Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. december 3. Kádár János olasz kitüntetése A római Capitoliumon hét­főn megrendezték a Simba Akadémia díjátadó ünnepsé­gét. A díjazottak között sze­repel Kádár János, az MSZMP főtitkára, akit az akadémia a nemzetközi együttműködés előmozdítá­sáért kifejtett tevékenységé­ért részesített elismerésben. A díjat Szita János, hazánk római nagykövete vette át. A Simba Akadémiát 1979. június 30-án alapították Ró­mában. Elnöksége, a díj oda­ítélésével megbízott testület neves, haladó gondolkodású személyiségekből áll. A Sim­ba Akadémia kétévenként ítéli oda díjait azoknak a politikai vezetőknek, közéleti személyiségeknek, tudósok­nak és művészeknek, akik munkájukkal elősegítették a béke, a leszerelés ügyét, a kulturális, gazdasági, tudo­mányos és politikai együtt­működés elmélyítését. Ennek szellemében része­sült ez alkalommal a Simba Akadémia díjában Bruno Kreisky, volt osztrák kan­cellár, Nelson Mandela dél­afrikai békeharcos, Radzsiv Gandhi indiai miniszterel­nök, Raul Alfonsín argentin elnök, a legrangosabb olasz tudományos intézmény, a Lincei Akadémia, a British Museum és az olaszországi mártírváros, Marzabotto. A VSZ honvédelmi miniszterei Berlinben A Varsói Szerződés honvé­delmi miniszteri bizottságá­nak soros ülésére hétfőn Berlinbe érkeztek a tanács­kozás résztvevői. A honvédelmi miniszteri bizottság tagjai megkoszo­rúzták a fasizmus és a mili- tarizmus áldozatainak az Unter den Lindenen levő emlékhelyét és a szovjet hő­sök treptowi emlékművét. A kedden kezdődő ülés résztvevői a következők: Dobri Dzsurov hadseregtá­bornok, bolgár nemzetvédel­mi miniszter, Milán Václavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Florian Siwicki hadseregtá­bornok, lengyel nemzetvé­delmi miniszter, Oláh István hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter, Fritz Streletz vezérezredes, az NDK nem­zetvédelmi miniszterének he­lyettese, a nemzeti néphad­sereg főtörzsének főnöke, Constantin Olteanu vezérez­redes, román nemzetvédelmi miniszter, Szergej Szokolov marsall, szovjet honvédelmi miniszter, továbbá Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka és Anatolij Grib­kov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. Kiadvány a szovjet- amerikai csúcsról Csúcspillanatok címmel színes, képes kiadványt je­lentetett meg a Magyar Táv­irati Iroda Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi genfi találkozójáról. Az MTI tudósítói a helyszínen szer­zett benyomásaikat ezúttal inkább a szemtanú szubjek­tivitásával — s a fényképe­zőgép megörökítette jellemző mozzanatok segítségével — rögzítették és tárják az ol­vasó elé. így a 41 fekete-fe­hér és 19 színes fotó, s a rö­vid kísérőszöveg elsősorban a csúcstalálkozó kulisszái mögé enged bepillantást; a szovjet főtitkár és az ameri­kai elnök találkozójának, a két politikus jellemző gesz­tusainak felidézése mellett érdekes képeket gyűjt egybe a két feleség programjáról, a találkozót kísérő rendkívüli biztonsági készültség jelei­ről, a világsajtó nagyszámú képviselőjének munkájáról. A 30 ezer példányban meg­jelent kiadvány a hírlapáru­soknál vásárolható meg. 1 ti Ä 5. Nemzeti gyász az NDK-ban Elhunyt Heinz Hoffmann Földrengések I érien felkészületlenül senkit! Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok, a Német Szocialis­ta Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi minisztere hétfőn váratlanul elhunyt. A német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő egyénisége néhány nappal ezelőtt töltötte be 75. élet­évét. Halálát szívroham okozta. Hétfőn a Parlamentben ta­nácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcso­portok vezetői. A megbeszélésen Sarlós István, az országgyűlés elnö­ke ismertette a parlament so­ron következő, téli üléssza­kának előkésztíésével kap­csolatos teendőket. A tanács­kozáson Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal Az NSZEP Politikai Bizott­sága hétfőn gyászülésen em­lékezett meg az NDK párt- és állami életének fontos sze­mélyiségéről. A politikai bi­zottság úgy határozott, hogy Heinz Hoffmann hamvait pénteken helyezik végső nyu­galomra, és ezt a napot nem­zeti gyásznappá nyilvánítot­ták. elnöke beszámolt a népgaz­daság VII. ötéves tervének törvényjavaslatáról, majd Hetényi István pénzügymi- niszter szólt a jövő évi költ­ségvetés tervezéséről és a ta­nácsok 1986—1990. évi pénz­ügyi tervéről. Markója Imre igazságügy-miniszter tájé­koztatást adott a választási törvény tervezett olyan ki­egészítéséről, amely az orszá­gos listán megüresedett kép­viselői mandátumok betölté­sét szabályozza. A tudományokban elért sikerek kiszélesítették az emberek ismereteit a ter­mészeti jelenségekről. Meg­ismertük és megtanultuk a legtöbb pusztító természeti jelenség elleni védekezés módjait, de a természet elemi erőit nem tudjuk megfékezni. A legveszélyesebb elemi csapások közé tartoznak a földrengések, mivel várat­lanul, felkészületlenül érik az embert. Pillanatok alatt romhalmazzá válhatnak a virágzó városok és az em­beri ész által létrehozott javak. A földrengések a lelki megrázkódtatásokon túl sok emberéletet köve­telnek és nagy anyagi veszteségeket okoznak az érintett lakosságnak. A vá­ratlanság nehezíti mind az egyes ember, mind az álla­mi szervek munkáját. A földrengés által oko­zott károk és veszteségek a lakosság és a vezető szer­vek kiképzettségi fokától függően nőhetnek vagy csökkenhetnek. A felkészítésnek ki kell terjednie a megelőzés és a földrengés utáni helyzet felszámolásával kapcsolatos tudnivalók oktatására, il­letve a szükséges rendsza­bályok foganatosítására. A megelőzést szolgálja a polgári védelmi oktatás, amely átfogja a lakosság és a vezető szervek minden rétegét, szintjét. Ugyanak­kor a megelőzés érdekében szükséges olyan intézkedé­seket hozni, amelyek be­tartásával, foganatosításá­val növelhetjük a lakott települések, az üzemek ál­lóképességét a földrengés hatásaival szemben. Földrengéskor fontos, hogy az épületben tar­tózkodók néhány másod­perc alatt elhagyják a la­kást. Ha ez nem lehetsé­ges, rejtőzzenek el az ajtó- nyílásokban, a szilárdabb bútorok alatt, használják ki a főfalak által képzett sarkokat. Amennyiben szá­molni kell utórezgésekkel, készítsék elő a ■ saját és családtagjaik részére, a ki­telepítéshez (áttelepítéshez) szükséges csomagot. Ez mintegy 20 kg lehet és a legszjikségesebb személyi tárgyakat tartalmazza (tisz­tálkodóeszközök, orvosság, takaró, igazolványok, ok­mányok, pénz, legalább egynapi élelem stb.). Le­gyenek kéznél a kötözés­hez, fájdalomcsillapításhoz szükséges felszerelések, esz­közök és ezek alkalmazá­sára készüljenek fel. Elérhető közelségben kell tartani a tűzoltáshoz szük­séges eszközöket, anyago­kat. Amennyiben az épü­let fő elemein — tartófal, födém és tetőszerkezet — rongálódást, repedést ész­lelnek, tilos a lakásba visz- szatérni. Mielőtt az ideig­lenes elhelyezés magtörté­S nik, a lakásban áramtala- nítsanak, a fűtést szüntes­sék meg, a gázt zárják el! Ha a hatóságok máskép­pen nem intézkednek, csak forralt vizet fogyasszanak, a vízvezeték-hálózat esetle­ges sérülése miatt. Kútvi­I zet csak tisztálkodáshoz használjanak! Amennyiben a lakásba vissza lehet költözni, előt­te alaposan meg kell vizs­gálni az épületek főbb szer­kezeteit: falakat, pilléreket, oszlopokat, ajtókat, abla­kokat, áthidalókat, geren­dákat, födémeket, tetőket I és kéményeket. A repedés, süllyedés, ferdülés, ajtók és ablakok torzulása, tető szétnyílása esetében az épületeket szakemberrel külön is meg kell vizsgál­tatni. Tilos a részben vagy S nagymértékben romosodott épületbe beköltözni! Előbb el kell végeztetni az épü- i let vizsgálatát! Állandóan figyelni kell az épületek minden részének és tarto­zékának állapotát. Ismét meg kell vizsgáltatni az épületeket, ha időközben hajszálrepedéseket, repe­déseket észlelnek a fala­kon. Ha szükséges: megtá­masztással, aládúcolással kell az épületet ideiglene­sen megerősíteni. A földrengés után azon­nal meg kell szervezni és kezdeni: a sérültek kime­nekítését a romok alól, il­letve a romosodott házak- í ból, épületekből; átjárók t létesítését a mentő, polgá­ri ri védelmi és más alakula- i tok részére; a közművek j (víz, gáz, villany) kikap- I csolását és a károk tovább- [ terjedésének megakadályo- [ zását; az életre veszélyes épületek lebontását, a megmaradt falrészek meg­erősítését; a sebesültgyűjtő helyek kijelölését; a lakos­ság vízzel és élelmiszerrel való ellátását. A munkák és a kárfel­számolás sorrendjét, idejét a polgári védelem helyi j parancsnoka (tanácselnök) határozza meg. Komoly, megfeszített helytállást követel minden részfeladat. Ehhez viszont szükséges, hogy a polgári védelmi oktatást ne ve­gyük könnyelműen. Az em­ber ma sokféle veszélynek van kitéve. A felkészült ember — legyen az vezető vagy egyszerű lakos — könnyebben elviseli a meg­próbáltatásokat, fel tudja venni a harcot az elemi csapás okozta következmé­nyek ellen. A katasztrófa okozta anyagi veszteségek csök­kentésére, az emberek éle­tének védésére csak alapos felkészüléssel vagyunk ké­pesek. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a Polgári Védelem országos törzsparancsnoka Képtávírón érkezett Luxemburgban csúcstalálkozót kezdtek a Közös Piac állam- és kormányfői. A képen: a kétnapos tanácskozás résztvevői. Manilában sokan tüntettek amiatt, hogy felmentették az Aquino-gyilkosságban való részvétel vádja alól Fabian Ver tábornokát és társait. A képen: a bíróság előtt felvonulók követelik Ver megbüntetését. flz országgyűlés tisztségviselőinek tanácskozása a Parlamentben Kalendárium DECEMBER f ~^z bér latinul tizediket je- | I lent, mert az ősi Ró­mában márciusban kezdték az esztendőt . Julius Caesar naptárreformjának kö­szönhető, hogy utolsó lett a sorban, s hogy Janus isten (a január névadója) ünnepe egy­értelműen az újév napjával párosult. A kétarcú istenség, aki előre és hátra — a múltba és a jövőbe — egyaránt tekint, így a búcsúzó óév és a bekö­szöntő új esztendő jelképe is lett. Sokan úgy vélik, hogy az isten neve eredetileg Dianus (fényes, ragyogó) volt. mert ilyenkor, a decemberi téli nap­forduló után a nappalok is­mét meghosszabbodnak. Janus egyébként is ősi itáliai nap- istenség, a háború ura: a Fo­rum Romanumon lévő temp­lomának kapuja csak béke­időben maradt zárva. Ilyesmi­re a Római Birodalom mozgal­mas történetében csak ritkán kerülhetett sor, s mindannyi­szor politikai megfontolásból: először Numa Pompilius idején, majd az első pun háború be­fejezése után, s végül — há­romszor is — Augustus császár korában.. December legfonto­sabb római ünnepe a Saturna­lia volt, amikor az ,,aranyko­ri” egyenlőségre emlékezve a rabszolgák is tógát önthettek, és a gazdagok asztalánál lako- máztak. Decembernek több neve is volt, az amerikai indiánok — akik időegységeiket a Hold nevével látták el — a „Hosszú éjek holdjának” a kínaiak a disznó hónapjának hívták. A francia forradalom naptárre­formja — mely 1792. szeptem­ber 22-én lépett életbe és Na­póleon hatalomra kerüléséig volt érvényben — a Nivose- nek azaz „Havas hónapnak” nevezte el decembert. Népi naptárunk karácsony havának nevezi a decembert, lévén ez az ünnep a hónap legnevezete­sebb eseménye. Az .ünnepek­ről szóló kalendáriomában” Bőd Péter karácsony szavunk latin eredete mellett kardosko­dik: szerinte a megtestesülést (Jézus születését) kifejező incarnatio szóból „rontották” eleink ezt az elnevezést. Holott a karácsony szava voltaképpen szláv fogantatású: fordulóna­pot jelöl, ami ugyancsak a té­li napfordulóhoz kötődik. December jeles napjai közül több igen kedves a magyar embernek. 4-e Borbála napja, amikor vízbe teszik hajtani az új esztendőre kizöldellő, virág­ba boruló „Borbála ágat”. 6-a Miklós napja, a népszerű Mi­kulás ünnep, amikor a gyer­mekek csokoládé Mikulást, krampuszt és esetleg virgácsot kapnak ajándékba szüleiktől. Mikulás nagy német, osztrák, cseh eredetű és germán hitre­géből származik. Odin, a félel­metes istennek alakját idézi fel, aki lánccsörgetés közben vadászott kószáló gyermekek­re. Ezt a „gonosz szellemet” űzték egykor faluhelyen ostor- pattogtatással, kolompkonga- tással, harang ozással. 13. Dúca napja az óv legrövidebb napja volt a Gergely-féle naptárre- form előtt, a név is erre utal, mert a „lux” szóból származ­tatják, ami latinul fényt jelent. A népi szokások közül e nap­hoz kapcsolódik a „Duca-szék- készítés”, amire ha feláll ka­rácsony éjjelén az ember, meg­láthatja a boszorkányokat. S, hogy kevesen láttak boszor­kányt, annak a szék hosszú készítése volt az oka. Azért lett szállóige a „lassan készül, mint a Dúca széke” mondás­ból, mert az előírások szerint a széket kilencféle fából kell ké­szíteni, amit valóban nehezen lehet összeszedni. Dúca napjá­hoz még egy hiedelem fűződik, miszerint a 13-tól 25-ig, vagyis karácsonyig következő 13 nap időjárásából következtetni le­het a következő év 12 hónap­jának időjárására. December 25. a téli napfor­duló ünnepe ősidők óta i. sz. 354. óta a pápai rendelet egy­házi ünneppé nyilvánította, amivel az akkor dívó Mitrasz óperzsa Napisten kultuszt kí­vánta ellensúlyozni. De nem­csak a perzsák és rómaiak tisztelték, a Nap születését. Megtaláljuk kultuszát a hin­duknál Pongol, az egyiptomi­aknál Ozirisz, a germánoknál Fraya istenasszony ünneplésé­ben. Modern korunk is teremt „jeles napokat”. A fák nem­zetközi napja december 22. az egész világon. (O. sz.) '^Vásároljon! | D Nyerhet! f KEDVES VÁSÁRLÓNK! | a ^ 1985. december 2-a és 23-a között \ a Nyírfa Áruházban és szaküzleteinkber £ E meghatározott értékű vásárlás után \ j (felvilágosítás a boltokban) í ?, XiSfiPv. I00XSZÉP Í í /íilSz ajándék- ? ^ sorsjegyet kap- * I 100 NYEREMÉNY ^ | I I. díj: ITT színes tv. % í II. díj: HI-FI torony £ « III. díj: magnós rádió í í IV. díj: táskavarrógép f ill V. díj: grillsütő í< | ■■ továbbá 95 db ajándékutalvány. r, 4 Sorsolás: U Ú )■ (5 1985. december 28-án, 9 órakor U ~ a Nyírfa Áruház II. emeletén. f, S A nyeremények átvehetők 1986. január 31-ig j? ís a Nyírfa Áruházban. t \ * g KÉRJEN BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST í s nyírfa Áruházunkban | ÉS SZAKÜZLETEINKBEN. 9 (2122) & I l

Next

/
Thumbnails
Contents