Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
1985. december 16. Kelet-Magyarország 3 a munkaügyi bíróság elnöke Or. Pmgor Gyula B. litvánná kéki olvasónk fonalat tulajdonított el a gyárból, ezért elbocsátották. 0 szigorúnak tartja, ezért kíváncsi a munkaügyi bíró véleményére. — A bíróságok állandóan követett gyakorlata szerint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények esetében a körülményektől függően indokolt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása. Ilyen esetekben az eljárás befejezéséig terjedő időre a dolgozó munkavégzési kötelezettségét felfüggesztik, ezért a keresetet vissza kell tartani. Amennyiben a munkaügyi vitát elbíráló szervek — a döntőbizottság vagy a bíróság — a büntetést hatálytalanítanák, vagy mérsékelnék, a visszatartott keresetet ki kell fizetni. Nagyné Gál Etelka nyíregyházi olvasónk sérelmezi, hogy a munkaügyi bíróság elutasította a rá kiszabott fegyelmi büntetés hatálytalanítását. — Tény, hogy hátrányos helyzetet jelent a dolgozó esetében az, ha a fegyelmi büntetés hatálytalanítására irányuló kérelmét elutasítják. Az általam vezetett tanács és minden bíró a jogszabályoknak és a lelkiismeretének megfelelően köteles ítélkezni. Ezt tettük a levélíró esetében is, és hogy ez helyes volt, igazolja: időközben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálta az ügy iratait és törvényesnek találta az ítéletet. Kiss Józsefné nyíregyházi lakos szabadságon volt november hónapban és vállalata november 16-án megszüntette munka- viszonyát. Jár-e felmondási idő, jár-e munkabér? Mikor kell a munkakönyvét és tartozékait kiadni? Ha nem jár el szabályszerűen a vállalat, annak milyen következményei vannak? — Keresőképtelen állományi időszak alatt a munka- viszony semmiféle indokkal nem szüntethető meg. Amennyiben a vállalat felmondott, úgy a beosztástól és a munkakörtől függően felmondási időt kell biztosítani. A felmondási idő hosszától függően 15 és 30 nap közötti időtartamra a munkavégzés alól is fel kell menteni a dolgozót. Erre az időszakra munkabér, valamint átlagkereset jár. Az utolsó, munkában töltött napon kell/ a dolgozóval elszámolni. Énnek keretében adják át 'á munkakönyvét és annak tartozékait. Arneny- nyiben a felmondással munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértett a munkáltató, az említett bármelyik kérdés tekintetében, úgy kérheti a munkaügyi döntőbizottságtól, majd a bíróságtól ennek orvoslását. Varga György kocsordi olvasónknak felmondták munkaviszonyát, ezért arra kíváncsi: kérheti-e a vállalattól a „kártérítést”, vagyis a fizetést addig, amíg Ismét munkába áll? — Felmondás esetén a dolgozó a felmondási idő letöltéséhez ragaszkodhat és itt gyakorlatilag — hasonló módon az előbbiekhez — munkabért és átlagkeresetet követelhet a munkavégzéssel, valamint a munkavégzés nélkül eltöltött időre. Bér tehát a munkaviszony megszűnésének napjáig illeti meg. Simon Imre budapesti lakos a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységében dolgozott. Megoperálták, emiatt más munkakörbe helyezték, ö ezt nem vállalta, s — írása szerint — emiatt arra kényszeritették, hogy menjen el. Nem tudott elhelyezkedni, a munkaügyi döntőbizottság a javára döntött, kérdezi: jár-e bér arra az időre, amíg nem dolgozott? — Az áthelyezést, valamint a dolgozó felmondását el kell választani egymástól. Az első esetben, ha a közös megegyezésre vonatkozó megállapodás nem jött létre a munkáltatóval, akkor ez törvénysértő, amelyre tekintettel kérheti az áthelyezés teljesítésével kapcsolatban felmerült munkabér-külön- bözetének megtérítését, egyben visszahelyezését az eredeti munkakörébe. A felmondásával kapcsolatban megalapozatlan igényt nem terjeszthet elő, mivel ez esetben a munkáltató eldöntheti, ha úgy tetszik, mérlegelheti, hogy megkívánja-e a felmondási idő letöltését vagy nem, Az utóbbi esetben természetszerűen a bérkövetelés nem lehet alapos. B. Mihályné munkakönyvét* visszatartották, s többszöri kérésére sem adta ki a munkáltató. Ennek következtében hosszú idő telt el úgy, hogy nem volt munkakönyvé. — A munkakönyv indokolatlan visszatartása miatt a dolgozó kártérítési igényt terjeszthet elő a munkaügyi döntőbizottságnál. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy ilyen esetben a kártérítés összegszerűségének" megállapításánál nem a korábbi munkáltatónál elért átlagkeresetet veszik figyelembe, hanem azt, amit egy esetleges újabb munkaviszony létesítésénél fizetett volna a munkáltató. Természetesen bizonyítani kell adott esetben azt, hogy az elhelyezkedésben az akadályozta, hogy nem volt nála a munkakönyvé. Ignéczi Mihály kéki olvasónk kérdése: a zetorvezetökre vonatkozik-e a — szavaival élve — „korhatárral” történő nyugdíjazás? — Egy 1975-ös miniszter- tanácsi rendelet melléklete nem tartalmazza a zetorve- zetői munkakört a korkedvezményekre jogosító munkakörök között. (A megyei munkaügyi bíróság elnökéhez nagyon sok kérdés érkezett. Ezek egy részére olvashatták a választ, egy részére keddi lapunkban visszatérünk, néhány kérdésre — akik kérték ezt — levélben válaszol dr. Pongor Gyula, a többi kérdésre pedig az elkövetkező hetekben szerdai Fórum oldalainkon visszatérünk.) EMBERE A „Fészek“ vezetője Szerdán nyit a nyíregyházi Fészek Raktáráruház, így az utóbbi időben vasárnap reggeltől szombat délutánig tart Jeles Ani.il munkahete. A nyitás elő' már három Őszintéi, felelisségiel, nyíltan Szabolcsi köldittek a népfraatkoagresszus munkájáról Harmincnyolc szabolcsi küldött vesz részt a Hazafias Népfront vasárnap véget ért VIII. kongresszusán. Mi volt a legnagyobb hatással a küldöttekre? — ezt kérdeztük néhányuktól a kongresszus szüneteiben. Dr. Horváth Katalin, a nyíregyházi Jósa András Kórház röntgenorvosa elsőként a család szerepét említette, amely különösen nagy figyelmet kapott a kongresszuson. Az egyén és a közösség kapcsolatainak lazulása is felkeltette az orvosnő figyelmét, külön is foglalkoztatja — résziben (mint egészségügyi dolgozót — a magukra maradók sorsa, akik közül sajnos elég sokan eljutnak a meg- hasonlásig, esetleg eldobják .maguktól az életet. Mit tehet értük a nagyobb és’ a (kisebb közösség? Ez kötötte le többek között a szabolcsi küldött figyelmét. Mészáros János, a kálló- semjéni tsz elnöke a teljes fogalakoztatottság és a gazdálkodás korszerűsítésének összefüggéseit, az ebből eredő feszültségeket értékelte a legjobban, s dicsérte, hogy a kongresszus közvetlen, őszinte, nyílt és családias hangulatú volt. Kovács Gábor nyíregyházi erdőmérnök, aki a népfrontban a környezetvédelem egyik szakembere, elsőiként azt említette: az a jó, (hogy a kongresszus minden olyan kérdéssel olyan behatóan. foglalkozott, amely ma a közvéleményt izgatja. Ami szűlkebb érdeklődési körét (illeti. V. Nagy professzor felszólalását erősítette azzal a megjegyzéssel, minél több partnert kell találni a környezetvédelem ügyénék. Széles Csaba, a kertbarátszövetség megyei elnöke azt vázolta: a kongresz- szuson is megerősítették, hogy a kertbarátmozgalomban zömmel nyugdíjasok, munkások, értelmiségiek vesznek részt és csalk ezután következnek a kistermelők, a parasztság. A megfáradt embereknek gyógyulást, felüdülést jelent a kerti munka, ami a köznek is hasznos. Németh Péter, nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója az egyik szabolcsi küldött itt tudta meg Asztalos Lászlóné küldött társától, hogy Milotán szétszedve, de még megmenthető állapotban kallódik egy értékes fa harangtorony,---------------------------------------------------^ amelyről eddig nem tudtak a szakemberek, s amelyet a Sóstói Múzeumfalu számára sikerült megmenteni. Ratkó József József Attila díjas költő elsőként azt említette: sajnos évek óta visszatérnek a kongresszuson elhangzott gondok, s néhány területen lassan változik a helyzet. Jó érzés volt, hogy nagyon pontosan látják a résztvevőik, melyek 'a teendők, s ha igaz is, hogy a diagnózis magában nem elég a gyógyuláshoz, az is igaz; jó diagnózis nélkül a legjobb orvos sem képes meggyógyítani a beteget. A kongresszuson elhangzottak ismeretében — mondta a költő — nyűgöd- tabban nyugtalan, mint eddig. A kongresszuson megerősítették az országos tanács (tagjait, akik között tíz szabolcsi van: Bánóczi Gyula, dr. Horváth Katalin, Kozma József, Laskai Károly, Mező Istvánná, Mészáros János, Papp Sándor, Ratkó József, Soltészné Pádár Ilona és dr. Timkó Imre. Páll Géza Kevesebbet fizetnek a kisebb jövedelműek Néhány héttel ezelőtt érthetően nagy érdeklődést keltett a Minisztertanács határozata, amely módosította az általános jövedelemadózás jelenlegi rendszerét. A sajtó, a rádió, a televízió azóta is rendszeresen visszatér a kérdésre. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen sokakat érint a változás. Egy adórendszer módosításakor az első kérdés mindig így hangzik: ki fizet többet ezentúl? E kérdésre már az első tájékoztatókon választ adtak az illetékesek: a közteherviselés elvének megfelelően ezentúl a nagy jövedelműek majd többel járulnak hozzá a köz kiadásaihoz. EGYSÉGES TÁBLÁZAT — PREFERENCIÁKKAL De már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy a mostani változást a községfejlesztési hozzájárulás január elseje utáni megszűnése is szükségessé tette, mert emiatt jelentősen csökkentek volna az adóterhek. A mostam módosítás célja pedig az, hogy a kisebb jövedelműek a korábbihoz képest valamennyivel kevesebbet fizessenek, és a költségelszámolások módosításával az eddiginél jobban kifejeződjenek az egyes munkák fontosságának megítélésében mutatkozó különbségek. Az adótáblázat változatlanul egységes, az adott kategóriában mindenki ugyanannyit fizet. De a költségelszámolások kifejezik a preferenciákat. A kisvállalkozóknál például az eddig elszámolható úgynevezett személyi költségek 5 százalékról 10-re nőttek. Ezenkívül az ellátatlan településeken üzletet nyitók is részesülhetnek a korábbinál nagyobb kedvezményben. (A felsorolás közel sem. teljes.) AtalAny és bevallás Természetesen előre sohasem lehet pontosan megállapítani, ki jár jobban és ki rosszabbul, mint korábban. Az átlagszámítások szerint a kétszázezer forintos jövedelem alattiak kevesebbet fizetnek majd, mint eddig, efölött viszont már növekszik az adó. S hogy mennyivel? Nos, erre csak az 1986-os adóívek alapján lehet majd pontosan válaszolni. Ahogy arra a kérdésre is, amelyet egyre többször hallani az utóbbi napokban: vajon az-" adókulcs emelkedése, a legmagasabb kategóriában — az elvonás mértéke 500—700 ezer forintig az összes jövedelem 60 százaléka, 700-tól 900 ezerig 64 százaléka, 900 ezer forint fölött már 75 százalékát viszi el az adó — vajon serkenti-e az iparosokat, kereskedőket vagy éppen a kisvállalkozókat arra, hogy jövedelmező tevékenységüket tovább bővítsék? A módosítások másik része az adózás mikéntjét érintette. A nagy jövedelmeknél — 500 ezer forint adóköteles jövedelem, illetve kisiparosoknál 2 millió, magánkereskedőknél 8 millió forintos bevétel fölött — az érintetteknek a forgalmukat az egyszerűsített könyvvitel szabályai szerint kell nyilvántartaniuk január után. S ugyanúgy maguk számolják ki az adójukat, mint eddig a kisvállalkozók. A kisebb jövedelműek pedig választhatnak: vagy átalányt fizetnek, vagy a régi módon, bevallás alapján adóznak. SZIGORÚBB ELLENŐRZÉS Tehát ebből is látható, hogy jóval többről van szó, mint egyszerű adókulcsváltozásról. Eltérő lesz áz adófizetés módja is néhány esetben, illetve új szervek veszik át a régiek munkáját. És a pénzügyi hatóságok azt sem titkolják, hogy szigorúbb ellenőrzésre lehet számítani. Ezek a változások újabb lépést jelentenek az arányos közteherviselés megvalósításához, amelynek célja: mindenki valódi jövedelmének alapján fizessen, járuljon hozzá a közös kiadásokhoz L. M. S zomorú látvány volt a Trabant szombaton délben Nyíregyházán, a tejipari vállalat bejáratának közelében. Egy rakománnyal teli teherautóval ütközött, csaknem frontálisan. Akkor érkeztek a rendőrök, hogy a felelősséget tisztázzák. A nagy forgalom lelassult az úton, a gépkocsivezetők fejcsóválva haladtak el a helyszínen. Az elmúlt napok ködös, csúszós útjai egyébként is megtették hatásukat, sok volt a kisebb-nagyobb baleset. Vajon miért állunk d át olyan nehezen a téli közlekedésre? Talán hirtelen jöttek a rossz útviszonyok, talán a sebesség bűvöletében vagyunk? I Magam is gyakorta ta- I pasztalom az utakon: ha I nyolcvannal, a megenge- ; dett leggyorsabb sebességgel haladok, csaknem mindenki megelőz. Szűr- I kületben sok a „fantom- | autó”, világítás nélkül ha- | ladnak, s a helyzet köd- I ben is csak alig valami- I vei jobb. Keresztbe kötött I fényszórók, félig világító I féklámpák — naponta ta- I pusztaija az ember, hogy ilyesmi is nehezíti a köz- i lekedést. Igaz, a hó. a jég még nem érkezett meg hozzánk. De a téli premier esővel, köddel már ránkijesztett. Érdemes tehát I egy kicsit jobban körbenézni a télen is üzemelő járműveket, hiszen nem akármiről, biztonságunkról, netán épségünkről, életünkről van szó. M. S. I________J hónappal megkezdődtek a szerződéskötések, a szállítási lekötések és az árubeszerzések. Naponta érkeznek a termékek a tranzitraktárakból, és közben rendezik az üzletet, polcokra kerül az áru. A szervezés, irányítás és a felelősség, mind az áruház vezetőjére hárul. — Nagyon nehéz napjaim vannak mostanában — kezdi a beszélgetést Jeles Antal. — A korábbi tapasztalatokból okulva szeretnénk a dolgunkat jobban végezni. A jövőben nem halmozzuk fel az árut. A készletgazdálkodásban egyre inkább figyelembe kell vennünk a vásárlók konkrét igényét. Nyitásra a 18 millió forintos árukészletünk 20—22 millió forintra emelkedik, mert az induláshoz új árucikkeket szereztünk be a választék bővítésére. A partnervállala- toktó, annyi termék érkezett be,’ i jgy lassan szűknek bízón ul a raktárunk. Sajnos még most sem teljes a személyzet, pedig sok a munka. A most megnyíló raktár- áruházban a vevő minta alapján választhatja ki az igényelt terméket, A házhoz szállítást helyben megrendelhetik, tehertaxik állnak rendelkezésére. A raktár- áruház újszerű kereskedelmi forma, mert nem hagyományos üzletkialakításról van szó. A polcrendszer sem a megszokott. Az önkiszolgáló rendszerrel és a vevőtér észszerű kialakításával a vásárlási idő lerövidül. A profilbővítés során víz- és fűtésszereléshez szükséges áruk, forróvíztárolók, kazánok, háztartási kiegészítő termékek, fürdőszoba-garnitúrák, hordozható cserép- kályhák és kandallók kerültek a boltba. Újdonságnak számít, hogy az Amfora termékei Is helyet kapnak az üzletben. A belvárosban lévő TÜZÉP-mintaboltban a jövőben csak azokat az árucikkeket állítják ki, amelyeket a Debreceni úti áruházban is meg lehet vásárolni. — Napjainkban a kereskedelemben dolgozóknak egyre nehezebb a feladata. — mondja az áruház vezetője. — Ám aki ezt választotta, annak mozognia kell, mert csak jó ötletekkel, rugalmassággal lehet a piacon maradni. Nekünk tüzépesek- nek is alaposan fel kell készülnünk, mert megszűnt a monopolhelyzetünk. Ma már nemcsak mi vagyunk a piacon: a megyeszékhelyen i. kialakult a konkurrencia, ami jobb és főbb munkára ösztönöz minkéi.- kereskedőket. A mi áru!', unkát hatvanmillió for:: - éves terv is kötelezi erre r-.»szár Csabr
