Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. december 17. Ünnepi díszbe öltözött a nyíregyházi Centrum Áruház (Cs.) Aki Vácival verset is írt Video kölcsönbe Csákó, álarc, girland Kellékek szilveszterre Még javában tombolt a nyár, mi!kor a győri PIÉRT megkezdte a felkészülést ka­rácsonyra, szilveszterre, s az új báli szezonra. Ezúttal Bu­dapesten rendeztek bemuta­tót június végén a téli ünne­pek, mulatságok kellékeiből. Költeménnyel a közösségért Bodor Tibor SZOT-díjas színművész, a Madách Szín­ház tagja Fehérgyarmaton járt a napokban. Megyénk nagy költőjének nevét viseli a Május 14-e téri iskola út­törőcsapata. Ok hívták meg Bodor Tibort, aki szívesen jött, s adott elő Váci-műve­ket. — Pár héttel nyugdíjazása előtt miért vállalta a hosszú vonatozást, utazást? — Nem a pénzért — ez egy régi kapcsolat. Én Váci Mi­hályt véletlenül ismertem meg. Az Irodalmi Színpadon évtizedekkel ezelőtt összeál­lítás készült, s ebben négy Petőfi- és négy Váci-verset kaptam feladatul. Sajnos rö­vid idő állt rendelkezésre a felkészülésre, így egy-két he­lyen mondtam, amit úgy vél­tem, hogy odaillik. A bemu­tató után odajött hozzám a költő és azzal dicsért-bírált, hogy „jobbakat mondtál, mint én írtam”. Barátok let­tünk. — Segítségével és Horváth Gabriella megyei könyvtár- vezető — sajnos már elte­mettük — segítségével is­merhettem meg a megyét. Megszerettem a szabolcs- szatmári embereket. Készí­tettem egy teljes irodalmi összeállítást is erről a tájék­ról, Anonymustól a maiakig, amit közel 30 alkalommal mutattunk be a megyében. Egyre közelebb kerültem Vá­ci Mihályhoz, az emberhez is. Azt is elmondhatom, hogy együtt is írtunk verset. És nekem is írt „49 év után”, amit most el is mondtam a gyerekeknek. Figyelmesen, értőn viselkedtek. Ilyen kö­zönséghez mindig szívesen jövök. Bodor Tibor olvasna az ember egy álló esztendeig, akkor mondhatja magáénak a sok-sok könyv- élményt. Már 7 ezer órányi anyagot felvettünk* Ebben a világirodalom gyöngyszemei, s más alkotások szerepelnek. — Mennyire időszerű ma Váci Mihály költészete? — Az összeállítás egyértel­mű választ ad. A cigánylány vagy a besztereci tanácsel­nökről írott próza; a Magya­rok vagy a Hatszáz forint; de különösen a Te bolond és a Még nem elég — a tanu­lásban elmaradottaknak; a légvárépítőknek; a feladni soha nem tudóknak; a kö­zösségért mindig tenni kész embereknek; a külföldön is magyarnak maradóknak — ma is bőven akad „útbaiga­zítás”. S ha én ehhez vala­mivel hozzájárultam,- nem jöttem hiába. S különösen így van ez, ha a hallgatóság a nyiladozó értelmű fiatalok közül kerül ki. Molnár Károly Mi ma a menő dolog? Ma­gán közvélemény-kutatásom alapján fiataloknál és idő­seknél egyaránt a viedo. S szerencsére a még drága fel­szerelést nem fontos megvá­sárolni. aki élvezni akarja egy film vagy koncert légkö­rét, kölcsönözhet berendezést. A szeptemberben Nyíregy­házán megnyílt Primo Video hí rad á s t ech nIk ai sza k ü z 1 e t legújabb szolgáltatása a vi­deóberendezések kölcsönzése. Pontosan december 13-án, pénteken kaptáik meg az en­gedélyt, de ennek semmi összefüggése sincsen a Luca napjával. Sőt, a lehető leg­gyorsabban igyekeznek kielé­gíteni az igényeket. A Primo video óvodáknak, általános iskoláknak ingyen kölcsönzi a berendezést, valamint a mese- és játékfilmekét. Az árukiválasztáson a ta­valyinál gazdagabb kínálat­ban kerültek a kereskedők elé a cseh és NDK-termékek. Többek között kalapok, csá­kóik, szemüvegek, álarcok, színes, fényes girlandok, mutatós asztaldíszek kap­tak helyet a válasz­tékban. A PIÉRT ígérete szerint lesz elegendő szerpen­tin és konfetti is. Mintegy 1 millió forintért vásárolt az ünnepi kellékek­ből az iparcikk kiskereske­delmi vállalat. A megren­delt mennyiség hamarosan kapható lesz Nyíregyházán a Bethlen utcai írószerboltban, a Nyírfa Áruházban, a jósa- városi iparcikküzletben, va­lamint a vállalat kisvárdai és mátészalkai kisárúházában. Ismét mézeskalács... Sokféle ötlet született a régi hagyományok megmentésé­re. A legjobbnak mégis az ősök mesterségének folytatása, legalábbis ismerete tűnik. Muiska Bertalan — mátészalkai nyugdíjas mézeskalácsos — emléktárgyai bizonyára ma is sok lakásban fellelhetők; s egy-egy pillantás elég a hozzá fűződő események felidézésére. Az unoka — Balogh Judit, mátészalkai diák — büszkén mutatja Fodor László úttörő rajtitkárnak, hogy az „így ügyeskedtünk...” című akció­ban milyen élethű mézeskalácspólyást sikerült készíteni. — Színházból, szinkronból, szavalóestről és egyéb terüle­tekről sokan ismerik. A nyugdíj egyszerre vet véget a sokirányú elfoglaltságnak? — Természetesen nem. To­vábbra is dolgozom, ahol szükség van rám. Most ép­pen a „Szeget-szeggel”-ben szerepelek. Nagyon fontos­nak tartom a pódiumot. S ha nem veszik zokon, egy másik felvállalt munkámról is szólnék. Szerencsére jó a látásom, a színpadon most is szemüveg nélkül olvasom a szöveget. Más gondom sincs az egészségemmel — de na­gyon meg tudom érteni' a vakok problémáját. Ezért is vállaltam, hogy közreműkö­döm a Vakok Hangos Könyv­tára elkészítésénél, 8766 óra felolvasást vállaltam. Köny- nyedén kiszámítható, ez azt jelenti, hogy ha éjjel-nappal A tárgyalóteremből Jogos védelem Ha leírjuk a vádpontot, s melléje a büntetés mértékét, biztosan nagyon sokan fel­hördülnek, hogy ezért csak ennyit!? Mielőtt azonban el­hamarkodottan alkotnánk ítéletet, érdemes megismer­kedni a részletekkel is. A harmincnyolc esztendős, büntetlen besenyődi Orgován Bélát életveszélyt okozó tes­ti sértés miatt vonta felelős­ségre a megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa, s ezért két év próbaidőre fel­függesztett hat hónapi sza­badságvesztésre ítélte. A sér­tett; Orgován veje, aki az utolsó tárgyaláson azért nem jelent meg, mert több embe­ren elkövetett emberölés ala­pos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték. A vő, B. János életmódja miatt az Orgován lányával kötött házassága megromlott, oly­annyira, hogy a fiatalasz- szony haza is költözött a szüleihez. B. János azonban nem akart beletörődni ebbe, folyton zaklatta feleségét, térjen vissza hozzá. Ezek elől menekülve Laskodra, a nagyszüleihez költözött az asszonyka. B. János azonban június elsején ide is utána­ment, s felesége — félve tőle — együtt utazott vele Bese­nyődre. Ott azonban közölte, hogy nem költözik vissza, s bement szülei lakására. B. János, aki igen részeg volt, vasvillát vett magához, s azzal fenyegetőzött. Szól­tak apósának, aki a közelben kaszált. Orgován hazament, s az udvarra nem akarta be­engedni a vejét. B. János erőszakoskodott, csapkodott a villával. Orgován a kaszá­val próbálta távol tartani, s hogy nem akarta bántani, arra bizonyíték a villanyélen látható sok vágási nyom. Du­lakodás közben azonban el­találta B. János kezét, aki­nek megsérült az ütőere, s csak műtéttel lehetett meg­menteni az életét. Ennyi a történet, azt azon­ban még le kell írnunk, hogy azért enyhítette a büntetést a bíróság, mert Orgován jo­gos védelmi helyzetben volt, s bár a védekezéshez szük­séges mértéket túllépte az életveszélyes sérülés okozá­sával, ezt felindultsága in­dokolta. Az ítélet jogerős. Válaszol a munkaügyi bíróság elnöke Felmndás, hiányzás, nyugdíj Lapunk tegnapi számában dr. Pongor Gyula, a megyei munkaügyi bíróság elnöke válaszolt az olvasók kérdé­seire. Most újabb kérdések­ből és válaszokból közlünk összeállítást. Kozma Károlyné besenyődi la­kos december 2-án felmondott, de erre hivatalos választ eddig (1985. december 9-ig) nem kapott. Kérdése: mennyi a felmondási idő, aminek letöltésére kötelez­heti a vállalat, vagy elenged­heti-e azonnali hatállyal, eset­leg milyen feltételekkel és a felmondási időbe beszámít-e az esetleges táppénz? — A dolgozó felmondásá­ra munkáltatójának méltá­nyos határidőn belül (ez konkrétan nincs meghatároz­va) válaszolnia kell. Ameny- nyiben ezt elmulasztotta, úgy a munkaviszony a munkavi­szonyra vonatkozó szabály szerinti felmondási idő el­teltével megszűnik. Ennek hossza a munkakörtől és az addig munkaviszonyban töl­tött időtől függ és kollektív szerződésben (vagy munka­ügyi szabályzatban) határoz­zák meg. Amennyiben ilyen nem volna, úgy a Munka Törvénykönyv rendelkezé­sei az irányadóak. A válla­lat a felmondási idő letölté­sétől eltekinthet, ennek fel­tételei széles körűek lehet­nek. Amennyiben a felmon­dási időre járó átlagkereset­re gondolt kérésének utolsó részében, úgy ezt befolyásol­ja a táppénz folyósítása, te­hát arra az időre, amelyet keresőképtelen állományban töltött el, táppénz illeti meg, míg a különbözetként jelent­kező további időszakra az átlagkereset. Ha a táppénz időszakára gondolt az olva­só, úgy ez a felmondási idő­be beszámít, vagyis attól füg­getlenül tölti felmondási ide­jét, hogy esetleg keresőkép­telen állományban van. Boros Zoltán ököritófülpösi ol­vasónk háztájijával kapcsolatos ügyével fordult a szövetkezet döntőbizottságához, ahol igen hosszas huzavona után elutasí­tották kérelmét. Levelében a háztájira levont művelési költ­ség megtérítését kéri. — Tekintettel arra, hogy a döntőbizottsági határozat átvétele a múlt hónapban volt, ezért javaslom, hogy nyújtson be keresetet a munkaügyi bírósághoz. Amennyiben a határozat át­vétele és a kereset benyújtá­sa közötti idő a 30 napot meghaladta, úgy kérje a mu­lasztás igazolását, vagyis azt, hogy a bíróság fogadja el kérelmét, tekintettel arra, hogy a határidőben történő benyújtásban valamilyen ok­nál fogva akadályozva volt. Kerepesi József kisvárdai ol­vasónk kérdése: beteg állampol­gárt kötelezhetnek-e munkára, mit eredményez az, ha betegen két hónapig nem áll munkába? Kérheti-e a dolgozó, hogy az ál­tala megnevezett orvos (SZTK-in- tézetben) vizsgálja meg? Mi a teendő akkor, ha egy orvosnak egy kívülálló főnök utasítást ad arra, hogy a dolgozót ne vegye fel táppénzre, mert a dolgozóra szükség van? — A keresőképtelen állo­mányban lévő dolgozó nem kötelezhető munkavégzésre, ezért nem lehet hátrányos számára az, ha nem áll munkába: Az állami egész­ségügyi ellátás keretében szervezett gyógyító munka folyik, amelynek kialakítása az ellátást igénybe vevők el­képzeléseitől független. Ter­mészetesen szabálytalan az, ha az orvos olyan utasítást teljesít, ami ismereteivel vagy meggyőződésével ellen­tétes. Ez fegyelmi vétséget, sőt adott esetben büntetőjogi felelősséget is eredményez­het. Ezt természetesen két­séget kizáró módon kell bi­zonyítani, mert ellenkező esetben saját magára nézve teremthet hátrányos, vagy kedvezőtlen helyzetet. Balázs Mária petneházi olva­sónk igazolatlanul hiányzott, amiért fegyelmi úton felelősség­re vonták annak ellenére, hogy korábban sokszor túlórázott, éj­jel is dolgozott. Leírja, hogy ott az a szokás, hogy ha valaki elő­zőleg beüzen a munkahelyére, beírják neki a szabadságot. — A legsúlyosabb fegyel­mi vétségek közé tartozik az igazolatlan távolmaradás, mi­után ennek eredményeként az alapvető, azaz a munka- végzési kötelezettséget nem teljesíti. Hogy a legsúlyo­sabb fegyelmi büntetés ki­szabása indokolt volt-e, er­re a leveléből szerzett ada­tok birtokában nem lehet válaszolni. Arra sincs lehe­tőség, hogy — mint levelé­ben kéri — a sajtó hasábja­in bíráljuk el a fegyelmi vétséget, arra viszont lehető­ség van, hogy a szövetkezeti döntőbizottság kérelmét el­utasító határozatával kapcso­latban keresse fel a Nyír­egyházi Munkaügyi Döntőbi­zottságot. Berki Győzőnek több munka­társával együtt megszüntették a munkaviszonyát. Ennek előzmé­nye az volt, hogy munkakezdés előtt ivott. Kifogásolta levelé­ben, hogy a szolgálati felettes származástól függően tesz kü­lönbséget a dolgozók között. Szó­vá tette azt is, hogy korábban sokat túlórázott, amiért nem fi­zettek. — A szeszesital-fogyasztás felmondás alapjául szolgál­hat, és miután ez a munka- viszonnyal kapcsolatos vét­kes kötelességszegést is meg­valósítja, elbocsátás alapjául is szolgálhat. A munkáltató mérlegelési körébe tartozik annak eldöntése, hogy ki- ván-e fegyelmi eljárást le­folytatni valakivel szemben, vagy felmondja-é a dolgozó munkaviszonyát. A levélben található dátumot figyelembe véve úgy tűnik, nincs aka­dálya annak, hogy munka­ügyi döntőbizottsághoz for­duljon kérelemmel, amely­nek tárgya lehet a teljesített túlórák díjazása is. Tóth Andrásné besztereci ol­vasónk férje 1966 óta dolgozik szülei tanyáján. Beszámítható-e ez a nyugdíj-megállapításhoz szükséges szolgálati időbe? — A szolgálati idő igazolá­sa egykorú okiratok, a mun­kaviszonynak a munkakönyv­be okirat alapján történő be­jegyzése, vagy tanúvallomás, esetleg egyéb bizonyítékok figyelembevételével beszá­mítható, ennek elbírálására a társadalombiztosítási tanács illetékes. Az ott hozott ha­tározat ellen a munkaügyi bírósághoz fellebbezhet. Szükséges utalnom arra, hogy amennyiben a munka- viszony létrejött, úgy az al­kalmazónak — férje szülei­nek — társadalombiztosítási járulékot kellett volna fi­zetni. Szalmasági Ernő eperjeskei olvasónkat a munkáltatója nem látja el munkával, azzal fenye­gette, hogy fegyelmit ad, ké­sőbb kiadja a munkakönyvét olyan indokkal, hogy megtagad­ta a munkát. Kifogásolta, hogy munkabéréből önkényesen von­tak le. — A fegyelmi büntetés ki­szabására az arra előírt sza­bályok szerint van lehetőség akkor, ha a dolgozó a mun­kaviszonnyal kapcsolatos kö­telezettségét vétkesen meg­szegi. Amennyiben ilyen megállapítható, a fegyelmi büntetés kiszabása szabály- szerű lehet. A munkakönyv kiadására, a munkaviszony megszűnése esetén van lehe­tőség, amelyet előidézhet a határozott idő eltelte, dolgo­zói vagy munkáltatói fel­mondás, elbocsátás, fegyel­mi büntetés kiszabása stb. Szükséges utalni arra, hogy a munkaviszony megszűnését eredményezi az is, ha a dol­gozó egymást követő hat munkanapon munkahelyétől igazolatlanul távol van. Ha munkabéréből levontak, s ez munkaviszonyra vonatkozó szabályt sért, lehetőség van munkaügyi vitát elbíráló szervekhez fordulni a levo­nástól számított három éven belül, ennek jogcíme azon­ban nem kártérítés, hanem munkabér-követelés.

Next

/
Thumbnails
Contents