Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
1985. december 16. Kelet-Magyarország 7 Százhatvanezer szervezett dolgozó sportja Még több önálló kezdeményezést Beszélgetés Bódis Imrénével, az SZMT sportbizottság titkárával A szakszervezetek XXIV. kongresszusán, határozatban rögzítették a szakszervezetek szerepét és feladatait a testnevelési és sportmozgalomban. Az ebből fakadó feladatok végrehajtása érdekében a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa elnöksége tervet dolgozott ki. Mit tartalmaz a részletezés? Az éves tapasztalatok összegzésére, az eredmények értékelésére kértük Bódis Imrénét, az SZMT testnevelés- és sportbizottság titkárát. — Milyennek tartja Szabolcs- Szatmár mintegy 160 ezer szervezett dolgozója sporttevékenysé- gét? — Jelentősen megnőtt a munkahelyi testnevelésben és a különböző szintű tömegrendezvényeken részt vevők száma. Az egész megyét átfogó mozgalmat 10 szakmai ágazat mellett működő 8 sportbizottság, illetve sportfelelős irányítja. A társszervekkel meglévő kapcsolatok bővítése, az együttműködés fokozása azt eredményezte, hogy sportrendezvényeink szervezése, azok lebonyolítása szakmai szempontból javult. A megyei tanács sportosztályával, a KISZ- szel, a szakszövetségekkel, sőt még a MOHOSZ-szal is összehangoltuk programunkat és így a megnövekedett számú versenyek, bajnokságok zavartalanul zajlottak le. Az 1985-ös évben sokat léptünk előre, ennek ellenére a szakszervezeti sportmunkával mégsem vagyunk teljesen elégedettek. — Hogyan értékeli a testnevelési és sportmunka eddigi eredményeit? Melyik munkahelyen zajlik igazán jó sportélet? — A korábban bevezetett munkahelyi olimpia új alapokra helyezte a dolgozók tömegsportját. E szerint elsődleges feladat a munkahelyi, lakóterületi rendszeres sportolási lehetőség megteremtése volt. Ehhez közös cselekvés kellett, s jó együttműködés kialakítása, a mozgalom céljának megértetése. A munkahelyek igazodtak az új körülményekhez. A szervezett versenyszerű formák mellett nép- szerűsödtek a kötetlen, egyéni sportolási formák is. Megyénkben több munkahely van, ahol dicséretesen segítik ezeket. A jók között említhetem a Záhonyi VSC, a mátészalkai MOM, a Nyírmadai Állami Gazdaság, az újfehértói gyapjúszövőgyár, a nyírbátori cipőgyár, a nyíregyseny, a szervezett természetjárás. Ez utóbbi különösen sokat fejlődött az elmúlt években. Az 1985. évben rendezvényeinken részt vevők száma nem csökkent; a szervezett dolgozók közel fele vesz részt valamilyen formában a munkahelyi sport- mozgalomban. — Milyen sportolási formák tartogatnak lehetőséget a további bővítésre? — Megyénkben széles körű pályaépítési akció kezdődött. Különösen sok teniszpálya épül, így ez a sportág új lehetőséget kínál. Ezenkívül gyarapodást várunk kerékpározásban, vízi- sportokban, a télisportok terén. Aztán itt van a turisztika, amely mindennap újdonságott kínál. A nyíregyházi Zöldért például kulcsos turistaházat létesített a zempléni hegyekben, csakúgy, mint más üzemek, hivatalok csónakházakat a Tisza mentén. Ezek mind a szervezett testnevelést szolgálják. házi Zöldért, a HAFE, a HÖDI- KÖT fehérgyarmati telepe, a LIGNIMPEX záhonyi telepe. a posta nyíregyházi szállítási üzemének ez irányú tevékenységét. — A szabadidő-sport további fejlesztése jelentős feladatokat ró a szakszervezetekre is. . . — Természetesen! A szakmai megyei bizottságok és azok sportbizottságai továbbra is arra törekednek, hogy a lehetőségek ésszerű kihasználásával fokozzák a tömegsportmozgalom szélesítését. Különösen a rendszeresség, a folyamatosság lenne a döntő. Sajnos, olykor még mindig akció jellegű a tömegsport, ünnepekhez, vagy egyéb megmozdulásokhoz kötődik. Továbbra is hasznosítani kell a jó példát, az önálló kezdeményezést. A dolgozók egészség- védelme, a szabad idő kulturált kihasználása is felveti munkánk javítását. Számos helyen megtalálták a rendszeres mozgás lehetőségét megteremtő valamilyen bajnokság, vagy verseny formáját. Ilyen a kispályás foci, az asztalitenisz üzemi ver— Mit vár saját munkaterületén a közeljövőben sorra kerülő XXV. szakszervezeti kongresz- szustól? — A megyei küldöttértekezletek és az országos ágazati tanácskozások már eddig is figyelmet szenteltek a munkahelyi sportra. Szeretném, ha erősödne a testületek jog- és hatásköre, döntésképessége, a legkisebb létszámú üzemekben is. Aztán, bizonyos szemléletváltozást várok az emberektől, a szervezett vagy egyéni, de mindenképpen rendszeres sportolás érdekében. Szeretik a sportot megyénkben, ezt bizonyítják a nálunk rendezett országos szintű sportesemények. Várom ezenkívül a feltételek javulását. Az évente meghirdetett társadalmi pályaépítési akció eddigi eredményességét tükrözi, hogy éves szinten megyénkben 10—13'sportpálya épült, s ezért 4—5 közösség nyert pályadíjat. Befejezésül, várom terveink, feladataink rríinél eredményesebb megvalósítását, hogy ezzel jelentős segítséget adhassunk Szabolcs- Szatmár megye egész sportmozgalmának. Magukiak építettek pályát A dolgozók saját lovas kocsijaikkal gyűjtötték és hozták be a sportpályaépítéshez a kohósalakot — kezdte egy' érdekességgel Kiss László szakszervezeti titkár, majd lekísért bennünket az Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyárának nemrég átadott sportpályájára. — A SZOT pályaépítési akciójába tavasszal kapcsolódtunk be — folytatja a salakos kézilabdapályán vendéglátónk. — A terület használatba vételét a vállalat igazgatója engedélyezte, az 50x25 méter füves labdarúgó-, a 44x22 méter salakos kézilabda-, a 30x15 méter salakos kosár- és röplabdapálya terveit Simon Attila készítette. — A nevezés után a dolgozók (183 fő, 18 szocialista brigád és KISZ-fiatalok) felajánlották, hogy társadalmi munkával, kommunista műszakkal segítik az ' építést. Első lépésként buldózerrel a dimbes-dombos területet elegyengettük, majd a munkások saját lófogataikkal beszántották a területet, és bevetették fűmaggal. Közben a sportpályát 100 facsemetével körülültettük. A jóléti alap tömegsportra szánt pénzéből 150 köbméter vörös salakot hozattunk Miskolcról. A KISZ- esek kiásták és betonszegéllyel körülvették a kézilabdapályát, amibe a dolgozók hozták a kohósalakot, az agyagot és a legtetejére került a vörös salak. A kézilabdakapu mögé elkészült a labdafogó vasrács is, amit már felszereltünk. — A sportpálya egyik sarkában a helyi MHSZ-klub lövészpavilonjában rendezzük a házi- bajnokságot. Terveinkben szerepel öltöző (a vizet 242 méterről már idevezettük), egy teniszpálya, és a futballpálya átadása.-- összességében 145 ezer forintba került a sportpálya, egy főre 15 társadalmi munkaóra jutott, 300 forint értékben. A szeptember 4-i pályaavatón gyárunk megyei bajnokságban szereplő női kézilabdagárdája játszott MNK-mérkőzést az NB I-es Ózdi Kohász együttesével és 23 ;2C arányban vereséget szenvedett. A legnépszerűbb sportág a labdarúgás. A Soványak—Kövérek meccse a sláger, de a nők is szívesen rúgják a bőrt, ők a textiles sportnapokon indulnak. Élénk üzemi sportélet Szabadidő-versenyek — Még a tekecsapatunk sem vallott szégyent Zalaegerszegen, az országos vállalati sportnapokon. — mondta büszkén Halász István SZB-Utkár. Tekepályánk nincs, de kerítettünk edzési lehetőséget. A férfi kézilabda és kispályás foci, valamint a lövészcsapat első lett, összesítésben a második helyen végeztünk, nem először. A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységében pezsgő a sportélet. A dolgozók társadalmi munkában építették meg a salakos és bitumenes kézilabda-, tenisz-, tollaslabda- és lábteniszpályát magába foglaló sporttelepet. Élnek is a maguk teremtette lehetőséggel, a pályákra gyakran ki lehetne tenni a „megtelt" táblát. Az országos szintű sporttalálkozókra csak kétévenként kerül sor, az üzemen belül viszont minden évben megrendezik a kispályás foci-, sakk- és asztalitenisz-bajnokságot. A sportoláshoz felszerelést is kaphat a dolgozó, hiszen külön szertáruk van. A szekrényekben tömérdek szerelés, labda, jó részüket rendszeresen használják. Polcokon sátrak, hálózsákok. . . — Szeretnénk fellendíteni a természetjárást. — magyarázza Halász István. — Az idén vettünk sátrakat, hálózsákokat, gumimatracokat. mindazt, ami a természetjáráshoz, illetve táborozáshoz szükséges. — Éves eseménynaptár alapján dolgozunk — mondta Vass Endre, a tömegsportbizottság veS----------------------------------------\ Az oldalt írták: KOVÁCS GYÖRGY MAN LÁSZLÓ MATHÉ CSABA s--------------------------------/ zetöje. — A kilencfős bizottságon belül mindenki reszortfelelőse valamely sportágnak. Feladatuk a különböző szintű versenyek, bajnokságok szervezése, lebonyolítása, illetve a mozgósítás. Különösen nagy sikere van a Mikulás- és farsangi tornáknak. Az üzem ezernégyszáz dolgozója közül négyszázan sportolnak aktívan. A beszélgetések és látottak alapján megállapítható: a rendszeres sportolás feltételei, pályák, felszerelések adottak. A MOM szálkái gyáregységének dolgozói nem hagyják kihasználatlanul a „ziccert”. Még a szemerkélő decetnberi délelőttön is találkoztunk a szertárból mezekkel és labdával kiforduló fiatalemberrel, aki kérdés nélkül közölte; „délben meccs lesz” — Lőj j! Lőj j! — hangzott a biztatás a nézőtérről. Búgjad már! Az izmos középcsatár ezúttal nem a biztató szóra, hanem saját eszére hallgatott, mert amolyan tanári módon, az elfektetett kapus fölött beemelte a labdát. — Góóól! Góól! — volt boldogság és öröm a „téemkások” táborában, ezzel a góllal eldőlt, hogy a Gépesített Rakodási Főnökség TMK csapatáé lett a kispályás November 7. Kupa. A záhonyi „vasutasváros” országszerte ismert élénk tömegsportjáról. A záhonyiak eredményeit a megyei legjobbak között emlegetik. Nem csoda, hiszen itt kitűnő az együttműködés az üzemi szakszervezeti bizottság, a KISZ és a ZVSC sportköre között. Aki csak egy kicsit is figyelemmel kíséri a záhonyiak tömegsportját, az könnyen rájön a sikerek nyitjára. Olyan emberek szervezik itt a Sportéletet, akik korábban ismertek voltak sportszeretetükről. Farkas István, Szarvas Ferenc és a többiek évek óta tevékenykednek. Egyikük-másikuk már túl van azon a koron, hogy hétvégeken kifussanak a pályára, bizonyítsák klubszeretetüket. Most a nehezebb részt végzik: szervezik a szabadidő-versenyeket. — Atrakókörzetünkben közel hétezren dolgoznak — tájékoztatott Erdei Árpád, a sportkör elnöke. — Különösen a szocialista brigádok mozgalma élénkült meg. A brigádok több száz tagjának részére évek óta a sportkör. a KISZ üzemi bizottsága és a szakszervezeti bizottság együttesen készíti el az éves tömegsportprogramját. Ezt azért is hangsúlyozom, mert a szocialista címek odaítélésénél, minden eddiginél nagyobb szerep jut a közösen végzett sportmunkának. A záhonyi munkások, alkalmazottak körében az asztalitenisz, a sakk, a teke. a kispályás labdarúgás mellett a természet- járás, a turizmus is igen népszerű. Hogy számokban kifejezve mit jelent a népszerűség? A kispályás labdarúgásban 17 csapat indult. A novemberi sakk- és asztalitenisz-versenyen száznál többen indultak. A természetjárók, szinte „megszámlálhatatlan” túrát végeztek. A Záhonyi Üzemigazgatóság területi szakszervezeti bizottsága sokat tesz a terület dolgozóinak sportjáért, a szabad idő hasznos kihasználásáért. A sportversenyek rendezői mindig nagy figyelmet fordítanak az eredmények méltó elismerésére. A tömegsport-bajnokságok győztesei és helyezettjei mindenkor jutalomban részesülnek. A „vasutasváros” vezetői gondoskodnak a dolgozók mind több mozgási lehetőségéről, gondolnak a sportlétesítmények csinosítására. korszerűsítésére. Érdért szabadidő-sporttelep Mátészalkán . n ■ I I tcstnevelés és a sport a szakszervezetek nevelő 8 ■ és érdekvédelmi tevékenységének szerves része. LaJ A testnevelés és sport legfontosabb területe a munkahelyi olimpia elvének megfelelően — a munkahely. Cél: a dolgozók egészségének védelme, munkaképességük megóvása, a megnövekedett szabad idő célszerű eltöltése, a szórakozási igények kielégítése. Legfontosabb feladat, hogy a sport és turisztikai programok kínálata bővítésével, vonzó formák kialakításával lehetővé tegyék a rendszeres testedzést. A programok mozgósítják a fiatalokat, a családokat, a szocialista brigádokat, a felnőtt lakosságot. A testedzési formák között a természetjárás, a turizmus kiemelt szerepet kap, amely nagyszerű eszköze az egészséges életmódra nevelésnek. A testnevelésben és sportban nélkülözhetetlen az állami és társadalmi szervek, így a szakszervezetek együttműködése, amely során kölcsönös a törekvés a testnevelés és sport fejlődését szolgáló társadalmi öntevékenység növelésére, a dolgozók aktivizálására, a sport tömegbázisának kiszélesítésére. A munkahelyi sportélet szerves része életszínvonal-politikánknak, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az aktívák képzése, továbbképzése, sportolásukhoz szükséges anyagi, tárgyi eszközök megteremtése. Kedvelt a természetjárás Építők: gyárak, iskolák, .kórházak. otthonkdnk Létrehozói, akik a munka mellett a sportból is kiveszik részüket. Ehhez nyújt segítséget az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének Szabolcs- Szatmár megyei tömegsportpi- zottsága. — Fő feladatunk a munkahelyi sport koordinálása, az alapszervezetek munkájának segítése — mondta Juhász László, a bizottság vezetője. — Alkalmi versenyek, villámtornák szervezése, lebonyolítása. A munkahelyi olimpia tömegtestnevelési mozgalomba az építők elsőként kapcsolódtak be. Ebben országos szinten is kiemelkedő eredményeket értek el megyénk szövetségeinek kollektívái. Az elkövetkezendő feladatok koncepciója: kevesebb központi. így utazással járó versenyek, több munkahelyi rendszeres testedzés. Létesítményellátottsággal vegyes a kép, a hiány enyhítését szolgálják az egyes vállalatok és iskolák szerződéses együttműködései. A Szabolcsi Építők SF. megalapításának is alapvető célja volt, a bázisüzemek dolgozói számára megteremteni a mozgási lehetőséget. Kispályás foci. teke, lövészet, sakk és még sorolhatnánk a sportágakat. Essék szó egy, pályát nem igénylő ismeretbővítő és testedzési formáról, a természetjárásról. A megyei bizottság kezdeményezésére 1974-ben nálunk rendezték az első Építők Országos Természet- járó Találkozóját. Azóta, évente más-más helyszín ad otthont az eseménynek, de a jubileumi tizediket ismét Szabolcsban rendezték meg. A természetjárásban a nyíregyháziak járnak az élen. A munkában és tervezésben jó nóhán.yan kiveszik részüket, de közülük is kiemelkednek: a KE- MÉV-nél Gulyás Ferencné, pelyhe Józsefné. Soltó Károlyné. az ÉPSZER-nél Bártfai György, a NYÍRTERV-nél Majoros Ferencné, a SZÁÉV-nél Hegedűs Tamás. A SZÉSE — szakosztályvezetője Kökényesi Mihály — is sokat tett már az egyesület és a megye természetjáró mozgalmáért. Pályaépítés társadalmi munkában . . . Játékos sportvetélkedők „Sportolj velünk!” köszönti dolgozóit a Papirusz stadion, a fényszórókkal megvilágított, eredményjelzővel felszerelt bitumenes kézilabdapálya, a füves labdarúgópálya és a hatállásos löpavilon. Télen pihen a létesítmény, ilyenkor a nyíregyházi papírgyár sportbizottságának a városi stadion. a Bánki Donát Szakközép- iskola és a Zrínyi gimnázium segít. A stadion tekepályáján négy alkalommal 80—100 fő dönti a bábukat. A Bánkiban a prímet a labdarúgás viszi. A fiatalok a Papirusz, az öregfiúk a 12 kg-os (a Szamuely brigád készítette) kupáért küzdenek. A ,,Kacagva kocogjunk” játékos sportvetélkedőn a családok egymás között döntik el, ki a legügyesebb. És aki a kosárlabn és a röplabdát választotta, az a Zrínyiben szórhatja a kosarakat, vagy ütheti a labdát az ellenfél térfelére. Házon belül már megkezdődtek az előkészületek a ’87-es nyíregyházi papírolimpiára. A tavaszi üzemi bajnokságok (lövészet. atlétika, tenisz) győztesei képviselik a gyárat a kétévenként megrendezett viadalon. A többi sportágban, mint pl. a férfi kézilabdában és labdarúgásban „nagyhatalomnak” számítanak a nyírségiek. A 64 fős csapat az idei csepeli olimpián a hatodik helyet szerezte meg, de két év múlva a gárda a második győzelmét szeretné ünnepelni hazai pályán (1974-ben nyertek először és utoljára a szabolcsiak, azóta mindig ott állhatták a dobogó valamelyik fokán, de győzni nem sikerült). A jövő nyáron a Bag-in-box (csomagolási mód) tenisztornát már az előrelépés jegyében rendezik meg. A vízisport szerelmesei még a gyár dombrádi szabadidő-központjában eltöltött napokat idézik, ahol motorcsónakáztak, szörföztek, úsztak, közben már tervezik, hogy újra ellátogatnak a Tisza-partra. A csendet, nyugalmat kedvelők a leveleki tóban — a helyi tszszel alakított horgászegyesületet a vállalat — .áztatják a zsinórokat. Közülük eddig a legszerencsésebb Kovács Zoltán, aki egy 6,70 kg-os ponttyal dicsekedhet. — Annak ellenére, hogy dolgozóink tötrb műszakban járnak, 400—450-en (1200 fő dolgozik a gyárban) állandó résztvevői a tömegsportbizottság rendezvényeinek — mondta összegzésül Dajka László, a sportbizottság elnöke.
