Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
1985. december 14. Kelet-Magyarország 3 /-------------------------------------------------------------------------------------v Megyei kutatási alap Tudomány — bürokrácia nélkül Sokan mondják — okkal; a tudomány hozzásegítheti az embert, hogy előbbre lásson. Közelebb hozza a jövőt, amelyet a ma munkája alapoz meg. Ez vonatkozik megyénk tudományos életére, célkitűzéseire is, amely ha szerény mértékben is, de segít az előrelátásban. Nem a bölcsek kövének birtokában, hanem alapos elemző, feltáró munkával, a mélyre ásva egy-egy tudományos területen a megye fejlődése számára különösen fontos témakörben. Megyénk fejlődését, természetesen nemcsak a Szabolcs-Szatmár- ban dolgozó .tudományos kutatók eredményei segítik, hanem az ország — és a nagyvilág — elérhető, felhasználható tudományos vívmányai is. Ezek befogadására azonban alkalmassá kell válni kivétel nélkül minden munkahelyen. S aligha szabad lemondani a megyén belüli kutatásokról, a saját szellemi erők jobb kamatoztatásáról. Megpezsdülő energiák Megyénkben az utóbbi öt-tíz évben a korábbiaknál kedvezőbb feltételei alakultak ki a tudományos munkálkodásnak. Fellendült a tudományos egyesületek, társaságok tevékenysége, a tizennyolcezres értelmiségi rétegen belül mind több az alkotó munkát végzők száma. A megyei tudományos koordinációs bizottság adatai szerint 5-600-ra tehető a kutató-fejlesztő munkát végzők száma megyénkben. A személyi felkészültség színvonalát az is jelzi, hogy negyvenkilencre emelkedett a tudományos fokozattal rendelkezők száma és jelenleg is többen készülnek a tudományos fokozat elnyerésére. Mégis hiba lenne a megye szellemi, tudományos kapacitását túlbecsülni, mint ahogyan alábecsülni sem lehet. A megyében nincsenek nagy tudományos kutatóintézetek, kevés a főhivatású kutató, aki csak a tudományos munkának szentelhetné ideje javát. Szabolcs-Szatmár megyében az ismert mezőgazda- sági kutatóintézetek — vetőmagvállalat kutatóközpontja, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat állomása, a Debreceni Dohánykutató Intézet nyíregyházi kutatótelepe — alkotják a tudományos műhelyek egy jelentős részét. Ezenkívül a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás, a két főiskola, a megyei .pártbizottság oktatási igazgatósága. a megyei múzeumi szervezet, a KSH megyei igazgatósága, a levéltár, a megyei KÖJÁL, a megyei kórház és rendelőintézet, az ipari-műszaki tudományok területén pedig néhány jelentősebb vállalat, üzem, szövetkezet — Alkaloida, SZAVICSAV, Szatmár Bútorgyár, faipari vállalat, vízügyi igazgatóság, KE- MÉV — háza táján érzékelhető a helyi szellemi energiák megpezsdülése. Természetesen más munkahelyeken is vannak törekvések a tudományos ismeretek befogadására és megújítására. Nem öncélúan Rég lejárt az öncélú tudományoskodás időszaka, amikor egyes kutatók úgymond a meleg víz feltalálására fordították idejük — és a rendelkezésükre bocsátott anyagi-technikai eszközök javát. Vagy saját rangjuk, címűk, személyes hiúságok miatt igyekeztek különféle tudományos címeket szerezni. A nemrég elkészült tudományos munka programja, amely a VII. ötéves terv megyei kiemelt kutatási, fejlesztési feladatait tartalmazza, nagyon is az élet közelsége alapján kéri a tudományos kutatók munkáját a tervek megalapozásához. A kiemelt kutatási, fejlesztési témák között szerepel egyebek mellett — megyénk helye az országban (gazdaság, politika, kultúra), a társadalmi, gazdasági átalakulás és a terület- és településfejlesztés kölcsönhatása, életmódváltás, társadalmi átrétegeződés, életviszonyok alakulása, demográfiai helyzetünk sajátosságai, társadalmi tudat, közgondolkodás, az értékrend szociológiai szempontú vizsgálata, a társadalmi devianciák' mögyei megjelenése, a népes korosztályok munkába állításainak előkészítése, a köz- igazgatás korszerűsítése, a megye ipara intenzív fejlesztésének lehetőségei, ennek tudományos megalapozása. S még számos, első hallásra száraznak, elméletinek tűnő probléma tudományos igényű feltárására kapott helyet a fontos feladatok között. Figyelemre méltó az is, hogy megyei kutatási alapot hoztak létre másfél millió forintos összegben, amelyet a megyei tanács pályázatára, megyei témák kutatásának, Vizsgálatának támogatására, kutatási eredmények hasznosítására, a megyei monográfia előkészítésére, hazai és külföldi tanulmányutakon tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel támogatására használnak fel. Közösen hasznosítani Arról is intézkednek, hogy a szellemi kapacitás jobb hasznosítása végett létrehozzák a különböző kutatóhelyek közös eszközparkját, a meglévők célszerű fejlesztését. Végül a tudományos élet további fellendülését segítheti az is, hogy nagyobb szerepet kívánnak szánni a megyében a tudományos tevékenység, a kutatás, a fejlesztés terén elért eredmények értékelésében, minősítésében, a megyei feladatok kidolgozásában a szakmai fórumoknak, tudományos egyesületeknek, szervezeteknek. S igyekeznek visszaszorítani a még itt-ott fellelhető — kedvszegő bürokratizmust is ... Páll Géza V__________________________________/ FAGYÖNGY ROHODRÚL. A Rohodon működő Agroindustria Vállalatnál alma alapanyagú, csokoládéval bevont szaloncukrot készítenek. Az ízléses, „Fagyöngy” nevet viselő tér mékből a napokban három vagonnal hoznak forgalomba. Ügyvédeink a közéletben Kettős jubileum előtt a megyei kamara Hat évtizede, hogy Szabolcs-Szatmár megye ügyvédsége megalapította — Nyíregyházi Ügyvédi Kamara néven — saját testületét, s már annak is harminc éve, hogy újjászervezték az ügyvédség e szervét. A kettős jubileum adott alkalmat arra, hogy az immár Szabolcs-Szatmár megyei Ügyvédi Kamara nevet viselő testület elnökét, dr. Borsy Zoltánt (aki tizenöt esztendeje tölti be társai bizalmából e posztot, és az Országos Ügyvédi Tanács tisztségviselője is) az ügyvédség múltjáról, a jelenéről kérdezzük. — Milyen gondolatok indították önöket arra, hogy ünnepi formában, jubileumi közgyűlésen emlékezzenek az évfordulókról hétfőn délelőtt? . — Könnyű dolgom van a válasszal, mivel az ünnepi beszédre készülődve kezembe akadt két idézet. Ilja Ehren- burg szerint „Nem lehet a jövőt szeretni a múlt szeretete nélkül”, Gorkij pedig így írt: „Aki nem ismeri a múltat, az nem képes sem a jelen valódi értelmét, sem a jövő célját megérteni.” Szeretnénk a fiatalok számára felidézni a múlt haladó hagyományait, eredményeinket, megemlékezni hivatásunk kimagasló egyéniségeiről. Legelőször is szakmai, emberi példaképemet, Eötvös Károlyt említeném, a haladó radikális értelmiség képviselőjét, az 1883-as tiszaeszlári vérvád- per vádlottjaink védőjét. Nem feledkezhetünk meg azokról sem. akik az üldözöttek, a kommunisták érdekében léptek fel, kockára téve életüket is a felszabadulás előtti időszakban. Dr. Landler Jenő, dr. Hebelt Ede és sokan mások elvi meggyőződésből és hivatásszeretetből cselekedtek így. — A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara alapítói közül részt vehet-e még valaki a hétfői megemlékezésen? — Sajnos, már egyikük sem él, de valamennyiüknek emléket állitottunk a jubileumra kiadott évkönyvünkben. Néhány nevet azért — csak példálózva — felsorolnék, akik nem ismeretlenek a maiák előtt sem. Dr. Bálint István, dr. Hubay Balázs, dr. Mikita Sándor, dr. Porkoláb István, dr. Vietórisz István, mindannyian elismert szaktekintélyek voltak, utóbbi pedig íróként is ismert. S ha már a neveknél tartunk; amikor a debreceni kamarához tartoztunk, nyíregyházi helyi bizottság működött olyan nevekkel, mint az alapító dr. Hubay Balázs, aztán dr. Pető Géza, dr. Fo- gay Mihály ... Szabolcs első főispánja a felszabadulás után dr. Erős János nyíregyházi ügyvéd volt, aki a nemzeti bizottság elnökeként és képviselőként is tevékenykedett. A kisvárdai nemzeti bizottság elnöke is kollégánk, dr. Székely Miklós volt, ő nemrégen ment nyugdíjba. Az országos politikában közvetlenül 1945 után nagy szerepet játszott két ügyvéd, dr. Ries István, aki öt esztendőn át igazságügy-miniszterként dolgozott, valamint a Gestapo karmai közül kiszabadult igazságügyi államtitkár, később a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Domokos József. — Áttérve napjainkra, kíváncsiak volnánk, hogy az általánosan ismert ügyvédi tevékenységen túl — gondolunk itt a védelemre, perbeli képviseletre, szerződések megszövegezésére — az állampolgárok hol találkozhatnak az ügyvédekkel? — A társadalmi közéletben aktív tevékenységet folytatunk. önálló párt- és KISZ- al aszervezetünk működik, s valamennyi kamarai tag és alkalmazott tagja a szakszervezetnek. Elsőként az országban együttműködési szerződést kötöttünk a Hazafias Népfront megyei elnökségévé!, még 1971-ben, s ott végzett munkánk, elismeréseképpen több ügyvéd kitüntetést is kapott. A tanácsokkal való kapcsolatunkat jól példázza, hogy az ügyvédi ügyeleti szolgálatot immár hetvenkét községben megszerveztük, P éntek délutáni zárás a hivatalban. Egy óra van hátra a munkaidő végéig. Van még fontos levél, amit el kell küldeni, elő kell készíteni egy tárgyalás anyagát hétfő reggelre. Már nincsen bent mindenki, van. aki délben bevásárolni ment (most éppen az 54-es kilométerkőnél tart Boglárlelle felé), van, aki orvoshoz kapott eltávozást (most a fodrásznál ül. még teggnap bejelentette magát). Vannak azért néhányan. akik tartják a frontot az ötnapos munkahét végén. Megszólal a telefon. Ideje sincs bejelentkezni a szőke számítás-technikusnő- nek, már hallja a kagylóból: „Meggyilkollak vasárnap délután.” A hívó máris leteszi a telefont. Ki telefonált? Egy nő volt. Mit akart? Meggyilkol vasárnap délután. Ez egy őrült. A hülye viccet kezdik elemezhogy az otthoniaknak ne kelljen beutazniuk ügyeik intézésére a városokba. Ilyenkor ingyenes jogi tanácsadást is folytatunk. Munkánk megbecsülésének tekintjük azt is, hogy szerződéses alapon huszonegy szakszervezeti jogsegélyszolgálatot lát el ügyvéd. — Az ügyvédi munkaközösségeket ismerjük jobban. Mi a szerepe a kamarának? — A kamara az ügyvédség területi önkormányzati szerve, s biztosítja egj/ben a felsőbb testületeinkv határoza- tainak 'végrehajtását is. Szervezi, irányítja és ellenőrzi az ügyvédi munkaközösségeket, képviseli a tagok érdekeit, gondoskodik jogaik védelméről, s a rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja kötelességeik teljesítését. — Mennyi tagja van most a kamarának? — Hatvankét ügyvéd dolgozik a megyénkben, s tíz ügyvédjelölt. Ennek a létszámnak az elérésével teljesítettük a megyei párt-vb határozatát, amely 1983-ban tízszázalékos létszámfej lesz- tést ajánlott ahhoz, hogy meg tudjunk felelni feladatunknak, Jelentősen meg is fiatalodott ezzel a testület, negyven év körül van az átlagéletkor. .» Papp Dénes ni, amikor újra cseng a készülék. Most a főnök veszi fel. A hang vele is közli: „Meggyilkollak vasárnap délután.” De miért hölgyem? „Mert megcsalod a feleségedet." A hívónál kattan a készülék. Van tehát még másfél napjuk a merényletig. És gondolkodási idő is: ki lehetett? Miért? Mostanában ki teszi nekem a szépet? — így a számítástechnikusnő. A főnök is számolgat. A számítástechnikus vasárnap délben programot javasol a férjének: menjünk friss levegőre. A fő- | nők is beveszi magát a sportpályák sűrűjébe. Ott keresse meg a gyilkos, ha j olyan sürgős neki. Éjjel sehol se mászik be senki az erkélyen, nem i hallatszik kaparászás az ' előszobaajtón. Hétfőn a titokzatos telefonáló nem kér i elnézést, nem jelent be ha- | ladékot. Csupán az történt, hogy , unatkozott pénteken. Azt | hiszem itt az ideje, hogy áttérjünk a négynapos munkahétre. | Benkő Károly P olitikánk melletti aktív és cselekvő kiállás, a pártegység és a pártdemokrácia erősítése és a szüntelen megújulás vállalásának jegyében december 14-én Szabolcs-Szatmár több mint ezer pártszervezetében is befejeződtek egy nehéz, sok-sok megpróbáltatást igénylő és emberi helytállások sokaságát követelő esztendő munkáját mérlegelő beszámolótaggyűlések. Nem vállalkozhatunk arra, hogy e jelentős pártfórumok új erőt adó, felelősséget vállaló és olykor szenvedélyes vitáit, légköreit visszaidézzük. Nem volt az életnek, a párt- és a gazdasági munkának, az emberi helytállásnak olyan területe, amelyről ne szóltak volna a kollektiven készített beszámolók és a vitákban részt vevők. Van miről elmélkedni, hiszen ezrek és ezrek mondták el ez alkalommal is kritikusan és a kommunisták felelősségének vállalásával véleményüket. S ezért utalunk először e tanulságok hasznosítására. Egy fontos fogalom szinte valamennyi beszámolótaggyűlésen ismétlődött: az áldozatvállalás. Ritka olyan esztendő volt pártszervezeteink életében, mint az 1985-ös, amely próbára tette a párttagság zömét. Bizonyították e pártfórumok: a tavaly megválasztott új párttitkárok, a sok új vezetőségi tag jól vizsgázott. Nehezebb viszonyok között jól alkalmazkodtak az, állandóaji, pgltgzó „ körülményekhez. Sikerült megújulnia sok pártvezetőségnek, s okos, egyenrangú partnere lett a gazdaságvezetésnek. S ami a legfontosabb: megőrizték a bizalmat. Erre építve sikerült legyűrniük sok üzemünkben az év közben feltornyosult nehézségeket és gondokat. Ezek a pártfórumok tanúsították: jelentős fejlődés történt a pártvezetés bürokratikus vonásainak csökkentésében, a pártmunka mozgalmi jellegének érvényesítésében. Valójában emberközelibb a pártélet és a pártmunka. 3 ez azt is jelenti, hogy most többet törődnek az érző, gondokkal küzdő emberekkel. Felismerték jobban: a párt határozatainak megvalósítása elsősorban tőlük függ, rajtuk múlik. E zrek felszólalása ismét garancia: a legkritikusabb időkben is számolni lehet (és kell) a párttagság áldozatvállalására. Most következik az újabb erőgyűjtés. 1986-ban „indul” az új, VII. ötéves terv. Erre kell, erre szükséges ráhangolni a helyi politikai teendőket, ismertetni és elfogadtatni az emberekkel, s minden értelmes, okos észrevételüket, javaslatukat hasznosítani és asztalra tenni a pártvezetésnek. Kontúrjaiban már ezeket is megfogalmazták és határozattá emelték e pártfórumokon. Ezután kell, hogy minden párttag ismerje, tudja, mit várnak tőle, mit kell tennie azért, hogy az új esztendőben emberi tartásban és anyagi-szellemi javakban is tovább gyarapodjunk, s tovább erősödjön a pártegység. Farkas Kálmán US (■■ ■■ r g vállalása
