségét, összehasonlítva a megkérdezettek által kívá­natosnak tartottal. Rákér­dezve a számítástechnikai terület vezetőjének végzettségére is. Elemezve továbbá a számí­tástechnikával kapcsolatban álló vezető, beosztottak vi­szonyát ezen alkalmazási te­rülettel. A második része a kérdő­ívnek az alkalmazandó szá­mítástechnikai rendszerekre kérdez rá, tájékoztatást is adva a lehetőségekről, be­avatva a kérdőív kitöltőjét néhány szakkifejezésbe. Vé­gül a harmadik rész vizsgál­ja a számítástechnikai eszkö­zöket, feltételeket lehetőség és igény oldaláról. Így példá­ul: gépi háttér, szakember- mennyiség, anyagi fedezet, bizonylati fegyelem, mely az alkalmazás alapvető feltéte­lei közé tartozik. A felmérést összefoglaló, értékelő anyagot az SZVT le, s nem szemlélhetjük tét­lenül, hogy tovább növeked­jék a távolság a magyar és a világgazdaság műszaki színvonala és teljesítőképes­sége között. A VÁLTÁS MÓDJA Az élénkítés nagyon össze­tett, s egyszerre több köve­telmény kielégítését, plusz a megfogalmazott prioritások harmonizálását is megköve­telő gazdaságpolitikai kur­zussal egyenlő. Kétségbe­vonhatatlan, hogy a magyar népgazdaság, mint közepesen fejlett gazdaság, közepes fel­halmozási képességével és színvonalával — a szerkezeti­leg és műszaki színvonalában megújuló világgazdasági kö­zegben — nehézségeiből nem tudja önmagát saját hajánál fogva kiemelni. Akkor hát nincs kiút? Szerencsénkre van. Kiutat mindenekelőtt egy általános társadalmi­gazdasági megújulás jelent­het. A kérdést az élénkítésre szűkítve, egy, az egyensúly­ban a visszafejlesztéseket is magában foglaló szelektív fejlesztéspolitikát az export- orientáció és a külső források bevonásával összekapcsoló gazdaságpolitika. A külső erőforrások bevonása kap­csán természetesen nem a hetvenes évtizedekhez ha­sonló újbóli eladósodásról lenne szó, hanem a külső kooperációk szélesítéséről, közös vállalkozások alapítá­sáról és a működő tőke na­gyobb arányú bevonásáról. megyei vezetősége 1985. de­cember 11-én vitatta meg szakemberek bevonásával. A vita is megerősítette az egyik alapvető megállapítását az értékelésnek: „A szakember­ellátottság a számítástechni­ka alkalmazása területén nem megfelelő.” A tapasztal­ható gyorsan fejlődő gépi (hardware) lehetőségek egy­re élesebben fogják felvetni a szakemberhiányt. Az SZVT sajátos eszközeivel, lehetősé­geivel kezdeményezze, segít­se elő, hogy megyénkben a helyi szakemberképzés felté­telei minél hamarabb megte­remtődjenek. Addig is ren­dezvényeivel biztosítsa a szakemberek speciális önkép­zését, tiszteletben tartva az NJSZT által patronált terü­leteket. Az SZVT nagy lét­számú táborában segítse elő a különböző rétegek ismereteinek bővülését, alakítsa a szemléletet, javít­sa a fogadókészséget a szá­mítástechnika iránt. A Mó­ricz Zsigmond megyei Könyvtárban működő SZVT- különgyűjtemény bővítése­kor a számítástechnikával kapcsolatos irodalom, folyó­irat biztosításával a vezetők körében is terjessze a számí­tástechnika korszerű lehető­ségeit. Természetesen a . fenti fel­adatokat az SZVT önmaga nem tudná megoldani. A dip­lomát is biztosító helyi szak­emberképzés megvalósításá­hoz az állami és társadalmi szervek összefogása szüksé­ges. A szemlélet formálása, a fehér foltok felszámolása is együttműködést, összehan­golt munkát igényel az MTESZ tagegyesületei között. Az SZVT megyei szervezeté­nek vezetői jól látják mind­A gazdaságpolitikai hang­súlyváltás célja és értelme nagyon röviden tehát: a ha­tékonyság javítása és a jö­vedelemtermelő-képesség nö­velése irányába elmozdítani a gazdaságot. A jövőben gyakrabban kell szembenéz­ni azzal a döntési problémá­val is, hogy érdemes-e egy adott területen teljesen ki­használni a rendelkezésre álló termelési tényezőket. Gyakrabban kerülhet sor olyan döntésre, hogy a társa­dalom számára előnyösebb átmenetileg lemondani az erőforrások egy részének ki­használásáról, mint azokat nem hatékonyan működtet­ni. A gazdaságnak nagyobb mértékben kell mozgósítha­tó munkaerő- és kapacitás- tartalékokkal rendelkeznie. Ez fokozza a gazdaság alkal­mazkodóképességét, ami ön­magában is rendkívül nagy hatékonyságavulást ered­ményezhet. A hangsúlyváltás végső és legfőbb biztosítékait az em­beri tényezőkben rejlő tarta­lékok kiaknázása jelentik. Ebből a nagyon összetett fel­adatcsokorból csupán kettőt kiemelve: a munkamorál ag­gasztóan alacsony szintjén lehet és kell is változtatni. Ennek fő módszere a haté­konysági kényszer és érde­keltség egyéni szintekig való levitele, ami a kisvállalkozá­sok szintjén nagyrészt már megoldódott. Dr. Barta Imre, a közgazdaságtudományok kandidátusa ezt, és ennek szellemében kí­vánják a további lépéseket megtenni. A megbeszélés so­rán a résztvevők egyetér­tettek abban, hogy a számí­tástechnika alkalmazása so­rán jelenleg nem a kapaci­táskihasználás a fő cél, ha­nem egyrészt a lemaradás be- pótlása, másrészt az egyre bővülő adathalmaz, nagy mennyiségű információ gyors, precíz elérése, feldolgozása, elősegtíve a hatékonyabb munkavégzést. A fejlődés irányát jelzi a külföldön már eredményesen alkalmazott központi adat­bankokra (adatbázisokra) tá­maszkodó táv-adatfeldolgo­zás. Tudjuk, hogy ez nap­jainkban objektív feltételek miatt (telefonvonal) nehezen valósítható meg. De minden nehézség ellenére törekedni kell arra, hogy ez minél ha­marabb reális céllá váljon. Ez a felvetett probléma is igényli az összehangolt mun­kát, az együttműködést az állami, társadalmi szervek­től. Tudjuk a napjainkban tapasztalható nehéz gazdasági helyzetben minden gazdálkodó egység még jobban megfontolja, hogy mire költ. Ez a felső vezetés részéről egyre fonto­sabb igény. De, minden veze­tő tudja, látja, hogy a kor fejlődésének irányát szűkebb kollektívájuknak sem szabad figyelmen kívül hagyni. Eb­ben a kemény küzdelemben, felelősségteljes munkában tud az SZVT és a társtudo­mányos egyesület mindegyi­ke sajátos eszközeivel segíte­ni. Reméljük ez a jövőben még eredményesebbé válik. Danyi Gyöngyi wmmummm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents